Eljárás : 2019/2800(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0043/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0043/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 19/09/2019 - 7.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0020

<Date>{16/09/2019}16.9.2019</Date>
<NoDocSe>B9-0043/2019</NoDocSe>
PDF 146kWORD 52k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>a B9-0051/2019. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról</Titre>

<DocRef>(2019/2800(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Anthea McIntyre, Bert-Jan Ruissen, Veronika Vrecionová, Ruža Tomašić</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0040/2019

B9-0043/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról

(2019/2800(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására[1] és a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló 2012. május 10-i állásfoglalására[2],–  tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 1988. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3] és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,

 tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára és 33. cikkének b) pontjára,

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló 2016. november 8-i bizottsági közleményre[4],

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló bizottsági közleményről szóló, 2017. március 1-jei tanácsi következtetésekre,

 tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Igazgatótanácsának 2017. június 29-i, az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályának módosításáról szóló határozatára (CA/D 6/17),

 tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatra, különösen annak 26. szabályára és 28. szabályának (2) bekezdésére, amelyek kimondják, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként használandó (26. szabály),

 tekintettel az ESZH Műszaki Fellebbezési Tanácsának a növények szabadalmazhatóságáról szóló, 2018. december 18-i határozatára (T 1063/18. sz. ügy),

 tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által 2019 márciusában az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa elé terjesztett jogkérdésre,

 tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: „2100/94/EK tanácsi rendelet”)[5], különösen annak 15. cikke c) és d) pontjára,

 tekintettel a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól, többek között a hamisított áruk kereskedelméről szóló megállapodásra (TRIPS), különösen 27. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel a növények és a lényegében biológiai folyamatok szabadalmazhatóságával kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000026/2019 – B9-0051/2019),

 tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a globális élelmezésbiztonság szavatolása, az éghajlatváltozás kezelése, ugyanakkor a kkv-kat szolgáló lehetőségek bővítése érdekében a növényi biológiai anyagokhoz, köztük a növényi jellegekhez való akadálytalan hozzáférés elengedhetetlen az európai növénynemesítési ágazat innovációs képessége, globális versenyképessége és új növényfajták kifejlesztése szempontjából;

B. mivel a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés akadályozását célzó bármely korlátozás vagy kísérlet a növénynemesítési ágazat területén túlzott mértékű piaci koncentrációt eredményezhet a piaci verseny, a fogyasztók és az európai belső piac rovására;

C. mivel a növénynemesítés olyan innovatív folyamat, amelyet a gazdálkodók és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta alkalmaznak; mivel a nem szabadalmaztatott fajták és nemesítési módszerek lényegesek a genetikai sokféleség megőrzése szempontjából;

D. mivel a szellemitulajdon-jogok fontosak az új növényi termékek kifejlesztésére irányuló gazdasági ösztönzők megőrzése, valamint a versenyképesség biztosítása szempontjából;

E. mivel a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokról, különösen a géntechnológiáról rendelkezik;

F. mivel a Bizottság 2016. november 8-i közleményében azt a következtetést vonja le, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket;

G. mivel a Tanács 2017. február 3-i következtetéseiben üdvözli a bizottsági közleményt; mivel valamennyi érintett uniós jogalkotó egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket;

H. mivel a hagyományos nemesítésből származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagokra vonatkozó szabadalmak ellentétesek az ESZE 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárással;

I. mivel az ESZH Igazgatótanácsa 2017. június 29-én módosította az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályát[6], és úgy határozott, hogy a növények és állatok szabadalmaztatása tilos;

J. mivel az ESZE 38 szerződő állama megerősítette, hogy nemzeti jogukat és gyakorlatukat kiigazították annak érdekében, hogy a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket ténylegesen kizárják a szabadalmazhatóság köréből;

K. mivel az ESZH Műszaki Fellebbezési Tanácsa 2018. december 5-én megkérdőjelezte az ESZE Végrehajtási Szabályzat 28. szabálya (2) bekezdésének érvényességét[7];

L. mivel 2019 márciusában az ESZH elnöke két jogkérdést intézett a Bővített Fellebbezési Tanácshoz a lényegében biológiai eljárások révén előállított növények és állatok szabadalmazhatóságával kapcsolatban;

M. mivel a növényfajta-oltalmi jogok az 1991-es UPOV-egyezményen alapuló nemzetközi rendszerének és a 2100/94/EK tanácsi rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényt további nemesítési tevékenység céljából felhasználják;

1. ismételten hangsúlyozza, hogy a 98/44/EK irányelv és az uniós jogalkotó szándéka szerint a növényfajtákat, a lényegében biológiai eljárásokat és az ilyen eljárások révén előállított termékeket semmilyen módon nem lehet szabadalmi oltalom alá helyezni;

2. úgy véli, hogy a hagyományos nemesítési módszerekből származó termékek vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagok szabadalmaztatására irányuló bármely kísérlet ellentétes az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárással;

3. üdvözli a Bizottság 2016. november 8-i közleményét, amely egyértelművé teszi, hogy a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket; üdvözli, hogy az ESZE szerződő államai kiigazították jogukat és gyakorlatukat, valamint hogy az ESZH Igazgatótanácsa határozatában egyértelművé tette az ESZE 53. cikke b) pontjának hatályát és értelmezését az ESZE 28. szabályának (2) bekezdése szerinti szabadalmazhatósági kivételek vonatkozásában;

4. súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ESZH Műszaki Fellebbezési Tanácsának 2018. december 5-i határozata, amelyben megkérdőjelezi az ESZE – az ESZE Igazgatótanácsa által elfogadott – 28. szabálya (2) bekezdésének érvényességét, az e termékek szabadalmazhatósága alóli kizárások tekintetében a bizonytalanság fölösleges meghosszabbítását eredményezi;

5. nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy 2019. október 1. előtt intézzen amicus curiae levelet az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsához, megerősítve a Bizottság 2016. évi közleményében foglalt következtetéseket, miszerint a 98/44/EK irányelv elfogadásakor az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy kizárja a szabadalmazhatóság köréből a lényegében biológiai eljárások révén előállított termékeket, és nyilatkozatához csatolja ezt az állásfoglalást is;

6. felhívja a Bizottságot, hogy védje meg az európai növénynemesítési ágazat innovációs képességét és a nyilvánosság érdekeit az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsában, továbbá állítsa helyre a szabadalmi jogszabályok és a növényfajta-oltalom közötti egyensúlyt, illetve a legújabb fejleményekről rendszeresen számoljon be a Parlamentnek;

7. nyomatékosan felszólítja az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsát, hogy haladéktalanul erősítse meg az ESZE 28. szabálya (2) bekezdésének érvényességét, és az európai szabadalmi rendszer felhasználói, a növénynemesítők, a gazdálkodók és a lakosság érdekében állítsa helyre a jogbiztonságot;

8. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió garantálja a lényegében biológiai eljárások révén előállított anyagokhoz való garantált hozzáférést és azok felhasználását növénynemesítés céljára, adott esetben a növénynemesítőkre vonatkozó mentességet szavatoló gyakorlatokba való beavatkozás elkerülése érdekében;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötendő kereskedelmi és partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalások során aktívan törekedjen a lényegében biológiai eljárások és az azok révén előállított termékek szabadalmazhatóság alóli kizárására;

10. felhívja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtak szerint és a Parlament szabadalmakról és növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalásában foglalt kérésnek megfelelően számoljon be a szabadalmi jog fejleményeiről és a biotechnológia és a géntechnológia területére való kihatásairól, valamint vizsgálja meg részletesebben a szabadalmi oltalom hatályával kapcsolatos kérdéseket;

11. utasítja elnökét, hogy 2019. október 1-jéig írásbeli nyilatkozatként nyújtsa be ezt az állásfoglalást az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának, valamint továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL C 399., 2017.11.24., 188. o.

[2] HL C 261. E, 2013.9.10., 31. o.

[3] HL L 213., 1998.7.30., 13. o.

[5] HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

[6] ESZH Hivatalos Lap, 2017. július (CA/D 6/17).

[7] Az ESZH fellebbezési tanácsának írásbeli határozata (T 1063/18).

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat