ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában
17.10.2018 - (2018/2869(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Kristina Winberg az ECR képviselőcsoport nevében
B8-0486/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása az újfasiszta erőszak fokozódásáról Európában
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére,
– tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra[1],
– tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],
– tekintettel 2013. október 22-i állásfoglalására a helyi hatóságokról és a civil társadalomról: Európa elköteleződése a fenntartható fejlődés támogatása mellett[3],
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel a tagállamok magukénak vallják ezeket az értékeket;
B. mivel – bár – az újfasizmus fogalmának nem létezik jogi meghatározása, rendszerint a szélsőséges jobboldali nézeteket jelöli, ideértve a szélsőséges nacionalizmust, a rasszista nézeteket, valamint az olaszországi Nemzeti Fasiszta Párt által a 20. század 20-as és 40-es évei közötti időszakban képviselt nézetekhez hasonló felfogást;
C. mivel a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló, az Europol által készített 2018. évi jelentés (TESAT) alapján az Európai Unióban 2017-ben elkövetett terrorista támadások többségét (205-ből 137-et) kifejezetten szeparatista merényletnek minősítettek; mivel ugyanakkor a TESAT azt is megállapítja, hogy jelenleg nem léteznek ilyen jellegű, uniós szintű terrorista hálózatok, valamint egyértelműen kijelenti, hogy a terrorista cselekmények egyetlen kategóriájában sem jelentettek olyan tevékenységeket, amelyek halálos áldozataikra és a társadalom egészére gyakorolt hatásukra nézve összehasonlíthatók lennének a dzsihadista terroristák által elkövetett cselekményekkel; mivel Sir Julian King biztonságért felelős biztos rámutatott a jobboldali erőszakos szélsőségesség növekvő veszélyére, kijelentve, hogy tudomása szerint nincs olyan uniós tagállam, amelyet ez a jelenség ne érintene valamilyen módon, valamint megemlítette a Breivik-féle norvégiai mészárlás konkrét esetét is;
D. mivel az újfasiszta és neonáci szervezetek számos formában megnyilvánulnak; mivel az újfasiszta és neonáci szervezetek többsége a szólásszabadság elvére hivatkozik; mivel a szólásszabadsághoz fűződő jog nem abszolút;
E. mivel Jo Cox egyesült királyságbeli parlamenti képviselőt 2016. június 16-án brutálisan meggyilkolták az egyesült királyságbeli Bristallban;
F. mivel 2018. szeptember 21-én Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőt tettlegesen bántalmazták, és asszisztense, Antonio Perillo sérüléseket szenvedett el az olaszországi Bariban megrendezett antifasiszta demonstrációt követően;
1. határozottan elítéli a szervezetek vagy a személyek által bármely tagállamban megvalósított terrorista támadásokat, fenyegetéseket, gyilkosságokat és erőszakos fizikai támadásokat, illetve sajnálatát fejezi ki ezek emiatt; sajnálja, hogy az erőszak és a szélsőségesség az egész politikai spektrumban jelen van;
2. mélységes aggodalmának ad hangot a fasizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet jelenlegi megnyilvánulásai miatt az Európai Unióban;
3. különösen aggasztja az erőszaknak a bizonyos meghatározott nemzeti és etnikai kisebbségek ellen irányuló bármely formája;
4. elismeri, hogy az újfasiszta és neonáci csoportok az egész Európai Unióban aggasztó mértékben használják a közösségi médiát és az internetet szervezkedésre és stratégiaépítésre;
5. határozottan elítél minden erőszakos cselekményt, többek között Eleonora Forenza európai parlamenti képviselő, továbbá asszisztense, Antonio Perillo és az olaszországi Bariban 2018. szeptember 21-én rendezett antifasiszta tüntetésen részt vevő egyéb személyek megtámadását;
6. felszólítja a tagállamokat, hogy a 2008/913/IB tanácsi kerethatározat értelmében egyértelműen szankcionálják a gyűlölet-bűncselekményeket, különösen a erőszakra való jogellenes uszítást;
7. felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és biztosítsanak megfelelő támogatást a rasszista indítékból vagy idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények, illetve a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, valamint védelmet minden tanúnak;
8. elismeréséről biztosítja a fasizmus, a rasszizmus, és az idegengyűlölet ellen küzdő közösségi csoportokat és társadalmi szervezeteket;
9. nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a tanácsi kerethatározat rendelkezéseinek való megfelelést, és a határozatban meghatározott büntetések kiszabása által lépjenek fel a nyilvános helyeken és az interneten erőszakot terjesztő szervezetek ellen;
10. a fasizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem érdekében a közösségi csoportokkal és társadalmi szervezetekkel folytatott teljes körű és jól ütemezett együttműködésre szólít fel;
11. ösztönzi a tagállamokat annak ellenőrzésére, hogy az erőszakos csoportok tagjainak reintegrációjára irányuló kísérleti projektek – az úgynevezett „kilépési programok” – sikeresek voltak-e; hangsúlyozza, hogy ezeket a programokat össze kell vetni egymással, és amennyiben sikeresnek bizonyulnak, megfelelő támogatásban és finanszírozásban kell őket részesíteni;
12. hangsúlyozza, hogy a történelem ismerete az egyik előfeltétele annak, hogy a jövőben megelőzzük az említett bűncselekményeket, és fontos szerepet játszik az ifjabb nemzedékek felnevelésében; rámutat, hogy a náci vagy kommunista bűntettek lekicsinylése az első lépés az akkori eszmék felélesztése felé;
13. óva int attól, hogy a hazaszeretet és a szélsőséges nacionalizmus ugyanolyan megítélés alá essen; az előbbi a nemzeti büszkeséget, az utóbbi a többiek elleni gyűlöletet testesíti meg;
14. felhív a múlt fasiszta bűneit elutasító emlékezet közös kultúrájának megteremtésére; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy azoknál az európai fiataloknál, akik nem ismerik a fasizmus történetét, fennáll annak a kockázata, hogy közömbösen viszonyulnak az új fenyegetésekhez;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.