Eljárás : 2019/2569(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0106/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0106/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 156kWORD 49k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0104/2019
11.2.2019
PE635.331v01-00
 
B8-0106/2019

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

benyújtva az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról (2019/2569(RSP))


Marie-Christine Vergiat, Barbara Spinelli, Malin Björk, Marina Albiol Guzmán, Stefan Eck, Marie-Pierre Vieu, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou, Patrick Le Hyaric, Paloma López Bermejo, Marisa Matias, Xabier Benito Ziluaga, Estefanía Torres Martínez, Takis Hadjigeorgiou a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról (2019/2569(RSP))  
B8-0106/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az ENSZ által a bűnüldöző szervek tisztviselői részére készített magatartási kódexre, valamint az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek tisztviselői általi használatára vonatkozó ENSZ-alapelvekre,

–  tekintettel az Európai Unióban az alapvető jogok helyzetéről szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul;

B.  mivel a nemzetközi emberi jogi eszközök az Unióra és tagállamaira háruló kötelezettségek, és azokat tiszteletben kell tartani;

C.  mivel az EU elkötelezett a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadság tiszteletben tartása mellett;

D.  mivel az EJEE 11. cikke és a Charta 12. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához, beleértve az érdekvédelem céljából a szakszervezetek létrehozásához és szakszervezetekhez való csatlakozáshoz fűződő jogot;

E.  mivel a Charta 4. cikke és az EJEE 3. cikke kimondja, hogy senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, és a Charta 3. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van testi és szellemi épségének tiszteletben tartásához;

F.  mivel az EJEE 11. cikke kimondja továbbá, hogy a gyülekezés szabadsága nem akadályozza „a fegyveres erőket, a rendőrséget vagy az államigazgatást abban, hogy e jogok gyakorlását jogszerűen korlátozza”; mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok minden korlátozásának tiszteletben kell tartania a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság elvét;

G.  mivel a tiltakozáshoz való jog olyan alapvető jog, amelyet általános és abszolút módon nem lehet tiltó vagy ellenőrző intézkedések hatálya alá vonni, és amelyet csak törvényes, arányos és szükséges rendőri intézkedések és kivételes körülmények esetén lehet korlátozni; mivel az e jog által biztosított védelem minden tüntetést megillet; mivel a bűnüldöző hatóságoknak elsőbbséget kell adniuk a tömeg önkéntes, erőszak alkamazása nélküli feloszlásának;

H.  mivel meg kell védeni az egyesülés szabadságát; mivel a civil társadalom, valamint a plurális és független média alapvető szerepet játszik a polgári szerepvállalás és a nyilvánosság demokratikus folyamatban való részvételének előmozdításában;

I.  mivel a gyülekezés szabadsága együtt jár a Charta 11. cikkében és az EJEE 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, amelyek értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát a hatóságok beavatkozása és az országhatárokra való tekintet nélkül;

J.  mivel e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából, az EJEE 10. cikkében előírtaknak megfelelően;

K.  mivel a Charta 52. cikke kimondja, hogy „[a]z e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”; mivel az EJEE 18. cikke kimondja, hogy „a jogokra és szabadságokra vonatkozóan az Egyezmény által megengedett korlátozások nem alkalmazhatók más célra, mint amelyre azokat előírták”;

L.  mivel az EU az 1236/2005/EK tanácsi rendelet és az azt követő rendeletek értelmében regionális mechanizmusokat vezetett be, megtiltva az olyan áruk kereskedelmét, amelyek nem alkalmazhatók más gyakorlati felhasználásra, mint a kínzás vagy egyéb rossz bánásmód, valamint ellenőrizve az olyan áruk kivitelét, amelyeket kínzásra és más embertelen bánásmódra használhatnának, és amelyek magukban foglalják a rendvédelmi rendszerekben használt egyes, az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyvereket is;

M.  mivel több tagállam bűnüldöző hatóságait bírálták a tiltakozáshoz való jog aláásása és túlzott erő alkalmazása miatt;

N.  mivel az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek – például a Flash Ball, az LBD 40 védelmi fegyverek és a GLI-F4 gránát – használata számos súlyos sérülést és legalább egy halálesetet okozott a közelmúltbeli tüntetések során;

O.  mivel egyes tagállamokban engedélyezték az elektromos sokkoló fegyverek alkalmazását annak ellenére, hogy az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága kínzási eszköznek tekinti azokat;

P.  mivel az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalmának ad hangot a békés tiltakozáshoz való joggal kapcsolatban a sárga mellényesek által Franciaországban szervezett tüntetések kezdete óta; mivel e tiltakozások során legalább 3200 ember szenvedett sérüléseket – többek között 46 gyermek és 44 újságíró –, akik közül 188-an fejsérülést szenvedtek, 20 embernek megsérült a szeme vagy egyik szemére megvakult, és öt áldozatnak sérülés miatt amputálták a kézfejét;

1.  felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a tiltakozás, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát;

2.  hangsúlyozza, hogy a nyilvános vita és a tiltakozáshoz való jog létfontosságú a demokratikus társadalmak működéséhez;

3.  felhívja a tagállamokat, hogy ne fogadjanak el olyan jogszabályokat vagy gyakorlatokat, amelyek megelőző jelleggel korlátozzák a tiltakozáshoz való jogot, vagy amelyek bírósági felügyelet nélkül előre büntethetővé tennék a tüntetőket; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a potenciális tüntetők diszkrecionális tömeges letartóztatását;

4.  elítéli a tiltakozások és békés tüntetések során az állami hatóságok erőszakos és aránytalan beavatkozását számos tagállamban; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsanak átlátható, pártatlan, független és hatékony kivizsgálást, amennyiben túlzott mértékű erőszak alkalmazásának gyanúja áll fenn; emlékeztet arra, hogy a bűnüldöző szerveket felelősségre kell vonni feladataik teljesítéséért, valamint a jogi és operatív kereteknek való megfelelésért; hangsúlyozza, hogy nemcsak a bűnüldöző szervek tisztviselőit, hanem feletteseiket is, beleértve a politikai szintű vezetőket is, valamint az összes szolgálatot felelősségre kell vonni;

5.  elítéli azokat a tagállamokat, amelyek túlzott erőszakot alkalmaznak a békés tüntetőkkel szemben;

6.  felhívja a tagállamokat, hogy alkalmazzanak olyan alternatív megoldásokat a közrend fenntartására, amelyek egyes uniós országokban már hatékonynak bizonyultak, különösen a tüntetőkkel való közvetlen kommunikáció – többek között „nagy képernyők” révén –, amennyire lehetséges elkerülve a tüntetőkkel való fizikai érintkezést, és olyan közvetítő tisztviselőkre támaszkodva, akik pszichológiai és szociológiai képzésben részesültek;

7.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az emberi jogi normákon alapuló közrend fenntartása keretében a bűnüldöző szervek valamennyi tisztviselője részesüljön rendszeresen képzésben az erőszak és az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek használata terén;

8.  megjegyzi, hogy számos nemzetközi szervezet és szerv, köztük a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó, valamint a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és a francia jogvédő szervezet kérte az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek bizonyos típusainak betiltását;

9.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok eltérő küszöbértékeket határoztak meg az erőszak és a fegyverek bűnüldöző hatóságok általi, a közrend fenntartása érdekében történő alkalmazására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós polgárokat a bűnüldöző hatóságok nagyon eltérően kezelik, és hogy alapvető jogaik védelme változó;

10.  felhívja a Petíciós Bizottságot, hogy a legnagyobb gondossággal járjon el a túlzott erőszak alkalmazásával kapcsolatban benyújtott petíciók ügyében, és tekintse át az e tárgyban benyújtott, elfogadhatatlannak nyilvánított petíciókat;

11.  üdvözli egyes tagállamok azon döntését, hogy felfüggesztik vagy betiltják az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek bizonyos típusait; sürgeti az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek és a közrend fenntartására szolgáló eszközök – mint például az LBD40, a GLI-F4 gránát és a gumilövedékes gránátok –, gyártásának, kereskedelmének és használatának betiltását, amelyek használata súlyos sérüléshez vagy halálhoz vezethet, és kínzásnak minősülhet;

12.  sajnálatát fejezi ki néhány tagállam azon döntése miatt, hogy a közrend fenntartása érdekében engedélyezi az elektromos sokkoló fegyverek használatát, amelyet az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága kínzóeszköznek minősített;

13.  felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy szervezzen bizottsági meghallgatásokat az erőszak és az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek gyülekezésekkel szembeni alkalmazására vonatkozóan, és a STOA-testülettel együttműködve készítsen jelentést erről a témáról, azzal a céllal, hogy iránymutatásokat dolgozzon ki a tagállamok számára az erőszak és az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek használatáról; ösztönzi a Bizottságot és az Alapjogi Ügynökséget, hogy működjenek együtt minden ilyen folyamatban;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeik teljesítését, és hogy a bűnüldöző hatóságok mindig csak végső esetben alkalmazzanak erőszakot, és az legyen mindig jogszerű, arányos és szükséges a tiltakozások és tüntetések kezelése során;

15.  emlékeztet arra, hogy a bűnüldözési politikáknak, utasításoknak és műveleteknek különös figyelmet kell fordítaniuk azokra a személyekre, akik különösen kiszolgáltatottak általában az erőszak alkalmazásának, valamint az egyes, az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek hatásainak, mint például a gyermekek, a terhes nők, az idősek, a fogyatékossággal élő személyek, a mentális betegségben szenvedő személyek, illetve a kábítószerek vagy alkohol befolyása alatt álló személyek;

16.  felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a bűnüldöző szervek személyzetének a nemzeti és nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal kapcsolatos folyamatos képzését valamennyi rendőri erő tekintetében;

17.  felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be uniós szintű, az ENSZ normáin, ajánlásain és vezérelvein alapuló iránymutatásokat a bűnüldöző szervek személyzete által használt fegyverek átlátható, független és következetes kiválasztási, tesztelési és kipróbálási folyamatára vonatkozóan; megjegyzi, hogy ennek az értékelésnek meg kell határoznia a nemzetközi emberi jogi jogszabályoknak és normáknak való megfelelést a kiválasztás és az alkalmazás előtt; felhívja a tagállamokat, hogy gyűjtsenek adatokat az erőszak valamennyi alkalmazásáról annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az alkalmazással, a visszaéléssel, a váratlan következményekkel, a sérülésekkel és a halálesetekkel és azok okaival kapcsolatos bizonyítékok gyűjtését;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

 

(1)

HL L 200., 2005.7.30, 1. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0032.

Utolsó frissítés: 2019. február 13.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat