ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról
11.2.2019 - (2019/2569(RSP))
benyújtva az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Roberta Metsola a PPE képviselőcsoport nevében
Innocenzo Leontini az ECR képviselőcsoport nevében
Gérard Deprez az ALDE képviselőcsoport nevében
B8‑0103/2019
Az Európai Parlament állásfoglalása a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,
– tekintettel az Európai Unióban az alapvető jogok helyzetéről szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel a tagállamok osztoznak ezeken az értékeken egy olyan társadalomban, ahol a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség érvényesül;
B. mivel a jogállamiság a demokrácia gerincét alkotja, és egyben az egyik alapelve az Európai Uniónak, amely az azzal kapcsolatos vélelem és kölcsönös bizalom alapján működik, hogy a tagállamok a Chartában és az EJEE-ben rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;
C. mivel az EU elkötelezett a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadságnak a tiszteletben tartása mellett;
D. mivel az EJEE 11. cikke és a Charta 12. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához, beleértve az érdekvédelem céljából a szakszervezetek létrehozásához és szakszervezetekhez való csatlakozáshoz fűződő jogot;
E. mivel az EJEE 11. cikke kimondja, hogy „e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek”;
F. mivel az EJEE 11. cikke kimondja továbbá, hogy a gyülekezés szabadsága nem akadályozza „a fegyveres erőket, a rendőrséget vagy az államigazgatást abban, hogy e jogok gyakorlását jogszerűen korlátozza”;
G. mivel a Charta 12. cikke azt is kimondja, hogy „az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához”;
H. mivel meg kell védeni az egyesülés szabadságát; mivel az élénk civil társadalom és pluralisztikus média létfontosságú szerepet játszanak a nyílt és plurális társadalom és a demokratikus folyamatban való részvétel előmozdításában, valamint a kormányok elszámoltathatóságának megerősítésében;
I. mivel a gyülekezés szabadsága együtt jár a Charta 11. cikkében és az EJEE 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, amelyek értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy a hatóságok beavatkoznának, és tekintet nélkül az országhatárokra;
J. mivel e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából, az EJEE 10. cikkében előírtaknak megfelelően;
K. mivel a Charta 52. cikke kimondja, hogy „[a]z e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”;
L. mivel az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az EU „tiszteletben tartja [a tagállamok] alapvető állami funkcióit, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét”; mivel „különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad”;
1. felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a békés gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát;
2. hangsúlyozza, hogy a nyilvános vita létfontosságú a demokratikus társadalmak működéséhez;
3. elítéli a tiltakozások és békés tüntetések során az állami hatóságok erőszakos és aránytalan beavatkozását; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsanak átlátható, pártatlan, független és hatékony kivizsgálást, amennyiben aránytalan mértékű erőszak alkalmazására került sor;
4. sürgeti a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a békés tüntetőkkel szembeni aránytalan mértékű erőszak alkalmazásától;
5. úgy véli, hogy a békés tüntetők ellen elkövetett erőszak soha nem lehet megoldás a vitában vagy a politikában;
6. ösztönzi a tagállamok bűnüldöző tisztviselőit, hogy aktívan vegyenek részt az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) „Közrend – fontosabb események rendészeti ellenőrzése” elnevezésű képzésében; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg az e tekintetben bevált gyakorlatokat;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0032.