ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről
21.10.2019 - (2019/2886(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Tineke Strik, Petra De Sutter, Katrin Langensiepen, Margrete Auken, Hannah Neumann, Markéta Gregorová, Gina Dowding, Alice Kuhnke, Bronis Ropė, Jutta Paulus, Mounir Satouri, Heidi Hautala, Michael Bloss, Anna Cavazzini, Caroline Roose, Ernest Urtasun, Salima Yenbou, Sergey Lagodinsky, Karima Delli, Viola Von Cramon-Taubadel, Damien Carême, Gwendoline Delbos-Corfield, François Alfonsi, Saskia Bricmont, Ciarán Cuffe, Yannick Jadot, Catherine Rowett, David Cormand
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0123/2019
B9-0123/2019
Az Európai Parlament állásfoglalása az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről
Az Európai Parlament,
– tekintettel Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira és különösen 2018. március 15-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a Tanács Szíriáról szóló következtetéseire, beleértve az Északkelet-Szíriáról szóló, 2019. október 14-i következtetéseit,
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozataira, különösen a közelmúltbeli északkelet-szíriai fejleményekről szóló, 2019. október 9-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által 2019. október 11-én és 15-én tett, Szíriáról szóló nyilatkozatokra,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,
– tekintettel a 2012. június 30-i genfi nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriáról szóló határozataira, többek között a 2015. december 18-i 2254. sz. határozatára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) által a Szíriai Arab Köztársaság megfigyelése céljából létrehozott független nemzetközi vizsgálóbizottság jelentéseire, valamint az UNHRC Szíriáról szóló határozataira,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i 71/248. sz. határozatára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az elhúzódó szíriai konfliktus a közelmúlt egyik legsúlyosabb humanitárius válsága, és továbbra is pusztító következményekkel jár Szíria lakosságára nézve; mivel e külső szereplők által is táplált és súlyosbított konfliktus rendkívül destabilizáló hatást gyakorol a tágabb értelemben vett térségben és azon túl is;
B. mivel 2019. október 6-án Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke arról tájékoztatta Erdoğan török elnököt, hogy nem ellenzi az általa bejelentett tervet, amely szerint katonai offenzívát indít a kurd szíriai demokratikus erők (SDF) által ellenőrzött területeken Szíria északkeleti részén; mivel az Egyesült Államok röviddel ezután bejelentette az ezen a területen állomásozó csapatainak kivonásáról szóló döntését; mivel Törökország 2019. október 9-én katonai hadműveletet indított szíriai arab milíciák támogatásával; mivel a török hatóságok mindig is félelemmel tekintettek a kurdok által kinyilvánított bármiféle önrendelkezés iránti igényre Törökország határain belül és azon túl is; mivel ez abban nyilvánult meg, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz és a politikai részvételhez való jogot folyamatosan megsértették Törökország délkeleti részén, és a terrorizmus vádját széles körben alkalmazták egyértelmű bizonyíték nélkül; mivel az SDF alapvető szerepet játszott a Dáis/ISIS elleni küzdelemben, és továbbra is fontos szerepet játszik a térség biztonságának fenntartásában;
C. mivel a török megszállás kezdete óta több tucat civilt – főként kurdokat – öltek meg, és legalább 300 000 személynek kellett elmenekülnie otthonából; mivel a katonai hadművelet kezdete óta 70 000 gyermek kényszerült lakóhelye elhagyására, és legalább négy gyermeket öltek meg, kilencet pedig megsebesítettek Északkelet-Szíriában, míg Törökországban hét gyermeket öltek meg az UNICEF jelentése szerint; mivel a támadások következtében 170 000 gyermeknek lehet szüksége humanitárius segítségre;
D. mivel Törökország elnöke bejelentette azon tervét, hogy „ütközőzónát” hoz létre Szíria északi részén, jelezve ugyanakkor, hogy akár 3 millió, jelenleg Törökországban élő szíriai menekültet szándékozik az „ütközőzónába” deportálni, ami a visszatoloncolással egyenértékű, tekintettel az Északkelet-Szíriában uralkodó instabil és veszélyes helyzetre; mivel a lakosság lakhelyelhagyásra való kényszerítése a nemzetközi humanitárius jog megsértésének és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül; mivel a menekültek ütközőzónába való erőszakos áttelepítése azt a célt is szolgálná, hogy átalakítsák Északkelet-Szíria demográfiai összetételét;
E. mivel a kurdok vezette szíriai erők megállapodtak Bassár el-Aszad rezsimjével arról, hogy az megvédi őket a török katonai beavatkozással szemben; mivel a megállapodás részletei továbbra is tisztázatlanok; mivel el-Aszad csapatainak Északkelet-Szíriában való jelenléte növeli a régión belüli további eszkalálódás és a katonai konfliktus kockázatát;
F. mivel 2019. október 17-én az Egyesült Államok és Törökország a jelentések szerint ötnapos tűzszünetben állapodtak meg, amelynek során a kurd erőknek ki kell vonulniuk a területről; mivel a tűzszünet aktuális állásával kapcsolatban továbbra is bizonytalanság áll fenn; mivel Erdoğan és Putyin elnök között a tervek szerint október 22-én találkozóra kerül sor;
G. mivel a katonai beavatkozás kezdete óta a török hatóságok keményen léptek fel mindenkivel szemben, aki kritizálta a katonai hadműveletet, és ennek során a rendkívül szigorú török terrorizmusellenes törvényeket alkalmazták; mivel a török hatóságok több mint 500 közösségimédia-fiókkal kapcsolatban indítottak nyomozást, és „terrorista propaganda” terjesztésével vádolták azokat; mivel a török belügyminiszter szerint már 121 embert vettek őrizetbe a közösségi médiában közzétett, a hadműveletet megkérdőjelező bejegyzéseik miatt; mivel a Demokrata Néppárt (HDP) több mint 150 tagját tartóztatták le a hadművelet kezdete óta;
H. mivel az ENSZ szerint hiteles beszámolók állnak rendelkezésre azonnali kivégzésekről, többek között Hevrîn Xelef kurd politikusnőnek az Ahrar el-Sarkia török kötődésű fegyveres csoport általi meggyilkolásáról; mivel az azonnali kivégzések a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését jelentik, és háborús bűncselekménynek minősülhetnek, amelyért Törökország is felelősségre vonható;
I. mivel beszámolók szerint a török erők és a velük szövetséges fegyveres csoportok orvosi létesítmények és polgári infrastruktúrák, többek között elektromos vezetékek és vízvezetékek ellen intéztek támadásokat; mivel a Haszaka és Rakka kormányzóságban működő kurd hatóságoknak át kellett helyezniük kórházi berendezéseiket, amelyek a folyamatos, intenzív bombázás miatt működésképtelenné váltak;
J. mivel az SDF szerint jelenleg 10 000 Dáis/ISIS harcost tartanak fogva kurdok által ellenőrzött táborokban Szíria északkeleti részén; mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerint 2019 júliusában 12 300 Dáis-/ISIS-kötődésű külföldi állampolgárt tartottak fogva három északkelet-szíriai táborban, köztük több mint 8000, több mint 40 különböző állampolgárságú gyermeket; mivel a jelenlegi biztonsági helyzet miatt fennáll a Dáis/ISIS újjáéledésének kockázata a régióban; mivel az EU-ból vagy harmadik országokból származó több ezer, a Dáis/ISIS szervezettel tényleges vagy feltételezett kapcsolatban álló gyermek túlnyomó többsége három különböző északkelet-szíriai táborban, nevezetesen az al-Hol, az al-Roj és az Ain-Ísza táborban tartózkodik; mivel az Ain-Ísza tábort a török megszálló erők elfoglalták, és a korábban ebben a táborban fogva tartott nők és gyermekek sorsa továbbra is tisztázatlan;
K. mivel mintegy 500 000 ember – többségében polgári személy – vesztette életét a szíriai konfliktus 2011-es kezdete óta; mivel 13,1 millió ember továbbra is humanitárius segítségre szorul, beleértve több mint 6 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt, valamint több mint 2,9 millió embert az ostromlott és megközelíthetetlen területeken, többek között palesztin menekülteket; mivel több mint 5 millió szíriainak kellett külföldön, különösen a szomszédos Libanonban, Jordániában és Törökországban menedéket keresnie;
L. mivel az Unió Szíria és a szomszédos országok legnagyobb humanitárius segélynyújtója, minthogy a válság kezdete óta több mint 9 milliárd eurót fordított e célra;
M. mivel 2017. április 3-án a Tanács elfogadta a Szíriára vonatkozó uniós stratégiát, amely hat fő célkitűzést vázol fel: a háború lezárása valódi politikai átmenettel; az érdemi és inkluzív átmenet előmozdítása; a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő szíriaiak humanitárius szükségleteinek kezelése; a demokrácia, az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítása a szíriai civil társadalmi szervezetek megerősítése révén; annak elősegítése, hogy a háborús bűncselekmények elkövetői elszámoltathatóak legyenek; a szíriai lakosság és a szíriai társadalom rezilienciájának támogatása;
1. határozottan elítéli az Északkelet-Szíriában folyó török katonai offenzívát, és azonnali tűzszünetre és a török csapatok gyors kivonására szólít fel;
2. felhívja a konfliktusban érintett valamennyi felet, különösen Törökországot, hogy szigorúan tartsák be a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiket, és védelmezzék a polgári lakosságot, többek között azáltal, hogy tiszteletben tartják a polgári lakosság és objektumok – ezen belül iskolák – elleni közvetlen támadások, valamint a megkülönböztetés nélküli és aránytalan támadások tilalmát; sürgeti valamennyi felet, hogy biztosítsák a polgári lakosság számára a biztonságos átjárást és a humanitárius segítséghez való korlátlan hozzáférést; sürgeti valamennyi felet, hogy minden esetben védjék a gyermekeket;
3. határozottan elutasítja Törökország azon tervét, hogy úgynevezett biztonsági övezetet hoz létre Északkelet-Szíriában a határ mentén; hangsúlyozza, hogy a szíriai menekültek vagy a belső menekültek erre a területre való erőszakos áttelepítése, illetve az etnikai tisztogatás céljával elkövetett minden cselekmény az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke, a nemzetközi menekültügyi jogszabályok és a humanitárius jog súlyos megsértésének tekinthető, és emberiesség elleni bűncselekménynek vagy népirtásnak minősülhet; emlékeztet, hogy a menekültek visszatérése csak biztonságos, önkéntes és méltó módon történhet, és hogy a jelenlegi körülmények azt egyszerűen lehetetlenné teszik; ragaszkodik ahhoz, hogy e területeknek semmiféle uniós stabilizációs vagy fejlesztési támogatást nem szabad nyújtani;
4. teljes szolidaritásáról biztosítja a kurd népet, és méltatja az SDF-nek a Dáis/ISIS leküzdéséhez való létfontosságú hozzájárulását; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy minden diplomáciai befolyásukat vessék latba annak érdekében, hogy a kurdok érdekeit és önrendelkezésre irányuló, régóta fennálló követeléseiket, valamint a régióban élők emberi jogait ismerjék el és biztosítsák a Szíriára vonatkozó minden jövőbeni politikai megállapodásban; felszólítja az EU-t, hogy növelje a közelmúltbeli északkelet-szíriai katonai összecsapások által érintett lakosságnak nyújtott humanitárius támogatást;
5. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU továbbra is erőtlennek bizonyul a nemzetközi – többek között a közvetlen szomszédságában zajló – válságokkal szemben, ami közvetlen következményekkel jár belső biztonságára és stabilitására nézve; elvárja, hogy az új alelnök/főképviselő használja ki az Egyesült Államok nem várt visszavonulása által kínált lehetőséget, a szíriai válság passzív szemlélője helyett proaktív diplomáciai szereplővé válva, aki a válság valamennyi regionális és helyi szereplőjével párbeszédet folytat; nyomatékosan kéri, hogy a tagállamokat közös érdekük vezérelje az EU hiteles, összehangolt és hatékony szerepvállalására irányuló törekvésben; felszólítja az EU-t, hogy indítson több közvetítői és párbeszédre irányuló kezdeményezést, többek között a közösségen belüli feszültségek kapcsán;
6. kiemeli, hogy az egyoldalú török beavatkozás a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősül, amely nem maradhat büntetlenül; a török korrekciós intézkedések megtételéig kéri az EU–Törökország közötti kapcsolatok alapvető felülvizsgálatát; úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között nem kerülhet sor semmiféle előkészítő munkára vagy előrelépésre az EU–Törökország vámunió korszerűsítése tekintetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az EU–Törökország vámunióról szóló 1995. évi megállapodás felfüggesztésének lehetőségét; kéri továbbá, hogy vizsgálják felül az európai pénzügyi intézményeknek (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Európai Beruházási Bank) az országra vonatkozó programjait, és szükségesnek tartja mérlegelni, helyénvaló-e Törökország további részvétele bizonyos regionális szervezetekben;
7. felhívja az EU-t, hogy fogadjon el célzott intézkedéseket – beleértve a vagyoni eszközök befagyasztását és a vízumtilalmat – a katonai invázióért és az abból eredő humanitárius és emberi jogi jogsértésekért felelős török tisztviselőkkel szemben; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy szorgalmazta egy emberi jogi jogsértések esetén alkalmazandó, uniós szintű célzott szankciórendszer gyors elfogadását;
8. üdvözli több tagállam azon kinyilvánított szándékát, hogy nem engedélyez több Törökországba irányuló fegyverszállítást, azonban sürgeti őket, hogy gondoskodjanak arról, hogy ez a felfüggesztés vonatkozzon a – többek között Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Finnország által – már engedélyezett szállításokra is; úgy véli, hogy a 2019. október 14-i tanácsi következtetések nem megfelelők a Törökországgal kapcsolatos fegyverexport-politika vonatkozásában, és kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy Törökországgal és a szíriai konfliktusban érintett többi féllel szemben haladéktalanul fogadjanak el teljes körű embargót és függesszenek fel minden fegyverszállítást, továbbá bármilyen jellegű biztonsági és katonai segítségnyújtást és szolgáltatást;
9. megdöbbentőnek találja a NATO főtitkárának gyenge reakcióját Törökország egyoldalú beavatkozásával kapcsolatban; úgy véli, hogy a NATO-tagállamoknak határozottan állást kell foglalniuk, és fontolóra kell venniük Törökország e szervezetben való szavazati jogának felfüggesztését;
10. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az elkövetők felelősségre vonását minden esetben, amikor a nemzetközi humanitárius jog megsértésére kerül sor, beleértve a török invázió során elkövetett legutóbbi háborús bűncselekményeket is; sürget az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az említett jogsértések dokumentálásának folyamatát, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy azokat alaposan és pártatlanul vizsgálják ki, az elkövetőket pedig állítsák bíróság elé; felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy vizsgálják meg alaposabban ezt az ügyet, és mérlegeljék annak a Nemzetközi Büntetőbíróság elé való utalását;
11. felszólítja Törökországot, hogy a vele szövetséges milíciák által elkövetett jogsértések kapcsán gondoskodjon az elkövetők felelősségre vonásáról; emlékezteti a török hatóságokat, hogy felelősségre fogják őket vonni a saját erőik, illetve a velük szövetséges milíciák által elkövetett valamennyi jogsértésért, beleértve Hevrîn Xelef meggyilkolását és más azonnali kivégzéseket;
12. legmélyebb aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a török támadás következtében megnövekedett a kockázata a Dáis/ISIS-harcosok szétszóródásának és a dzsihádista fenyegetés újbóli megjelenésének; sürgeti a tagállamokat, hogy intézkedjenek valamennyi olyan állampolgáruk – családtagjaikkal és gyermekeikkel együtt történő – hazatéréséről, akiket jelenleg azzal a gyanúval tartanak fogva, hogy a Dáis/ISIS harcosai, és gondoskodjanak a szükséges rehabilitációról, reintegrációról, és adott esetben kezdeményezzenek büntetőeljárást a nemzetközi normákkal összhangban;
13. felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek kapcsolatba az e táborokért felelős hatóságokkal, és dolgozzanak ki összehangolt politikákat a Dáis/ISIS harcosok vagy más, feltételezhetően terrorista csoportok uniós származású, Északkelet-Szíriában élő gyermekeinek aktív azonosítása érdekében, és intézkedjenek hazatérésükről, tekintettel az erőszak fokozódására; sajnálja, hogy az uniós tagállamok ezidáig nem cselekedtek, és hiányzik az uniós szintű koordináció; sürgeti a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy játsszanak proaktív szerepet ebben a folyamatban;
14. sürgeti valamennyi érintett szereplőt, hogy minden gyermek férjen hozzá a humanitárius támogatáshoz, szolgáltatásokhoz és segítséghez a táborokban, beleértve az al-Hol tábort is; ezért felszólítja az összes felet és Szíria kormányát, hogy a humanitárius szereplők számára tegyék lehetővé a táborokba való azonnali bejutást, biztosítva a létfontosságú áruk, élelmiszer, ivóvíz és gyógyszerek eljuttatását;
15. határozottan elítéli a török hatóságoknak az országban a katonai hadműveletet bíráló vagy megkérdőjelező személyekkel szembeni kemény fellépését, beleértve a HDP több mint 150 tagjának letartóztatását és a „terrorista propaganda” terjesztésével vádolt több mint 500 közösségimédia-fiókkal kapcsolatos nyomozást; továbbá elítéli a tömegtájékoztatás szabadsága elleni fellépést és a zaklatást, amelyet a katonai hadműveletről tudósító újságíróknak kell elszenvedniük; sürgeti Törökországot, hogy ejtse a csupán a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlása miatt fogva tartott személyekkel szembeni összes vádat; elvárja, hogy az EU kövesse nyomon és nyilvánosan ítélje el Törökországnak a véleménynyilvánítás szabadságával és a katonai hadműveletek bírálatával szembeni kemény fellépését;
16. kéri, hogy az Oroszország által vezetett diplomáciai kezdeményezések ne ássák alá az ENSZ politikai megoldás elérésére irányuló erőfeszítéseit; ezzel összefüggésben megerősíti az ENSZ vezetésével zajló genfi folyamat elsődlegességét, és támogatja az ENSZ különmegbízottja, Geir Pedersen által annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban valódi politikai átmenetet biztosítsanak; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ szerepének megerősítését a szíriai béke és stabilitás megteremtéséhez vezető folyamatban; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az 1325 sz. ENSZ BT-határozattal összhangban a konfliktusrendezési eljárásba bevonják a nőket; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a szíriai civil társadalom, továbbá valamennyi etnikai és vallási kisebbség részt vegyen a Szíria jövőjéről és irányítási struktúrájáról folytatott tárgyalásokban;
17. üdvözli, hogy az ENSZ és más szereplők közvetítésének köszönhetően nemrégiben alkotmányügyi bizottságot hoztak létre; sürgeti az összes felet, hogy továbbra is elkötelezetten dolgozzanak a szíriai konfliktus politikai megoldásának megtalálásán; emlékeztet, hogy a konfliktusra nem lehet fenntartható katonai megoldást találni, és felszólítja valamennyi felet, hogy teljes mértékben tegyen eleget az ENSZ BT határozatainak, amelyek az ellenségeskedés azonnali beszüntetését írják elő, valamint minden ostrom azonnali feloldását és teljes körű, akadálytalan, az egész országra kiterjedő humanitárius hozzáférést és a humanitárius segítségnyújtásban dolgozók valamennyi fél általi védelmét;
18. továbbra is aggódik a Szaharov-díjjal kitüntetett Razan Zajtúna emberi jogi aktivista eltűnése miatt, akit a beszámolók szerint 2013 decemberében Dumában rabolt el a Jaysh al-Islam fegyveres csoport, és azóta nem érkezett hír róla; kéri egy uniós munkacsoport létrehozását, hogy koordinálja és fokozza a hollétének meghatározására és szabadon engedésének biztosítására irányuló erőfeszítéseket;
19. üdvözli, hogy az Unió elkötelezte magát Szíria több millió menekültet befogadó szomszédainak, köztük Törökországnak nyújtandó humanitárius segítségnyújtás mellett; felhívja azonban a tagállamokat, hogy sokkal erőteljesebben kötelezzék el magukat a felelősségmegosztás mellett, lehetővé téve a szíriai háborús övezeteket elhagyó menekültek számára, hogy az Unió áttelepítési programjának megerősítése, humanitárius befogadási rendszerek kialakítása, egyszerűsített családegyesítés és rugalmasabb vízumszabályozás révén a közvetlenül szomszédos régiókon túl találjanak védelmet; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU–Törökország nyilatkozat keretében nyújtott finanszírozás kizárólag a menekültek érdekében és az ő szükségleteik kielégítésére használható fel;
20. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a visszaküldés tilalmának elvét, tartózkodjanak a szíriai menekültek Törökországba való visszaküldésétől, amennyiben azokat az Északkelet-Szíriába való deportálás kockázata fenyegeti, továbbá álljanak ki nyíltan a jelenleg a Szíriával szomszédos országokban élő szíriaiak folyamatban lévő kitoloncolása ellen;
21. határozottan elítéli, hogy a szíriai konfliktus során súlyos bűncselekményeket elkövető személyek, nevezetesen az Aszad-rezsim tagjai továbbra is büntetlenséget élveznek; úgy véli, hogy a felelősségre vonás elmaradása további atrocitásokhoz biztosít táptalajt, és súlyosbítja az áldozatok szenvedéseit; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi elkövetőt felelősségre kell vonni, többek között az egyetemes joghatóság alkalmazása révén, az áldozatok számára pedig kártérítést kell biztosítani; továbbá emlékezteti a tagállamokat a nemzetközi jog szerinti azon kötelességükre, hogy gondoskodjanak a területükön tartózkodó, atrocitással járó bűncselekmények elkövetésével gyanúsítható személyek letartóztatásáról és őrizetbe vételéről;
22. emlékeztet, hogy a Dáis és más, az ENSZ BT által nyilvántartott terrorista csoportok elleni küzdelem érdekében hozott valamennyi intézkedésnek szigorúan meg kell felelnie a nemzetközi jognak; emlékezteti a tagállamokat és szövetségeseiket az átláthatóság, a számonkérhetőség és a nemzetközi humanitárius és emberi jogok maradéktalan betartásának biztosítására a nemzetközi koalíciós erőfeszítésekben vállalt részvételük, valamint a konfliktusban részt vevő felekkel való katonai együttműködés során;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjének és kormányának, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ főtitkárának, az Arab Liga szíriai különmegbízottjának, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek.
- [1] HL C 162., 2019.5.10., 119. o.