Eljárás : 2019/2883(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0155/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0155/2019

Viták :

PV 23/10/2019 - 21
CRE 23/10/2019 - 21

Szavazatok :

PV 24/10/2019 - 8.10
CRE 24/10/2019 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


<Date>{22/10/2019}22.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0155/2019</NoDocSe>
PDF 139kWORD 47k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről</Titre>

<DocRef>(2019/2883(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Jörg Meuthen, Lars Patrick Berg, Guido Reil</Depute>

<Commission>{ID}az ID képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


B9‑0155/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről

(2019/2883(RSP))

 

 

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének késleltetéséről szóló, 2019. október 17-i európai tanácsi határozatra,

 tekintettel az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2019. október 23-i bizottsági és tanácsi nyilatkozatokra,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Bizottság két egymást követő évben arra a következtetésre jutott, hogy mindkét ország készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére;

B. mivel az Európai Tanács elutasítja, hogy zöld utat adjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésének;

C. mivel az Európai Tanács elutasítása a tagállamok saját polgáraik biztonságával és jólétével, valamint a szociális védelmi rendszereik megfelelő igénybevételével kapcsolatos aggodalmait tükrözi;

1. üdvözli az Európai Tanács határozatát;

2. hangsúlyozza, hogy Albánia és Észak-Macedónia gazdasági helyzete különösen nehéz, nem felel meg az európai mércéknek, és azt magas munkanélküliség és nagyon alacsony bérek jellemzik;

3. megjegyzi, hogy Albánia és Észak-Macedónia intézményei rendkívül sérülékenyek, és kevés előrelépés történt az igazságszolgáltatási intézmények függetlenségének, elszámoltathatóságának és szakmaiságának növelését célzó igazságügyi reform terén;

4. aggodalommal állapítja meg, hogy igen kevés előrelépés történt a széles körben elterjedt korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén;

5. hangsúlyozza, hogy a magas szintű korrupció, a jogállamiság súlyos hiányosságai és a nehézkes szabályozási eljárások továbbra is hátráltatják az Albániába és Észak-Macedóniába irányuló beruházásokat, akadályozva ezzel fejlődésüket;

6. kiemeli, hogy Albánia és Észak-Macedónia különösen gyengén teljesít az oktatás- és foglalkoztatáspolitika terén;

7. megjegyzi, hogy Albániában és Észak-Macedóniában a polgárok rendkívül elégedetlenek az országukban tapasztalható helyzettel, és ezt tükrözi számos polgáruk kivándorlási szándéka; kiemeli, hogy a Gallup legutóbbi, az egész világra kiterjedő felmérése szerint a felnőtt albán lakosság 60%-a el kívánja hagyni az országot[1];

8. hangsúlyozza, hogy mindkét ország az agyelszívástól szenved, és az említett felmérés agyelszívással foglalkozó mutatója tekintetében Albánia áll az első helyen; megjegyzi e tekintetben, hogy Albániában a magasan képzett fiatal albán felnőttek 32%-a, Észak-Macedóniában pedig ugyanezen csoport 30%-a el akarja hagyni az országot; hangsúlyozza, hogy az agyelszívás további súlyos következményekkel jár majd a termelékenység tekintetében, mivel rosszul képzett munkaerő marad Albániában és Észak-Macedóniában;

9. megjegyzi, hogy Albánia és Észak-Macedónia kormánya még mindig nem javasolt tervet e tendencia ellensúlyozására és a helyzet megváltoztatására;

10. sajnálja, hogy a Bizottság még mindig nem tanult korábbi politikáiból; megjegyzi e tekintetben, hogy Románia és Bulgária csatlakozása az agyelszívás mellett ahhoz is vezetett, hogy szegény migránsok nagy számban költöztek gazdagabb nyugat- és észak-európai országokba; kiemeli, hogy ez számos társadalmi problémához vezetett a városokban és az országokban;

11. megjegyzi, hogy Románia és Bulgária még 12 évvel a csatlakozás után is része az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnak, amely a két ország igazságügyi reformmal, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos nyomon követésére és támogatására szolgáló átmeneti eszköz;

12. megjegyzi, hogy Románia és Bulgária továbbra is komoly problémákkal küzd az uniós források felhasználása terén, főként a korrupció és az igazgatási kapacitás hiánya miatt;

13. felhívja az Európai Tanácsot, hogy e kérdések és alapvető problémák fényében hagyjon fel a csatlakozási tárgyalások megkezdése lehetőségének fenntartásával, és kérjen bizottsági javaslatot az ezen országokkal való új partnerségre vonatkozóan;

14. kiemeli, hogy Albánia és Észak-Macedónia pénzügyi támogatásban részesült az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA I 2007–2013) keretében, finanszírozásban részesül az IPA II (2014–2020) keretében is, és további pénzügyi eszközöket hoznak majd létre az IPA III (2021–2027) keretében;

15. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az Észak-Macedónia részére nyújtott finanszírozás felhasználását, és nyújtson be részletes jelentést a Parlamentnek;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Albánia és Észak-Macedónia kormányának és parlamentjének.

 

Utolsó frissítés: 2019. október 23.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat