Eljárás : 2019/2883(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0158/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0158/2019

Viták :

PV 23/10/2019 - 21
CRE 23/10/2019 - 21

Szavazatok :

PV 24/10/2019 - 8.10
CRE 24/10/2019 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0050

<Date>{22/10/2019}22.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0158/2019</NoDocSe>
PDF 146kWORD 46k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről</Titre>

<DocRef>(2019/2883(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Stelios Kouloglou, Konstantinos Arvanitis, Niyazi Kizilyürek, Dimitrios Papadimoulis, Petros Kokkalis, Elena Kountoura, Martina Michels</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0156/2019

B9‑0158/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről

(2019/2883(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló, 2019. május 29-i bizottsági közleményt (COM(2019)0260) kísérő, Észak-Macedóniáról és Albániáról szóló 2019. évi bizottsági jelentésre (SWD(2019)0218, SWD(2019)0215),

 tekintettel az Európai Tanács 2019. június 20-i és 21-i, valamint 2019. október 17-i és 18-i következtetéseire,

 tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló, 2018. évi bizottsági jelentésről elfogadott, 2018. november 29-i állásfoglalására[1],

 tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2018. június 26-i és 2019. június 18-i következtetéseire,

 tekintettel az Európai Tanács a Tanácsnak a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2018. június 26-i következtetéseit jóváhagyó 2018. június 28-i következtetéseire,

 tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

 tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón tett szófiai nyilatkozatra és az ehhez csatolt kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

 tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország között létrejött, 2018. június 17-i preszpa-tavi megállapodásra és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Bulgária közötti barátságról, jószomszédi kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2017. augusztus 1-i szerződésre,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a 2018. május 17-én Szófiában megrendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón az EU vezetői megerősítették, hogy egyértelműen támogatják a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, és a nyugat-balkáni partnerek újfent elkötelezték magukat e perspektíva mellett, amely szilárd stratégiai döntésük;

B. mivel a Bizottság 2018. áprilisi, az Észak-macedón Köztársasággal és az Albán Köztársasággal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló ajánlásaira válaszul az Európai Tanács 2018 júniusában megállapodott arról, hogy pozitívan reagál a két ország által elért haladásra, és felvázolta a két országgal 2019. júniusban folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdése felé vezető utat;

C. mivel 2019. május 29-én a Bizottság megismételte a Tanácshoz intézett, az Albániával és az Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére irányuló ajánlását, miután az általa elvégzett értékelés azt mutatta, hogy a két ország, különösen Észak-Macedónia, fontos reformokat hajtott végre;

D. mivel az Észak-Macedónia és Görögország közötti történelmi preszpa-tavi megállapodás lezárta az ország nevével kapcsolatos 27 éves vitát, amely a megbékélés példájával szolgált a régió többi országa számára; mivel a Bulgáriával kötött kétoldalú szerződéssel együtt ez fontos lépés a jószomszédi kapcsolatok megerősítése felé a régió egészében;

E. mivel nem csak a tagjelölt országok, hanem az Európai Unió esetében is reformokra van szükség annak érdekében, hogy megfeleljenek az uniós tagállamok és a csatlakozó országok polgárai elvárásainak;

F. mivel 2019 júniusában az Európai Tanács megállapodott abban, hogy legkésőbb 2019 októberéig egyértelmű és érdemi határozatot hoz az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről;

G. mivel az Európai Tanács nem teljesítette ígéreteit; mivel ez a határozatlanság az egyes tagállamok által a tagjelölt országok értékelése során alkalmazott kettős mércét tükrözi; mivel a csatlakozási tárgyalások megkezdésének elmulasztásával nem tartották tiszteletben a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatára alkalmazandó saját érdemek elvét;

1. sajnálja, hogy az Európai Tanács október 18–17-i következtetései nem szólítanak fel csatlakozási tárgyalások megkezdésére Észak-Macedóniával, és ehelyett az Általános Ügyek Tanácsának 2019. június 18-i, Albániára vonatkozó következtetései alapján a döntést a 2020. májusi, Zágrábban megtartandó EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra halasztották; hangsúlyozza, hogy ez azt jelenti, hogy az Európai Tanács nem teljesíti kötelezettségvállalásait és nem támogatja a békét, a stabilitást, a jólétet és az európai integrációs perspektívákat a nyugat-balkáni országok számára, ami EU jövőképének, illetve a jelenlegi válság kezelésére irányuló elképzeléseinek hiányára utal;

2. aggodalommal jegyzi meg, hogy a kérdés elhalasztásáról szóló határozatot a Bizottság és a Parlament ellenkező értelmű ajánlásai ellenére hozták meg;

3. hangsúlyozza, hogy a csatlakozási tárgyalások megnyitása csak az első lépés a hosszú és fáradságos csatlakozási folyamatban; elismeri mindkét ország reformokra irányuló jelentős erőfeszítéseit és az eredményeket, különösen Észak-Macedóniában, és felszólítja Észak-Macedónia és Albánia népét, hogy folytassák erőfeszítéseiket a polgárok és a társadalom javát szolgáló reformok előmozdítása érdekében, különös tekintettel a jogállamiságra, az alapvető jogokra, a demokratikus intézmények működésére és függetlenségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, a polgári és etnikai kisebbségek védelmére, a fenntartható és inkluzív növekedésre, a foglalkoztatásra, az oktatásra, a környezetvédelemre, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre;

4. megjegyzi, hogy valamennyi nyugat-balkáni országának világos és hiteles jövőképre van szüksége ahhoz, hogy sikeresen hajthassa végre a reformokat, és mind az országon belül, mind pedig a régióban előmozdítsa a megbékélést;

5. rámutat az Észak-Macedónia és Görögország közötti preszpa-tavi megállapodás, valamint az Észak-Macedónia és Bulgária közötti, a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről szóló szerződés  aláírása által teremtett lendület fontosságára; felhívja az Európai Tanácsot, hogy komolyan fontolja meg, hogy ezek a megállapodások talán ráébresztik a régió országainak polgárait és vezetőit, hogy az ehhez hasonló regionális kérdések megoldhatók; hangsúlyozza, hogy a tanácsi határozat árt majd a politikai stabilitásnak, a regionális együttműködésnek, a jószomszédi kapcsolatoknak és a békés együttélésnek a régióban;

6. mély aggodalmát fejezi ki a nacionalizmus és az irredenta eszmék a régióban való felerősödése miatt, mivel ez veszélyezteti a békét és a stabilitást; hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács következtetései nyomán csak még inkább felerősödnek e jelenségek és eszmék;

7. felhívja az Európai Tanácsot annak biztosítására, hogy a saját érdem elve továbbra is maradjon hosszú távú bővítési stratégiájának része, lehetővé téve a nyugat-balkáni országok számára, hogy folytassák az uniós integrációs folyamatot, mindaddig, amíg polgáraik ezt kívánják; felhívja az Európai Tanácsot, hogy hagyjon fel a csatlakozásra váró országok összekapcsolásával vagy csoportosításával, ami valójában indokolatlanul késlelteti a csatlakozási folyamatot azon országok esetében, amelyek már megvalósították a szükséges reformokat, és amelyek tovább kívánnak lépni;

8. felszólítja az EU-t, hogy tegyen eleget a nyugat-balkáni országok felé tett kötelezettségvállalásainak, és támogassa a bővítési folyamat párhuzamos, önkritikus felülvizsgálatát, mind az EU, mind a csatlakozó országok polgárai érdekeinek alapján;

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és a tagállamok parlamentjei elnökeinek, valamint Észak-Macedónia és Albánia kormányának és parlamentjének.

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0480.

Utolsó frissítés: 2019. október 23.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat