ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről
21.10.2019 - (2019/2886(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Malik Azmani, Hilde Vautmans, Petras Auštrevičius, Izaskun Bilbao Barandica, Phil Bennion, Sylvie Brunet, Olivier Chastel, Cseh Katalin, Donáth Anna Júlia, Laurence Farreng, Valter Flego, Luis Garicano, Barbara Ann Gibson, Klemen Grošelj, Christophe Grudler, Bernard Guetta, Svenja Hahn, Martin Hojsík, Karin Karlsbro, Nathalie Loiseau, Karen Melchior, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa, Frédérique Ries, María Soraya Rodríguez Ramos, Susana Solís Pérez, Marie‑Pierre Vedrenne
a Renew Europe képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0123/2019
B9‑0125/2019
Az Európai Parlament állásfoglalása az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók európai rendszeréről szóló 2019. március 14-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vonatkozó nyilatkozataira, különösen az északkelet-szíriai fejleményekről szóló 2019. október 9-i nyilatkozatára, és a Külügyek Tanácsának 2019. október 14-i ülésére való megérkezésekor és az azt követő sajtótájékoztatón tett megjegyzéseire,
– tekintettel a Törökországról szóló, 2019. október 17-i európai tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az Északkelet-Szíriáról szóló, 2019. október 14-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel Federica Mogherini alelnök/főképviselő által az Európai Parlament 2019. október 9-i plenáris ülésén az észak-szíriai helyzetről elmondott beszédre,
– tekintettel Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által 2019. október 11-én és 15-én tett, Szíriáról szóló nyilatkozatokra,
– tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, 2017. március 14-i közös közleményére (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2017. április 3-i következtetéseire,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és minden olyan ENSZ-egyezményre, amelynek Törökország és Szíria részes fele,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozataira, különösen a 2015. december 18-i 2254. (2015) számú határozatra és a 2012. évi genfi nyilatkozatra,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i 71/248 sz. határozatára,
– tekintettel a Római Statútumra és a Nemzetközi Bíróság alapító okirataira, valamint a nemzetközi bíróságok, köztük a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék és a Libanoni Különleges Bíróság létrehozása által nyújtott példára,
– tekintettel a Szíriai Arab Köztársaságban a dezeszkalációs zónák létrehozásáról szóló, Irán, Oroszország és Törökország által 2017. május 6-án aláírt megállapodásra,
– tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,
– tekintettel a Szíriára és Irakra, valamint az ISIL/Dáis jelentette veszélyre vonatkozó uniós regionális stratégiáról szóló, 2015. március 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel azt követően, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az Északkelet-Szíriában állomásozó amerikai csapatok visszavonásáról döntött, Törökország 2019. október 9-én katonai műveletet indított a szíriai demokratikus erők által ellenőrzött területeken; mivel ez a határ mindkét oldalán súlyos polgári és katonai áldozatokkal járt, és az ENSZ forrásai szerint legalább 300 000 polgár, köztük 70 000 gyermek kényszerült lakóhelyének elhagyására; mivel a legtöbb nemzetközi segélyszervezet biztonsági aggályok miatt kénytelen volt a működését felfüggeszteni és a nemzetközi személyzetet evakuálni; mivel súlyos biztonsági aggályok miatt az újságírók a régió elhagyására kényszerültek, ami megakadályozza a konfliktus tisztességes és pontos bemutatását;
B. mivel 2019. október 18-án az Egyesült Államok és Törökország azonnali ötnapos tűzszünetet jelentett be Szíria határrégiójában; mivel ez a megállapodás ideiglenes, mivel Törökország nem vállalta, hogy kivonja erőit Szíria északi részéből;
C. mivel a tűzszünet a török határ mentén fekvő, mintegy 120 km hosszúságú, Rász el-Ajn és Tell Abjad közötti területet érinti, és a kurd ellenőrzés alatt álló többi régió sorsát nem vitatták meg;
D. mivel 2019. október 17-én az Európai Tanács jóváhagyta az Északkelet-Szíriáról szóló, 2019. október 14-i tanácsi következtetéseket, amelyek elítélték Törökország egyoldalú, elfogadhatatlan emberi szenvedést okozó, a Dáis elleni küzdelmet aláásó és az európai biztonságot súlyosan veszélyeztető északkelet-szíriai katonai fellépését;
E. mivel az egyoldalú török katonai fellépés nem rendelkezik jogalappal, csupán tovább súlyosbítja a nyolc éve tartó szíriai konfliktust és további humanitárius szenvedéseket okoz, valamint káros hatással lesz a tárgyalásos megoldásra és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekre; mivel Szíriában a polgári konfliktus annak ellenére folytatódik, hogy számos nemzetközi erőfeszítés történt a tűzszünet biztosítására és tárgyalásos megoldás elérésére;
F. mivel konkrét beszámolók szólnak török támogatással bíró fegyveres csoportok által elkövetett gyilkosságokról, megfélemlítésről, bántalmazásáról, emberrablásáról, valamint polgári otthonok kifosztásáról és lefoglalásáról, továbbá arról, hogy e csoportok tagjai erőszakkal hurcolnak el egyes kurd csoportokhoz való kötődéssel megvádolt személyeket az otthonukból, vagy tartóztatnak le ilyen személyeket az ellenőrzőpontokon; mivel beszámolók szerint nem hagyományos fegyvereket használnak polgári személyek, köztük gyermekek ellen; mivel az ENSZ szerint a Törökországgal szövetséges Ahrar el Sarkia fegyveres csoporthoz tartozó harcosok által elkövetett azonnali kivégzésekről számoltak be; mivel Hevrin Khalaf ismert kurd politikusnőt a beszámolók szerint az Ahrar el Sarkia harcosai megkínozták és kivégezték;
G. mivel beszámolók szerint a török hadsereg és a szövetséges fegyveres csoportok egyes légicsapásai és földi támadásai orvosi létesítményeket és polgári infrastruktúrát, például vízszivattyúkat, gátakat, erőműveket és olajmezőket sújtottak; mivel több ezer embert fenyeget a veszély, hogy megfosztják a tiszta vízhez való megfelelő hozzáféréstől;
H. mivel az amerikai csapatok kivonulását követően 2019. október 14-én Bassár el-Aszad csapatai hét év után először vonultak be a Rojava régió több városába azt követően, hogy a török támadás megfékezésére irányuló kísérletként a kurd erők elfogadtak egy orosz közvetítéssel létrejött megállapodást; mivel a Damaszkusz és a kurdok közötti megállapodás pontos részletei továbbra sem világosak; mivel az orosz védelmi minisztérium továbbra is ellenőrizetlen beszámolói szerint orosz csapatok járőröznek a török és a szíriai hadsereg közötti frontvonal mentén a két fél elválasztása céljából;
I. mivel a szíriai konfliktus során az Aszad-rezsim és szövetségesei, az ISIS/Dáis és más terrorista csoportok által elkövetett jogsértések között említhető vegyi fegyverek bevetése, a polgári lakosságot célzó támadások, törvénytelen kivégzések, kínzások és rossz bánásmód, erőszakos eltüntetések, tömeges és önkényes őrizetbe vételek, kollektív büntetések, egészségügyi dolgozók elleni támadások, valamint az élelmiszer, a víz és az orvosi segítség megvonása; mivel ezek a mindeddig büntetlen cselekedetek háborús bűnöknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és népirtásnak minősülnek;
J. mivel a NATO-tagállamokkal szövetséges Törökország által vezetett offenzíva és annak következményei semmissé teszik a Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseit, amelyekben a szíriai demokratikus erők jelenleg is kulcsfontosságú szerepet játszanak az ISIS továbbra is aktív harcosai elleni küzdelem révén; mivel az ISIS kurd táborokban fogva tartott harcosai már kiszabadultak, hogy folytassák a küzdelmet és a félelem terjesztését, aminek megakadályozása a régió és az EU biztonsága szempontjából kulcsfontosságú prioritás;
K. mivel az Iszlám Állam harcosaitól született több ezer európai gyermek túlnyomó többsége jelenleg három különböző, a török offenzíva által súlyosan érintett táborban – az Al Hol táborban, a Roj táborban és az Ain-Ísza táborban – tartózkodik Északkelet-Szíriában;
L. mivel a kényszerű, többek között demográfiai változás elérését célzó lakóhelyelhagyás a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértését jelenti, és demográfiai és etnikai változásokhoz vezethet; mivel a biztonságos, akadálymentes és folyamatos humanitárius segítségnyújtás, az evakuáció és az egészségügyi ellátás akadályozása szintén a nemzetközi humanitárius jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsa számos határozatának megsértését jelenti; mivel az ENSZ BT az EU egysége ellenére nem jutott megállapodásra; mivel Oroszország az elmúlt években 14 ENSZ BT-határozatot megvétózott, és aktív szerepet játszott a határozatok tartalmának korlátozásában;
M. mivel az Egyesült Államok és Törökország között 2019. október 17-én létrejött, ideiglenes tűzszünetről szóló megállapodás nem veszi figyelembe a tényleges helyszíni helyzetet; mivel az új feszültségek és fenyegetések megjelenése a 120 órás tűzszünetet követően a polgári lakosság biztonságának romlásához vezethet;
N. mivel a nemzetközi közösség és az egyes államok feladata felelősségre vonni a szíriai konfliktus során elkövetett nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogi jogsértésekért felelős személyeket, többek között az egyetemes joghatóság elvének, valamint a nemzeti jogszabályok alkalmazása révén; mivel erre a meglévő nemzeti és nemzetközi bíróságok és törvényszékek, vagy a jövőben létrehozandó eseti nemzetközi büntetőbíróságok révén kerülhet sor;
O. mivel az EU továbbra is elkötelezett az ENSZ szíriai különmegbízottjának védnöksége alatt folytatott, genfi folyamatként ismert tárgyalások sikere mellett; mivel 2019. szeptember 23-án az ENSZ-közgyűlés alkalmával az ENSZ főtitkára egy alkotmányos bizottság létrehozásáról szóló megállapodást jelentett be, amely ülését megakadályozhatja Törökország egyoldalú katonai fellépése;
P. mivel a szíriai helyzet és az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet hiánya továbbra is akadályozza a Szíriára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtását, és különösen az EU által az ország újjáépítéséhez nyújtani képes jelentős támogatást; mivel Szíria újjáépítését alulról építkező megközelítésre és a helyi szereplők sikeres szerepvállalására kell alapozni, kizárva ezáltal az ismert terrorista csoportokat; mivel az EU 2019. február 18-án tartotta a Szíria és a térség jövőjének támogatásáról szóló, harmadik brüsszeli konferenciát; mivel minden adományozónak teljesítenie kell vállalásait;
Q. mivel dicséretre méltók az EU arra irányuló törekvései, hogy humanitárius támogatást nyújtson Szíriának és közreműködjön jövője tervezésében; mivel az EU soha nem nyújthat feltétel nélküli támogatást Szíriának az Aszad és szövetségesei – Oroszország és Irán – által vezetett és ellenőrzött újjáépítéséhez; mivel Aszad, Oroszország és Irán számára nem szabad megengedni, hogy ne nézzenek szembe katonai beavatkozásaik gazdasági következményeivel; mivel az újjáépítési kötelezettségvállalásoknak a békét és az elszámoltathatóságot kell szolgálniuk;
R. mivel a Tanács egy sor korlátozó intézkedést vezetett be a szíriai helyzetre való tekintettel, amelyek többek között a szíriai civil lakosság elnyomásáért felelős személyeket, valamint az ilyen személyekkel kapcsolatban álló személyeket és szervezeteket célozzák; mivel az Egyesült Államok szankciókat vezetett be török miniszterekkel és vezető állami tisztviselőkkel szemben az ország északkelet-szíriai katonai támadására adott válaszként; mivel egyes tagállamok fegyverembargót vezettek be Törökországgal szemben;
1. határozottan elítéli a török katonai beavatkozást Északkelet-Szíriában, és felszólítja Törökországot, hogy haladéktalanul és véglegesen szüntesse be katonai beavatkozását; hangsúlyozza hogy nem áll Törökország biztonságának érdekében, hogy Szíriában új frontok nyíljanak, és figyelmeztet Szíria humanitárius válságának további romlására; követeli a humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartását, beleértve a polgári személyek védelmét;
2. határozottan elítéli a beszámolók szerint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog e konfliktus során elkövetett megsértését, ideértve a török támogatású erők által a beszámolók szerint elkövetett jogsértések mellett az Aszad-rezsim erői által, annak szövetségesei – Oroszország és Irán – támogatásával, valamint az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista szervezetek által elkövetett jogsértéseket is;
3. felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy az EU álláspontját közölje a török hatóságokkal, és alakítsa ki az e válságra adott határozott és átfogó uniós válasz alapjait; sürgeti, hogy kezdjen a helyzet gyors dezeszkalációjára és a válság fenntartható megoldásának megtalálására irányuló párbeszédet a török hatóságokkal; hangsúlyozza, hogy az EU-nak minden lehetőséget meg kell fontolnia a nemzetközi partnereivel való együttműködésre, ideértve segélycsomagok ledobását, humanitárius segítségnyújtási folyosók alkalmazását és ENSZ BT-határozat szerinti repüléstilalmi övezetek létrehozását is;
4. megismétli a régió helyzetének további eszkalációjából és destabilizációjából fakadó következmények – köztük fokozódó biztonsági kockázatok, humanitárius válságok és migrációs áramlások – súlyosságát mind maga a régió, mind pedig az EU vonatkozásában; felszólítja a Bizottságot, hogy minden szempontból készítse fel az EU-t, hogy a lehető legjobban tudjon reagálni az esetlegesen felmerülő helyzetekre, és tájékoztassa az Európai Parlamentet a térség helyzetének további eszkalációjából és destabilizációjából fakadó következményekről;
5. üdvözli egyes uniós tagállamok azon döntését, hogy leállítják a Törökországba irányuló fegyverkivitelre vonatkozó engedélyek kiadását; ismételten hangsúlyozza különösen a fegyverkivitelről szóló 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban[2] meghatározott szabályok valamennyi tagállam általi szigorú alkalmazásának szükségességét, ideértve a regionális stabilitásra vonatkozó 4. kritérium szigorú alkalmazását is; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdeményezze a Törökországgal szembeni átfogó uniós fegyverembargó bevezetését, tekintettel a nemzetközi humanitárius jog állítólagos megsértésének súlyára;
6. sajnálja, hogy a Külügyek Tanácsa 2019. október 14-i ülésén nem tudott megállapodni a Németország és Franciaország által javasolt, Törökországgal szembeni átfogó uniós fegyverembargó bevezetéséről;
7. emlékezteti a jelenlegi katonai műveletek vezetőit, hogy a nemzetközi jog szerint felelősek a Szíriában általuk elkövetett bűncselekményekért, és hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőit – legyenek államok vagy egyének – később felelősségre vonják majd; emlékeztet a nemzetközi jog szigorú betartására vonatkozó kötelezettségre; felszólít a Szíriában elkövetett bűncselekményekre vonatkozó uniós elszámoltathatósági stratégia elfogadására;
8. felszólítja a Tanácsot, hogy – az alapvető jogok belső elnyomásáért felelős török tisztviselőkre vonatkozó hasonló javaslat mellett – vezessen be célzott szankciókat és vízumtilalmakat a jelenlegi katonai beavatkozás során elkövetett emberi jogi jogsértésekért felelős török tisztviselők tekintetében; sürgeti valamennyi tagállamot, hogy biztosítsák a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP tanácsi határozat[3] teljes körű betartását, különösen az ott felsorolt személyek vagyoni eszközeinek befagyasztását, valamint a szíriai rezsim révén előnyben részesülő vagy azt támogató személyek belépésének korlátozását;
9. rámutat arra, hogy a Parlament az elmúlt években proaktívan csökkentette az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA II) keretében elérhető finanszírozást az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányával kapcsolatos aggodalmak miatt; arra a következtetésre jut, hogy a török hatóságok által a közelmúltban tett lépések sértik az európai értékeket; felszólítja a Bizottságot, hogy fagyassza be az előcsatlakozási támogatási eszközből Törökország számára nyújtott forrásokat, és tegye azokat függővé Törökország jövőbeli magatartásától, ezzel pedig gondoskodjon arról, hogy semmilyen (jövőbeli) uniós forrást ne használjanak fel a folyamatban lévő katonai művelet finanszírozására vagy a szíriai menekültek úgynevezett „biztonságos övezetbe” történő kitoloncolásának elősegítésére;
10. rendkívül aggódik amiatt, hogy a török offenzíva közepette az észak-szíriai táborokban őrzött ISIS-foglyok százai – köztük külföldi harcosok – menekülnek el táborokból, ami növeli az ISIS újjáéledésének kockázatát; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy kérjen felvilágosítást és megerősítést a török hatóságoktól a török elnök által írt és a Wall Street Journal 2019. október 14-i számában megjelent levelében arra vonatkozóan nyújtott biztosítékkal kapcsolatban, hogy az ISIS harcosai nem hagyják el Szíria észak-keleti részét, és kérjen tájékoztatást az erre vonatkozó török politikával kapcsolatban; felszólítja a nemzeti hírszerző szolgálatokat és biztonsági szolgálatokat, hogy növeljék éberségüket a külföldi harcosok és családjaik esetleges visszatérésével kapcsolatban;
11. aggodalmát fejezi ki az Iszlám Állam harcosainak Észak-Szíriában született európai gyermekeinek drámai helyzete és sorsa miatt; felszólítja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet e gyermekek helyzetére és szükségleteire annak biztosítása érdekében, hogy alapvető jogaikat tiszteletben tartsák; felszólítja a tagállamokat, hogy a gyermekeket érintő valamennyi döntés során elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét vegyék figyelembe;
12. mélységes sajnálatát fejezi ki a háború lezárása érdekében regionális és nemzetközi szinten tett ismételt kísérletek kudarca miatt, és nyomatékosan szorgalmazza egy megújított és intenzív globális együttműködés kialakítását a konfliktus békés és fenntartható megoldása érdekében az ENSZ BT 2254. számú határozatának és a 2012. évi genfi nyilatkozatnak megfelelően;
13. felszólítja a tagállamokat, hogy ismételten kérjék fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát olyan határozat elfogadására, amely lehetővé teszi a Tanács számára a célzott, végső soron az ENSZ által vezetett biztonsági övezet Észak-Szíriában történő kialakítására törekvő fellépést az ott élő emberek javára;
14. megismétli, hogy továbbra is támogatja a Dáis elleni, Törökországot is magában foglaló nemzetközi koalíció erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy a koalíció és a szíriai partnererők jelentős előrelépést tettek a Dáis Szíriában való legyőzésének irányába, azonban aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Törökország egyoldalú katonai fellépése aláássa ezt az előrelépést; felszólítja az Egyesült Államokat, hogy teljesítse a feladatát a koalícióban, szem előtt tartva a Dáis elleni küzdelem fontosságát;
15. követeli a szíriai etnikai és vallási csoportok és kisebbségek, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek ahhoz való jogának tiszteletben tartását, hogy továbbra is méltóságban, egyenlőségben és biztonságban élhessenek saját történelmi és hagyományos hazájukban vagy visszatérjenek oda;
16. elismeri a Jordánia, Libanon és Törökország által a menekültek felé tanúsított figyelemre méltó szolidaritást, és kéri a menekültek és befogadó közösségeik sürgős szükségleteinek kezelésére irányuló uniós és tagállami pénzügyi támogatás fenntartását; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy semmilyen uniós forrást ne használjanak fel a folyamatban lévő hadművelet finanszírozására vagy a szíriai menekülteknek az úgynevezett „biztonságos övezetbe” történő kitoloncolása elősegítésére; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsák a visszaküldés tilalmának elvét; visszautasítja Erdoğan elnök kijelentéseit, amelyekben menekültáradattal fenyegeti az EU-t;
17. megismétli a Bizottság Törökországról szóló, 2018. évi jelentéséről szóló 2019. március 13-i állásfoglalásában[4] megfogalmazott ajánlást, amely szerint a Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a tárgyalási kerettel összhangban hivatalosan fel kell függesztenie a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat, és az EU és Törökország közötti politikai kapcsolatoknak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó feltételrendszerre kell épülnie;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ-nek, Törökországnak, a Szíriát támogató nemzetközi csoport tagjainak, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek, továbbá gondoskodjon e szöveg arabra és törökre fordításáról.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0215
- [2] A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).
- [3] A Tanács 2013/255/KKBP határozata (2013. május 31.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 147., 2013.6.1., 14. o.).
- [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0200.