Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvre(1) (DAC2),

–  tekintettel a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 25-i (EU) 2018/822 tanácsi irányelvre(2) (DAC6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a „cum-ex” a részvénykereskedés olyan módját jelenti, amelynek célja a tényleges tulajdonos személyazonosságának elfedése, és annak lehetővé tétele mindkét érintett fél számára, hogy adóvisszatérítést követeljenek a csak egyszer befizetett tőkenyereség-adó után;

B.  mivel a cum-ex botrányt számos európai médiaorgánum együttműködésével végzett nyomozás során tárták fel, amelyben 12 ország és 38 riporter vett részt;

C.  mivel a jelentések szerint 11 tagállam akár 55,2 milliárd euró értékű adóbevétel kiesést szenvedhetett el a cum-ex rendszer következtében;

D.  mivel a cum-ex rendszerek az adócsalás jellemzőivel rendelkeznek, ugyanakkor nem szolgálnak egyértelmű bizonyítékkal a nemzeti vagy az uniós jog megsértésére;

E.  mivel a közigazgatási együttműködésről szóló második irányelv (DAC2) 2017 szeptemberi hatállyal előírja az uniós tagállamok számára, hogy információkat szerezzenek be pénzügyi intézményeiktől, és ezeket az információkat évente megosszák az adózók lakóhelye szerinti tagállammal;

F.  mivel a közigazgatási együttműködésről szóló hatodik irányelv (DAC6) előírja, hogy bármely személynek, aki kidolgozza, forgalmazza, megszervezi vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló, előre meghatározott jellemzőknek megfelelő konstrukciókat, illetve irányítja azok végrehajtását, ezeket a konstrukciókat jelentenie kell a nemzeti adóhatóságoknak;

G.  mivel a pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottságának (TAX3) megbízatása kifejezetten magában foglal minden, a bizottság hatáskörébe tartozó, megbízatásának időtartama során felmerülő releváns fejleményt;

1.  mély aggodalmát fejezi ki a tagállamok adóbevételeinek nyilvánosan bejelentett veszteségei miatt, amelyek a médiában szereplő egyes becslések szerint elérik az 55,2 milliárd eurót, ami súlyos csapás az európai szociális piacgazdaságra;

2.  felhívja az érintett nemzeti és uniós intézményeket annak kivizsgálására, hogy megállapítható-e a nemzeti vagy az uniós jog megsértése;

3.  hangsúlyozza, hogy a feltárt tények nem befolyásolják az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását;

4.  felhívja a tagállamokat, hogy ténylegesen hajtsák végre az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcserét;

5.  felszólítja a nemzeti adóhatóságokat, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere vonatkozásában teljes mértékben aknázzák ki a DAC6 adta lehetőségeket;

6.  felhívja a TAX3 különbizottságot, hogy végezze el a „cum-ex” botrány kapcsán napvilágra került információk értékelését, és végleges jelentésébe foglalja bele ennek eredményeit, valamint az ezzel kapcsolatos esetleges ajánlásait;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 359., 2014.12.16, 1. o. (2) HL L 139., 2018.6.5., 1. o.