ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Azovi-tengeren kialakult helyzetről
22.10.2018 - (2018/2870(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Michael Gahler, Tunne Kelam, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, David McAllister, Sandra Kalniete, Laima Liucija Andrikienė, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Eduard Kukan, Julia Pitera, Dariusz Rosati, Jaromír Štětina, Fernando Ruas, Anders Sellström a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0493/2018
B8-0493/2018
Az Európai Parlament állásfoglalása az Azovi-tengeren kialakult helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti, az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló, 2003. december 24-i megállapodásra,
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra[1],
– tekintettel a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) az Ukrajnával kötött társulási megállapodás végrehajtásáról szóló, 2017. november 14-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2017)0376);
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a Kercsi-szorosi híd részleges megnyitásáról szóló, 2018. május 15-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Tanács 2018. július 30-i 2018/1085/KKBP határozatára[2], amely az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedések hatálya alá von a Kercsi-szorosi híd építésében rész vevő hat jogi személyt,
– tekintettel Biztonsági és Védelmi Albizottsága 2018. szeptember 16–20. közötti, kelet-ukrajnai látogatásának megállapításaira,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS),
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Azovi-tengeren kialakult helyzet az Ukrajna és Oroszország közötti 2003. évi kétoldalú egyezmény eredménye, amely e területeket a két állam beltengereként határozza meg és mindkét félnek hatáskört biztosít az Azovi-tenger területére belépő és az onnan kilépő hajók ellenőrzésére;
B. mivel a Kercsi-szorost átívelő híd megépítése – amelyet az Oroszországi Föderáció 2018 májusában fejezett be – Ukrajna hozzájárulása nélkül történt;
C. mivel az orosz határőrök 2018 áprilisának második felétől elkezdték megállítani és ellenőrizni az azovi-tengeri ukrán kikötőkbe (Mariupolba és Berdijanszkba) tartó és onnan induló külföldi hajókat; mivel ezek az ellenőrzések egybeestek a jogellenesen annektált Krím félszigetet és Oroszország szárazföldi részét összekötő, Kercsi-szoroson átívelő híd építésének befejezésével;
D. mivel a Kercsi-szoros – az Azovi- és a Fekete-tenger közötti egyetlen átjáró – felett átívelő híd építése korlátozza az azovi-tengeri kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók áthaladását a szoroson, és komoly problémákat okozott a szabad áruszállításban;
E. mivel az újonnan épített híd korlátozza az azovi-tengeri kikötőkbe érkező hajók méretét, mivel 35 méter magas, ezért alatta csak olyan hajók haladhatnak át biztonságosan, amelyek merülésvonal fölötti magassága nem nagyobb 33 méternél, hosszuk pedig 160 méternél; mivel így kizárják a Panamax osztályú hajókat, amelyek e vizek hajóforgalmának 20%-át adják;
F. mivel az áthaladó hajók Oroszországi Föderáció általi igen aprólékos és hosszadalmas ellenőrzése akár 72 órát is igénybe vehet, ami komoly késedelmet okoz, fékezi az áruszállítást, és kézzelfogható pénzügyi veszteségeket okoz az ukrán gazdaság és azon kereskedők számára, akiknek a hajóit alávetették ennek az eljárásnak;
G. mivel ukrán kormányzati források szerint szeptember végéig több mint 200 hajónak kellett alávetnie magát ennek a nehézkes ellenőrzési eljárásnak, és ez a szám a napról napra növekszik; mivel uniós becslések szerint ugyanebben az időszakban több mint 120 olyan hajó volt érintett, amely uniós tagállamok lobogója alatt közlekedik;
H. mivel a Kercsi-szoroson átívelő híd idei év tavaszán történt megnyitása előtt az ellenőrzések véletlenszerűek és nem intruzív jellegűek voltak, amelyek ötven áthaladó hajóból hozzávetőleg egyet érintettek, és nem okoztak fennakadásokat a szabad hajó- és teherforgalomban;
I. mivel a Krím félsziget jogellenes annektálása óta az azovi-tengeri, mauripoli és berdijanszki ukrán kikötők jelentősége megnőtt, mivel az ukrán export volumenének 80%-a[3] e kikötőkön és vizeken keresztül halad át;
J. mivel az Oroszországi Föderáció tovább folytatja az ukrán területeken a természeti erőforrások (kőolaj és földgáz) jogellenes kitermelését, különösen a jogtalanul elfoglalt Krím félszigeten és a Fekete-tengerben található talapzaton;
K. mivel az erősödő feszültségekre és az orosz haditengerészet fokozott azovi-tengeri jelenlétére – amelyre állítólag a Kercsi-szoroson átívelő híd védelme érdekében van szükség – reagálva Ukrajna szeptember 16-án bejelentette azon szándékát, hogy az év végéig haditengerészeti bázist hoz létre ezeken a vizeken, és úgy határozott, hogy kiegészítő tengerészgyalogsági és parti tüzérségi erőket vezényel át part menti területre; mivel Oroszország egyértelmű előnnyel rendelkezik a területen által felhasználható hajók mennyisége és katonai képességei tekintetében, és ebben a vonatkozásban kihasználja a Krím félsziget és Szevasztopol kikötője feletti ellenőrzését;
L. mivel az orosz haditengerészet azovi-tengeri fokozott jelenlétére reagálva 2018 szeptemberében Ukrajna úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti, 1997-ben aláírt barátsági, együttműködési és partnerségi megállapodást;
1. elítéli Oroszország azovi-tengeri tevékenységét, amely a nemzetközi tengeri jog és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásai megsértésének minősül; úgy véli, hogy a jelenlegi ellenséges tevékenységek ezen vízterületek lassankénti annektálására és Oroszország „belső tavává” tételére irányuló kísérletnek tekintendők;
2. komoly aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az Azovi-tenger térségében végrehajtott orosz intézkedések akadályozzák a nemzetközi tengeri forgalmat, sértik a tengerek és a hajózás szabadságát, céljuk az ukrán állam további destabilizálása és Ukrajna azon délkeleti régiója gazdasági alapjainak károsítása, ahol a Krím félsziget jogtalan annektálása miatt a tengeri kikötők jelentősége még fokozottabb; úgy véli, hogy Oroszország ezen intézkedéseit Ukrajna Azovi-tenger partján fekvő kikötői részleges blokádjának kell tekinteni;
3. nagyon komoly aggodalmát fejezi az Azovi-tenger igen ingatag biztonsági helyzetével kapcsolatban, amely könnyen nyílt konfliktussá fokozódhat;
4. határozottan tiltakozik azon túlzóan hosszadalmas ellenőrzési eljárás miatt, amelynek az ukrán kikötőkből induló vagy oda tartó, a Kercsi-szoroson áthaladó hajókat alávetik, és amelyet a szoros felett átívelő híd védelméhez kapcsolódó, vélt biztonsági fenyegetések miatt végeznek; magyarázatot követel arra, hogy az orosz hajókat és az azovi-tengeri orosz kikötőkbe tartó egyéb harmadik országbeli hajókat miért nem vetik alá hasonló eljárásnak; úgy véli, hogy Oroszország tudatosan megkülönböztetést alkalmaz az ukrán kikötőkkel szemben, és visszaél az ellenőrzés jogával;
5. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció aláássa a régió gazdasági helyzetét, és a teherforgalom korlátozásával és késleltetésével befolyásolja az ukrán tengeri kikötők munkaterhelését és hátráltatja a regionális gazdaságot; rámutat arra, hogy a pénzügyi veszteségek már most több tízmillió euróra rúgnak, és az e vizeken tevékenykedő uniós kereskedőket is érintik;
6. elítéli, hogy Oroszország tovább militarizálja a Fekete-tengert és immár az azovi-tengeri térséget is, különösen az orosz fekete-tengeri flotta és parti őrség azovi-tengeri megerősítése révén; sajnálattal állapítja meg, hogy az Azovi-tenger új színterévé vált az Oroszország Ukrajna elleni háborús fellépésének;
7. elítéli a jogellenesen annektált Krím félszigetet és Oroszország szárazföldi részét összekötő Kercsi-szorosi híd megépítését, amelynek célja a Krím félsziget további erőszakos integrálása Oroszországba és Ukrajnától való elszigetelése, amelynek továbbra is részét képezi; úgy véli, hogy ez újabb példája annak, hogy az Oroszországi Föderáció megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását;
8. úgy véli, hogy ez a híd komolyan akadályozza a Kercsi-szoroson áthaladó, az Azovi-tenger és a Fekete-tenger közötti hajózást;
9. helyteleníti a kőolaj és földgáz jogellenes kitermelését, amelyet az Oroszországi Föderáció ukrán területen végez; hangsúlyozza annak lehetséges veszélyét, hogy Oroszország megszerzi az azovi-tengeri ukrán olaj- és gázmezőket, amint sikerül az Azovi-tengert az Oroszországi Föderáció belső tavává tennie;
10. úgy véli, hogy az orosz intézkedések elleni nyugati, köztük az EU általi tiltakozások gyengék és eredménytelenek voltak, a szóban forgó intézkedések komoly jellege, Oroszország azovi-tengeri műveletei mögött meghúzódó stratégiai törekvés és uniós tagállami lobogó alatt közlekedő, az intézkedések által érintett hajók növekvő száma ellenére;
11. felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy – az Európa kapujában kialakuló konfliktus egyre növekvő lehetősége miatt – szorosabban kövesse nyomon az azovi-tengeri biztonsági helyzet alakulását, amely az EU és tagállamai számára szélesebb körű, közvetlen biztonsági következményekkel járhat;
12. felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy segítse az ukrán felet abban, hogy az előnyére fordítsa a diplomáciai fellépéseket és a nemzetközi jogban és a vonatkozó egyezményekben rögzített jogi eljárásokat, többek között az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében jelenleg zajló választottbírósági eljárást, Oroszország azovi-tengeri ellenséges gyakorlatának megakadályozása céljából;
13. újfent hangsúlyozza, hogy szilárdan és töretlenül támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását;
14. részvétét és együttérzését nyilvánítja a kercsi középiskolában 2018. október 17-én történt tömeggyilkosság áldozatai családtagjainak – amely tragédiában 20 személy meghalt és több tucat személy megsebesült – és az ukrán lakosságnak; felszólít arra, hogy az orosz megszálló hatóságok ne használják ezt a tragédiát kifogásul az emberi jogok és az új rezsimet ellenző személyek elleni fellépések fokozásához, valamint a régió további militarizálásához és a régió feletti biztonsági ellenőrzés szigorításához;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Ukrajna elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, a tagállamoknak, az ENSZ és a NATO főtitkárának, valamint az EBESZ-nek.
- [1] HL L 161., 2014.5.29., 3. o.
- [2] HL L 194., 2018.7.31., 147. o.
- [3] https://worldview.stratfor.com/article/ukraine-and-russia-take-their-conflict-sea