Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról szóló, 2015. november 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében kialakított egységes egészségügyi megközelítésre vonatkozó 2017. évi európai uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett, a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, valamint a jóléti mutatók alakulásáról szóló 2018. április 13-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0181),

–  tekintettel az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodásra,

–  tekintettel az állatjólétről, az antimikrobiális szerek használatáról, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásairól szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000095/2018 – B8-0410/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a brojlercsirkékről szóló irányelv meghatározza a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályokat;

B.  mivel az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én megállapodás jött létre;

C.  mivel az EU globális szinten jelentős brojlertermelő, a baromfiágazat pedig több mint negyedmillió embernek és 23 000 nagy brojlergazdaságnak ad munkát;

D.  mivel a Bizottság nemrég készített végrehajtási jelentése nem tudott jelentős javulást igazolni az állatok jóléte terén, és megállapította, hogy a végrehajtás a legjobb esetben is következetlen a tagállamok között;

E.  mivel az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciát befolyásoló egyik legfontosabb tényező az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények, mindenekelőtt a növekedésserkentők, valamint a metafilaxisra és profilaxisra alkalmazott készítmények túlzott használata;

F.  mivel az ipari gazdálkodásból származó szennyezés növekszik, és súlyos hatást gyakorolhat a levegőre, a talajra és a vízre;

G.  mivel a 2007-es irányelv végrehajtása sem nem egységes, sem nem hatékony;

1.  üdvözli az állatgyógyászati készítményekről szóló rendeletről 2018. június 5-én létrejött megállapodást; reméli, hogy ennek eredményeképp megszűnik a gyógyszerek növekedésserkentőként való felhasználása az európai piacon értékesített élelmiszerekben, a metafilaxisra és profilaxisra alkalmazott készítmények használata pedig a szigorúan szükséges esetekre korlátozódik; reméli továbbá, hogy a rendelet elősegíti az állatgyógyászati készítmények terén az innovációt, ezzel pedig hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemhez;

2.  hangsúlyozza, hogy az antimikrobiális szerek elengedhetetlenek az állatgyógyászat és a humán gyógyászat számára a fertőző és a zoonózist okozó bakteriális betegségek kezeléséhez;

3.  megállapítja, hogy az antimikrobiális szerek helytelen használata hatástalanná teheti azokat, ezáltal veszélyt jelenthet az emberi egészségre;

4.  hangsúlyozza, hogy az állattenyésztési technikák fejlesztése jóvoltából – így például a természetes fény, tiszta levegő és tágasabb terek biztosításával, valamint az ammónia csökkentésével – javulni fog a baromfik életminősége, valamint kevésbé lesz szükség az antimikrobiális szerek alkalmazására;

5.  hangsúlyozza, hogy az antimikrobiális szereket nem szabad sem rutinszerűen, sem pedig a rossz állattartási gyakorlatok kompenzálására használni, hanem csak konkrét betegségek vagy fertőzések diagnosztizálása esetén kezelés céljából szabad őket felhasználni az állatorvos által előírt módon, az állatok jóllétét érintő probléma elkerülése érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen verseny egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez, mivel azok, akik nem felelnek meg a szabályoknak, alacsonyabb áraikkal kiszorítják a piacról szabályoknak megfelelőket;

7.  hangsúlyozza, hogy az importtermékekre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1) HL C 366., 2017.10.27., 149. o.