Eljárás : 2019/2883(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0160/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0160/2019

Viták :

PV 23/10/2019 - 21
CRE 23/10/2019 - 21

Szavazatok :

PV 24/10/2019 - 8.10
CRE 24/10/2019 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0050

<Date>{22/10/2019}22.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0160/2019</NoDocSe>
PDF 143kWORD 45k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről</Titre>

<DocRef>(2019/2883(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Hilde Vautmans, Ilhan Kyuchyuk</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew Europe képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0156/2019

B9‑0160/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről

(2019/2883(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Tanács Észak-Macedónia számára uniós tagjelölti státuszt biztosító 2005. december 16-i, és Albánia számára uniós tagjelölti státuszt biztosító 2014. június 26–27-i határozatára,

 tekintettel a stabilizációs és társulási megállapodásokra (STM) az Európai Közösségek és tagállamai, valamint a szóban forgó két ország, Albánia és Észak-Macedónia között,

 tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 817(1993) és 845(1993) sz. határozatában ismertetett nézeteltérések rendezéséről, az 1995. évi ideiglenes megállapodás megszüntetéséről, valamint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország közötti stratégiai partnerség kialakításáról szóló, 2018. június 17-i záró megállapodásra, amely preszpai megállapodásként is ismert,

 tekintettel az Európai Tanácsnak a Tanács bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2018. június 26-i következtetéseit jóváhagyó 2018. június 28-i következtetéseire,

 tekintettel az Európai Tanács 2019. októberi és júniusi következtetéseire,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az EU nyugat-balkáni országokkal való bővítése az európai projekt központi részét képezi, és stratégiai befektetést jelent az európai béke, demokrácia, jólét, biztonság és stabilitás szempontjából; mivel a nyugat-balkáni országok számára egyértelműen kilátásba helyezték a jövőbeli uniós tagságot a 2003. évi theszaloníki csúcson;

B. mivel Albánia 2009-ben benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét, 2014-ben pedig megszerezte a tagjelölti státuszt; mivel 2016-ban a Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával; mivel Észak-Macedónia 2004-ben benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét, 2005-ben pedig megszerezte a tagjelölti státuszt; mivel a Bizottság több alkalommal javasolta a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával;

C. mivel az Európai Uniónak mélyreható demokratikus folyamaton kell átesnie annak érdekében, hogy akár nagyszámú tagállam esetén is képes legyen demokratikus és hatékony módon fellépni;

D. mivel a csatlakozási folyamatot felül kell vizsgálni a korábbi tapasztalatok számbavétele és egy szilárdabb és célzottabb folyamat biztosítása érdekében;

E. mivel a csatlakozási tárgyalások szoros uniós ellenőrzést tesznek lehetővé, és erőteljes katalizátorszerepet töltenek be a reformok végrehajtásában és a demokratikus intézmények és gyakorlatok megszilárdításában, különösen az igazságszolgáltatás, a jogállamiság és az alapvető jogok területén az ágazati tárgyalások 23. és 24. fejezetén végzett munka révén, amelyek központi és alapvető jelentőséggel bírnak az egész folyamat során;

F. mivel a tárgyalások megnyitása csupán a kezdete egy hosszadalmas folyamatnak, amely az uniós jogszabályok valamennyi szempontjára, valamint az uniós normákhoz való fokozatos kiigazításra terjed ki; mivel minden tagjelölt országot egyedileg, saját érdemei alapján ítélnek meg, és a csatlakozás menetrendjét és a tárgyalások ütemét a reformok gyorsaságának és minőségének kell meghatároznia;

1. megjegyzi, hogy az Európai Tanács október 17–18-i ülésén nem jutott egyhangú döntésre, amely ahhoz szükséges, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjen Albániával és/vagy Észak-Macedóniával, és hogy úgy határozott, hogy 2020. májusában tér vissza a kérdésre;

2. emlékeztet arra, hogy a Parlament határozottan támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését a két országgal, a Bizottság javaslatának megfelelően;

3. hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács októberi ülésének elhalasztó határozata a 2018. júniusi és 2019. júniusi hasonló halasztásokat követi, és Albánia és Észak-Macedónia számára további akadályt jelent, amely veszélyeztetheti az európai reformfolyamatot az érintett országokban és a tágabb régióban;

4. megjegyzi, hogy a halasztás mellett szóló egyik érv az volt, hogy szükséges a csatlakozási tárgyalások jelenlegi formájának felülvizsgálata; úgy véli, hogy egy ilyen felülvizsgálatot – amely a korábbi bővítésekből levont tanulságokat is magában foglalja – a hivatalba lépő Bizottságnak kell végrehajtania az új előcsatlakozási pénzügyi eszközre (IPA III) vonatkozó jogalkotási munkával párhuzamosan, ambiciózus menetrendet követve, az Európai Tanács 2020. májusi zágrábi üléséig;

5. hangsúlyozza a demokratikus reform szükségességét, amennyiben az Unió bővítési politikájának célja, hogy ambiciózus, hiteles és sikeres legyen minden rész tekintetében; hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló közelgő konferencia megnyitja az utat az ilyen reformok előtt; megjegyzi, hogy sürgősen szükség van egy világos belső reformmenetrendre annak érdekében, hogy meg lehessen védeni az EU hitelességét a bővítési folyamatban;

6. felszólítja Albániát és Észak-Macedóniát, hogy folytassák belső reformprogramjaikat, különösen az igazságszolgáltatás, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem tekintetében, annak érdekében, hogy fenntartsák lendületüket és hitelességüket, olyan elszánt és elkötelezett tagjelölt országokként, amelyek készen állnak arra, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalások hosszú folyamatát; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU segítséget nyújtson a nyugat-balkáni országoknak reformtörekvéseikben, többek között technikai és gazdasági támogatás révén;

7. kifejezi elkötelezettségét a Nyugat-Balkán jövőbeli uniós tagságának kilátása, valamint annak szükségessége iránt, hogy a bővítési folyamatot a fejlődés és a reformok hiteles ösztönzőjeként tartsák fenn a régióban;

8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamoknak, valamint a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országoknak.

 

Utolsó frissítés: 2019. október 23.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat