Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0126/2019Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0126/2019

B9-0126/2019

 

 

Plenárisülés-dokumentum

 

B9‑0126/2019

21.10.2019

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

benyújtva az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről

(2019/2886(RSP))

Lars Patrick Berg, Jörg Meuthen, Bernhard Zimniok

az ID képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2019/2886(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0126/2019
Előterjesztett szövegek :
B9-0126/2019
Elfogadott szövegek :

B9‑0126/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről

(2019/2886(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Egyesült Nemzetek 1945. évi Alapokmányára, különösen annak 2. cikkére,

 tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló, 1949. augusztus 12-i, Törökország által 1954-ben ratifikált IV. genfi egyezményre, amely a nemzetközi szokásjog részét képezi,

 tekintettel a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, 1993. évi ENSZ-egyezményre (vegyifegyver-tilalmi egyezmény), különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

 tekintettel az 1949. évi Észak-atlanti Szerződésre és különösen annak 1. cikkére,

 tekintettel az előcsatlakozási stratégia keretében Törökország részére nyújtandó támogatásról, és különösen a csatlakozási partnerség létrehozásáról szóló, 2001. február 26-i 390/2001/EK tanácsi rendeletre[1],

 tekintettel a Török Köztársasággal létrejött csatlakozási partnerség elveiről, prioritásairól, feltételeiről szóló, 2008. február 18-i 2008/157/EK tanácsi határozatra[2],

 tekintettel az EU–Törökország közös cselekvési tervre (2015. november 29.) és a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozatra,

 tekintettel a Törökországról szóló 2015. évi jelentésről szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a Törökországról szóló 2018. évi bizottsági jelentésről szóló 2019. március 13-i állásfoglalására[4],

 tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2019. június 18-i következtetéseire,

 tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az Európai Unió nevében 2019. október 9-én kiadott nyilatkozatra,

 tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának Északkelet-Szíriáról szóló, 2019. október 14-i következtetéseire,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel 2019. október 9-én a török kormány hadműveletet indított Északkelet-Szíriában a kurd erők ellen;

B. mivel a nemzetközi humanitárius jog és különösen a IV. genfi egyezmény megsértésével zajló hadművelet következtében több száz polgári lakos életét vesztette;

C. mivel a török támogatást élvező erők 2019. október 12-én tőrbe csalták és gépkocsivezetőjével együtt kivégezték Hevrin Khalafot, a Jövő Szíriája Párt főtitkárát;

D. mivel 2019. október 15-én Törökország a Serekaniye város elleni támadás során állítólagosan foszforbombákat is bevetett; mivel a vegyifegyver-tilalmi egyezmény tiltja foszforbombák alkalmazását;

E. mivel az Iszlám Állam/Dáis több száz híve megszökött az északkelet-szíriai fogolytáborokból és ez nem csupán a régió, hanem az Európai Unió biztonságára nézve is súlyos fenyegetést jelent;

F. mivel Törökország észak-szíriai fellépése aláássa az iszlám szélsőségesek elleni küzdelmet és egy újabb kalifátus mgteremtésére ösztönöznek;

G. mivel 2019. október 17-én az USA és Törökország megegyezett egy ötnapos tűzszünetben;

H. mivel Törökország északkelet-szíriai fellépése az ENSZ Alapokmányának VII. fejezetében megfogalmazottak szerint fenyegetést jelent a világ békéjére és biztonságára, továbbá megsérti az Észak-atlanti Szerződés 1. cikkét;

I. mivel Törökország – az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) teljes jogú tagja – szíriai tevékenysége aláássa a NATO szövetségi rendszerét és veszélyezteti Európa biztonságát;

J. mivel Erdoğan elnök újfent azzal fenyegetődzött, hogy kitárja a kapukat a migránsok előtt Európa felé;

K. mivel Törökország jogellenesen földgázt termel ki Ciprus partjainál; mivel a török kormány – az 1923. évi lausanne-i szerződés megsértésével – területi igénnyel lép fel Ciprussal és Görögországgal szemben;

1. megállapítja, hogy mindkét oldal a másikat vádolja a tűzszünet megsértésével; megállapítja továbbá, hogy Törökország folyamatosan támad szíriai településeket, és ennek következtében az USA és Törökország által tárgyalások során kialakított tűzszünetet nem tartják tiszteletben;

2. feltétel nélkül elítéli Törökország északkelet-szíriai agresszióját, és felszólítja Törökországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül hagyjon fel északkelet-szíriai hadműveleteivel, különösen azokkal a katonai műveletekkel, amelyek nem tesznek különbséget – ellentétben a nemzetközi humanitárius joggal – katonai és polgári célpontok között;

3. üdvözli a Külügyek Tanácsának 2019. október 14-i határozatát, amely felfüggesztette a Törökországba irányuló fegyverkivitelt; felhívja valamennyi uniós tagállamot, hogy vezessenek be uniós szintű hivatalos fegyverembargót a Törökországba irányuló bármiféle fegyverexportra, valamint alkalmazzanak személyre szabott szankciókat Erdoğan török elnök ellen;

4. felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be tilalmat az összes fegyver, lőszer, katonai felszerelés és bármiféle, a háborúzáshoz felhasználható áru Törökországba irányuló exportjára;

5. üdvözli a Külügyek Tanácsának 2019. október 14-i határozatát, amely szerint szankciólistát kell összeállítani arra tekintettel, hogy Törökország fúrási tevékenységet folytat Ciprus partjainál; felszólítja Törökországot, hogy haladéktalanul állítsa le valamennyi fúrási tevékenységét ezen a területen;

6. elítéli Erdoğan elnök fenyegetését, hogy megnyitja a határokat és ezzel 3,5 millió főnél is népesebb migránsözönt indít el Európa felé;

7. felhívja az uniós tagállamokat, hogy fékezzék meg az illegális migrációt, védjék meg az EU külső – és amennyiben szükséges, belső – határait az Unió és a tagállamok belső biztonságának megóvása érdekében;

8. felhívja az Unió tagállamait, hogy együttesen dolgozzanak ki és alkalmazzanak intézkedéseket a Törökországgal határos valamennyi tagállam biztonságának, területi integritásának és függetlenségének biztosítása végett;

9. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy állítsák le a Törökországnak juttatott összes finanszírozást mind az előcsatlakozási folyamattal, mind a migrációra vonatkozó EU–Törökország cselekvési tervvel összefüggésben;

10. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hivatalosan és véglegesen vessenek véget a Törökország uniós csatlakozására vonatkozó minden tárgyalásnak, mivel olyan nem európai országról van szó, amely nem is cselekszik az európai értékekkel összhangban – különösen nem azokkal, amelyeknek célja Európa békéjének megőrzése –, és ezért nem válhat az Európai Unió tagjává sem;

11. javasolja, hogy az Észak-atlanti Tanács ennek megfelelően zárja ki Törökországot üléseiről mindaddig, amíg megsérti az Észak-atlanti Szerződés rendelkezéseit;

12. felhívja a konfliktus valamennyi résztvevőjét, hogy tárgyalások útján – az ENSZ Alapokmányával és az Észak-atlanti Szerződéssel összhangban – keressenek békés megoldást a konfliktusra;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ), az Európai Parlament Törökországgal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének, az Észak-atlanti Tanácsnak, valamint a Török Köztársaság kormányának.

 

Utolsó frissítés: 2019. október 23.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat