Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0011/2019Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0011/2019

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a venezuelai helyzetről

15.7.2019 - (2019/2730(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Manu Pineda Marín, Mick Wallace, Younous Omarjee, Clare Daly, Manuel Bompard, Giorgos Georgiou, Niyazi Kizilyürek, Leila Chaibi, Özlem Demirel, Sandra Pereira, Manon Aubry, Sira Rego
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2019/2730(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0011/2019
Előterjesztett szövegek :
B9-0011/2019
Viták :
Elfogadott szövegek :

B9-0011/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a venezuelai helyzetről

(2019/2730(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Egyesült Nemzetek 1945. évi Alapokmányára, és különösen az Alapokmány 1. fejezete 1. cikkének (2) bekezdésére, amely az ENSZ egyik céljaként említi, hogy „a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson”,

 tekintettel a be nem avatkozásnak az ENSZ Alapokmányában rögzített alapelvére,

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikkére és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikkére, melyek értelmében „minden népnek joga van az önrendelkezésre”, és „amely jog alapján szabadon meghatározhatják politikai rendszerüket és szabadon biztosíthatják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket”,

 tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel a Venezuelai Bolivári Köztársaság alkotmányára,

 tekintettel az ENSZ Alapokmányának 2. cikkére, amelyben az ENSZ tagállamai vállalják, hogy fenntartják az államok szuverén egyenlőségét és tiszteletben tartják azok területi integritását és politikai függetlenségét,

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának a Venezuelai Bolivári Köztársaságban fennálló emberi jogi helyzetről szóló jelentésére (A/HRC/41/18),

 tekintettel arra, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2019. július 14-én elfogadta a Venezuelai Bolivári Köztársaság által az el nem kötelezett országok mozgalmának elnökeként előterjesztett határozatot, amely támogatja az emberi jogok terén folytatott nemzetközi együttműködés erősítését a valójában szankcióknak minősülő egyoldalú kényszerítő intézkedések negatív következményeinek ellensúlyozása érdekében,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel Venezuelában több puccskísérletre került sor, és Juan Guaidó az ország ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát; mivel e lépésnek nincs alkotmányos vagy jogi alapja, ugyanis az idézett alkotmányos cikkek rendelkezései nem teljesülnek;

B. mivel az Egyesült Államok, egyes uniós tagállamok és a Lima-csoport a nemzetközi joggal ellentétes módon egyoldalúan elismerte Juan Guaidót mint ideiglenes elnököt; mivel a külső beavatkozás, ideértve különösen azt, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozással fenyegetett, tovább rontott a helyzeten;

C. mivel az Európai Unió számos nyilatkozatot tett azzal a céllal, hogy beavatkozzon és befolyásolja a venezuelai belső helyzetet; mivel számos alkalommal elítélték a külső beavatkozást, a destabilizációt, a félretájékoztató kampányokat, a közvélemény manipulálását, valamint azt, hogy az ellenzék egy része előmozdította az ország szuverenitása, függetlensége, békéje és demokratikus stabilitása, illetve a venezuelai nép elleni erőszakot;

D. mivel Venezuelában az USA és az EU fokozott gazdasági és pénzügyi szankcióinak következtében rendkívüli mértékben romlott a gazdasági és társadalmi helyzet, ami hiperinflációhoz, ellátási hiányhoz, növekvő szegénységhez, valamint a gyógyszerek és orvosi felszerelések hiányához vezetett;

E. mivel az egyoldalú kényszerintézkedések ellentétesek az elfogadott nemzetközi joggal; mivel az ENSZ és különösen az egyoldalú kényszerintézkedések által az emberi jogok érvényesülésére gyakorolt negatív hatásokkal foglalkozó ENSZ-különmegbízott már régebben többször hangsúlyozta ezt; mivel a szankciók zavart okoznak minden államban, és amikor ártanak a gazdaságnak, pusztító hatást gyakorolhatnak a fejlődő országok polgáraira;

F. mivel a konfliktusok és belső helyzetek békés rendezésének minden országban a párbeszéd az alapja; mivel a tagállamoknak a konstruktív párbeszédet kell ösztönözniük a venezuelai kormánnyal, hogy megoldásokat találjanak az országban fennálló konkrét problémákra; mivel a venezuelai kormány és az ellenzék a közelmúltban megállapodott abban, hogy a Norvégia által előmozdított barbadosi megbeszélések folytatásaként állandó békepárbeszédet folytatnak;

1. határozottan elítéli a venezuelai puccskísérleteket, és azt is, hogy Juan Guaidó törvénytelen módon az ország ideiglenes elnökének nyilvánította magát, valamint hogy az Egyesült Államok, egyes uniós tagállamok és az úgynevezett Lima-csoport a nemzetközi jog megsértésével elismerte Juan Guaidót; hangsúlyozza, hogy jelentős mértékben aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, valamint tovább destabilizálja Venezuela és a régió helyzetét bármiféle olyan új kormányzat nemzetközi elismerése, amely azon alapszik, hogy Juan Guaidó elnökké nyilvánította önmagát és államcsínyt hajtott végre; úgy véli, hogy Venezuela politikai és társadalmi stabilitása döntő tényező az egész régió békéjének megőrzésében;

2. rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Tanács és a tagállamok nem ítélték el az államcsínykísérletet; elutasítja Juan Guaidó ideiglenes venezuelai elnökként való elismerését;

3. határozottan felszólítja az Egyesült Államokat és az uniós tagállamokat, hogy tartsák fenn a nemzetközi jog tiszteletben tartása iránti elkötelezettségüket, különös tekintettel a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvére, valamint arra, hogy az államok tartózkodnak az erő használatától és az azzal való fenyegetéstől;

4. támogatja a demokratikus erők, a kormányzat, az ellenzék és a venezuelai nép arra irányuló erőfeszítéseit, hogy saját maguk találják meg a választ az előttük álló politikai és gazdasági kihívásokra, és hogy előmozdítsák a venezuelai nemzeti párbeszéd megszilárdítását, hogy javítsák az életkörülményeket és Venezuela gazdasági és társadalmi fejlődését;

5. hangsúlyozza, hogy a Venezuelával szemben kiszabott szankciók egyre nagyobb mértékben veszélyeztetik az emberek életét és egészségét, 2017-ben és 2018-ban a becslések szerint több mint 40 000 halálos áldozatot követelve; úgy véli, hogy a genfi és a hágai egyezmény fényében ezek a szankciók megfelelnek a polgári lakossággal szembeni kollektív büntetés fogalmának, vagyis a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések értelmében illegálisak; kéri a Venezuelával szembeni gazdasági és pénzügyi szankciók sürgős megszüntetését, mivel ezek jelentős mértékben hozzájárultak az ország gazdasági helyzetének és a lakosság szociális helyzetének romlásához;

6. elismeri a Venezuelában tapasztalható társadalmi és gazdasági válságot, és hangsúlyozza a politikai stabilitás fontosságát a fellendülés szempontjából; elítéli, hogy a válságot eszközként használják fel azok, akik a külső beavatkozás fokozására törekednek, és az országban való katonai beavatkozásra irányuló kampány élharcosai; emlékeztet arra, hogy nemzetközi tevékenységekre és segítségnyújtásra csak a venezuelai kormány hozzájárulásával kerülhet sor, az ENSZ Közgyűlésének 1991. december 19-i 46/182 sz. határozatában foglaltak szerint;

7. emlékeztet arra, hogy kizárólag az adott országok népének kell döntenie arról, hogy az ország a társadalmi fejlődés melyik útját választja;

8. elutasít minden olyan nemzetközi fellépést, amely sérti az ENSZ Alapokmányában rögzített célokat és elveket, melyek között szerepel az alapvetően az államok belső ügyei közé tartozó ügyekbe való be nem avatkozás tiszteletben tartása a világ minden országában, kontinensén és régiójában, nem feledkezve meg arról sem, hogy ezek az elvek az uniós szerződésekben is szerepelnek;

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, Venezuela kormányának, valamint az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek.

Utolsó frissítés: 2019. július 17.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat