Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0483/2018Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0483/2018
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában

17.10.2018 - (2018/2869(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0481/2018


Eljárás : 2018/2869(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0483/2018
Előterjesztett szövegek :
B8-0483/2018
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8-0483/2018

Az Európai Parlament állásfoglalása az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában

(2018/2869(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

–  tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre[1] (faji megkülönböztetés elleni irányelv);

–  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra[2],

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],

–  tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a neonácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni fellépésről szóló 2014. szeptember 30-i határozatára,

–  tekintettel az EU félretájékoztatásról szóló gyakorlati kézikönyvére,

–  tekintettel az illegális online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel ezeken az értékeken valamennyi tagállam osztozik;

B.  mivel az újfasiszta és neonáci mozgalmak elleni határozott fellépés hiányában Európában lehetővé vált az idegengyűlölet jelenleg tapasztalható megerősödése;

C.  mivel a nyíltan újfasiszta, neonáci, rasszista és idegengyűlölő csoportok és pártok a társadalomban gyűlöletet és erőszakot szítanak;

D.  mivel – ahogy a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló, az Europol által készített 2018. évi jelentés (TESAT)[5] is megfogalmazza – Sir Julian King biztonságért felelős biztos egy 2017. március 22-én – a 2016. évi brüsszeli támadásokra emlékező rendezvényen – elmondott beszédében rámutatott a jobboldali erőszakos szélsőségesség növekvő veszélyére, kijelentve, hogy tudomása szerint nincs olyan uniós tagállam, amelyet ez a jelenség ne érintene valamilyen módon, kitérve különösen a 2011. évi norvégiai támadásokra, a brit parlamenti képviselő, Jo Cox meggyilkolására, valamint Európa-szerte a menekültközpontokat és mecseteket ért támadásokra, hogy hangsúlyozza, a biztonságra olyan veszélyek is leselkednek, amelyeket nem jeleznek kellőképpen;

E.  mivel az újfasiszta és neonáci csoportok számos formában megnyilvánulnak; mivel e csoportok többsége a szólásszabadság elvére hivatkozik; mivel a szólásszabadsághoz fűződő jog nem abszolút;

F.  mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30. cikke egyértelműen kijelenti, hogy a nyilatkozatban semmi „nem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen”;

G.  mivel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény kijelenti, hogy a részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely egy bizonyos fajnak vagy egy bizonyos színű vagy etnikai származású személyek csoportjának felsőbbrendűségét hirdető eszméken vagy elméleteken alapszik;

H.  mivel a fasizmus népszerűsítését több tagállamban tiltják a nemzeti jogszabályok;

I.  mivel a 2018. évi TESAT-ban az Europol megállapította, hogy a jobboldali szélsőségesek által elkövetett bűncselekmények kapcsán letartóztatott személyek száma 2017-ben csaknem megkétszereződött;

J.  mivel 2011. július 22-én a norvégiai merényletek során 77 ember életét vesztette, 151 pedig megsérült;

K.  mivel Jo Cox egyesült királyságbeli parlamenti képviselőt 2016. június 16-án brutálisan meggyilkolták az egyesült királyságbeli Bristallban;

L.  mivel a Bundesamt für Verfassungsschutz (BfV) német belföldi hírszerző ügynökség „2017. évi jelentés az alkotmány védelméről (tények és tendenciák)” című jelentése szerint Németországban 2017-ben 1054 szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekményt követtek el[6];

M.  mivel az Europol 2018. évi TESAT jelentése szerint 2017-ben összesen öt, szélsőjobboldali nézeteket valló személynek tulajdonítható meghiúsított, sikertelen vagy befejezett terrortámadásról tettek jelentést[7];

N.  mivel 2018. szeptember 21-én Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőt és asszisztensét, Antonio Perillót tettlegesen bántalmazták az olaszországi Bariban megrendezett antifasiszta demonstrációt követően;

O.  mivel a francia hírszerző szolgálat aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erők és bűnüldöző szervek egyre több tagja csatlakozik szélsőjobboldali erőszakos csoportokhoz[8];

P.  mivel az Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 2018. május 15-én közzétett jelentésében felhívta a figyelmet a szélsőjobboldali szélsőségesség és az újfasizmus növekedésére Horvátországban[9];

1.  határozottan elítéli és sajnálkozását fejezi ki az újfasiszta és neonáci szervezetek által végrehajtott terrorista támadások, gyilkosságok, pszichológiai erőszak, erőszakos fizikai támadások és menetek miatt, amelyekre számos uniós tagállamban sor került;

2.  mélységes aggodalmának ad hangot a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formáinak növekvő elfogadottsága miatt az EU-ban;

3.  különösen aggasztja a bizonyos meghatározott kisebbségek – fekete bőrű európaiak/afrikai származásúak, zsidók, muzulmánok, romák, harmadik országok állampolgárai, LMBTI-személyek és fogyatékossággal élők – ellenében megnyilvánuló, az egész társadalomra kiható újfasiszta erőszak;

4.  határozottan elítéli az újfasiszta csoportok által politikusok és politikai pártok tagjai ellen a jelentések szerint egyes tagállamokban elkövetett valamennyi erőszakos támadást;

5.  mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamokban az újfasiszta és neonáci csoportok büntetlenül tevékenykedhetnek, és hangsúlyozza, hogy ez a büntetlenség az egyik oka annak, hogy egyes szélsőjobboldali szervezetek riasztó mértékben folyamodnak egyre inkább erőszakhoz;

6.  elismeri, hogy az újfasiszta és neonáci csoportok az egész Európai Unióban aggasztó mértékben használják a közösségi médiát és az internetet szervezkedésre és stratégiaépítésre;

7.  felhívja a tagállamokat, hogy egyértelműen ítéljék el és büntessék a gyűlölet-bűncselekményeket, a gyűlöletbeszédet, valamint a politikusok és a hivatalos személyek bűnbaknak kikiáltását minden szinten és minden médiatípusban, mivel azok közvetlenül banalizálják és erősítik a gyűlöletet és az erőszakot a társadalomban;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése, elítélése és leküzdése érdekében;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják ki és tegyék büntetőeljárás tárgyává a gyűlölet-bűncselekményeket, és osszák meg egymással a gyűlölet-bűncselekmények feltárásával és kivizsgálásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, ideértve azon bűncselekményeket is, amelyek indítékai konkrétan az idegengyűlölet különböző formái;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy tervezzenek és biztosítsanak megfelelő támogatást a rasszizmusból vagy idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények, illetve a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, valamint védelmet minden tanúnak az elkövetőkkel szemben;

11.  felhívja a tagállamokat, hogy a rendőrségi erőkön belül hozzanak létre külön egységeket a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre; felhívja a rendőri erőket annak biztosítására, hogy személyzetük semmilyen rasszista, idegengyűlölő vagy megkülönböztető jellegű cselekményben ne vegyen részt, és hogy minden ilyen cselekményt kivizsgáljanak, és az elkövetőket felelősségre vonják;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé a társadalmi szervezeteknek szóló felhívást a tagállamokban folytatott gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények ellenőrzésére és bejelentésére;

13.  támogatja, elismeréséről biztosítja a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdő közösségi csoportokat és társadalmi szervezeteket, és kéri azok megvédését;

14.  egységes uniós megkülönböztetés elleni jogszabályok mellett száll síkra, ideértve a meglévő jogszabályok átültetését/végrehajtását, valamint új jogszabályok, többek között az egyenlő bánásmódról szóló irányelv elfogadását;

15.  emlékeztet arra, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat – melynek végrehajtási határideje 2010 novembere volt – jogalapot biztosít arra, hogy büntetést rójanak ki azon jogi személyekre, amelyek nyilvánosan valamely kisebbségi csoport ellen erőszakra vagy gyűlöletre uszítanak;

16.  nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja a fent említett tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló, 2014. évi jelentését, és kezdeményezzen kötelezettségszegési eljárásokat azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget a határozat rendelkezéseinek;

17.  felhív maradéktalan és jól ütemezett együttműködésre a bűnüldöző szervek, a felderítő szolgálatok, az igazságügyi és társadalmi szervezetek között a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdelem során;

18.  felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az Európa Tanácsnak a neonácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni küzdelemről szóló ajánlásait;

19.  felhívja a tagállamokat, hogy írjanak elő kötelező, az emberi jogokon alapuló és szolgáltatásorientált szolgálati képzést a bűnüldöző tisztviselők és az igazságszolgáltatási tisztviselők számára minden szinten;

20.  ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak képzést az állami műsorszolgáltatásban és médiában dolgozók számára az újfasiszta és neonáci csoportok áldozatai által tapasztalt kihívásokkal és megkülönböztetéssel kapcsolatos tudatosságuk növelése érdekében;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti „kilépési programokat” az erőszakos újfasiszta és neonáci csoportoknak; hangsúlyozza, hogy e programoknak jóval túl kell mutatniuk az egyéni beavatkozásokon, és a munkahelykereséssel, áttelepüléssel és új, biztonságos közösségi hálózatok kiépítésével kapcsolatban nehézségekkel küzdők számára hosszú távú támogatást kell biztosítaniuk;

22.  hangsúlyozza, hogy a történelem ismerete az egyik előfeltétele annak, hogy a jövőben megelőzzük az említett bűncselekmények megtörténtét, és fontos szerepet játszik az ifjabb nemzedékek felnevelésében; rámutat, hogy a náci bűntettek lekicsinylése az első lépés az akkori eszmék felélesztése felé;

23.  felhívja a tagállamokat, hogy ítéljék el a holokauszt tagadásának minden formáját – többek között a nácik és a velük együttműködők által elkövetett bűnök elbagatellizálását és minimalizálását – és küzdjenek ezek ellen; rámutat, hogy a holokauszt igazságát nem szabad a politikai és a médiában elhangzó beszédekben elbagatellizálni;

24.  felhív a múlt fasiszta bűneit elutasító emlékezet közös kultúrájának megteremtésére; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ifjabb nemzedékeket Európában és másutt egyre kevésbé aggasztja a fasizmus története, és ily módon fennáll a kockázata, hogy közömbösen viszonyulnak az új fenyegetésekhez;

25.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a tömegkultúra közvetítésével mozdítsák elő a társadalmunk sokszínűségével és közös történelmünknek, többek között a második világháború során elkövetett szörnyűségeknek – így a holokausztnak– és az áldozatok sok éven át tartó rendszeres dehumanizálásának ismeretével kapcsolatos nevelést;

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzeteknek.

Utolsó frissítés: 2018. október 22.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat