Eljárás : 2019/2828(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0105/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0105/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 10/10/2019 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0029

<Date>{01/10/2019}1.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0105/2019</NoDocSe>
PDF 197kWORD 63k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 112. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban benyújtva</TitreRecueil>


<Titre>a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről</Titre>

<DocRef>(D062417/04 – 2019/2828(RSP))</DocRef>


<Commission>{ENVI}Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság</Commission>

Illetékes képviselők: <Depute>Tilly Metz

Günther Sidl, Anja Hazekamp, Eleonora Evi, Sirpa Pietikäinen</Depute>


B9‑0105/2019

a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről

(D062417/04 – 2019/2828(RSP))

 

Az Európai Parlament,

 tekintettel a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D062417/04),

 tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

 tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. június 11-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2019. július 12-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

 tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére[2],

 tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. november 29-én elfogadott és 2019. január 14-én közzétett véleményre[3],

 tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira[4],

 tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

 tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A. mivel a 2008/730/EK bizottsági határozat[5] engedélyezte a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot („géntechnológiával módosított A2704-12 szójabab”) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát; mivel az engedély hatálya kiterjed az A2704-12 szójababot tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más szójababot;

B. mivel 2016. október 6-án a Bayer CropScience AG az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a fenti engedély megújítása céljából (a továbbiakban: megújítási kérelem);

C. mivel az EFSA 2018. november 29-én kedvező véleményt fogadott el a megújítási kérelemmel kapcsolatban, amelyet 2019. január 14-én tettek közzé[6];

D. mivel az A2704-12 szójababot azzal a céllal fejlesztették ki, hogy toleranciát alakítsanak ki a glufozinát-ammónium alapú gyomirtókkal szemben; mivel az említett gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia a PAT (foszfinotricin-acetiltranszferáz) proteinek expressziójával érhető el[7];

Kiegészítő gyomirtó szerek

E. mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése az ilyen gyomirtó szerek nagyobb mennyiségű használatát eredményezi[8]; mivel következésképpen az A2704-12 szójabab nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, ami növeli a maradékanyag-terhelést a termésben;

F. mivel a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program[9] nem teszi kötelezővé a tagállamok számára az importált szójababban található glufozinát- vagy glifozátmaradványok mérését; mivel nem zárható ki, hogy az A2704-12 szójabab, illetve az abból származó élelmiszerek és takarmányok túllépik a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása céljából bevezetett uniós maradékanyag-határértékeket (MRL);

G. mivel a glufozinát (az Európai Vegyianyag-ügynökség besorolása szerinti 1B. kategóriába tartozó) reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak[10]; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt[11];

H. mivel a géntechnológiával módosított növényekben a kiegészítő gyomirtó szerek növény általi lebontásának módját és ezáltal a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és toxicitását maga a genetikai módosítás szabályozza[12];

I. mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak géntechnológiával módosított növényeken való vizsgálata kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén;

A tagállamok észrevételei

J. mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak[13]; mivel a legtöbb kritikus észrevétel kitért arra, hogy a helyszíni vizsgálatok elégtelen száma és változatossága, a glufozinátmaradványokra vonatkozó adatok hiánya, valamint a nem létező krónikus vagy szubkrónikus toxikológiai vizsgálatok fényében lehetetlen megfelelően értékelni az A2704-12 szójabab élelmiszerekben és takarmányokban való használatának kockázatait; mivel több tagállam észrevételezte, hogy a környezeti nyomonkövetési terv nincs összhangban sem a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[14], sem a megfelelő iránymutatásokkal, sem pedig a géntechnológiával módosított növények forgalomba hozatal utáni környezeti nyomon követéséről szóló EFSA-iránymutatásokkal (2011); mivel több tagállam aggodalmát fejezi ki az A2704-12 szójabab termesztésének a termelő és exportáló országokban a biológiai sokféleségre és a közegészségre gyakorolt hatása miatt;

K. mivel egy független tanulmány azzal a következtetéssel zárul, hogy az EFSA által végzett kockázatelemzés jelenlegi formájában nem elfogadható[15], mert nem azonosította azokat a pontokat, amelyekről semmilyen vagy csak bizonytalan információkkal rendelkezünk, és nem vizsgálta megfelelően az A2704-12 szójabab általános biztonságosságát és potenciális toxicitását; mivel a tanulmány megállapítja, hogy az EFSA elmulasztotta figyelembe venni az A2704-12 szójabab első engedélyezése óta eltelt 10 évben a gyomirtórezisztens szójabab termesztésének agronómiai feltételeiben bekövetkezett változásokat, például az egyre nagyobb mennyiségű gyomirtó szer alkalmazását szükségessé tevő gyomirtórezisztens gyomnövényekkel kapcsolatos szaporodó problémákat;

Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása

L. mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem lehetnek káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb legitim tényezőket is; mivel e legitim tényezők magukban foglalják az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeket is;

M. mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó egy közelmúltbeli jelentésében megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre, és potenciálisan emberi jogi jogsértésekhez vezethetnek a gazdálkodókkal és a mezőgazdasági munkavállalókkal, a mezőgazdasági területek közelében élő közösségekkel, valamint a várandós nőkkel és a gyermekekkel szemben[16]; mivel a 3.9. fenntartható fejlesztési cél arra irányul, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége, illetve fertőzöttsége okozta halálesetek és megbetegedések száma[17];

N. mivel az erdőirtás a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfontosabb oka; mivel a földhasználatból és földhasználat-változtatásból származó kibocsátás – amelyet legnagyobbrészt az erdőirtás okoz – az éghajlatváltozás második legnagyobb oka a fosszilis tüzelőanyagok elégetése mellett[18]; mivel a Párizsi Megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében elfogadott, a 2011 és 2020 közötti időszakra szóló, a biológiai sokféleségre vonatkozó globális stratégiai terv, valamint az aicsi célok támogatják a fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítéseket[19];

O. mivel a 15. fenntartható fejlesztési cél tartalmazza az erdőirtás 2020-ra történő megállításának célkitűzését[20];  mivel az erdők olyan többfunkciós szerepet töltenek be, amely a fenntartható fejlődésre vonatkozó legtöbb célkitűzés eléréséhez is hozzájárul[21];

P. mivel a szójatermesztés az erdőirtás egyik kulcsfontosságú hajtóereje a dél-amerikai Amazonas-vidék, a Cerrado és a Gran Chaco erdeiben; mivel a Brazíliában és Argentínában termesztett szója 97%-a, illetve 100%-a géntechnológiával módosított szója[22]; mivel az A2704-12 szójabab termesztését többek között Brazíliában és Argentínában is engedélyezték[23];

Q. mivel az Európai Unió a világ második legnagyobb szójaimportőre, és az Unióba behozott szóját többnyire állatok takarmányozására használják fel; mivel a Bizottság elemzése megállapította, hogy az Unió történetileg a szója révén járult hozzá legnagyobb mértékben a globális erdőirtáshoz és a hozzá kapcsolódó kibocsátásokhoz, ami a teljes uniós behozatalban megjelenő erdőirtás mintegy felét tette ki[24];

R. mivel már kilenc Brazíliában termesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított szójababféle élelmezési és takarmányozási célú behozatalát engedélyezték az Unióba; mivel emellett folyamatban van három további, Brazíliában termesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított szójababféle – köztük az A2704-12 szójabab – élelmezési és takarmányozási célú behozatalának engedélyezése[25];

S. mivel egy közelmúltbeli, az egész Unióra kiterjedő felmérés megállapította, hogy a válaszadók majdnem 90%-ának véleménye szerint új jogszabályokra van szükség annak biztosítására, hogy az Unió területén értékesített termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz[26];

Nem demokratikus folyamat

T. mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság (2019. július 12-én) és a Fellebbviteli Bizottság (2019. szeptember 16-án) egyaránt úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok minősített többsége nem támogatja;

U. mivel a Bizottság az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata és a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslata indokolásában egyaránt sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus[27];

V. mivel a Parlament a 8. ciklusban 33, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatala ellen, és három, a géntechnológiával módosított szervezetek Unión belüli termesztése ellen tiltakozó állásfoglalást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett géntechnológiával módosított szervezet engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket, még akkor is, ha erre nézve nem terheli jogi kötelezettség;

1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[28] meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4. ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az eme bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

5. felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

6. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

7. felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezésből, a metabolitjaikból és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekből származó maradékanyagok teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt;

8. felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmezési és takarmányozási célú behozatalra szánják;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési vagy takarmányozási célú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szernek – ebben az esetben a glufozinátnak – ellenállóvá tettek;

10. emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlesztési célok csak akkor érhetők el, ha az ellátási láncok fenntarthatóvá válnak, és szinergiák jönnek létre a szakpolitikák között[29];

11. megismétli, hogy riasztónak tartja, hogy az EU állati takarmányok szója formájában történő behozatalától való nagymértékű függősége erdőirtáshoz vezet harmadik országokban[30]

12. felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze géntechnológiával módosított szója behozatalát, ha nem bizonyítható, hogy termesztése nem járult hozzá az erdőirtáshoz;

13. sürgeti a Bizottságot, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségei, ezen belül a Párizsi Megállapodás, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a millenniumi fejlesztési célok fényében vizsgálja felül a géntechnológiával módosított szójára kiadott, jelenleg érvényben lévő engedélyeit;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

[2] HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[3] Scientific opinion on the Assessment of genetically modified soybean A2704-12 for renewal of authorisation under Regulation (EC) No 1829/2003  (Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított A2704-12 szójabab engedélyezésének az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megújítása céljából elvégzett értékeléséről; kérelem: EFSA-GMO-RX-009), EFSA Journal 2019;17(1):5523, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2019.5523

[4] A 8. parlamenti ciklusban az Európai Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésével szemben.

[5] A Bizottság 2008/730/EK határozata (2008. szeptember 8.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 247., 2008.9.16., 50. o.).

[6] EFSA Journal 2019;17(1):5523.

[7] Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó testületének véleménye a Bayer CropScience glufozináttűrő A2704-12 fajtájú szójabab élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről (hivatkozási szám: EFSA-GMO-NL-2005-18), EFSA Journal (2007)524, 1. o. https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2007.524

[8] Lásd például: Bonny S, Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact, Environmental Management, January 2016;57(1):31-48, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 és Charles M Benbrook, Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years, Environmental Sciences Europe; 24. kötet, cikk száma: 24 (2012), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24.

[9] A Bizottság (EU) 2019/533 végrehajtási rendelete (2019. március 28.) a 2020., 2021. és 2022. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról (HL L 88., 2019.3.29., 28. o.).

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.)

[12] Az EFSA megállapítása szerint példásul ez a helyzet áll fenn glifozát kiegészítő gyomirtó szer használata esetén: A 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti hatályos maradékanyag-határértékek EFSA általi felülvizsgálata, 12 . o., https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263

[14] Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

[15] A Testbiotech észrevétele a géntechnológiával módosított A2704-12 szójabab engedélyezének megújítása céljából végzett EFSA-értékelésről https://www.testbiotech.org/en/content/testbiotech-comment-soybean-a2704-12-renewal

[18] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozásáról (COM(2019)0352), 1. o.

[19] Ugyanott, 2. o.

[22] Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications) (2017): „Global status of commercialized biotech/GM crops in 2017”, ISAAA Brief No. 53, 16. és 21. o. http://www.isaaa.org/resources/publications/briefs/53/download/isaaa-brief-53-2017.pdf

[24] Az Európai Bizottság 2013–63. sz. „The impact of EU consumption on deforestation: Comprehensive analysis of the impact of EU consumption on deforestation” (Az EU fogyasztásának hatása az erdőirtásra: Átfogó elemzés az uniós fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásáról) című technikai jelentése http://ec.europa.eu/environment/forests/pdf/1.%20Report%20analysis%20of%20impact.pdf: 1990 és 2008 között az Unió 90 000 km2-nyi erdő kiirtását képviselő növényi és állati terméket importált. Ebből a növényi termékek 74 000 km2-t (82%-ot) tettek ki, és az olajnövényeké volt a legnagyobb részesedés (52 000 km2). A szójabab és a szójapogácsa volt felelős ennek 82%-áért (42 600 km2), amely a teljes uniós importban megjelenő erdőirtás 47%-ának felelt meg.

[25] Ezek az adatok az International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications jóváhagyott GM-termékeket tartalmazó adatbázisának (https://www.isaaa.org/gmapprovaldatabase/approvedeventsin/default.asp?CountryID=BR&Country=Brazil) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok uniós nyilvántartásával (https://ec.europa.eu/food/plant/gmo/eu_register_en) való összevetéséből származnak – a lekérdezés mindkét esetben 2019 szeptemberében történt.

[27] Lásd például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédét (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédét (2016. szeptember 14., Strasbourg).

[28] Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

[29] Az Európai Parlament 2018. szeptember 11-i állásfoglalása a természeti erőforrásokkal való átlátható és elszámoltatható gazdálkodásról a fejlődő országokban: az erdők kérdése (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0333, 67. bekezdés.

[30] Ugyanott.

Utolsó frissítés: 2019. október 4.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat