ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról
16.9.2019 - (2019/2800(RSP))
az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése alapján
Paolo De Castro
az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0040/2019
B9-0044/2019
Az Európai Parlament állásfoglalása a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló 2012. május 10-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3], amely meghatározza az emberi test és részei, az állatok, valamint a növények szabadalmazhatóságára vonatkozó elveket, és különösen az irányelv 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,
– tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára,
– tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzatára, különösen annak 26. szabályára, amely kimondja, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként használandó,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Igazgatótanácsának 2017. június 29-i, az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályának módosításáról szóló határozatára (CA/D 6/17),
– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa elé terjesztett jogkérdésre (az ESZE 112. cikke (1) bekezdésének b) pontja),
– tekintettel a növények és az alapvető biológiai folyamatok szabadalmaztathatóságával kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000026/2019 – B9-0051/2019),
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a globális élelmezésbiztonság garantálása, valamint az állat- és a növénynemesítési ágazatban a monopóliumok kialakulásának megelőzése, ugyanakkor a kkv-kat és a mezőgazdasági termelőket szolgáló több lehetőség biztosítása érdekében a biológiai növényi és állati szaporítóanyagokhoz való hozzáférés elengedhetetlen az innováció fellendítéséhez, valamint új növény- és állatfajták kifejlesztéséhez;
B. mivel a mezőgazdasági termelőknek és a vetőmag-nemesítőknek egyszerű hozzáféréssel kell rendelkezniük a szaporítóanyagokhoz, hogy lokális és ultralokális feltételek mellett termesszék a növényeket annak érdekében, hogy fokozzák ellenálló képességüket az éghajlatváltozásnak az időjárásra és a víz elérhetőségére gyakorolt hatásaival, valamint az új élősködők és az új növénybetegségek jelentette veszélyekkel szemben;
C. mivel a növény- és állatnemesítés olyan folyamat, amelyet a mezőgazdasági termelők és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta gyakorolnak, és mivel a genetikai sokféleség fenntartásához fontosak a nem szabadalmaztatott fajták és nemesítési módszerek;
D. mivel a géntechnológia területén lehetséges szabadalmi oltalmat adni, de a növény- és állatfajták szabadalmazásának tilalmát meg kell őrizni;
E. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékeket, például növényeket, magokat, ősi tulajdonságokat és géneket ki kell zárni a szabadalmazhatóságból;
F. mivel a 98/44/EK irányelv jogilag szabályozza a biotechnológiai találmányokat, különösképpen a géntechnológiát, a jogalkotónak azonban nem állt szándékában az, hogy az irányelvvel lehetővé tegye a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmazhatóságát;
G. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékekre vonatkozóan számos bejelentés vár jelenleg az ESZH határozatára; mivel az ESZH-nak sürgősen tisztáznia kell az erre a kérdésre vonatkozó szabályait;
H mivel 2019. október 1-ig harmadik fél észrevételeket küldhet a Bővített Fellebbezési Tanácsnak az ESZH elnöke által a Tanácsnak küldött kérdésekkel kapcsolatban, amelyekben jogi pontosítást kér a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról;
1. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának a növények szabadalmazhatóságáról szóló 2018. december 5-i határozata (T 1063/18) úgy rendelkezik, hogy szabadalmi oltalom adható a lényegében biológiai eljárások, például keresztezés vagy szelekció révén egyes új fajtákba bevezetett természetes jellemzők tekintetében;
2. úgy véli, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal belső döntéshozatali szabályai nem áshatják alá az európai szabadalmi jog és annak értelmezése általi demokratikus politikai ellenőrzést, sem pedig a jogalkotó szándékát, amelyet a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[4] bizonyos cikkeiről szóló bizottsági közlemény pontosít;
3. felszólítja az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsát, hogy az európai szabadalmi rendszer felhasználói és a lakosság érdekében állítsa helyre a jogbiztonságot azzal, hogy pozitív választ ad az ESZH elnöke által a Bővített Fellebbezési Tanács elé terjesztett jogkérdésben megfogalmazott két kérdésre (az ESZE 112. cikke (1) bekezdésének b) pontja);
4. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtsa be a szükséges észrevételeket és nyilatkozatokat annak érdekében, hogy az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa keretében megerősítsék, hogy nem lehet szabadalmi oltalmat kiadni a lényegében biológiai eljárások – például keresztezés és szelekció – révén kialakított termékekre, például az olyan természetes jellemzőkre, amelyeket ilyen eljárások révén vezettek be a növényekbe;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy a határidőn belül írja meg észrevételeit az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának a kizárólag lényegében biológiai eljárásokból származó növények szabadalmazásáról szóló G3/19. sz. üggyel kapcsolatban, a korábban említett közleményének következtetései alapján;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy a szabadalmijog-harmonizációról zajló többoldalú tárgyalások keretében törekedjen a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságból történő kizárására;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kereskedelmi és partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalások keretében törekedjen a lényegében biológiai eljárások és az azokból származó termékek szabadalmazhatóságból történő kizárására;
8. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növénynemesítés céljaira történő felhasználásáról a nemesítők számára biztosított mentességet garantáló tagállami gyakorlatokba történő beavatkozás elkerülése érdekében;
9. felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtaknak, valamint a Parlament a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló, 2012. május 10-i, valamint a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalásában kérteknek megfelelően készítsen jelentést a szabadalmi jognak a biotechnológia és a géntechnológia területén bekövetkezett fejlődéséről és következményeiről;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak.