B9‑0119/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a Thomas Cook csoport csődjének az uniós idegenforgalomra gyakorolt negatív hatásáról

(2019/2854(RSP))

Az Európai Parlament,

− tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikkének d) pontjára,

− tekintettel az EUMSZ 195. cikkére,

− tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

− tekintettel a Bizottság „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című, 2007. október 19-i közleményére (COM(2007)0621),

− tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

− tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

− tekintettel a légi utasok szerzett jogairól és azok érvényesüléséről szóló 2012. március 29-i állásfoglalására[3],

− tekintettel „A légi utasok védelme a légitársaságok fizetésképtelensége esetén” című 2013. március 18-i bizottsági közleményre (COM(2013)0129), amelyben a Bizottság intézkedéseket határozott meg a légi utasok a légitársaságok fizetésképtelenségével szembeni védelmének javítása érdekében, ideértve a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jobb végrehajtását is,

− tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet)[4],

− tekintettel „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című, 2014. február 20-i bizottsági közleményre (COM(2014)0086),

− tekintettel a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletnek, valamint a légifuvarozók felelősségéről szóló 2027/97/EGK rendeletnek az utasok és poggyászaik légi szállítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó, első olvasatban elfogadott állásfoglalására[5],

− tekintettel az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről szóló 2015. október 29-i állásfoglalására[6],

− tekintettel az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[7], különösen annak az utazási csomag teljesítéséért viselt felelősségre vonatkozó 13. cikkére, a segítségnyújtási kötelezettségre vonatkozó 16. cikkére, valamint az utazóknak az utazásszervező vagy utazásközvetítő fizetésképtelenségével szembeni védelmét szabályozó V. fejezetére,

− tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalására[8],

− tekintettel az „Európai légi közlekedési stratégia: Szigorú szociális normák fenntartása és előmozdítása” című, 2019. március 1-i bizottsági közleményre (COM(2019)0120),

− tekintettel a turisztikai ágazat versenyképességéről, mint az Európai Unióban a következő évtized folyamán a fenntartható növekedést, a munkahelyteremtést és a társadalmi kohéziót erősítő tényezők egyikéről szóló, 2019. május 27-i tanácsi következtetésekre,

− tekintettel a Közösségben a légijáratok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[9],

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a világ második legnagyobb utazásszervezőjének, a Thomas Cook brit vállalatnak az összeomlása súlyosan negatív hatást gyakorol a gazdaságra, az EU belső piacára, a foglalkoztatásra és a személyek szabad mozgására szerte az EU-ban és azon túl;

B. mivel ezt az idegenforgalmi ágazatra gyakorolt hatást tovább súlyosbítja az Egyesült Királyság Unióból való kilépését övező bizonytalanság;

C. mivel a statisztikák azt mutatják, hogy a külföldre utazó uniós polgárok többsége az EU-n belül utazik, és hogy az EU-ba látogató nemzetközi turisták száma tovább fog nőni;

D. mivel az idegenforgalom az EU GDP-jének mintegy 4%-át, és ha az idegenforgalomhoz kapcsolódó összes ágazatot figyelembe vesszük, akkor annak több mint 10%-át teszi ki; mivel az idegenforgalmi ágazat a foglalkoztatás egyik fő hajtóereje, amely közel 12 millió munkavállalót foglalkoztat és az összes munkahely legalább 5%-át biztosítja (több mint 27 millió munkavállaló és az összes munkahely közel 12%-a, ha az egyéb ágazatokkal való kapcsolatot is figyelembe vesszük), valamint a 25 év alatti fiatalok által betöltött álláshelyek 20%-át teszi ki;

E. mivel az idegenforgalmi ágazat a szolgáltatások és szakmák széles skáláját foglalja magában, amelyekben a mobilitás alapvető szerepet tölt be; mivel az ágazatot a kis- és középvállalkozások, valamint önálló vállalkozók dominálják, amelyek tevékenysége munkahelyeket és jólétet teremt olyan régiókban, amelyek nagymértékben függenek az idegenforgalomtól;

F. mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az EU-nak joga van a tagállamai által az idegenforgalom területén hozott intézkedések támogatására vagy kiegészítésére; mivel másrészt a turizmus nem rendelkezik külön költségvetési sorral az uniós költségvetésben, „A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i európai parlamenti állásfoglalásban megfogalmazott kérés ellenére, amelyben a Parlament kéri a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó külön előirányzat bevezetését;

G. mivel a Thomas Cook összeomlása miatt több mint 600 000 embert kellett nagyszabású műveletek segítségével a világ különböző pontjairól hazaszállítani;

H. mivel a Thomas Cook csődje súlyos gazdasági károkat okozott az idegenforgalmi ágazatnak és a foglalkoztatásnak; mivel megfelelő intézkedéseket kell hozni az ágazat versenyképességének javítása és annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is megőrizze pozícióját, mint a világ első számú turisztikai célpontja, ami városai és régiói növekedésének és fenntartható fejlődésének motorja;

I.  mivel a Thomas Cook működésének megszűnése a légi összeköttetések megszűnését eredményezte az uniós tagállamok egyes területein; mivel ez különösen az EU legkülső régióit és szigeteit érinti, ahol döntő fontosságú a megközelíthetőség és az összekapcsoltság;

J. mivel a Thomas Cook összeomlása mintegy 22 000 munkavállalót közvetlenül érint Európában és Európán kívül, akiket munkanélküliség fenyeget, és fennáll a veszélye, hogy nem kapják meg az őket megillető bért;

K. mivel az utasoknak joguk van a menetrend szerinti szolgáltatások igénybevételére, főleg mivel már a szolgáltatás nyújtása előtt kifizették a jegy árát; mivel rendkívül fontos, hogy az utasokat érthető, pontos és időszerű, mindenki számára hozzáférhető információkkal lássák el;

1. mély szolidaritását és támogatását fejezi ki a Thomas Cook valamennyi munkavállalója és családjaik, valamint az érintett alvállalkozók felé, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vállalat csődje hátrányokkal jár a helyi gazdaságra és közösségekre nézve; intézkedéseket kér a munkavállalók és alvállalkozók, valamint az érintett régiók támogatására e nehéz gazdasági és társadalmi helyzetből való kilábalás során;

2. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 600 000 ember az otthonától távol rekedt, valamint hogy helyi beszállítók és leányvállalatok ezrei – túlnyomórészt kkv-k – súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek, és mindezt a Thomas Cook összeomlása okozta, amellett, hogy rontotta Európának mint a világ első számú turisztikai célpontjának imázsát és hírnevét;

3. gratulál a tagállamoknak ahhoz, hogy gyorsan végrehajtották az érintett utazók hatékony hazaszállítására vonatkozó készenléti terveket, valamint, hogy gyorsan meghozták a szükséges foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket és egyéb lépéseket annak érdekében, hogy korlátozzák a Thomas Cook csődje által az idegenforgalmi ágazatban és a kapcsolódó iparágakban dolgozó munkavállalókra gyakorolt hatásokat; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a jövőben miként tudna gyorsan és hatékonyan közreműködni egy hasonló helyzetben;

4. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a munkavállalók, akik a leginkább érintettek, a csődeljárások során  általában kevés befolyással vagy alkupozícióval rendelkeznek; hangsúlyozza, hogy javítani kell a munkavállalók részvételi jogait a szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi eljárásokban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fizetésképtelenség által érintett munkavállalókat megillető bér és nyugdíjazási juttatás biztosítva legyen;

5. felhívja az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják meg a Thomas Cook csődjének okait, azzal a céllal, hogy előre jelezhessék a jövőbeli válságokat, valamint hogy meghatározzák az EU számára oly fontos ágazatban előforduló kockázatokat megelőző vagy minimalizáló politikákat; hangsúlyozza, hogy a légitársaságok pénzügyi helyzetének jobb nyomon követésére van szükség a nemzeti felügyeleti hatóságok részéről annak elkerülése érdekében, hogy az európai utasok hasonló csődök áldozataivá váljanak, tekintettel arra, hogy 2017 eleje óta 32 légitársaság ment csődbe; emlékeztet arra, hogy az 1008/2008/EK rendelet jelenleg hatásvizsgálat tárgyát képezi, amelynek egy szakasza a légitársaságok működési engedély megszerzésére irányuló kötelezettségéről szól; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra e rendelet felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a hatóságokat hatáskörrel ruházza fel a légitársaságok pénzügyi helyzetének jobb nyomon követésére és ellenőrzésére, valamint a kritikus helyzetekre való reagálásra;

6. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy értékelje a csőd esetén fennálló fizetésképtelenségre vonatkozó jogi keretet, annak ellenére, hogy azt nemrég vizsgálták felül, és felhívja a tagállamokat, hogy a (EU) 2019/1023 irányelv[10] átültetése során biztosítsák a munkavállalókkal folytatott konzultációt és azok részvételét; hangsúlyozza, hogy ez az irányelv nem helyezheti előtérbe a befektetők érdekeit a fogyasztók, az adófizetők és a munkavállalók érdekeinek kárára;

7. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vegyék fontolóra a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségeket, amelyekre a Thomas Cook esete világosan rámutatott, és amelyek a multinacionális vállalatok esetében problematikusak;

8. felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el uniós pénzügyi eszközöket és tegye lehetővé az azokhoz való gyors és hatékony hozzáférést, amelyek ellensúlyozzák az ágazatnak és a fogyasztóknak okozott károkat, és amelyek javíthatják az ágazat versenyképességet, valamint hogy garantálja a fogyasztóvédelem magas szintjét;

9. felhívja a Bizottságot, hogy foglalja bele a turizmust stratégiai prioritásaiba, és nevezze át a közlekedési portfóliót „Közlekedés és idegenforgalom” portfólióra;

10. kiemeli, hogy az uniós tagállamok közös kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe az idegenforgalmi ágazatban olyan területeken, mint a válságmegelőzés és -kezelés, a társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatóság, a minőségi munkahelyek létrehozása, a munkavállalók szakképzése és képzése, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a helyi közösségek és a turisták érdekei közötti egyensúly megteremtése; megismétli annak fontosságát, hogy összehangolt és konkrét intézkedésekkel létrehozzák a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégiát; felhívja a Bizottságot, hogy a Parlament kérésének megfelelően a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret következő költségvetési tervezetében vezessen be külön költségvetési sort a turizmus számára;

11. rámutat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) által a jelentős strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalók számára biztosított lehetőségekre; felhívja a Thomas Cook csődje által érintett tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az EGAA által nyújtott lehetőségeket, különös tekintettel a kkv-k által benyújtott kollektív kérelmekre; felhívja a Bizottságot, hogy az EGAA-rendeletben meghatározott időkereten belül a lehető leggyorsabban dolgozza fel ezeket a kérelmeket, és kérésre biztosítsa a szükséges támogatást a tagállamok számára;

12. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vegyék fontolóra olyan támogató intézkedések bevezetését, amelyek mérsékelhetik a vállalkozásokra, a városokra, a régiókra és a célállomásokra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatásokat, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt súlyos következményeket; hangsúlyozza, hogy az érintett munkavállalókat elsőbbségi hitelezőknek kell tekinteni a fizetésképtelenségi eljárások során;

13. üdvözli az „Európai légi közlekedési stratégia: Szigorú szociális normák fenntartása és előmozdítása” című bizottsági közleményt; mindazonáltal felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be egy szociális csomagot a légi közlekedési ágazat számára, amelynek célja a pilóták, a légiutasok és a földi személyzet, valamint az egyéb munkavállalók és utasok védelme; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy e szociális csomagnak olyan védelmi rendszert is magában kell foglalnia, amely a megfelelő hatóságok felügyelete alatt türelmi időt biztosít a pénzügyi nehézségekkel küzdő légitársaságok számára, a munkavállalók és az utasok védelme, valamint a légitársaság gazdasági talpra állásának vagy rendezett felszámolásának megkönnyítése érdekében;

14. hangsúlyozza a közlekedési szolgáltatások és tevékenységek valamennyi típusának fontosságát, beleértve a menetrend szerinti, alkalmi, charter és kölcsönzéses szállítási szolgáltatásokat is, amelyek az idegenforgalmi ágazat szerves részét képezik; hangsúlyozza, hogy a közlekedési szolgáltatások serkentik a helyi gazdaságokat, támogatják a munkahelyteremtést, valamint erősítik a társadalmi-gazdasági és területi kohéziót; e tekintetben hangsúlyozza a közlekedési szolgáltatások fontosságát az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása szempontjából;

15. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a közlekedési szolgáltatások jól működő belső piacát, fenntartva a  munkavállalók és a fogyasztók védelmének magas szintjét és javítva vállalkozások versenyképességét és a turisztikai ágazat fenntarthatóságát;

16. hangsúlyozza a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló, minden szinten megvalósuló tartós társadalmi párbeszéd jelentőségét, ami az egyik legjobb eszköz a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzésével, megelőzésével és kezelésével kapcsolatos konszenzusos megoldások és közös megközelítések megtalálására; felhívja a tagállamokat, hogy valamennyi vonatkozó intézkedés kidolgozása során konzultáljanak a szociális partnerekkel; kéri a Bizottságot, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint az ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozások által alkalmazott intézkedések alapján azonosítsa a bevált gyakorlatokat az idegenforgalmi ágazatra vonatkozó közös uniós stratégia kidolgozása érdekében;

17. felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak róla, hogy valamennyi résztvevő fél teljes mértékben tartsa be a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó nemzeti és európai szabályozásokat, különösen szerkezetváltás idején; hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak teljesíteniük kell az európai és a nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségeiket, előtérbe helyezve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt, valamint a szociális partnerek által javasolt alternatívák megvizsgálásának lehetőségét;

18. ismételten felkéri a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel való konzultációt követően minél hamarabb nyújtson be a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló jogi aktusra irányuló javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, 2013. január 15-i parlamenti állásfoglalásban található részletes ajánlásokat követve[11];

19. meggyőződése, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek élni kívánnak a belső piac és az európai társasági jog nyújtotta lehetőségekkel, egyidejűleg tiszteletben kell tartaniuk a munkahelyi demokrácia értékeit; ezért felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan irányelvre irányuló javaslatot, amely a munkavállalók európai társasági formákba való bevonásának új és integrált szerkezetét vezeti be, magas szintű tájékoztatási és konzultációs normákat állapítva meg, és nagyratörő minimumnormákat vezetve be a munkavállalók igazgatótanácsi szintű képviseletével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ennek az új keretnek a tájékoztatás, a konzultáció és az igazgatótanácsi szintű képviselet egységes hivatkozási pontjává kellene válnia valamennyi európai társasági forma tekintetében, és kötelezettségként kell megszabnia egy olyan rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi a munkavállalók képviseletét az igazgatótanácsban (egyszintű rendszerek esetében) vagy a felügyelőbizottságokban (kétszintű rendszerek esetében);

20. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy értékelje és fogadja el az EU érdekeinek védelme és a hasonló helyzetek jövőbeli megelőzése és elkerülése érdekében szükséges valamennyi intézkedést, és a tapasztalatokból vonja le azokat a tanulságokat, amelyeket a jövőbeni légiközlekedési megállapodásokról folytatott tárgyalások során lehet felhasználni;

21. felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a Thomas Cook csődjére vonatkozó új információkról; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az illetékes engedélyező hatóságok megvizsgálták-e a Thomas Cook pénzügyi helyzetét, azonosítottak-e pénzügyi problémákat, illetve hogy hoztak-e intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy több ezer utas rekedjen otthonától távol; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan rendelkezés bevezetését az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 irányelvbe, amely meghatározza a munkavállalók jogait fizetésképtelenség esetére;

22. felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra további intézkedéseket és mechanizmusokat a munkavállalók magas szintű védelmének és a fogyasztóvédelemnek a csődeljárások során való fenntartása érdekében; felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a légi utasok jogairól és a légi fuvarozók felelősségéről szóló 261/2004/EK rendelet módosítására vonatkozó álláspontját, és hagyja jóvá a Parlament 2014 februárjában elfogadott álláspontját; sajnálja, hogy a Tanács az elmúlt öt évben nem tudott megállapodásra jutni; felhívja a Bizottságot, hogy az érintett szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően nyújtson be egy, a Florange-törvényhez hasonló jogi aktusra irányuló javaslatot, amely arra kötelezi a vállalatokat, hogy értesítsék az üzemi tanácsot a bezárásról, hogy megkísérelhessen vevőt találni a vállalat vagy a telep számára;

23. megismétli, hogy a légi utasok jogairól és a légi fuvarozók felelősségéről szóló 261/2004/EK rendelet módosítása tekintetében szükség van kötelező mechanizmusokra, amelyek fizetésképtelenség vagy csőd esetén fenntartják az utasok védelmének magas szintjét, többek között azáltal, hogy a légitársaságok garanciaalapokat hoznak létre vagy biztosítási szerződéseket kötnek, amelyek biztosítják a segítségnyújtást, a visszatérítést, a kártalanítást és az átfoglalást; hangsúlyozza, hogy az olyan utasokat, akik önálló szolgáltatást, például egyetlen légi utat foglalnak le, ugyanolyan védelemben kell részesíteni, mint az utazási csomagot foglaló utasokat, különösen azért, mert a fogyasztók egyre inkább csak járatot foglalnak;

24. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a fizetésképtelenség esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó, a hazaszállítást is előirányzó jogszabályok kidolgozását, beleértve az e célt szolgáló külön alap létrehozását;

25. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének elősegítését a vállalatok bezárásának legmegfelelőbb módja tekintetében, arra ösztönözve őket, hogy vizsgálják meg a jogi rendelkezésekben szereplő példákat, hogy a lehetőségekhez mérten törekedjenek arra, hogy mihamarabb új tulajdonost találjanak annak érdekében, hogy a vállalkozások az eredeti tulajdonosok felszámolásra vonatkozó döntése ellenére is tovább működhessenek;

26. úgy véli, hogy meg kell akadályozni a tárgyi eszközök és immateriális javak vagy szolgáltatások vállalatok közötti nem megfelelő áron (transzferár) történő átruházása révén is megvalósuló adókikerülést, valamint, hogy az ilyen gyakorlatok a pénzügyi és kereskedelmi ügyek terén az európai koordináció hiányának az eredményei; felszólít a tagállamok közötti együttműködés és konvergencia növelésére adóügyi, szociális és költségvetési téren;

27. hangsúlyozza, hogy olyan tisztességes szociális védelemre van szükség, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy gazdaságilag aktívak maradjanak, és méltóságteljes életet éljenek; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő munkanélküliségi támogatást, valamint szakmai képzést és mentori szolgáltatásokat azok számára, akik elveszítették munkájukat, különös figyelmet fordítva az alacsonyan képzett és az 50 évesnél idősebb munkavállalókra;

28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.