ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a „dízelbotrány” legújabb fejleményeiről
25.3.2019 - (2019/2670(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Daniel Dalton, Bolesław G. Piecha, Zdzisław Krasnodębskiaz ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0223/2019
B8-0223/2019
Az Európai Parlament állásfoglalása a „dízelbotrány” legújabb fejleményeiről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és végrehajtásáról szóló 2008. július 18-i 692/2008/EK bizottsági rendeletre[2],
– tekintettel a 2007/46/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Műszaki Bizottság – Gépjárművek elnevezésű bizottság (TCMV) 2015. október 28-i véleményére,
– tekintettel a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló 2016. március 10-i (EU) 2016/427 bizottsági rendeletre[3],
– tekintettel a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló 2016. április 20-i (EU) 2016/646 bizottsági rendeletre[4],
– tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletre[5],
– tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],
– tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság 2017. március 2-i végleges jelentésére,
– tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, 2017. április 4-i ajánlására[7],
– tekintettel az Európai Számvevőszéknek az ún. dízelbotrányt követően tett uniós válaszlépésekről szóló, 2019. február 7-i tájékoztató dokumentumára;
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
1. úgy véli, hogy az (EU) 2018/858 rendelet jelentős mértékben javítja azt a jogi keretet, amelyben a dízelbotrány bekövetkezett, tisztábbá és környezetbarátabbá téve a járműveket és helyreállítva a fogyasztók bizalmát;
2. megállapítja, hogy az (EU) 2018/858 rendelet, az (EU) 692/2008 rendelet és más kapcsolódó jogszabályok megbízhatóbb és realisztikusabb vizsgálati módszereket vezetnek be a szennyező anyagok, például a nitrogén-oxidok (NOx) és a CO2 kibocsátásának mérése tekintetében; biztosítják a járművek vizsgálatának jobb minőségét és függetlenségét; és lehetővé teszik a már forgalomban lévő járművek jobb felügyeletét;
3. elismeri ugyanakkor, hogy a 2020. szeptember 1-jén hatályba lépő (EU) 2018/858 rendelet szerinti új szabályok, valamint a járművek típusjóváhagyásáért és vizsgálatáért felelős hatóságokat érintő, a minőség, a függetlenség és a felügyelet javítását célzó számos intézkedés ennélfogva még nem léptek hatályba;
4. emlékeztet arra, hogy a tagállamok 2015. október 28-án megállapodtak arról, hogy 2017 szeptemberétől valamennyi új gépkocsimodell, 2019 szeptemberétől pedig minden új gépjármű esetében kötelezővé teszik az NOx valós vezetési feltételek melletti kibocsátásának (RDE) mérését;
5. emlékeztet arra, hogy a Bizottság emellett 2017. június 1-jén bevezette az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával közösen kidolgozott szigorúbb és realisztikusabb vizsgálati módszert, a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárást (WLTP) a gépkocsik és furgonok CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának mérésére, amely 2017 szeptemberétől minden új gépjárműmodell, 2018 szeptemberétől pedig minden új gépjármű esetében kötelező;
6. rámutat arra, hogy az EU szabályozói rendszere a világon elsőként vezeti be a két fent említett, egymást kiegészítő vizsgálatot, biztosítva, hogy az Unióban értékesített gépjárművek kibocsátása laboratóriumi és közúti körülmények között egyaránt alacsony legyen, és fellépve a közúti kibocsátási vizsgálatokkal kapcsolatos csalárd magatartás ellen;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy a megfelelőségi tényező felülvizsgálata révén folytassa az uniós gépjárművek NOx-kibocsátásának csökkentését, a második RDE-csomagban előírtak szerint, évente és a technológiai fejlődéssel összhangban, hogy a lehető leghamarabb 1-re csökkentse azt;
8. megjegyzi ugyanakkor, hogy az egészségre káros anyagok levegőben való jelenlétének egyre szigorúbb korlátozása önmagában nem hatékony módszer a levegő minőségének javítására, amint azt az Európai Bíróság előtti kötelezettségszegési ügyek száma is bizonyítja; megjegyzi, hogy a hatékony politikának a hosszú távú és integrált levegőminőség-javítási tervek megfelelő pénzügyi forrásokkal történő megvalósítását is magában kell foglalnia;
9. aggodalommal állapítja meg, hogy egyes tagállamok vagy helyi hatóságaik aránytalan intézkedéseket, például a régebbi dízelüzemű járművekre vonatkozó korlátozásokat vezettek be, ami nehézségeket eredményez az ilyen járművek tulajdonosainak a mindennapi életben, csökkenti az ilyen gépjárművek értékét, illetve jelentősen növeli a régebbi, szennyezőbb járművek elterjedését az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban;
10. hangsúlyozza, hogy a levegőminőség és a közegészség javítása, környezetünk védelme és az EU globalizált világon belüli versenyképességének erősítése érdekében a tisztább és hatékonyabb mobilitásra való áttérést a gépjárműágazattal egyeztetett módon kell megvalósítani;
11. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a tagállamokkal és más érdekelt felekkel folytatott közös munkát a gépjárművek kibocsátására vonatkozó szabályozás jövőbeli optimalizálása és a tisztább és fenntarthatóbb mobilitásra való áttérés felgyorsítása érdekében;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.