Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 10. cikkére,

–  tekintettel a Tanács és a Bizottság által az európai újfasiszta erőszak fokozódásáról szóló, 2018. október 2-i nyilatkozatokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése minden polgár számára elismeri az Unió demokratikus életében való részvételhez való jogot, és mivel ez a cikk tükrözi az egyes tagállamok nemzeti alkotmányai által saját polgáraik számára garantált jogokat;

B.  mivel ezt a rendelkezést az EUSZ 2. cikkének fényében kell értelmezni, amely emlékeztet az Unió és tagállamai közös értékeire;

C.  mivel demokráciában a politika gyakorlása kizárja az erőszak bármely formájának alkalmazását;

D.  mivel az erőszak alkalmazását igen régóta elfogadták és legitimitálták különféle politikai csoportosulások;

E.  mivel a politikai váltógazdaság létrejötte alapvető jellemzője a demokráciának és nem legitimálhatja az erőszak alkalmazását;

1.  elítéli bármilyen erőszak politikai célból történő igénybevételét;

2.  véleménye szerint az erőszak politikai célból történő igénybevételének kérdése túlságosan jelentős ahhoz, hogy pártos célokra használják, továbbá semmiféle politikai erőszakot nem szabad eltűrni, folyamodjanak ahhoz akár ideológiai, gazdasági, szociális, etnikai, vallási, környezetvédelmi vagy más ürüggyel;

3.  figyelmeztet rá, hogy a „fasizmus” kifejezést nagyon gyakran a demokratikus politikai ellenzék hiteltelenítése és az elfogadhatatlan erőszak igazolása céljából használják; elítéli az ilyen retorikához folyamodó szervezeteket és az őket támogató politikai erőket;

4.  felhívja valamennyi európai politikai pártot, hogy tartózkodjanak az egyes valós vagy feltételezett túlkapások arra való kihasználásától, hogy megpróbálják aláaknázni a legitim módon megválasztott kormányok hitelességét vagy démonizálni a törvényesen elismert nemzeti vagy európai politikai szerveződéseket;

5.  hangsúlyozza, hogy a politikai intézmények, ideológiák vagy vallások bírálata önmagában nem egyenlő a fasizmus, az idegengyűlölet vagy a gyűlöletbeszéd megnyilvánulásával;

6.  emlékeztet rá, hogy a politikai erőszak elleni küzdelem nem eredményezheti a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlati feladását;

7.  hangsúlyozza, hogy a polgároknak joguk van politikai eszméiket bármiféle fellépés vagy véleménynyilvánítás révén védelmezni, feltéve hogy ezek békésen zajlanak és nem okoznak kárt sem javakban, sem személyeknek;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.