B9-0047/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról

(2019/2800(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására[1],

– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban[2],

– tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára és 33. cikkének b) pontjára,

– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló 2016. november 8-i bizottsági közleményre[3],

– tekintettel az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsának 2017. június 29-i, az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályának módosításáról szóló határozatára (CA/D 6/17),

– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Műszaki Fellebbezési Tanácsának a növények szabadalmaztathatóságáról szóló, 2018. december 18-i határozatára (T-1063/18. sz. ügy), amely kimondja, hogy a növények természetes tulajdonságai szabadalmi oltalom alá helyezhetők,

– tekintettel arra, hogy az ESZH elnöke 2019 márciusában végleges ítéletet kért az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsától a kérdés lezárása érdekében,

– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Bővített Fellebbezési Tanácsának döntésére várakozó számos függőben lévő ügyre (kb. 250 szabadalmi kérelem és 4 szabadalom elleni fellebbezés),

– tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatra, különösen annak 26. szabályára, amely kimondja, hogy a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalom iránti kérelmek és szabadalmak értelmezéséhez kiegészítő eszközként használandó a 98/44/EK irányelv,

– tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre és különösen 15. cikkének c) és d) pontjára[4],

– tekintettel a Tanács növények szabadalmazhatóságáról szóló, 2017. február 20-i következtetéseire,

– tekintettel a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól, többek között a hamisított áruk kereskedelméről szóló megállapodásra (TRIPS), különösen 27. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel a növények és a lényegében biológiai folyamatok szabadalmazhatóságával kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000026/2019 – B9-0051/2019),

– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a növényi biológiai anyagokhoz való akadálytalan hozzáférés elengedhetetlen az európai növénynemesítési ágazat innovációs képessége, globális versenyképessége és új növényfajták kifejlesztése szempontjából;

B. mivel az alapvető mezőgazdasági erőforrásokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú az élelmiszergyártás, az európai élelmezésbiztonság, valamint a mezőgazdasági termelők és növénytermesztők választási szabadságának biztosítása szempontjából; mivel a növényi biológiai anyagokhoz való akadálytalan hozzáférés elengedhetetlen olyan új növényfajták nemesítéséhez, amelyek képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás következtében változó mezőgazdasági körülményekhez;

C. mivel a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés akadályozását célzó bármely korlátozás vagy kísérlet a növénynemesítési ágazat területén túlzott mértékű piaci koncentrációt eredményezhet a piaci verseny, a fogyasztók és az európai belső piac rovására;

D. mivel a növénynemesítés olyan innovatív folyamat, amelyet a gazdálkodók és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta alkalmaznak; mivel a nem szabadalmaztatott fajták és nemesítési módszerek lényegesek a genetikai sokféleség megőrzése szempontjából;

E. mivel a szellemitulajdon-jogok alapvető fontosságúak az új növényi termékek kifejlesztését szolgáló gazdasági ösztönzők megőrzése, valamint a versenyképesség biztosítása szempontjából;

F. mivel a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokról, különösen a géntechnológiáról rendelkezik;

G. mivel a Bizottság 2016. november 8-i közleményében egyértelműen kijelentette, hogy soha nem állt szándékában – a Parlamentnek sem – engedélyezni olyan természetes tulajdonságok szabadalmazását, amelyek lényegében biológiai eljárások, például keresztezés és szelekció révén kerülnek be a növényekbe;

H. mivel a hagyományos nemesítésből származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagokra vonatkozó szabadalmak ellentétesek lehetnek az ESZE 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárással;

I. mivel az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsa 2017. június 29-én módosította az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályát[5], megerősítve a növények és állatok szabadalmaztatásának tilalmát;

J. mivel az említett új cikkekkel az igazgatótanács az európai szabadalmi gyakorlatot összhangba hozta a Bizottság értelmezésével; mivel az új cikkeket az Európai Szabadalmi Szervezet 38 tagállama csaknem egyhangúlag jóváhagyta;

K. mivel az új 28. szabály (2) bekezdése összecseng az ESZE 53. cikkének b) pontjával, amennyiben a növénynemesítésben használt lényegében biológiai eljárások szabadalmazás alóli kizárását teljes mértékben értelmetlenné tenné az ilyen eljárásokból származó termékek szabadalmazásának lehetővé tétele, ugyanakkor ellentétes lenne a jogalkotó azon szándékával is, hogy kizárja a hagyományos nemesítési eljárások szabadalmazhatóságát;

L. mivel az új 28. szabály (2) bekezdése egyértelművé teszi az ESZE szövegét anélkül, hogy értelmezné azt vagy annak ellentmondana, és egyértelműen kijelenti, hogy a lényegében biológiai eljárások révén létrejött növények vagy állatok nem szabadalmaztathatók;

M. mivel 2018. december 5-én az ESZH műszaki fellebbezési tanácsa bejelentette, hogy az Európai Szabadalmi Szervezetnek határozatai meghozatalakor a továbbiakban nem kell kötelezően figyelembe vennie az ESZE végrehajtási szabályzata új 28. szabályának (2) bekezdését, ami lehetővé teszi a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek szabadalmazását[6];

N. mivel 2019 márciusában az ESZH elnöke két kérdést továbbított a kibővített fellebbezési tanácshoz a lényegében biológiai eljárások révén előállított növények és állatok szabadalmazhatóságával kapcsolatban;

O. mivel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Műszaki Fellebbezési Tanácsának döntését követően számos függőben lévő ügy (kb. 250 szabadalmi kérelem és 4 szabadalom elleni fellebbezés) várakozik az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának döntésére;

P. mivel a növényfajta-oltalmi jogok 1991-es UPOV-egyezményen alapuló nemzetközi rendszerének és e jogok 2100/94/EK tanácsi rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta-oltalom jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényt további nemesítési tevékenység céljából felhasználják;

1. megismétli, hogy a lényegében biológiai eljárások útján létrehozott növények nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban;

2. úgy véli, hogy a hagyományos nemesítési módszerekből származó termékek vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagok szabadalmaztatására irányuló bármely kísérlet ellentétes az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárással;

3. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának a növények szabadalmazhatóságáról szóló 2018. december 5-i határozata (T 1063/18) úgy rendelkezik, hogy szabadalmi oltalom adható a lényegében biológiai eljárások, például keresztezés vagy szelekció révén egyes új fajtákba bekerülő természetes tulajdonságok tekintetében;

4. sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtsa be a szükséges észrevételeket és nyilatkozatokat annak érdekében, hogy az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa keretében megerősítsék, hogy nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban a lényegében biológiai eljárások – például keresztezés és szelekció – útján keletkező termékek, például az olyan természetes tulajdonságok, amelyek ilyen eljárások révén kerülnek be a növényekbe;

5. felhívja a Bizottságot, hogy védje meg az európai növénynemesítési ágazat innovációs képességét és az általános közérdeket az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsában, és a legújabb fejleményekről rendszeresen számoljon be a Parlamentnek;

6. felszólítja az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsát, hogy az európai szabadalmi rendszer használói és a lakosság érdekében állítsa helyre a jogbiztonságot;

7. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növénynemesítés céljaira történő felhasználásáról a nemesítők számára biztosított mentességet garantáló gyakorlatokba történő beavatkozás elkerülése érdekében;

8. felhívja az összes tagállamot, hogy politikai állásfoglalás gyanánt jelentsék be, hogy az uniós tagállamok nemzeti szabadalmi hatóságai nem részesíthetnek szabadalmi oltalomban lényegében biológiai eljárásokból származó termékeket;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötendő kereskedelmi és partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalások során aktívan törekedjen a lényegében biológiai eljárások és az azok révén előállított termékek szabadalmazhatóság alóli kizárására;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtaknak, valamint a Parlament szabadalmakról és növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalásában előírtaknak megfelelően készítsen jelentést a szabadalmi jog biotechnológia és géntechnológia területét érintő alakulásáról és e fejlemények következményeiről;

11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak.