ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a harmadik országok pénzmosási irányelvvel összhangban elkészítendő uniós feketelistája elfogadásának sürgősségéről
11.3.2019 - (2019/2612(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Markus Ferber, Dariusz Rosati, Roberta Metsola, Emil Radeva PPE képviselőcsoport nevében
Pervenche Berès, Peter Simon, Birgit Sippel, Ana Gomesaz S&D képviselőcsoport nevében
Petr Ježek, Nils Torvaldsaz ALDE képviselőcsoport nevében
Judith Sargentini, Sven Giegolda Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Matt Carthy, Martina Anderson, Lynn Boylan, Luke Ming Flanagan, Stelios Kouloglou, Kostadinka Kuneva, Patrick Le Hyaric, Liadh Ní Riada, Martin Schirdewan, Marie-Christine Vergiata GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Laura Agea, Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corraoaz EFDD képviselőcsoport nevében
B8-0176/2019
Az Európai Parlament állásfoglalása a harmadik országok pénzmosási irányelvvel összhangban elkészítendő uniós feketelistája elfogadásának sürgősségéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 13-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló rendeletére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,
– tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (negyedik pénzmosási irányelv), különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére és 64. cikke (5) bekezdésére[1], valamint annak a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (ötödik pénzmosási irányelv) általi módosítására, különösen 1. cikkének (5) bekezdésére[2],
– tekintettel „A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv szerint kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós értékelésének új módszertana felé” című bizottsági ütemtervre[3],
– tekintettel a 2018. június 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra – „Az (EU) 2015/849 irányelv szerinti magas kockázatú harmadik országok azonosítására szolgáló módszertan” (SWD(2018)0362), amely többek között meghatároz 1. prioritású és 2. prioritású harmadik országokat,
– tekintettel a Pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottsága (TAX3) elnökének Jourova biztoshoz címzett 2019. február 25-i levelére, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról,
– tekintettel a TAX3 különbizottság elnökének 2019. március 5-i levelére a Bizottság azon kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat tartalmazó jegyzékére vonatkozó tanácsi álláspontról, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében stratégiai hiányosságokat mutatnak,
– tekintettel a 2019. március 6-án Jourova biztos és a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON), valamint Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) között tartott eszmecserére,
– tekintettel a Bizottság az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 13-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2019)1326) vonatkozó 6964/1/19 tanácsi nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a felhatalmazáson alapuló rendelet, annak melléklete és az azt módosító felhatalmazáson alapuló rendeletek célja, hogy azonosítsák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő azon harmadik országokat, amelyek az uniós pénzügyi rendszerre veszélyt jelentenek, és amelyeknél a negyedik pénzmosási irányelv szerinti kötelezett uniós szolgáltatók esetében fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések szükségesek;
B. mivel a negyedik pénzmosási irányelv 9. cikke értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni;
C. mivel a Parlament a felhatalmazáson alapuló rendeletek módosítására irányuló öt javaslat közül kettőt (C(2016)07495 és C(2017)01951) elutasított azon az alapon, hogy a Bizottságnak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására irányuló eljárása nem volt kellően autonóm;
D. mivel a Parlament támogatja olyan új módszertan Bizottság általi kialakítását, amely a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben stratégiai hiányosságokkal rendelkező joghatóságok megállapításához nem kizárólag külső információforrásokra támaszkodik;
E. mivel e jegyzék célja, hogy megvédje az Unió pénzügyi rendszerének és belső piacának integritását; mivel valamely országnak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok listájára való felvétele nem von maga után semmilyen gazdasági vagy diplomáciai szankciót, hanem arra kötelezi a kötelezett szolgáltatókat, így a bankokat, kaszinókat és ingatlanügynökségeket, hogy alkalmazzanak fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket azon ügyletekre vonatkozóan, amelyekben ezek az országok érintettek, valamint hogy gondoskodjanak arról, hogy az uniós pénzügyi rendszer felkészült legyen arra, hogy megelőzze a harmadik országokból származó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat;
F. mivel az országokat el lehet távolítani a listáról, amennyiben orvosolják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében fennálló hiányosságait;
G. mivel 2019. február 13-án a Bizottság elfogadta felhatalmazáson alapuló jogi aktusát, amely egy 23 országot és területet felsoroló listát tartalmaz: Afganisztán, Amerikai Szamoa, Bahama-szigetek, Botswana, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guam, Irán, Irak, Líbia, Nigéria, Panama, Pakisztán, Puerto Rico, Szamoa, Szaúd-Arábia, Srí Lanka, Szíria, Trinidad és Tobago, Tunézia, Amerikai Virgin-szigetek és Jemen;
H. mivel a Tanács 2019. március 7-i nyilatkozatában kijelentette, hogy kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, mivel a javaslat nem olyan átlátható és támadhatatlan eljárás keretében jött létre, amely az érintett országokat úgy ösztönözte volna aktívan határozott intézkedések meghozatalára, hogy egyúttal a meghallgatáshoz való jogukat is tiszteletben tartja;
I. mivel 2018. június 22-én közzétették egy bizottsági szolgálati munkadokumentumban az új módszertant, amely alkalmazza a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására szolgáló felülvizsgált kritériumokat;
J. mivel a Bizottság 2019. január 23-án megkezdte a konzultációkat a felhatalmazáson alapuló jogi aktus listáján felsorolt harmadik országokkal, és találkozott az összes olyan országgal, amely további információkat kért a listára vételének okairól;
K. mivel 2019. március 7-én a Tanács a Bel- és Igazságügyi Tanácsban elutasította a felhatalmazáson alapuló jogi aktust;
1. üdvözli, hogy a Bizottság 2019. február 13-án elfogadta azon harmadik országok új, 23 országot tartalmazó listáját, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkeznek;
2. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács kifogást emelt a Bizottság által javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben;
3. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az összes kifejezett aggodalmat, és mihamarabb terjesszen elő új felhatalmazáson alapuló jogi aktust;
4. üdvözli a Bizottság által annak érdekében végzett munkát, hogy elfogadjon egy különálló listát a társjogalkotók által elfogadott szigorú kritériumok alapján; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió rendelkezzen egy különálló listával azon kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében hiányosságokat mutatnak, és üdvözli a Bizottság új módszertanát, amely a negyedik és az ötödik pénzmosási irányelv szerint kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítására szolgál;
5. emlékeztet arra, hogy az ötödik pénzmosási irányelv által módosított (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése kötelezi a Bizottságot, hogy függetlenül értékelje a stratégiai hiányosságokat számos területen;
6. úgy véli, hogy annak érdekében, hogy megőrizzük a kiemelt kockázatot jelentő országok listájának integritását, a vizsgálati és a döntéshozatali eljárást önmagában a módszertan alapján kell elvégezni, és arra nem szabad hatással lennie olyan megfontolásoknak, amelyek túlmennek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében fennálló hiányosságok területén;
7. megjegyzi, hogy a listára felvett országok által folytatott lobbitevékenység és diplomáciai nyomásgyakorlás része volt és mindig is része lesz a kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítási folyamatának; hangsúlyozza, hogy az ilyen nyomás nem áshatja alá az uniós intézmények arra vonatkozó képességét, hogy hatékonyan és autonóm módon kezeljék az Unióhoz kapcsolódó pénzmosás kérdését és küzdelmet folytassanak a terrorizmus finanszírozásával szemben;
8. felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a listára felvett országokról szóló értékeléseit, ezáltal biztosítva a nyilvános ellenőrzést, hogy azokkal ne lehessen visszaélni;
9. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson átlátható folyamatot, egyértelmű és konkrét referenciaértékekkel azon országokra vonatkozóan, amelyek vállalják, hogy reformokat hajtanak végre annak érdekében, hogy ne szerepeljenek a listán;
10. megjegyzi, hogy az Oroszországi Föderáció értékelése továbbra is folyamatban van; elvárja a Bizottságtól, hogy értékelésébe foglalja bele a legfrissebb „Troika Laundromat”-leleplezéseket; emlékeztet arra, hogy az ECON, LIBE és a TAX3 bizottság jelen jogalkotási ciklusban végzett munkája aggodalmakat vetett fel az Oroszországi Föderáció pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerével kapcsolatban;
11. felhívja a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet a tagállamokkal annak érdekében, hogy növeljék a Tanács felelősségvállalását a Bizottság által javasolt módszertant illetően;
12. felhívja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy ültessék át a negyedik és az ötödik pénzmosási irányelvet nemzeti jogukba;
13. felszólít arra, hogy több emberi és pénzügyi erőforrást különítsenek el a Bizottság illetékes főigazgatósága, azaz a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (DG JUST) megfelelő osztálya számára;
14. felszólítja a Bizottságot, hogy érjen el jelentős előrelépést a 2. prioritású harmadik országok értékelési szakaszát illetően;
15. emlékeztet arra, hogy az uniós felhatalmazáson alapuló jogi aktus a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) jegyzékétől különálló folyamat, és kizárólag az Unió ügyének kell maradnia;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.