Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0119/2019Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0119/2019
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Thomas Cook csoport csődjének az uniós idegenforgalomra gyakorolt negatív hatásáról

21.10.2019 - (2019/2854(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Johan Danielsson, Christel Schaldemose, Agnes Jongerius, Adriana Maldonado López, Maria Grapini, Estrella Durá Ferrandis, Jude Kirton‑Darling, István Ujhelyi, Isabel García Muñoz
az S&D képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0118/2019

Eljárás : 2019/2854(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0119/2019
Előterjesztett szövegek :
B9-0119/2019
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B9‑0119/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a Thomas Cook csoport csődjének az uniós idegenforgalomra gyakorolt negatív hatásáról

(2019/2854(RSP))

Az Európai Parlament,

− tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikkének d) pontjára,

− tekintettel az EUMSZ 195. cikkére,

− tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

− tekintettel a Bizottság „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című, 2007. október 19-i közleményére (COM(2007)0621),

− tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

− tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

− tekintettel a légi utasok szerzett jogairól és azok érvényesüléséről szóló 2012. március 29-i állásfoglalására[3],

− tekintettel „A légi utasok védelme a légitársaságok fizetésképtelensége esetén” című 2013. március 18-i bizottsági közleményre (COM(2013)0129), amelyben a Bizottság intézkedéseket határozott meg a légi utasok a légitársaságok fizetésképtelenségével szembeni védelmének javítása érdekében, ideértve a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jobb végrehajtását is,

− tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet)[4],

− tekintettel „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című, 2014. február 20-i bizottsági közleményre (COM(2014)0086),

− tekintettel a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletnek, valamint a légifuvarozók felelősségéről szóló 2027/97/EGK rendeletnek az utasok és poggyászaik légi szállítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó, első olvasatban elfogadott állásfoglalására[5],

− tekintettel az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről szóló 2015. október 29-i állásfoglalására[6],

− tekintettel az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[7], különösen annak az utazási csomag teljesítéséért viselt felelősségre vonatkozó 13. cikkére, a segítségnyújtási kötelezettségre vonatkozó 16. cikkére, valamint az utazóknak az utazásszervező vagy utazásközvetítő fizetésképtelenségével szembeni védelmét szabályozó V. fejezetére,

− tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalására[8],

− tekintettel az „Európai légi közlekedési stratégia: Szigorú szociális normák fenntartása és előmozdítása” című, 2019. március 1-i bizottsági közleményre (COM(2019)0120),

− tekintettel a turisztikai ágazat versenyképességéről, mint az Európai Unióban a következő évtized folyamán a fenntartható növekedést, a munkahelyteremtést és a társadalmi kohéziót erősítő tényezők egyikéről szóló, 2019. május 27-i tanácsi következtetésekre,

− tekintettel a Közösségben a légijáratok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[9],

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a világ második legnagyobb utazásszervezőjének, a Thomas Cook brit vállalatnak az összeomlása súlyosan negatív hatást gyakorol a gazdaságra, az EU belső piacára, a foglalkoztatásra és a személyek szabad mozgására szerte az EU-ban és azon túl;

B. mivel ezt az idegenforgalmi ágazatra gyakorolt hatást tovább súlyosbítja az Egyesült Királyság Unióból való kilépését övező bizonytalanság;

C. mivel a statisztikák azt mutatják, hogy a külföldre utazó uniós polgárok többsége az EU-n belül utazik, és hogy az EU-ba látogató nemzetközi turisták száma tovább fog nőni;

D. mivel az idegenforgalom az EU GDP-jének mintegy 4%-át, és ha az idegenforgalomhoz kapcsolódó összes ágazatot figyelembe vesszük, akkor annak több mint 10%-át teszi ki; mivel az idegenforgalmi ágazat a foglalkoztatás egyik fő hajtóereje, amely közel 12 millió munkavállalót foglalkoztat és az összes munkahely legalább 5%-át biztosítja (több mint 27 millió munkavállaló és az összes munkahely közel 12%-a, ha az egyéb ágazatokkal való kapcsolatot is figyelembe vesszük), valamint a 25 év alatti fiatalok által betöltött álláshelyek 20%-át teszi ki;

E. mivel az idegenforgalmi ágazat a szolgáltatások és szakmák széles skáláját foglalja magában, amelyekben a mobilitás alapvető szerepet tölt be; mivel az ágazatot a kis- és középvállalkozások, valamint önálló vállalkozók dominálják, amelyek tevékenysége munkahelyeket és jólétet teremt olyan régiókban, amelyek nagymértékben függenek az idegenforgalomtól;

F. mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az EU-nak joga van a tagállamai által az idegenforgalom területén hozott intézkedések támogatására vagy kiegészítésére; mivel másrészt a turizmus nem rendelkezik külön költségvetési sorral az uniós költségvetésben, „A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i európai parlamenti állásfoglalásban megfogalmazott kérés ellenére, amelyben a Parlament kéri a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó külön előirányzat bevezetését;

G. mivel a Thomas Cook összeomlása miatt több mint 600 000 embert kellett nagyszabású műveletek segítségével a világ különböző pontjairól hazaszállítani;

H. mivel a Thomas Cook csődje súlyos gazdasági károkat okozott az idegenforgalmi ágazatnak és a foglalkoztatásnak; mivel megfelelő intézkedéseket kell hozni az ágazat versenyképességének javítása és annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is megőrizze pozícióját, mint a világ első számú turisztikai célpontja, ami városai és régiói növekedésének és fenntartható fejlődésének motorja;

I.  mivel a Thomas Cook működésének megszűnése a légi összeköttetések megszűnését eredményezte az uniós tagállamok egyes területein; mivel ez különösen az EU legkülső régióit és szigeteit érinti, ahol döntő fontosságú a megközelíthetőség és az összekapcsoltság;

J. mivel a Thomas Cook összeomlása mintegy 22 000 munkavállalót közvetlenül érint Európában és Európán kívül, akiket munkanélküliség fenyeget, és fennáll a veszélye, hogy nem kapják meg az őket megillető bért;

K. mivel az utasoknak joguk van a menetrend szerinti szolgáltatások igénybevételére, főleg mivel már a szolgáltatás nyújtása előtt kifizették a jegy árát; mivel rendkívül fontos, hogy az utasokat érthető, pontos és időszerű, mindenki számára hozzáférhető információkkal lássák el;

1. mély szolidaritását és támogatását fejezi ki a Thomas Cook valamennyi munkavállalója és családjaik, valamint az érintett alvállalkozók felé, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vállalat csődje hátrányokkal jár a helyi gazdaságra és közösségekre nézve; intézkedéseket kér a munkavállalók és alvállalkozók, valamint az érintett régiók támogatására e nehéz gazdasági és társadalmi helyzetből való kilábalás során;

2. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 600 000 ember az otthonától távol rekedt, valamint hogy helyi beszállítók és leányvállalatok ezrei – túlnyomórészt kkv-k – súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek, és mindezt a Thomas Cook összeomlása okozta, amellett, hogy rontotta Európának mint a világ első számú turisztikai célpontjának imázsát és hírnevét;

3. gratulál a tagállamoknak ahhoz, hogy gyorsan végrehajtották az érintett utazók hatékony hazaszállítására vonatkozó készenléti terveket, valamint, hogy gyorsan meghozták a szükséges foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket és egyéb lépéseket annak érdekében, hogy korlátozzák a Thomas Cook csődje által az idegenforgalmi ágazatban és a kapcsolódó iparágakban dolgozó munkavállalókra gyakorolt hatásokat; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a jövőben miként tudna gyorsan és hatékonyan közreműködni egy hasonló helyzetben;

4. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a munkavállalók, akik a leginkább érintettek, a csődeljárások során  általában kevés befolyással vagy alkupozícióval rendelkeznek; hangsúlyozza, hogy javítani kell a munkavállalók részvételi jogait a szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi eljárásokban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fizetésképtelenség által érintett munkavállalókat megillető bér és nyugdíjazási juttatás biztosítva legyen;

5. felhívja az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják meg a Thomas Cook csődjének okait, azzal a céllal, hogy előre jelezhessék a jövőbeli válságokat, valamint hogy meghatározzák az EU számára oly fontos ágazatban előforduló kockázatokat megelőző vagy minimalizáló politikákat; hangsúlyozza, hogy a légitársaságok pénzügyi helyzetének jobb nyomon követésére van szükség a nemzeti felügyeleti hatóságok részéről annak elkerülése érdekében, hogy az európai utasok hasonló csődök áldozataivá váljanak, tekintettel arra, hogy 2017 eleje óta 32 légitársaság ment csődbe; emlékeztet arra, hogy az 1008/2008/EK rendelet jelenleg hatásvizsgálat tárgyát képezi, amelynek egy szakasza a légitársaságok működési engedély megszerzésére irányuló kötelezettségéről szól; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra e rendelet felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a hatóságokat hatáskörrel ruházza fel a légitársaságok pénzügyi helyzetének jobb nyomon követésére és ellenőrzésére, valamint a kritikus helyzetekre való reagálásra;

6. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy értékelje a csőd esetén fennálló fizetésképtelenségre vonatkozó jogi keretet, annak ellenére, hogy azt nemrég vizsgálták felül, és felhívja a tagállamokat, hogy a (EU) 2019/1023 irányelv[10] átültetése során biztosítsák a munkavállalókkal folytatott konzultációt és azok részvételét; hangsúlyozza, hogy ez az irányelv nem helyezheti előtérbe a befektetők érdekeit a fogyasztók, az adófizetők és a munkavállalók érdekeinek kárára;

7. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vegyék fontolóra a fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségeket, amelyekre a Thomas Cook esete világosan rámutatott, és amelyek a multinacionális vállalatok esetében problematikusak;

8. felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el uniós pénzügyi eszközöket és tegye lehetővé az azokhoz való gyors és hatékony hozzáférést, amelyek ellensúlyozzák az ágazatnak és a fogyasztóknak okozott károkat, és amelyek javíthatják az ágazat versenyképességet, valamint hogy garantálja a fogyasztóvédelem magas szintjét;

9. felhívja a Bizottságot, hogy foglalja bele a turizmust stratégiai prioritásaiba, és nevezze át a közlekedési portfóliót „Közlekedés és idegenforgalom” portfólióra;

10. kiemeli, hogy az uniós tagállamok közös kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe az idegenforgalmi ágazatban olyan területeken, mint a válságmegelőzés és -kezelés, a társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatóság, a minőségi munkahelyek létrehozása, a munkavállalók szakképzése és képzése, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a helyi közösségek és a turisták érdekei közötti egyensúly megteremtése; megismétli annak fontosságát, hogy összehangolt és konkrét intézkedésekkel létrehozzák a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégiát; felhívja a Bizottságot, hogy a Parlament kérésének megfelelően a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret következő költségvetési tervezetében vezessen be külön költségvetési sort a turizmus számára;

11. rámutat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) által a jelentős strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalók számára biztosított lehetőségekre; felhívja a Thomas Cook csődje által érintett tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az EGAA által nyújtott lehetőségeket, különös tekintettel a kkv-k által benyújtott kollektív kérelmekre; felhívja a Bizottságot, hogy az EGAA-rendeletben meghatározott időkereten belül a lehető leggyorsabban dolgozza fel ezeket a kérelmeket, és kérésre biztosítsa a szükséges támogatást a tagállamok számára;

12. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vegyék fontolóra olyan támogató intézkedések bevezetését, amelyek mérsékelhetik a vállalkozásokra, a városokra, a régiókra és a célállomásokra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatásokat, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt súlyos következményeket; hangsúlyozza, hogy az érintett munkavállalókat elsőbbségi hitelezőknek kell tekinteni a fizetésképtelenségi eljárások során;

13. üdvözli az „Európai légi közlekedési stratégia: Szigorú szociális normák fenntartása és előmozdítása” című bizottsági közleményt; mindazonáltal felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be egy szociális csomagot a légi közlekedési ágazat számára, amelynek célja a pilóták, a légiutasok és a földi személyzet, valamint az egyéb munkavállalók és utasok védelme; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy e szociális csomagnak olyan védelmi rendszert is magában kell foglalnia, amely a megfelelő hatóságok felügyelete alatt türelmi időt biztosít a pénzügyi nehézségekkel küzdő légitársaságok számára, a munkavállalók és az utasok védelme, valamint a légitársaság gazdasági talpra állásának vagy rendezett felszámolásának megkönnyítése érdekében;

14. hangsúlyozza a közlekedési szolgáltatások és tevékenységek valamennyi típusának fontosságát, beleértve a menetrend szerinti, alkalmi, charter és kölcsönzéses szállítási szolgáltatásokat is, amelyek az idegenforgalmi ágazat szerves részét képezik; hangsúlyozza, hogy a közlekedési szolgáltatások serkentik a helyi gazdaságokat, támogatják a munkahelyteremtést, valamint erősítik a társadalmi-gazdasági és területi kohéziót; e tekintetben hangsúlyozza a közlekedési szolgáltatások fontosságát az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása szempontjából;

15. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a közlekedési szolgáltatások jól működő belső piacát, fenntartva a  munkavállalók és a fogyasztók védelmének magas szintjét és javítva vállalkozások versenyképességét és a turisztikai ágazat fenntarthatóságát;

16. hangsúlyozza a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló, minden szinten megvalósuló tartós társadalmi párbeszéd jelentőségét, ami az egyik legjobb eszköz a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzésével, megelőzésével és kezelésével kapcsolatos konszenzusos megoldások és közös megközelítések megtalálására; felhívja a tagállamokat, hogy valamennyi vonatkozó intézkedés kidolgozása során konzultáljanak a szociális partnerekkel; kéri a Bizottságot, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint az ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozások által alkalmazott intézkedések alapján azonosítsa a bevált gyakorlatokat az idegenforgalmi ágazatra vonatkozó közös uniós stratégia kidolgozása érdekében;

17. felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak róla, hogy valamennyi résztvevő fél teljes mértékben tartsa be a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó nemzeti és európai szabályozásokat, különösen szerkezetváltás idején; hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak teljesíteniük kell az európai és a nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségeiket, előtérbe helyezve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt, valamint a szociális partnerek által javasolt alternatívák megvizsgálásának lehetőségét;

18. ismételten felkéri a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel való konzultációt követően minél hamarabb nyújtson be a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló jogi aktusra irányuló javaslatot a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, 2013. január 15-i parlamenti állásfoglalásban található részletes ajánlásokat követve[11];

19. meggyőződése, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek élni kívánnak a belső piac és az európai társasági jog nyújtotta lehetőségekkel, egyidejűleg tiszteletben kell tartaniuk a munkahelyi demokrácia értékeit; ezért felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan irányelvre irányuló javaslatot, amely a munkavállalók európai társasági formákba való bevonásának új és integrált szerkezetét vezeti be, magas szintű tájékoztatási és konzultációs normákat állapítva meg, és nagyratörő minimumnormákat vezetve be a munkavállalók igazgatótanácsi szintű képviseletével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ennek az új keretnek a tájékoztatás, a konzultáció és az igazgatótanácsi szintű képviselet egységes hivatkozási pontjává kellene válnia valamennyi európai társasági forma tekintetében, és kötelezettségként kell megszabnia egy olyan rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi a munkavállalók képviseletét az igazgatótanácsban (egyszintű rendszerek esetében) vagy a felügyelőbizottságokban (kétszintű rendszerek esetében);

20. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy értékelje és fogadja el az EU érdekeinek védelme és a hasonló helyzetek jövőbeli megelőzése és elkerülése érdekében szükséges valamennyi intézkedést, és a tapasztalatokból vonja le azokat a tanulságokat, amelyeket a jövőbeni légiközlekedési megállapodásokról folytatott tárgyalások során lehet felhasználni;

21. felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a Thomas Cook csődjére vonatkozó új információkról; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az illetékes engedélyező hatóságok megvizsgálták-e a Thomas Cook pénzügyi helyzetét, azonosítottak-e pénzügyi problémákat, illetve hogy hoztak-e intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy több ezer utas rekedjen otthonától távol; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan rendelkezés bevezetését az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 irányelvbe, amely meghatározza a munkavállalók jogait fizetésképtelenség esetére;

22. felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra további intézkedéseket és mechanizmusokat a munkavállalók magas szintű védelmének és a fogyasztóvédelemnek a csődeljárások során való fenntartása érdekében; felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a légi utasok jogairól és a légi fuvarozók felelősségéről szóló 261/2004/EK rendelet módosítására vonatkozó álláspontját, és hagyja jóvá a Parlament 2014 februárjában elfogadott álláspontját; sajnálja, hogy a Tanács az elmúlt öt évben nem tudott megállapodásra jutni; felhívja a Bizottságot, hogy az érintett szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően nyújtson be egy, a Florange-törvényhez hasonló jogi aktusra irányuló javaslatot, amely arra kötelezi a vállalatokat, hogy értesítsék az üzemi tanácsot a bezárásról, hogy megkísérelhessen vevőt találni a vállalat vagy a telep számára;

23. megismétli, hogy a légi utasok jogairól és a légi fuvarozók felelősségéről szóló 261/2004/EK rendelet módosítása tekintetében szükség van kötelező mechanizmusokra, amelyek fizetésképtelenség vagy csőd esetén fenntartják az utasok védelmének magas szintjét, többek között azáltal, hogy a légitársaságok garanciaalapokat hoznak létre vagy biztosítási szerződéseket kötnek, amelyek biztosítják a segítségnyújtást, a visszatérítést, a kártalanítást és az átfoglalást; hangsúlyozza, hogy az olyan utasokat, akik önálló szolgáltatást, például egyetlen légi utat foglalnak le, ugyanolyan védelemben kell részesíteni, mint az utazási csomagot foglaló utasokat, különösen azért, mert a fogyasztók egyre inkább csak járatot foglalnak;

24. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a fizetésképtelenség esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó, a hazaszállítást is előirányzó jogszabályok kidolgozását, beleértve az e célt szolgáló külön alap létrehozását;

25. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének elősegítését a vállalatok bezárásának legmegfelelőbb módja tekintetében, arra ösztönözve őket, hogy vizsgálják meg a jogi rendelkezésekben szereplő példákat, hogy a lehetőségekhez mérten törekedjenek arra, hogy mihamarabb új tulajdonost találjanak annak érdekében, hogy a vállalkozások az eredeti tulajdonosok felszámolásra vonatkozó döntése ellenére is tovább működhessenek;

26. úgy véli, hogy meg kell akadályozni a tárgyi eszközök és immateriális javak vagy szolgáltatások vállalatok közötti nem megfelelő áron (transzferár) történő átruházása révén is megvalósuló adókikerülést, valamint, hogy az ilyen gyakorlatok a pénzügyi és kereskedelmi ügyek terén az európai koordináció hiányának az eredményei; felszólít a tagállamok közötti együttműködés és konvergencia növelésére adóügyi, szociális és költségvetési téren;

27. hangsúlyozza, hogy olyan tisztességes szociális védelemre van szükség, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy gazdaságilag aktívak maradjanak, és méltóságteljes életet éljenek; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő munkanélküliségi támogatást, valamint szakmai képzést és mentori szolgáltatásokat azok számára, akik elveszítették munkájukat, különös figyelmet fordítva az alacsonyan képzett és az 50 évesnél idősebb munkavállalókra;

28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

Utolsó frissítés: 2019. október 23.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat