ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról
11.2.2019 - (2019/2569(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Sylvia-Yvonne Kaufmann, Birgit Sippel az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0104/2019
B8-0105/2019
Az Európai Parlament állásfoglalása a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: „a Charta”),
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek általi használatáról szóló ENSZ-alapelvekre,
– tekintettel az Európai Unióban az alapvető jogok helyzetéről szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel a tagállamok osztoznak ezeken az értékeken, egy olyan társadalomban, ahol a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség érvényesül;
B. mivel a nemzetközi emberi jogi eszközök az Uniót és tagállamait terhelő kötelezettségek, és azokat tiszteletben kell tartani;
C. mivel a jogállamiság a demokrácia gerincét alkotja, és egyben az egyik alapelve az Európai Uniónak, amely az azzal kapcsolatos vélelem és kölcsönös bizalom alapján működik, hogy a tagállamok a Chartában és az EJEE-ben rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;
D. mivel alapvető fontosságú, hogy az EU tiszteletben tartsa a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát;
E. mivel az EJEE 11. cikke és a Charta 12. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához, beleértve az érdekvédelem céljából a szakszervezetek létrehozásához és szakszervezetekhez való csatlakozáshoz fűződő jogot;
F. mivel az EJEE kimondja továbbá, hogy a gyülekezés szabadsága nem akadályozza „a fegyveres erőket, a rendőrséget vagy az államigazgatást abban, hogy e jogok gyakorlását jogszerűen korlátozza”, az arányosság és a szükségesség kritériumai alapján;
G. mivel amikor az erőszak jogszerű használata elkerülhetetlen, a bűnüldöző szervek tisztviselőinek önmérsékletet kell tanúsítaniuk az ilyen használat során, és a bűncselekmény súlyával és az elérni kívánt jogos céllal arányosan kell eljárniuk; mivel el kell kerülniük a károkat és a sérülést, valamint tiszteletben kell tartaniuk és meg kell őrizniük az emberi életet és a testi épséget;
H. mivel a Charta 12. cikke azt is kimondja, hogy az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához;
I. mivel meg kell védeni az egyesülés szabadságát; mivel egy élénk civil társadalom és pluralisztikus média létfontosságú szerepet játszanak a nyílt és plurális társadalom és a demokratikus folyamatban való részvétel előmozdításában, valamint a kormányok elszámoltathatóságának megerősítésében;
J. mivel a gyülekezés szabadsága együtt jár a Charta 11. cikkében és az EJEE 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, amelyek értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát a hatóságok beavatkozása és az országhatárokra való tekintet nélkül;
K. mivel a Charta 52. cikke kimondja, hogy „[a]z e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”;
L. mivel az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek – például a „Flash-Ball” és az „LBD 40” védelmi fegyverek és a GLI-F4 gránát – használata számos súlyos sérülést okozott a közelmúltbeli tüntetések során az EU-ban;
1. felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a békés gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát;
2. hangsúlyozza, hogy a megfelelően működő demokrácia alapvető feltétele az egyének ahhoz való joga, hogy más emberekkel találkozzanak, és hallathassák a hangjukat;
3. elítéli a tiltakozások és békés tüntetések során számos tagállam hatóságainak erőszakos és aránytalan beavatkozását; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsanak átlátható, pártatlan és hatékony kivizsgálást, amennyiben aránytalan mértékű erőszakot alkalmaztak;
4. sürgeti a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a békés tüntetőkkel szembeni aránytalan mértékű erőszak alkalmazásától;
5. hangsúlyozza, hogy továbbra is korlátozni kell bármiféle fegyver használatát, és hogy a bűnüldöző hatóságoknak előnyben részesíteniük a tömeg erőszak alkalmazása nélküli önkéntes feloszlását;
6. elismeri, hogy a rendőrök – akik közül ugyancsak számosan megsérültek – nehéz körülmények között végzik feladatukat, különösen egyes tiltakozók ellenséges magatartása, de a túlzott munkaterhelés miatt is; elítél minden erőszakos cselekményt, amelyet egyének vagy vagyontárgyak ellen követnek el agresszív, militáns tüntetők, akik csak az erőszak kedvéért mennek az utcára, és csorbítják a békés tiltakozások legitimitását;
7. felszólítja a tagállamokat, hogy a rendőri egységek számára több képzést nyújtsanak a rendfenntartó technikákról és egyes fegyverek használatáról; felszólítja a tagállamokat, hogy alkalmazzanak olyan alternatív megoldásokat, amelyek egyes uniós országokban már hatékonynak bizonyultak, ilyen például a tüntetőkkel való kommunikáció „nagy képernyők” révén, amennyire lehetséges a tüntetőkkel való fizikai érintkezés elkerülése, és olyan közvetítő tisztviselők bevetése, akik pszichológiai és szociológiai képzésben részesültek;
8. ösztönzi a tagállamok bűnüldöző tisztviselőit, hogy aktívan vegyenek részt az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) „Közrend – fontosabb események rendészeti ellenőrzése” elnevezésű képzésében; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg az e tekintetben bevált gyakorlatokat;
9. megjegyzi, hogy az ENSZ kérte az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek bizonyos típusainak betiltását;
10. megjegyzi, hogy a tagállamok eltérő küszöbértékeket határoztak meg az erőszak és a fegyverek alkalmazására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós polgárokat a bűnüldöző hatóságok nagyon eltérően kezelik, és hogy alapvető jogaik védelme változó;
11. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki további iránymutatásokat az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek használatára vonatkozóan, és üdvözli egyes tagállamok azon döntését, hogy felfüggesztik vagy megtiltják az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek bizonyos típusainak használatát;
12. felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeiket, és hogy a tiltakozások és tüntetések kezelése során a bűnüldöző hatóságok mindig csak végső esetben alkalmazzanak erőszakot, és az legyen mindig jogszerű, arányos és szükséges;
13. emlékeztet arra, hogy a bűnüldözési politikáknak, utasításoknak és műveleteknek különös figyelmet kell fordítaniuk azokra, akik különösen kiszolgáltatottak általában az erőszak alkalmazásának, valamint az egyes, az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek hatásainak;
14. felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák minden fegyver piaci bevezetés előtti független értékelését és vizsgálatát, valamint hogy gyűjtsék az erőszak valamennyi alkalmazásával kapcsolatos adatokat annak érdekében, hogy össze lehessen gyűjteni a használattal, a visszaéléssel, a váratlan következményekkel, a sérülésekkel és a halálesetekkel kapcsolatos bizonyítékokat és ezek okait;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0032.