Eljárás : 2019/2978(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0252/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0252/2019

Viták :

PV 18/12/2019 - 21
CRE 18/12/2019 - 21

Szavazatok :

PV 19/12/2019 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0111

<Date>{16/12/2019}16.12.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0252/2019</NoDocSe>
PDF 148kWORD 46k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az emberi jogok és a demokrácia nicaraguai helyzetéről</Titre>

<DocRef>(2019/2978(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Tilly Metz, Hannah Neumann, Anna Cavazzini, Saskia Bricmont</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Sophia Fabio Massimo Castaldo</Depute>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0251/2019

B9‑0252/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok és a demokrácia nicaraguai helyzetéről

(2019/2978(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2008. december 18-i[1], a 2009. november 26-i[2], a 2017. február 16-i[3], a 2018. május 31-i[4] és a 2019. március 14-i[5] állásfoglalására,

 tekintettel az EU és Közép-Amerika között létrejött, 2012. évi társulási megállapodásra,

 tekintettel az EU Nicaraguáról szóló országstratégiai dokumentumára és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív programjára,

 tekintettel a Nicaraguáról szóló tanácsi következtetésekre, különösen a célzott szankciók keretének létrehozásáról szóló, 2019. október 14-i tanácsi következtetésekre, 

 tekintettel az Európai Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) a nicaraguai helyzetről szóló, az EU nevében tett nyilatkozataira, és különösen 2019. november 20-i nyilatkozatára,

 tekintettel Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által tett 2019. november 19-i nyilatkozatra,

 tekintettel az Amerikai Államok Szervezete Nicaraguával foglalkozó magas szintű bizottságának 2019. november 19-i jelentésére,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a nicaraguai emberi jogi helyzetről szóló, 2019. szeptember 3-i jelentésére,

 tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

 tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, 2008-ban frissített, 2004. júniusi európai uniós iránymutatásokra,

 tekintettel Nicaragua alkotmányára,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az emberi jogok védelmezői,  környezetvédelmi aktivisták és a nicaraguai kormányt bíráló egyéb személyek egyre inkább halálos fenyegetések, megfélemlítés, online rágalmazási kampányok, zaklatás, megfigyelés, támadások és bírósági üldöztetés célpontjává váltak; mivel a jelenlegi válság következtében több mint 80 000 ember menekült el Nicaraguából;

B. mivel az Amerikai Államok Szervezete által létrehozott Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmus (MESENI) legfrissebb adatai szerint Nicaraguában 328 ember vesztette életét és több százan megsebesültek, több mint 150 politikai foglyot önkényesen tartanak fogva csupán jogaik gyakorlása miatt, és 144 diákot utasítottak ki az egyetemekről, amiért részt vettek a demokrácia, a nagyobb szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása melletti demonstrációkon; mivel nem kormányzati források szerint 2019. július 8-ig mintegy 100 újságíró és médiamunkás menekült el az országból;

C. mivel az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása, a politikai pluralizmus, valamint a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása a demokrácia és a jogállamiság alapvető pillérei; mivel 2019 júniusában amnesztiatörvényt fogadtak el, amely lehetővé tette több mint 100 politikai fogoly szabadon bocsátását; mivel ez az amnesztiatörvény által nyújtott védelem kiterjed „a nyomozás alá nem vont, nyomozás alatt álló” vagy büntetőeljárás alatt álló és „büntetésüknek eleget tevő személyekre”; mivel e törvénynek nem szabad lehetővé tenni a büntetlenséget azok számára, akik a rezsim parancsai alapján bűncselekményeket követtek el;

D. mivel az elégedetlenség és a nyílt konfliktus egyéb forrásai közé tartozik a bányászati, a cukornád- és a pálmaolaj-ágazatban, valamint a szarvasmarha-tenyésztés terén folytatott exportorientált „kitermelő” tevékenységek ugrásszerű növekedése, valamint az óceánközi csatorna projektje, amelyek munkahelyek áthelyezéséhez és a környezet súlyos, visszafordíthatatlan károsodásához, valamint az e tevékenységekkel szembeni tiltakozások ismételt elfojtásához vezettek;

E. mivel 2019. november 14-én a bebörtönzött politikai ellenzékiek kilenc hozzátartozója több más személlyel együtt éhségsztrájkot kezdett a masaya-i San Miguel templomban, követelve a tiltakozásokkal kapcsolatosan fogva tartott fiaik és lányaik szabadon bocsátását; mivel a sztrájk kilenc napig tartott; mivel a rendőrség körülvette a templomot és elzárta a víz- és villamosenergia-ellátást; mivel a rendőrség mindenkit megakadályozott abban, hogy belépjen a templomba és humanitárius és orvosi segítséget nyújtson;

F. mivel ugyanezen az éjszakán letartóztattak egy legalább 13 ellenzékiből álló csoportot, miután némi vizet vittek a rendőrség által bekerített embereknek, így Amaya Eva Coppens nicaraguai és belga emberijog-védőt, akit a tüntetésekkel összefüggésben nyolc hónapig tartottak fogva, és akit 2019. június 11-én az amnesztiatörvény alapján bocsátottak szabadon;

G. mivel a nicaraguai ügyészség több váddal illeti a csoportot, többek között emberrablással és terrorizmussal; mivel Nicaraguában a börtönkörülmények nem felelnek meg a nemzetközi normáknak; mivel a nicaraguai ellenzék tagjai arról számoltak be, hogy a börtönben kínzást és szexuális erőszakot alkalmaztak velük szemben;

H. mivel 2018 végén a nicaraguai kormány kiutasította az országból az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságát (IACHR) és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának közép-amerikai regionális hivatalát; mivel mindkét szervezet visszatérése – ami a kormány jóváhagyásának függvénye – garantálná az ellenzékkel kötött, függőben lévő megállapodások teljesítését; mivel fokozódott a civil társadalmi szervezetek elnyomása, és azokat megfosztották jogállásuktól;

I. mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődése és megszilárdulása, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az EU külső politikáinak szerves részét képezi és azokat az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodást is magában foglalja;

J. mivel 2019 februárjában újraindultak a tárgyalások a kormány és a Polgári Szövetség között; mivel 2019. március 27-én megállapodás született a 2018-as tiltakozásokkal összefügésben szabadságuktól megfosztott személyek szabadon bocsátásáról; mivel 2019. március 29-én újabb megállapodás született a polgárok jogainak és azok garanciáinak megerősítéséről; mivel 2019. május 20-án a Polgári Szövetség felállt a tárgyalóasztaltól, mivel úgy vélte, hogy a két megállapodás végrehajtása korlátozott volt; mivel 2019. június 11-ig a kormány 492 olyan személyt bocsátott szabadon, akiket a 2018-as tüntetésekkel összefüggésben vettek őrizetbe; mivel a tárgyalások az azok újraindítását célzó kísérletek ellenére elakadtak;

1. határozottan elítéli az emberijog-védők és újságírók elnyomásának és kriminalizálásának minden formáját, valamint a terrorizmus elleni törvények alkalmazását és a rohamrendőrök bevetését az eltérő véleményt képviselők ellen Nicaraguában; elítéli az ellenzéki tüntetéseken részt vevő személyek folyamatos megfélemlítését, zaklatását, fogva tartását és elrablását; elítéli, hogy a nicaraguai nemzetgyűlés több nemzeti nem kormányzati szervezet jogállását megszüntette; úgy véli, hogy mielőbb helyre kell állítani a rendelet által érintett civil társadalmi szervezetek jogállását;

2. aggodalmát fejezi ki a polgári mozgástér és az eltérő vélemények kifejezésének fokozódó korlátozása miatt; emlékeztet arra, hogy Nicaraguának biztosítania kell az egyesülési szabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jog védelmét; hangsúlyozza, hogy a nicaraguai hatóságoknak minden körülmények között biztosítaniuk kell, hogy az emberi jogok védelmezői fenyegetés, megfélemlítés és akadályoztatás nélkül végezhessék az emberi jogok védelmét célzó munkájukat;

3. felszólít Amaya Eva Coppens, valamint az összes többi emberijog-védő és lelkiismereti okokból bebörtönzött személy azonnali szabadon bocsátását, akiket pusztán a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez való joguk gyakorlása miatt tartanak fogva és ítéltek el;

4. hangsúlyozza, hogy a nicaraguai hatóságoknak garantálniuk kell valamennyi fogvatartott biztonságát, valamint fizikai és pszichológiai jólétét, továbbá megfelelő orvosi ellátást kell biztosítaniuk számukra;

5. üdvözli a Tanács azon döntését, hogy keretrendszert fogad el a nicaraguai emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért, illetve a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelős személyekre, valamint azon személyekre és szervezetekre irányuló célzott korlátozó intézkedések céljából, akiknek és amelyeknek a fellépései, politikái vagy tevékenységei más módon aláássák a demokráciát és a jogállamiságot Nicaraguában;

6. felkéri az alelnököt/főképviselőt és az Unió küldöttségét, hogy szorosan kövessék nyomon az országban zajló fejleményeket; felhívja az Unió küldöttségét és a tagállamokat, hogy vegyék igénybe nicaraguai kapcsolataikat az országban fennálló helyzet kezelésére; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy együttműködési segítségnyújtása fokozza a civil társadalomnak, különösen az emberi jogi jogvédőknek nyújtott támogatását, és hogy semmilyen módon ne járuljon hozzá a nicaraguai hatóságok jelenlegi elnyomó politikáihoz;

7. meggyőződése, hogy az európai vállalatok közös felelősséget viselnek a jelenlegi helyzetért, amennyiben továbbra is anélkül folytatják tevékenységüket, hogy kellően figyelembe vennék az ország emberi jogi helyzetére gyakorolt esetleges negatív hatásukat; hangsúlyozza, hogy ezeket a vállalatokat felelősségre kell vonni, és amennyiben bűnrészességük bizonyítást nyer, a célzott korlátozó intézkedések hatályát rájuk is ki kell terjeszteni; tájékoztatást kér arról, hogy mely vállalatok, mely ágazatokban folytatják tevékenységüket, és milyen kellő gondossági intézkedéseket hoztak;

8. úgy véli, hogy a jelenlegi válságot csak a nicaraguai állampolgárok közötti békés párbeszéd és az intézményi reformokról, ezen belül a választási intézményekről szóló tárgyalások útján lehet kezelni és megoldani; e tekintetben felhívja a nicaraguai kormányt és valamennyi érintett felet, hogy kezdjenek érdemi és átfogó nemzeti párbeszédet, többek között a nemzetközi normáknak megfelelő választási reformok elfogadásáról; megerősíti, hogy az EU készen áll arra, hogy az érintett felek kérésére támogatást nyújtson;

9. felhívja az Uniós küldöttségét és az országban diplomáciai képviselettel rendelkező tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokat, és nyújtsanak megfelelő támogatást a fogvatartott emberijog-védőknek, ideértve a börtönlátogatásokat és a bírósági tárgyalások nyomon követését is;

10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

 

[1] HL C 45. E, 2010.2.23., 89. o.

[2] HL C 285. E, 2010.10.21., 74. o.

[3] HL C 252., 2018.7.18., 189. o.

[4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0238.

[5] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0219.

Utolsó frissítés: 2019. december 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat