Eljárás : 2019/2854(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0120/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0120/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 24/10/2019 - 8.6
CRE 24/10/2019 - 8.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0047

<Date>{21/10/2019}21.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9-0120/2019</NoDocSe>
PDF 149kWORD 46k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a Thomas Cook csoport csődjének az uniós idegenforgalomra gyakorolt negatív hatásáról</Titre>

<DocRef>(2019/2854(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>José Manuel García-Margallo y Marfil, Rosa Estaràs Ferragut, Pablo Arias Echeverría, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Cláudia Monteiro de Aguiar, Radan Kanev, Manolis Kefalogiannis</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0118/2019

B9-0120/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a Thomas Cook csoport csődjének az uniós idegenforgalomra gyakorolt negatív hatásáról

(2019/2854(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikkének d) pontjára,

 tekintettel az EUMSZ 195. cikkére,

 tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel a Bizottság „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című, 2007. október 19-i közleményére (COM(2007)0621),

 tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

 tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

 tekintettel a légi utasok szerzett jogairól és azok érvényesüléséről szóló 2012. március 29-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a légitársaságok fizetésképtelensége esetén a légi utasok védelméről szóló, 2013. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2013)0129),

 tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) szóló 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

 tekintettel a Bizottság „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című, 2014. február 20-i közleményére (COM(2014)0086),

 tekintettel a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletnek, valamint a légifuvarozók felelősségéről szóló 2027/97/EGK rendeletnek az utasok és poggyászaik légi szállítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó, első olvasatban elfogadott állásfoglalására[5],

 tekintettel az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről szóló 2015. október 29-i állásfoglalására[6],

 tekintettel az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[7],

 tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalására[8],

 tekintettel a turisztikai ágazat versenyképességéről, mint az Európai Unióban a következő évtized folyamán a fenntartható növekedést, a munkahelyteremtést és a társadalmi kohéziót erősítő tényezők egyikéről szóló, 2019. május 27-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a világ második legnagyobb utazásszervezőjének, a Thomas Cook brit vállalatnak az összeomlása súlyosan negatív hatást gyakorol a gazdaságra, az EU belső piacára, a foglalkoztatásra és a személyek szabad mozgására szerte az EU-ban és azon túl;

B. mivel ezt az idegenforgalmi ágazatra gyakorolt hatást tovább súlyosbítja az Egyesült Királyság Unióból való kilépését övező bizonytalanság;

C. mivel a statisztikák azt mutatják, hogy a külföldön utazó uniós polgárok többsége az EU-n belül utazik, és hogy az EU-ba látogató nemzetközi turisták száma tovább fog nőni;

D. mivel az idegenforgalom az EU GDP-jének mintegy 4%-át, és ha az idegenforgalomhoz kapcsolódó összes ágazatot figyelembe vesszük, akkor annak több mint 10%-át teszi ki; mivel az idegenforgalmi ágazat a foglalkoztatás egyik fő hajtóereje, amely közel 12 millió munkavállalót foglalkoztat és az összes munkahely legalább 5%-át biztosítja (több mint 27 millió munkavállaló és az összes munkahely közel 12%-a, ha az egyéb ágazatokkal való kapcsolatot is figyelembe vesszük), valamint a 25 év alatti fiatalok által betöltött álláshelyek 20%-át teszi ki;

E. mivel az idegenforgalmi ágazat a szolgáltatások és szakmák széles skáláját foglalja magában; mivel az ágazatot a kis- és középvállalkozások dominálják, amelyek tevékenysége munkahelyeket és jólétet teremt olyan régiókban, amelyek nagymértékben függenek az idegenforgalomtól;

F. mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az EU-nak joga van a tagállamai által az idegenforgalom területén hozott intézkedések támogatására vagy kiegészítésére; mivel másrészt az idegenforgalom nem rendelkezik külön költségvetési sorral az uniós költségvetésben, pedig azt a Parlament kérte „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalásában, amelyben a fenntartható idegenforgalomra irányuló külön előirányzat bevezetését kéri;

G. mivel az idegenforgalom a Von der Leyen által vezetett Bizottság legalább három prioritásához járulhat hozzá, nevezetesen „az emberek érdekeit szolgáló gazdasághoz”, „a digitális korra felkészült Európához” és az „európai életmód védelméhez”;

H. mivel a Thomas Cook összeomlása miatt több mint 600 000 embert kellett nagyszabású műveletek segítségével a világ különböző pontjairól hazaszállítani;

I. mivel a Thomas Cook csődje súlyos gazdasági károkat okozott az idegenforgalmi ágazatnak és a foglalkoztatásnak; mivel megfelelő intézkedéseket kell hozni az ágazat versenyképességének javítása és annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is megőrizze pozícióját, mint a világ első számú turisztikai célpontja, ami városai és régiói növekedésének és fenntartható fejlődésének motorja;

J. mivel az utasoknak joguk van a menetrend szerinti szolgáltatások igénybevételére, főleg mivel már a szolgáltatás nyújtása előtt kifizették a jegy árát; mivel rendkívül fontos, hogy az utasokat érthető, pontos és időszerű, mindenki számára hozzáférhető információkkal lássák el;

1. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 600 000 ember az otthonától távol rekedt, valamint hogy helyi beszállítók és leányvállalatok ezrei – túlnyomórészt kkv-k – súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek, és mindezt a Thomas Cook összeomlása okozta, amellett, hogy rontotta Európának mint a világ első számú turisztikai célpontjának imázsát és hírnevét;

2. elismerését fejezi a tagállamoknak az érintett személyek hatékony hazatelepítésére irányuló készenléti tervek gyors végrehajtásáért; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a jövőben miként tudna gyorsan és hatékonyan közreműködni egy hasonló helyzetben;

3. felhívja az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják meg a Thomas Cook csődjének okait, azzal a céllal, hogy felkészüljenek a jövőbeli válságokra, valamint hogy meghatározzák az EU számára oly fontos ágazatban előforduló kockázatokat minimalizáló politikákat;

4. felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el uniós pénzügyi eszközöket és tegye lehetővé az azokhoz való gyors és hatékony hozzáférést, hogy ellensúlyozza az ágazatnak okozott károkat és hogy javítsa a versenyképességet;

5. ösztönzi továbbá a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy használják ki az Európai Szociális Alap és más uniós, nemzeti, regionális és helyi eszközök által biztosított eszközöket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a megfelelő alapokban meghatározott prioritások alapján rendszeresen dolgozzanak ki egyedi ajánlattételi felhívásokat az idegenforgalmi ágazatra vonatkozóan;

6. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy csak végső megoldásként vegyék fontolóra olyan támogató intézkedések bevezetését, amelyek mérsékelhetik a vállalkozásokra, a városokra, a régiókra és a célállomásokra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatásokat, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt súlyos következményeket;

7. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a közlekedési szolgáltatások jól működő belső piacát, fenntartva a fogyasztóvédelem magas szintjét és javítva az idegenforgalmi ágazatban működő vállalkozások versenyképességét;

8. hangsúlyozza a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló, minden szinten megvalósuló erős társadalmi párbeszéd jelentőségét, ami az egyik legjobb eszköz a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzésével, megelőzésével és kezelésével kapcsolatos konszenzusos megoldások és közös megközelítések megtalálására; felhívja a tagállamokat, hogy valamennyi vonatkozó intézkedés kidolgozása során konzultáljanak a szociális partnerekkel;

9. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy értékelje és fogadja el az EU érdekeinek védelme és a hasonló helyzetek jövőbeli elkerülése érdekében szükséges valamennyi intézkedést, és a tapasztalatokból vonja le azokat a tanulságokat, amelyeket a jövőbeni légiközlekedési megállapodásokról folytatott tárgyalások során lehet felhasználni;

10. felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a Thomas Cook csődjére vonatkozó új információkról; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az illetékes engedélyező hatóságok megvizsgálták-e a Thomas Cook pénzügyi helyzetét, azonosítottak-e pénzügyi problémákat, illetve hogy hoztak-e intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy több ezer utas rekedjen otthonától távol;

11. felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra további intézkedéseket a magas szintű fogyasztóvédelemnek a csődeljárások során való fenntartása érdekében; felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a légi utasok jogairól és a légi fuvarozók felelősségéről szóló 261/2004/EK rendelet módosítására vonatkozó álláspontját, és hagyja jóvá a Parlament 2014 februárjában elfogadott álláspontját; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács öt év alatt nem tudott megállapodásra jutni;

12. megismétli, hogy a légi utasok jogairól és a légi fuvarozók felelősségéről szóló 261/2004/EK rendelet módosítása tekintetében szükség van kötelező mechanizmusokra, amelyek fizetésképtelenség vagy csőd esetén fenntartják az utasok védelmének jelenlegi szintjét, többek között azáltal, hogy a légitársaságok garanciaalapokat hoznak létre vagy biztosítási szerződéseket kötnek, amelyek biztosítják a segítségnyújtást, a visszatérítést, a kártalanítást és az átfoglalást;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

 

[1] HL L 46., 2004.2.17., 1. o.

[2] HL L 304., 2011.11.22., 64. o.

[3] HL C 257E., 2013.9.6., 1. o.

[4] HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

[5] HL C 93., 2017.3.24., 336. o.

[6] HL C 355., 2017.10.20., 71. o.

[7] HL L 326., 2015.12.11., 1. o.

[8] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.

Utolsó frissítés: 2019. október 23.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat