Eljárás : 2019/2614(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0172/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0172/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0211

<Date>{11/03/2019}11.3.2019</Date>
<NoDocSe>B8-0172/2019</NoDocSe>
PDF 140kWORD 51k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról</Titre>

<DocRef>(2019/2614(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Pervenche Berès, Mercedes Bresso</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0171/2019

B8-0172/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról

(2019/2614(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikkére,

 tekintettel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2016–2020-as időszakra szóló cselekvési tervre,

 tekintettel az Európai Parlament elnöke által az Európai Unió Tanácsának hivatalban lévő (soros) elnökéhez címzett, 2019. március 5-i levélre,

 tekintettel az Európai Parlament elnöke által az Európai Bizottság elnökéhez címzett, 2019. március 5-i levélre,

 tekintettel az Európai Parlament elnöke által az Európai Tanács elnökéhez címzett, 2018. március 23-i levélre,

 tekintettel az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának elnöke által az eurócsoport elnökéhez címzett, 2018. március 8-i levélre,

 tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel 2016 áprilisában az Unió 28 tagállamában a tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatok vezetőtestületeiben a nők átlagos aránya 23,3% volt, ami a legutóbbi, 2015. októberi adatgyűjtés óta 0,6%-os emelkedést jelent; mivel csak tíz olyan ország létezik (Franciaország, Svédország, Olaszország, Finnország, Hollandia, Lettország, Németország, az Egyesült Királyság, Dánia és Belgium), ahol a vezetőtestületek tagjainak legalább egynegyede nő;

B. mivel a nők vezetőtestületi tagságáról szóló 2012-es javaslat a Parlament régóta fennálló követelésének eredménye, melynek keretében arra kérte a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket; mivel amikor 2013 novemberében a Parlament jelentős többpárti többséggel elfogadta első olvasatbeli álláspontját, rendkívül kevés módosítást eszközölt a javaslatban annak érdekében, hogy jelezze a Tanácsnak, hogy megállapodásra lehet jutni a Parlamenttel, és vállalta annak biztosítását, hogy 2020-ra a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nem ügyvezető igazgatók legalább 40%-a nő legyen; mivel a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv nagyon fontos eszköz lenne ahhoz, hogy a nemek között nagyobb egyenlőséget lehessen elérni a gazdasági döntéshozatal legmagasabb szintjén, valamint – ahogy számos tanulmány is bizonyítja – ahhoz, hogy növelni lehessen a cégek versenyképességét azáltal, hogy a tehetségeket a társadalom egészéből merítjük;

C. mivel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló 1024/2013/EU tanácsi rendelet[1] 26. cikkének (2) bekezdése, a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról szóló 806/2014/EU rendelet[2] 56. cikkének (4) bekezdése, valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet[3] 37. cikkének (3) bekezdése a nemek közötti egyensúlyra a kiválasztási eljárások során figyelembe veendő fontos elvként hivatkozik;

D. mivel annak ellenére, hogy a Parlament számos kérelmet nyújtott be a Tanácshoz és a tagállamokhoz a nemek közötti egyensúly EKB igazgatótanácsában tapasztalható hiányának orvoslása érdekében, az Európai Tanács nem vette komolyan ezt a kérést, amit a Parlament helytelenít;

E. mivel annak ellenére, hogy a Parlament a korábbi kinevezések során a jelöltek listáinak benyújtásakor számos felhívást tett közzé a nemek közötti egyensúly tiszteletben tartására vonatkozóan, az Európai Bankhatóság elnöki tisztjére pályázó minden jelölt férfi volt, amit a Parlament helytelenít;

F. mivel bár az Egységes Szanálási Testület elnökének, alelnökének és tagjainak kiválasztására irányuló eljárások során eddig a 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (4) bekezdésével összhangban általában véve figyelembe vették a nemek közötti egyensúly elvét, ebben az esetben a Parlamentnek bemutatott szűkített listán csak férfiak szerepelnek;

G. mivel bár nem zárható ki annak lehetősége, hogy egy adott, egyéni jelentkezéseken alapuló kiválasztási eljárás során nincsen mindkét nemből képzett jelölt, tiszteletben kell tartani a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó általános kritériumot az EKB és a felügyelő hatóságok vezetőtestületeinek összetétele tekintetében;

H. mivel a Parlament ECON bizottsága tapasztaltnak és képzettnek találta az EKB vezető közgazdászi és az EBH elnöki pozícióját betölteni kívánó, valamint az Egységes Szanálási Testület tagjának jelentkező jelenlegi pályázókat, és titkos szavazás során jelentős többséggel támogatták pályázatukat;

I. mivel a nők továbbra is alulreprezentáltak a banki és pénzügyi szolgáltatások terén betöltött vezetői pozíciókban; mivel valamennyi uniós és nemzeti intézménynek és szervnek konkrét intézkedéseket kell tennie a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében;

1. követeli, hogy valamennyi uniós és nemzeti intézményben és szervben a soron következő kinevezések során tartsák tiszteletben a nemek közötti egyensúlyt; felkéri a tagállamokat, hogy a következő Bizottság kinevezési eljárása során mindegyikük állítson egy férfi és egy női jelöltet;

2. kötelezettséget vállal arra, hogy a jövőben csak akkor hajlandó figyelembe venni bármilyen jelöltlistát, ha az tiszteletben tartja a nemek közötti egyensúlyt;

3. újólag megerősíti a nemek közötti egyenlőség iránti határozott elkötelezettségét mind az uniós szakpolitikák, kezdeményezések és programok tartalmában, mind az Unió politikai, költségvetési, közigazgatási és végrehajtói szintjén;

4. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy közlemény formájában terjesszen elő egy valódi európai egyenlőségi stratégiát, amely egyértelmű és lehetőség szerint számszerűsíthető célkitűzéseket tartalmaz, és ezt az unió összes hivatalos nyelvére fordítsák le annak érdekében, hogy a polgárok és a társadalmi és gazdasági szereplők szélesebb körében elterjedjen, és ezt jobban megértsék;

5. hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség elérése nem csupán a nőkre, hanem az egész társadalomra vonatkozó ügy;

6. emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése a szakpolitikai döntésekre, a döntéshozatalra, az eljárásokra és a gyakorlatokra, valamint a végrehajtásra, a nyomon követésre és az értékelésre is kiterjed; ezért hangsúlyozza, hogy az igazgatásban és a döntéshozatalban nemcsak a politikai tartalmat, hanem a nemek képviseletét is figyelembe kell venni ahhoz, hogy átfogóan fel lehessen mérni a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének jelenlegi helyzetét a Parlamentben;

7. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a nők képviselete az uniós intézményekben és a politikai és adminisztratív szempontból kulcsfontosságú döntéshozó pozíciókban továbbra is alacsony, és megerősíti, hogy a Parlamentnek hatékony intézkedéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a döntéshozói pozíciók egyenlően oszoljanak el a nemek között;

8. ezen intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében az eljárások jobb összehangolására, valamint az intézmények közötti szorosabb együttműködésre szólít fel, mivel úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése terén a szorosabb intézményközi kapcsolatok elősegíthetik a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő uniós politikák kidolgozását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése terén még nem jött létre strukturált együttműködés a többi intézményi partnerrel, például a Bizottsággal vagy a Tanáccsal, sem pedig az unió gazdasági és pénzügyi struktúráin belül.

[1] HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

[2] HL L 225., 2014.7.30., 1. o.

[3] HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

Utolsó frissítés: 2019. március 13.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat