benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
a venezuelai helyzetről (2018/2891(RSP))
Esteban González Pons, Luis de Grandes Pascual, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Laima Liucija Andrikienė, Eduard Kukan, Nuno Melo, Francisco José Millán Mon, Cláudia Monteiro de Aguiar, Ivan Štefanec, Fernando Ruas, Anders Sellström
a PPE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a venezuelai helyzetről(2018/2891(RSP))
B8-0351/2018
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló, 2014. február 27-i(1), a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló, 2014. december 18-i(2), a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i(3), a venezuelai helyzetről szóló, 2016. június 8-i(4), a venezuelai helyzetről szóló, 2017. április 27-i(5), a venezuelai helyzetről szóló, 2018. február 8-i(6), a venezuelai elnökválasztásokról szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására(7), valamint a Venezuelában kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló, 2018. július 5-i állásfoglalására(8),
– tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumára,
– tekintettel Fatou Bensouda, az NBB ügyészének a venezuelai helyzet előzetes vizsgálatának megindításáról szóló, 2018. február 8-i nyilatkozatára, valamint a statútum hat részes államának a Venezuelában fennálló helyzettel kapcsolatos kérelméről szóló, 2018. szeptember 27-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Külügyek Tanácsának 2018. október 15-i következtetéseire,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Fernando Albán önkormányzati képviselő venezuelai haláláról szóló, 2018. október 9-i nyilatkozatára,
– tekintettel Külügyi Bizottságának és az Emberi Jogi Albizottság Fernando Albán haláláról szóló, 2018. október 10-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságot és humanitárius helyzetet vizsgáló küldöttségének jelentésére,
– tekintettel arra a döntésére, hogy 2017-ben a venezuelai demokratikus ellenzéknek és politikai foglyoknak ítélte oda a Szaharov-díjat,
A. mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzete továbbra is jelentős mértékben romlik Venezuelában; mivel a politikai válság következtében Venezuela példátlan társadalmi, gazdasági és humanitárius válsággal néz szembe, amely rengeteg halálos áldozattal és mintegy 2,3 millió migránssal és menekülttel jár;
B. mivel a venezuelai lakosság 87%-át sújtja szegénység, és a mélyszegénységben élők aránya 61,2%; mivel az anyai halálozás 60%-kal, a csecsemőhalandóság pedig 30%-kal nőtt;
C. mivel a nemzetközi közösség felkészültsége ellenére a venezuelai kormány sajnálatos módon továbbra sem hajlandó nyíltan átvenni a nemzetközi humanitárius segélyt, illetve elősegíteni annak szétosztását;
D. mivel 2018. október 8-én Fernando Albán venezuelai ellenzéki politikust a venezuelai nemzeti hírszerző szolgálat (SEBIN) – a venezuelai politikai rendőrség – helyiségeiben állítólagosan megkínozták és meggyilkolták; mivel az ENSZ és az EU felhívásai ellenére a hatóságok nem voltak hajlandók lehetővé tenni a halálához vezető okok független kivizsgálását, ideértve a független igazságügyi munkacsoport által végzett nemzetközi kórbonctani vizsgálatot is; mivel Fernando Albánt a SEBIN helyiségeiben őrizetben tartották; mivel ezért a venezuelai hatóságokat felelősségre kell vonni tartózkodási helye tekintetében;
E. mivel 2018. október 13-án a 2017. évi Szaharov-díj kitüntetettjét, Lorent Saleht szabadon engedték, közvetlenül a repülőtérre vitték, valamint spanyolországi kényszerszáműzetés keretein belül azonnali hatállyal kiutasították az országból; mivel előtte négy évig börtönben volt, ahol szörnyű kínzásnak volt kitéve, és bírósági tárgyalás nélkül tartották fogva, valamint legalább 53 alkalommal napolták el bírósági meghallgatásait; mivel vallomásai a venezuelai politikai foglyokkal szembeni kegyetlen és embertelen bánásmódról tanúskodnak;
F. mivel a több mint kétszáz politikai fogoly továbbra is börtönben van Venezuelában; mivel Juan Requesens venezuelai nemzetgyűlési képviselőt továbbra is teljes elkülönítésben tartják, és politikai mentelmi joga tartósan és jogellenesen sérül;
G. mivel Julio Borges, a nemzetgyűlés korábbi elnöke és a 2017. évi Szaharov-díj kitüntetettje, Luisa Ortega Diaz korábbi főügyész és Zair Mundaray Rodriguez, a venezuelai államügyészség korábbi ügyésze ellen megalapozatlan vádat emeltek a venezuelai elnök, Nicolás Maduro meggyilkolására irányuló kísérletben való részvétel miatt; mivel a venezuelai hatóságok az Interpolon keresztül nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki e három személy ellen;
H. mivel Venezuelában a fokozódó erőszak és a teljes büntetlenség légköre uralkodik, mert a hatóságok elmulasztották felelősségre vonni azokat a személyeket, akik súlyos emberi jogi jogsértéseket követtek el, ideértve a gyilkosságot, a tüntetők elleni túlzott erőszak alkalmazását, az önkényes fogva tartást, a kínzást, az egyéb megalázó és embertelen bánásmódot, valamint az erőszakos bűnözést;
I. mivel 2018. február 8-án a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze a venezuelai helyzettel kapcsolatban előzetes vizsgálatokat indított; mivel 2018. szeptember 27-én az NBB Római Statútumának hat részes állama (Argentína, Kanada, Kolumbia, Chile, Paraguay és Peru) azt kérte, hogy az ügyész indítson nyomozást a Venezuela területén elkövetett, emberiesség elleni bűncselekmények ügyében; mivel Franciaország és Costa Rica is támogatta a kivizsgálást; mivel ez volt az első eset, hogy a részes államok egy csoportja egy másik részes állam területén fennálló helyzettel kapcsolatban nyújtott be kérelmet;
J. mivel 2017. november 13-án a Tanács úgy határozott, hogy elfogadja a fegyverekre, valamint az azokhoz kapcsolódó, belső elnyomás céljára alkalmas felszerelésekre vonatkozó, Venezuelával szembeni embargóról szóló határozatot; mivel 2018. január 22-én egyhangúlag úgy határozott, hogy hét, hivatalos tisztséget betöltő venezuelai személlyel szemben a demokratikus elvek be nem tartása miatt korlátozó intézkedések – többek között utazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása – formájában szankciókat szab ki; mivel 2018. június 25-én a szankciókat további 11 venezuelai tisztviselőre terjesztették ki;
K. mivel az EU más demokratikus szervezetekkel együtt nem ismerte el sem az elnökválasztásokat, sem az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, sem pedig az ezen illegitim folyamatok következtében létrehozott hatóságokat;
L. mivel a Külügyek Tanácsának 2018. október 15-i ülésen levont következtetések utaltak a jelenlegi válság politikai megoldására, megvizsgálva egy kapcsolattartó csoport létrehozásának lehetőségét a politikai folyamat előmozdítása érdekében;
M. mivel két arra irányuló kísérlet is kudarcot vallott, hogy a Vatikán és a nemzetközi közvetítők segítségével nemzeti párbeszédet alakítsanak ki a kormány és a ellenzék között a válságból való kiút megtalálása érdekében, mert a venezuelai hatóságokból hiányzott a komoly szándék, és kizárólag arra törekedtek, hogy időt nyerjenek és nemzetközileg elismerjék őket;
1. őszinte részvétét fejezi ki Fernando Albán családjának és barátainak; elítéli ezzel összefüggésben a venezuelai hatóságok által elkövetett bűncselekményeket, és e konkrét eset kapcsán a kormányzati tevékenységek azonnali, független vizsgálatát sürgeti, ideértve a független igazságügyi munkacsoport által végzett, nemzetközi kórbonctani vizsgálatot is;
2. emlékeztet arra, hogy a vatikáni közvetítés és a Dominikai Köztársaságban lezajlott nemzeti politikai párbeszéd révén a venezuelai válság politikai megoldására irányuló két korábbi kísérlet egyértelműen kudarcba fulladt; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közvetítésnek vagy a kapcsolattartó segítő csoportnak elfogulatlannak kell lennie, és azt mindkét félnek el kell fogadnia;
3. felszólítja az EU-t, nevezetesen a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy a politikai megoldás felé tett további lépések a következő megkérdőjelezhetetlen követelményeket foglalják magukban: valamennyi politikai fogoly azonnali szabadon bocsátása, valamint a politikai ellenzék és az emberi jogi aktivisták kínzásának, bántalmazásának és zaklatásának a beszüntetése; a nemzetgyűlés által választott új, független Nemzeti Választási Tanács létrehozása; szabad és tisztességes választások megtartása a politikai pluralizmust tiszteletben tartó és hiteles eljárást biztosító nemzetközi normákkal összhangban, nemzetközi demokratikus megfigyelők jelenlétében; a legitim nemzetgyűlés elismerése; az alkotmányozó nemzetgyűlés feloszlatása;
4. teljes mértékben támogatja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) vizsgálatot indított a venezuelai rezsim által elkövetett súlyos bűncselekmények és elnyomó intézkedések miatt; sürgeti az EU-t, hogy csatlakozzon az NBB részes államainak kezdeményezéséhez a venezuelai kormány által Venezuela területén elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálása és az elkövetők felelősségre vonása céljából;
5. üdvözli, hogy az illegitim és nemzetközileg nem elismert, 2018. május 20-i választások kapcsán az EU késlekedés nélkül további célzott és visszafordítható szankciókat vezetett be, amelyek azonban nem ártanak a venezuelai lakosságnak; sürgeti e szankciók szigorítását abban az esetben, ha az emberi jogok és a demokrácia helyzete az országban tovább romlik;
6. elismerését fejezi ki a kolumbiai kormánynak a válaszintézkedések gyorsaságáért, valamint az országba belépő valamennyi venezuelai embernek nyújtott támogatásáért; elismeréssel szól a Brazília és a régió más országai, különösen Peru, valamint egyéb regionális és nemzetközi szervezetek, magán- és állami szervezetek, a katolikus egyház és általában a régióban élő polgárok által a venezuelai menekültek és migránsok számára biztosított aktív támogatásról és az irányukban tanúsított szolidaritásról; felhívja azokat az uniós tagállamokat, amelyekbe nagy számban érkeznek venezuelaiak, hogy biztosítsák számukra az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és biztosítsanak a részükre átmeneti védett státuszt;
7. újra hangsúlyozza a Kolumbia és Brazília venezuelai szárazföldi határainál 2018 júniusában tett látogatása során született, igen aggasztó megállapításait; ismételten felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy a humanitárius és közegészségügyi válság súlyosbodásának megelőzése érdekében sürgősen és korlátozás nélkül engedjék be a humanitárius segélyeket az országba;
8. felhívja a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közelmúltban kinevezett – a régióban található venezuelai menekültek és migránsok ügyeivel foglalkozó – közös különmegbízottjával, Eduardo Steinnel együttműködve több forrást és segítséget mozgósítson;
9. emlékeztet arra, hogy az Interpol olyan nemzetközi rendőrségi szervezet, amely elsősorban a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozik, felhívja az Interpolt, hogy ne foglalkozzon a venezuelai kormány Julio Borges, Luisa Ortega Diaz és Zair Mundaray Rodriguez ellen irányuló kérésével, mivel a vádak teljesen megalapozatlanok és tisztán politikai indíttatásúak;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és Nemzetgyűlésének, a Kolumbiai Köztársaság, a Brazil Szövetségi Köztársaság és a Perui Köztársaság kormányának és parlamentjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának és a Lima-csoportnak.