Eljárás : 2019/2883(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0156/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0156/2019

Viták :

PV 23/10/2019 - 21
CRE 23/10/2019 - 21

Szavazatok :

PV 24/10/2019 - 8.10
CRE 24/10/2019 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0050

<Date>{22/10/2019}22.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0156/2019</NoDocSe>
PDF 144kWORD 43k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről</Titre>

<DocRef>(2019/2883(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Anna Fotyga, Witold Jan Waszczykowski, Adam Bielan, Ryszard Czarnecki, Karol Karski, Zdzisław Krasnodębski, Angel Dzhambazki</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0156/2019

B9‑0156/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről

(2019/2883(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Tanács Észak-Macedónia (az említett időpontban: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) számára uniós tagjelölti státuszt biztosító 2005. december 16-i, és Albánia számára uniós tagjelölti státuszt biztosító 2014. június 26-27-i határozatára,

 tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón tett szófiai nyilatkozatra és az ehhez csatolt kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

 tekintettel az Albániáról és Észak-Macedóniáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

 tekintettel az Észak-Macedónia NATO-csatlakozásáról szóló, 2019. február 6-án aláírt jegyzőkönyvre,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az EU bővítése továbbra is stratégiai befektetést jelent az európai béke, demokrácia, jólét, biztonság és stabilitás szempontjából;

B. mivel a Bizottság csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Albániával és Észak-Macedóniával, tekintettel a kulcsfontosságú prioritások megvalósítása terén elért megfelelő előrelépésre;

C. mivel Albánia és Észak-Macedónia továbbra is folyamatos fejlődést mutat a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai kritériumok és az öt kulcsfontosságú prioritás teljesítése, valamint a demokratikus intézmények és gyakorlatok konszolidációja terén;

D. mivel a Balkán térsége stratégiai jelentőségű az EU számára;

E. mivel Észak-Macedónia esetében a nézeteltérések rendezéséről, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország közötti stratégiai partnerség létrehozásáról szóló, 2018. június 17-i preszpa-tavi megállapodás azt a régóta várt pozitív üzenetet hordozta, hogy lehetséges a stabilitás és a megbékélés, és megnyitotta az utat a csatlakozás előtt;

F. mivel az Európai Tanács 2019. október 17–18-i ülésén Franciaország Hollandia és Dánia támogatásával hatékonyan megakadályozta az Albániával és az Észak-Macedóniával folytatott csatlakozási tárgyalásokat azon az alapon, hogy a két országnak további reformokat kell végrehajtania;

G. mivel Albánia 2009 óta tagja a NATO-nak, Észak-Macedónia pedig hamarosan a Szövetség 30. tagja lesz;

1. mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy megakadályozták az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdését, annak ellenére, hogy mindkét ország egyértelműen teljesítette a Tanács által meghatározott kritériumokat;

2. úgy véli, hogy a folyamat annak ellenére való elhalasztása, hogy mindkét ország előrelépést ért el, olyan stratégiai hiba, amely káros hatással lesz az EU hírnevére, és amely gyengítheti az EU rendelkezésére álló legerősebb puha befolyásolási eszközt – a tagság kilátásba helyezését;

3. hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozásának megakasztása az egész régió destabilizációjához vezethet, és lelassíthatja vagy akár teljesen leállíthatja az Európa-párti reformok végrehajtását a többi csatlakozó országban;

4. emellett aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bővítés terén való előrelépés hiánya közvetlenül hatással lehet az EU biztonságára és jólétére, mivel a nyugat-balkáni országokat fokozatosan olyan harmadik felek – többek közt de nem kizárólag Oroszország és Kína – felé fordíthatja, amelyek már most is növelni próbálják befolyásukat a régióban;

5. szilárdan elkötelezett a bővítési politika mellett, amely az EU egyik kulcsfontosságú prioritása;

6. megismétli, hogy az EUSZ 49. cikke értelmében bármely európai állam kérheti felvételét az Európai Unióba, amennyiben elkötelezi magát a koppenhágai kritériumok és a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbia kormányainak és parlamentjeinek.

 

Utolsó frissítés: 2019. október 23.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat