Eljárás : 2019/2575(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0162/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0162/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 12/03/2019 - 9.22

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 148kWORD 52k
6.3.2019
PE635.419v01-00
 
B8-0162/2019

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a kínai technológia fokozódó EU-beli jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekről és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésről (2019/2575(RSP))


Helmut Scholz, Kostadinka Kuneva, Martina Michels, Eleonora Forenza, Stelios Kouloglou, Dimitrios Papadimoulisa GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a kínai technológia fokozódó EU-beli jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekről és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésről (2019/2575(RSP))  
B8-0162/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által közzétett „Digitalizáció, kereskedelem és fejlesztés” című, 2017. évi információs gazdasági jelentésre (UNCTAD/IER/2017),

–  tekintettel az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által közzétett „Hatalom, platformok és a szabadkereskedelmi téveszme” című, 2018. évi kereskedelmi és fejlesztési jelentésre (UNCTAD/TDR/2018),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésre gyakorolt hatásukról szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az ENISA-ról, az „Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről”, az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról („kiberbiztonsági jogszabály”) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2017. szeptember 13-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0477),

–  tekintettel az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0630),

–  tekintettel az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. február 14-én első olvasatban elfogadott álláspontjára(4),

–  tekintettel az „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i bizottsági közleményre (COM(2016)0588),

–  tekintettel „A növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G” című, 2017. június 1-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(6),

–  tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a Digitális Európa programra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Uniónak és tagállamainak közberuházásokkal kapcsolatos tervre van szükségük, hogy a legkorszerűbb technológiákon alapuló képességeket fejlesszenek ki az olyan csúcstechnológiai ágazatokban, mint a kiberbiztonság, az ikt, a mesterséges intelligencia és a digitális gazdaság; mivel számos uniós stratégia került kidolgozásra, de egy sem valósult meg maradéktalanul;

B.  mivel biztosítani kell az igazságos digitális fejlődést, ugyanakkor törekedni kell az életszínvonal világviszonylatban történő javítására;

C.  mivel néhány, elsősorban egyesült államokbeli és kínai digitális és informatikai magánvállalat továbbra is monopóliumokat alakít ki a digitális piacon, ami erőfölényt biztosít számukra, hogy meghatározzák a nemzetközi normákat és ne tegyenek eleget társadalmi felelősségvállalási kötelezettségeiknek;

D.  mivel az 5G hálózat lesz a jövőbeli digitális infrastruktúra egyik kulcsfontosságú technológiája, amely további lehetőséget nyújt a különböző eszközök hálózathoz csatlakoztatására (dolgok internete stb.), továbbá újabb alkalmazási lehetőségeket biztosít számos területen, mint a közlekedés, a mobilitás, az energetika, az egészségügy, a pénzügyek, a távközlés, a digitális gazdaság és a mesterséges intelligencia;

E.  mivel az 5G hálózatok sebezhetősége kihasználható az informatikai rendszerek meggyengítésére, ami potenciálisan rendkívül súlyos károkat okozhat az állampolgároknak és életüknek, valamint az európai és a nemzeti gazdaságoknak; mivel az 5G hálózati technológia elemeit felhasználva a technológiai szolgáltatók technikailag képesek megsérteni a polgárok, a vállalatok és az intézmények adatvédelmét; mivel a közbeszerzés és engedélyeztetés kockázatelemzésen alapuló megközelítésére van szükség;

F.  mivel csak korlátozott számú vállalat biztosít 5G-s technikai eszközöket;

G.  mivel számos harmadik országbeli vállalat biztonsági problémát jelenthet a tagállamok számára, mivel személyes adatokhoz férhetnek hozzá és számos ágazat és szolgáltatás digitális infrastruktúráját irányíthatják, továbbá adatokhoz való hozzáférést biztosíthatnak nemzeti hírszerző szolgátlatok számára;

H.  mivel az Edward Snowden által közzétett információk azt igazolják, hogy az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA) PRISM nevű programja, illetve korábban a brit Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) szisztematikus visszaéléseket követett el európai kommunikációs hálózatok esetében és tömegesen megsértette a polgárok adatvédelemhez való jogát;

I.  mivel az amerikai kormány hírszerző ügynökségei azt állították, hogy a Huawei eszközei fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra, jóllehet nem bocsátottak rendelkezésre ezt igazoló bizonyítékokat; mivel a Huawei számos nagy amerikai vállalat gazdasági versenytársa;

J.  mivel az ikt-technológiák globális ellátási lánca miatt a kínai technológia használatának tilalma igen nagy kárt okozhat az európai gazdasági szereplőknek, mivel megzavarja a berendezésellátást, növeli az európai vállalatok és ügyfeleik költségeit, évekkel késlelteti az új generációs 5G szolgátlastások bevezetését és adott esetben kárt okoz a meglévő hálózatokban;

K.  mivel a határozott és összehangolt válaszlépések érdekében a kiberbiztonsággal többoldalú szinten kell foglalkozni;

L.  mivel a beszállítókat nem szabad származási országuk alapján megkülönböztetett módon kezelni, hanem annak függvényében, hogy milyen kötelezettséget és biztosítékot kínálnak a polgárok adatvédelemhez való jogának védelmére és a kémkedés és a technológia szabotálásának megelőzésére;

1.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiát és közberuházási terveket, amelyek célja Európa külföldi technológiafüggőségének csökkentése a kiberbiztonság, az ikt, a mesterséges intelligencia és a digitális gazdaság területén;

2.  úgy véli, hogy a harmadik országbeli vállalatok jövőbeli távközlési és 5G szolgáltatásokhoz való hozzáférésével kapcsolatos döntéseket a tagállamoknak az amerikai kormány részéről érkező nyomásgyakorlás helyett technikai szakértelemre és megfelelő kockázatértékelésre kellene alapozniuk, valamint ezen vállalatok kötelezettségvállalásaira és garanciáira, hogy megvédik az uniós polgárok adatvédelemhez való jogát és megelőzik a kémkedést és a technológia szabotálását;

3.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek egy többoldalú kiberbiztonság-irányítási rendszer kialakítására, melynek célja egy, a kiberbiztonságra vonatkozó ENSZ szabályozói és szakpolitikai keret létrehozása; üdvözli, hogy az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete (ITU) létrehozta az ENSZ globális kiberbiztonsági indexét;

4.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az uniós hálózat- és információbiztonsági irányelv által bevezetett együttműködési mechanizmusokat;

5.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelően alkalmazzák a kiberbiztonsági jogszabályt és e tekintetben folytassanak szoros egyeztetést;

6.  megjegyzi, hogy az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megerősített megbízatása erősítené a kiberbiztonsági tanúsítást és úgy véli, hogy az ENISA alapvetően fontos szerepet tölthetne be a kiberbiztonsági fenyegetések elemzésében;

7.  emlékeztet rá, hogy az Unióban technológiát és szolgáltatásokat nyújtó valamennyi vállalatnak be kell tartania az uniós és tagállami jogszabályokat és felelősséget kell vállalniuk az adatvédelmi és kiberbiztonsági jogszabályok bármilyen megsértéséért;

8.  szükségesnek tartja alapos és független környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítését az 5G technológiák emberi egészségre gyakorolt lehetséges negatív hatásaival kapcsolatban;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 321., 2018.12.17., 36. o.

(2)

HL L 194., 2016.7.19., 1. o.

(3)

HL C 378., 2017.11.9., 104. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0121.

(5)

HL C 307., 2018.8.30., 144. o.

(6)

HL L 119., 2016.5.4, 1. o.

(7)

HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

Utolsó frissítés: 2019. március 6.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat