Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0400/2018Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0400/2018

    ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a vámcsalások elleni küzdelemről és az Unió saját forrásainak védelméről

    26.9.2018 - (2018/2747(RSP))

    benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
    az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

    Ingeborg Gräßle a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében

    Eljárás : 2018/2747(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B8-0400/2018
    Előterjesztett szövegek :
    B8-0400/2018
    Szavazatok :
    Elfogadott szövegek :

    B8-0400/2018

    Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány a vámcsalások elleni küzdelemről és az Unió saját forrásainak védelméről

    (2018/2747(RSP))

    Az Európai Parlament,

    –  tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal 2016. évi tizenhetedik jelentésére,

    –  tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlament és tanácsi irányelvre[1],

    –  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre[2], a Hollandiának az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos megerősített együttműködésben való részvétele megerősítéséről szóló (EU) 2018/1094 2018. augusztus 1-jei bizottsági határozatra[3], valamint a Máltának az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos megerősített együttműködésben való részvétele megerősítéséről szóló (EU) 2018/1103 2018. augusztus 7-i bizottsági határozatra[4],

    –  tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5], valamint a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokra,

    –  tekintettel a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0148),

    –  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „A Közösségen belüli héacsalás kezelése: fokozottabb fellépésre van szükség” című, 2016. március 3-i 24/2015. sz. különjelentésére,

    –  tekintettel a 42. vámeljárásra, amely az egyik tagállamba behozott árukra héamentességet ír elő, amennyiben azokat később egy másik tagállamba szállítják,

    –  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra[6],

    –  tekintettel az Európai Számvevőszéknek az „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” című 2017. december 5-i 19/2017. sz. különjelentésére,

    –  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

    –  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

    A.  mivel az Unió hagyományos saját forrásai, amelyek elsősorban az Unión kívülről érkező importra kivetett vámból és a cukorilletékekből állnak, az Unió saját forrásainak kb.12,8%-át teszik ki;

    B.  mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 elején egy egyesült királyságbeli vámcsalási ügyben vizsgálatot folytatott, amelynek fő következtetéseit az OLAF 2017. évi tevékenységi jelentése tartalmazza;

    C.  mivel az OLAF számításai szerint a Kínából az Egyesült Királyságon keresztül 2013 és 2016 között importált ruhaneműhöz és cipőhöz kapcsolódóan az uniós költségvetés saját forrásait 1,987 milliárd euró értékű kiesés érte;

    D.  mivel összehasonlításképpen az OLAF 2016-ban összesen 631,1 millió eurónyi forrás visszakövetelését ajánlotta az általa lefolytatott 272 vizsgálat eredményeképpen;

    E.  mivel a szóban forgó csalás esetében alulértékelésről van szó, ugyanis az importőrök a vámok és a kapcsolódó adók kijátszásával profitra tehetnek szert, és sokkal kevesebbet fizetnek, mint jogszerűen kellene;

    F.  mivel a vizsgálat jelentős héacsalást is feltárt az Egyesült Királyságon keresztül érkező importtal kapcsolatban, amelynek során a héa megfizetésének felfüggesztésével, az úgynevezett 42. számú vámeljárással éltek vissza; mivel ezen kiesések – amelyek az uniós költségvetés számára is kiesést jelentenek – teljes összege a becslések szerint 3,2 milliárd eurót tesz ki a 2013 és 2016 közötti időszakra;

    G.  mivel az OLAF pénzügyi ajánlást fogalmazott meg a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának, igazgatási ajánlást a Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságának, valamint igazságügyi ajánlást a Crown Prosecution Service (Királyi Ügyészség) számára, hogy indítson bírósági eljárást azok ellen, akik csalás útján kijátsszák a vámokat, illetve akik tudatosan részt vesznek e bűncselekményből származó bevétel tisztára mosásában;

    H.  mivel az OLAF jelenleg vizsgálatot folytat egy új vám-alulértékelési ügyben, amelyben a görögországi pireuszi kikötő érintett, és amely jelentős kiesést jelent az uniós források számára, és amely miatt Olaszország több tízmillió euró összegű be nem fizetett héabevételtől esett el, bár a vizsgálat még tart, és a végső összeg ezért jóval nagyobb is lehet;

    I.  mivel az egyesült királyságbeli és a görögországi ügyek messze nem tekinthetők elszigetelt eseteknek, és fellépések megtételét kellene magukkal vonniuk;

    J.  mivel az Európai Számvevőszék rámutatott arra, hogy a tagállamok nem rendelkeznek a vámellenőrzések összehangolt és szabványos alkalmazásával, és ez arra ösztönözheti a csalókat, hogy a leggyengébb láncszemet választva csalárd behozatalokat valósítanak meg;

    1.  üdvözli a Bizottság által 2018. március 8-án elindított kötelezettségszegési eljárást az egyesült királyságbeli vámcsalási ügy nyomon követéseként;

    2.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést az EU be nem szedett saját forrásainak behajtására, így szerezve bevételt az uniós költségvetés számára;

    3.  felszólítja az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságot, hogy lépjen fel a 42. számú vámeljárással való jövőbeli visszaélés megelőzése érdekében;

    4.  kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az OLAF ajánlásait és készítsen jelentést az ügyről, valamint sajnálja, hogy a pénzeszközök visszafizettetése akár 10 évig is eltarthat;

    5.  sürgeti a Bizottságot egyrészt annak biztosítására, hogy a tagállamok teljes mértékben megfeleljenek a 2016. május 1-jén hatályba lépett Uniós Vámkódex rendelkezéseinek, másrészt az esetleg zavart keltő rendelkezések egyértelműsítésére; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a vámhatóságok úgy szervezzék meg az általuk alkalmazott közös szabályokat, hogy a csalásokat, ideértve a körhintacsalásokat is, hatékonyan meg tudják előzni, az ellenőrzéseket pedig fokozni tudják a kikötőknél, repülőtereken, országhatárokon és az interneten;

    6.  felszólítja a Bizottságot, hogy járuljon hozzá az EU váminformációs rendszerének elkészültéhez és pénzügyi fenntarthatóságához;

    7.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszertant, amelynek révén 2019-től kezdve időszakos becsléseket készíthet a vámbevétel-kiesésekről, és félévente tegyen jelentést az ügyről a Parlamentnek;

    8.  felszólítja a Tanácsot, hogy érjen el gyors megállapodást a Parlamenttel a vámjogszabályok megsértésére és a vámjogi szankciókra vonatkozó uniós jogi keretről annak érdekében, hogy összehangolt adminisztratív szankciókat lehessen bevezetni és egyforma kritériumokat lehessen alkalmazni a jogsértések során; emlékeztet, hogy a Parlament már 2016 októberében elfogadta az álláspontját; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő e megállapodást;

    9.  sajnálja, hogy nem minden uniós tagállam járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Ügyészség részét képezze;

    10.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb zárják le a végleges héarendszer végrehajtására irányuló erőfeszítésekről folytatott megbeszéléseiket, amelyek a héabeszedések és -kifizetések módjának EU-szerte történő harmonizálására irányulnak többek között a csalások elkerülése érdekében;

    11.  felhívja a Bizottságot cselekvési terv kidolgozására annak biztosítása érdekében, hogy a hozzáadottérték-adóra vonatkozó szabályok valamennyi tagállamban maradéktalanul és kellő időben végrehajtásra kerüljenek, eképpen gondoskodva az e forrásból származó uniós saját források fenntarthatóságáról;

    12.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a vámhatósági feladatok nemzeti szintről uniós szintre történő áthelyezését annak szavatolása tekintetében, hogy az áruk Unióba történő belépésének valamennyi helyszínén összehangolt vámkezelésre kerüljön sor, nyomon lehessen követni a vámigazgatások teljesítményét és tevékenységeit, valamint be lehessen gyűjteni és fel lehessen dolgozni a vámeljárásokra vonatkozó adatokat;

    13.  támogatja az 1294/2013 rendelet[7] (Vám 2020) célkitűzéseit, amelyek között szerepel a vámhatóságok támogatása az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmében, ideértve a csalás elleni küzdelmet is; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalással szemben alkalmazott megelőző intézkedések révén biztosított legyen;

    14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

     

    Utolsó frissítés: 2018. október 1.
    Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat