B9-0126/2019
Plenárisülés-dokumentum
B9‑0126/2019
21.10.2019
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
benyújtva az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről
Lars Patrick Berg, Jörg Meuthen, Bernhard Zimniok
az ID képviselőcsoport nevében
B9‑0126/2019
Az Európai Parlament állásfoglalása az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek 1945. évi Alapokmányára, különösen annak 2. cikkére,
– tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló, 1949. augusztus 12-i, Törökország által 1954-ben ratifikált IV. genfi egyezményre, amely a nemzetközi szokásjog részét képezi,
– tekintettel a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, 1993. évi ENSZ-egyezményre (vegyifegyver-tilalmi egyezmény), különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,
– tekintettel az 1949. évi Észak-atlanti Szerződésre és különösen annak 1. cikkére,
– tekintettel az előcsatlakozási stratégia keretében Törökország részére nyújtandó támogatásról, és különösen a csatlakozási partnerség létrehozásáról szóló, 2001. február 26-i 390/2001/EK tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel a Török Köztársasággal létrejött csatlakozási partnerség elveiről, prioritásairól, feltételeiről szóló, 2008. február 18-i 2008/157/EK tanácsi határozatra[2],
– tekintettel az EU–Törökország közös cselekvési tervre (2015. november 29.) és a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozatra,
– tekintettel a Törökországról szóló 2015. évi jelentésről szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a Törökországról szóló 2018. évi bizottsági jelentésről szóló 2019. március 13-i állásfoglalására[4],
– tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2019. június 18-i következtetéseire,
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az Európai Unió nevében 2019. október 9-én kiadott nyilatkozatra,
– tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának Északkelet-Szíriáról szóló, 2019. október 14-i következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2019. október 9-én a török kormány hadműveletet indított Északkelet-Szíriában a kurd erők ellen;
B. mivel a nemzetközi humanitárius jog és különösen a IV. genfi egyezmény megsértésével zajló hadművelet következtében több száz polgári lakos életét vesztette;
C. mivel a török támogatást élvező erők 2019. október 12-én tőrbe csalták és gépkocsivezetőjével együtt kivégezték Hevrin Khalafot, a Jövő Szíriája Párt főtitkárát;
D. mivel 2019. október 15-én Törökország a Serekaniye város elleni támadás során állítólagosan foszforbombákat is bevetett; mivel a vegyifegyver-tilalmi egyezmény tiltja foszforbombák alkalmazását;
E. mivel az Iszlám Állam/Dáis több száz híve megszökött az északkelet-szíriai fogolytáborokból és ez nem csupán a régió, hanem az Európai Unió biztonságára nézve is súlyos fenyegetést jelent;
F. mivel Törökország észak-szíriai fellépése aláássa az iszlám szélsőségesek elleni küzdelmet és egy újabb kalifátus mgteremtésére ösztönöznek;
G. mivel 2019. október 17-én az USA és Törökország megegyezett egy ötnapos tűzszünetben;
H. mivel Törökország északkelet-szíriai fellépése az ENSZ Alapokmányának VII. fejezetében megfogalmazottak szerint fenyegetést jelent a világ békéjére és biztonságára, továbbá megsérti az Észak-atlanti Szerződés 1. cikkét;
I. mivel Törökország – az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) teljes jogú tagja – szíriai tevékenysége aláássa a NATO szövetségi rendszerét és veszélyezteti Európa biztonságát;
J. mivel Erdoğan elnök újfent azzal fenyegetődzött, hogy kitárja a kapukat a migránsok előtt Európa felé;
K. mivel Törökország jogellenesen földgázt termel ki Ciprus partjainál; mivel a török kormány – az 1923. évi lausanne-i szerződés megsértésével – területi igénnyel lép fel Ciprussal és Görögországgal szemben;
1. megállapítja, hogy mindkét oldal a másikat vádolja a tűzszünet megsértésével; megállapítja továbbá, hogy Törökország folyamatosan támad szíriai településeket, és ennek következtében az USA és Törökország által tárgyalások során kialakított tűzszünetet nem tartják tiszteletben;
2. feltétel nélkül elítéli Törökország északkelet-szíriai agresszióját, és felszólítja Törökországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül hagyjon fel északkelet-szíriai hadműveleteivel, különösen azokkal a katonai műveletekkel, amelyek nem tesznek különbséget – ellentétben a nemzetközi humanitárius joggal – katonai és polgári célpontok között;
3. üdvözli a Külügyek Tanácsának 2019. október 14-i határozatát, amely felfüggesztette a Törökországba irányuló fegyverkivitelt; felhívja valamennyi uniós tagállamot, hogy vezessenek be uniós szintű hivatalos fegyverembargót a Törökországba irányuló bármiféle fegyverexportra, valamint alkalmazzanak személyre szabott szankciókat Erdoğan török elnök ellen;
4. felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be tilalmat az összes fegyver, lőszer, katonai felszerelés és bármiféle, a háborúzáshoz felhasználható áru Törökországba irányuló exportjára;
5. üdvözli a Külügyek Tanácsának 2019. október 14-i határozatát, amely szerint szankciólistát kell összeállítani arra tekintettel, hogy Törökország fúrási tevékenységet folytat Ciprus partjainál; felszólítja Törökországot, hogy haladéktalanul állítsa le valamennyi fúrási tevékenységét ezen a területen;
6. elítéli Erdoğan elnök fenyegetését, hogy megnyitja a határokat és ezzel 3,5 millió főnél is népesebb migránsözönt indít el Európa felé;
7. felhívja az uniós tagállamokat, hogy fékezzék meg az illegális migrációt, védjék meg az EU külső – és amennyiben szükséges, belső – határait az Unió és a tagállamok belső biztonságának megóvása érdekében;
8. felhívja az Unió tagállamait, hogy együttesen dolgozzanak ki és alkalmazzanak intézkedéseket a Törökországgal határos valamennyi tagállam biztonságának, területi integritásának és függetlenségének biztosítása végett;
9. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy állítsák le a Törökországnak juttatott összes finanszírozást mind az előcsatlakozási folyamattal, mind a migrációra vonatkozó EU–Törökország cselekvési tervvel összefüggésben;
10. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hivatalosan és véglegesen vessenek véget a Törökország uniós csatlakozására vonatkozó minden tárgyalásnak, mivel olyan nem európai országról van szó, amely nem is cselekszik az európai értékekkel összhangban – különösen nem azokkal, amelyeknek célja Európa békéjének megőrzése –, és ezért nem válhat az Európai Unió tagjává sem;
11. javasolja, hogy az Észak-atlanti Tanács ennek megfelelően zárja ki Törökországot üléseiről mindaddig, amíg megsérti az Észak-atlanti Szerződés rendelkezéseit;
12. felhívja a konfliktus valamennyi résztvevőjét, hogy tárgyalások útján – az ENSZ Alapokmányával és az Észak-atlanti Szerződéssel összhangban – keressenek békés megoldást a konfliktusra;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ), az Európai Parlament Törökországgal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének, az Észak-atlanti Tanácsnak, valamint a Török Köztársaság kormányának.
- [1] HL L 58., 2001.2.28., 1. o. 1.
- [2] HL L 51., 2008.2.26., 4. o.
- [3] HL C 58., 2018.2.15., 164. o.
- [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0200.