Eljárás : 2019/2978(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0255/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0255/2019

Viták :

PV 18/12/2019 - 21
CRE 18/12/2019 - 21

Szavazatok :

PV 19/12/2019 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0111

<Date>{16/12/2019}16.12.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0255/2019</NoDocSe>
PDF 150kWORD 46k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az emberi jogok és a demokrácia nicaraguai helyzetéről</Titre>

<DocRef>(2019/2978(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Anna Fotyga, Karol Karski, Assita Kanko, Ruža Tomašić, Charlie Weimers, Jadwiga Wiśniewska, Veronika Vrecionová, Valdemar Tomaševski, Alexandr Vondra</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0251/2019

B9‑0255/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok és a demokrácia nicaraguai helyzetéről

(2019/2978(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2018. május 31-i[1] és a 2019. március 14-i[2] állásfoglalására,

 tekintettel az EU és Közép-Amerika között létrejött, 2012. évi társulási megállapodásra,

 tekintettel az EU Nicaraguáról szóló országstratégiai dokumentumára és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív programjára,

 tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

 tekintettel Nicaragua alkotmányára,

 tekintettel az őslakos népek jogairól szóló, 2007. évi ENSZ-nyilatkozatra (UNDRIP), melynek Nicaragua is részes fele,

 tekintettel a Külügyek Tanácsának Nicaraguáról szóló 2019. január 21-i és 2019. október 14-i következtetéseire,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a nicaraguai helyzetről szóló, 2019. szeptemberi jelentésére,

 tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2019. szeptember 10-i, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 42. ülésén tett nyilatkozatára,

 tekintettel az Amerikai Államok Szervezete (OAS) Nicaraguával foglalkozó magas szintű bizottságának 2019. november 19-i jelentésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel 2018. április 18-a óta politikai nyugtalanság uralkodik Nicaraguában, és az országos szintű tömeges tüntetések elfojtására törekvő állami erők és kormánypárti fegyveres csoportok brutális elnyomása következtében emberi jogi válság alakult ki az országban;

B. mivel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága adatai szerint az erőszak következtében legalább 328 ember vesztette életét, köztük 29 gyermek és serdülőkorú, és több mint 2 000 ember sebesült meg, több száz ellenzéki szimpatizánst börtönöztek be, és több mint 80 000 ember menekült el az országból;

C. mivel e bebörtönzött politikai ellenfelek többségét a közelmúltbeli amnesztiáról szóló törvény alapján szabadon bocsátották, amely azonban összeegyeztethetetlen a nemzetközi normákkal, és állandósítja a büntetlenséget azáltal, hogy nem teszi lehetővé a tiltakozók ellen elkövetett bűncselekmények gyanújának kivizsgálását;

D. mivel a büntetés-végrehajtási hatóságok egyes esetekben figyelmen kívül hagyták a szabadlábra helyezésre vonatkozó bírói végzéseket, önkényesen megfosztva a vádlottakat szabadságuktól, és mivel az elítélteket általában aránytalan, néhány esetben több mint 200 év börtönbüntetésre ítélték, noha az alkotmány a börtönbüntetést 30 évre korlátozza;

E. mivel mellőzik a jogszerű eljárást, és egyre gyakoribb az ellenzéki vezetők és a politikai másként gondolkodók kriminalizálása;

F. mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a nicaraguai emberi jogi helyzetről szóló 2019. szeptemberi jelentése az újságírók, emberijog-védők, földművesek, LMBTI-személyek, diákok és a katolikus egyház tagjai ellen elkövetett emberi jogi jogsértések széles köréről számol be, beleértve a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, a kormánypárti fegyveres csoportok által elkövetett erőszakot, az önkényes fogva tartást, a szexuális erőszakot és a kínzást, e személyek vagyoni eszközeinek lefoglalását, a megfélemlítést, a zaklatást és a lejárató kampányokat;

G. mivel az OAS Nicaraguával foglalkozó magas szintű bizottsága azon a véleményen van, hogy a nicaraguai kormány által 2018 áprilisa óta hozott vagy általa engedélyezett intézkedések nem egyeztethetők össze az 1987. évi nicaraguai alkotmányban védett jogokkal és garanciákkal, és hogy ezek az alkotmányos rendszer olyan módosítását eredményezik, amely súlyosan sérti a nicaraguai demokratikus rendet, amint azt az Amerikaközi Demokratikus Charta 20. cikke megfogalmazza;

H. mivel Nicaraguában jelentősen csökkent a civil mozgástér, mivel a békés gyülekezéshez való jog gyakorlása és a véleménynyilvánítás szabadsága számos intézkedésen keresztül – a független médiaorgánumok bezárásától és tulajdonuk és felszereléseik elkobzásától kezdve az újságírók több hónapig tartó bebörtönzéséig – korlátozott;

I. mivel a kormány olyan de facto és de jure intézkedéseket hozott, amelyek az egyesülés szabadságát érintik; mivel 2018 novemberében és decemberében a Nemzetgyűlés törölte kilenc, a 2018-as tiltakozások során „terrorista cselekmények” támogatásával vádolt civil társadalmi szervezet jogi nyilvántartását, és a mai napig egyik szervezet sem került vissza a jogi nyilvántartásba, továbbá ingóságaikat és felszereléseiket sem kapták vissza;

J. mivel a jelentős számú politikai fogoly szabadon bocsátásában megnyilvánuló pozitív lépéseket nem kísérte a kormány és a Polgári Szövetség közötti 2019. márciusi összes megállapodás végrehajtása, különösen a polgári és politikai jogok helyreállítása, és mivel az ennek következtében beállt több hónapos patthelyzet után a nicaraguai kormány egyoldalú határozatot hozott a tárgyalások 2019. július 30-i lezárásáról;

K. mivel az ellenzékkel való párbeszéd újrakezdésének folyamatos megtagadása negatív üzenetet közvetít a nicaraguai kormány az iránti hajlandóságáról, hogy a válságból való kilábalás békés és demokratikus megoldásán munkálkodjon;

L. mivel az ENSZ Emberi Jogi Hivatala felszólította Nicaraguát, hogy vessen véget „az eltérő vélemények folyamatos elnyomásának és az önkényes letartóztatások jelenlegi gyakorlatának, és tartózkodjon az emberijog-védők, a politikai ellenzék és az eltérő véleményeket képviselők kriminalizálásától és megtámadásától” miután koholt vádak alapján letartóztattak olyan tiltakozókat, akik egy masayai templomban éhségsztrájkolóknak próbáltak humanitárius segélyeket eljuttatni, többek között Amaya Coppens belga állampolgárt, akit már 2018 júniusában letartóztattak, 2019 júniusában szabadon engedtek, majd most újra letartóztattak;

M. mivel Daniel Ortegát, aki 2007-es hatalomra kerülése óta elnök, feleségét, Rosario Murillót, aki 2016 óta elnökhelyettes, valamint családját nepotizmussal vádolják, és mivel az Egyesült Államok nemrégiben szankciókat fogadott el fiaival szemben pénzmosás és korrupció vádja miatt;

N. mivel a Tanács a nicaraguai helyzetre tekintettel 2019. október 14-én célzott korlátozó intézkedésekre vonatkozó keretrendszert fogadott el;

1. támogatja a nicaraguai nép többségének törekvéseit, akik olyan szabad, stabil, virágzó, inkluzív és demokratikus országot kívánnak létrehozni, amely tiszteletben tartja az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalásait;

2. úgy véli, hogy a 2019. március 29-i megállapodásokat teljes mértékben végre kell hajtani a polgári és politikai jogok és garanciák megerősítése érdekében, beleértve a politikai szabadságok és a betiltott civil társadalmi szervezetek jogállásának visszaállítását, a száműzöttek önkéntes és biztonságos visszatérését, a még fogva tartott politikai foglyok szabadon bocsátását, valamint a szabadon bocsátott politikai foglyok és családjaik zaklatásának és megfélemlítésének megszüntetését;

3. felhívja a nicaraguai kormányt, hogy térjen vissza egy érdemi, eredményorientált és inkluzív nemzeti párbeszédhez, amely véget vet a folyamatban lévő elnyomásnak és konkrét feltételeket határoz meg a demokratikus átmenethez, beleértve a nemzetközi normákkal összhangban lévő valódi választási reformfolyamatot, amely szabad és tisztességes választásokat garantáló jogszabályokat eredményez;

4. követeli a 2018. áprilisi tüntetésekkel összefüggésben letartóztatott valamennyi fogoly és mindazok azonnali szabadon bocsátását, akiket a civil tüntetéseken való folyamatos részvételük miatti megtorlásként köztörvényes bűncselekményekkel vádolnak, valamint a szabadon bocsátott személyek jogainak és szabadságjogainak teljes körű visszaállítását, ügyük lezárását, elítélésük megszüntetését, elkobzott vagyonuk visszatérítését, valamint biztonságuk és testi épségük garantálását;

5. szorgalmazza az ítéletek és büntetések független felülvizsgálatát az igazságszolgáltatás reformja érdekében, ideértve a nemzetközi normákkal – például az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó alapelvekkel és az ügyészek szerepéről szóló iránymutatásokkal – összhangban történő kinevezéseket is;

6. követeli, hogy a nicaraguai kormány fegyverezze le és számolja fel a nicaraguaiakat fenyegető és támadó kormánypárti fegyveres csoportokat;

7. ragaszkodik ahhoz, hogy szolgáltassák vissza az elkobzott javakat és adják vissza a felfüggesztett engedélyeket a hírszolgáltatóknak, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezek az orgánumok akadály és megtorlás nélkül végezhessék munkájukat;

8. ragaszkodik ahhoz, hogy teljes mértékben működjenek együtt a nemzetközi emberi jogi szervekkel, többek között az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalával és az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságával, és tegyék lehetővé számukra, hogy visszatérjenek Nicaraguába;

9. kéri az amnesztiáról szóló törvény és az áldozatokról való teljes körű gondoskodásról szóló törvény felülvizsgálatát az áldozatok igazsághoz, igazságszolgáltatáshoz és megfelelő jóvátételhez való jogának biztosítása érdekében;

10. követeli, hogy Nicaragua haladéktalanul biztosítsa az őslakos és afrikai származású emberek védelmét, akiket az ország különböző régióiban zaklatnak és meggyilkolnak, és hangsúlyozza, hogy a nicaraguai államnak sürgősen meg kell védenie ezeket a közösségeket az erőszakos támadásoktól és a földfoglalásoktól;

11. emlékeztet arra, hogy az EU és a közép-amerikai országok közötti társulási megállapodás fényében Nicaraguának tiszteletben kell tartania és meg kell szilárdítania a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok alapelveit, és követeli, hogy a jelenlegi körülmények fényében hozzák működésbe a társulási megállapodás demokratikus záradékát és függesszék fel Nicaraguát a megállapodásból;

12. sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is kövessék nyomon a nicaraguai helyzetet, és sürgősen fontolják meg a nicaraguai kormánnyal és az emberi jogok megsértéséért felelős személyekkel szembeni célzott szankciók végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az uniós korlátozó intézkedések úgy lettek kialakítva, hogy ne veszélyeztessék a nicaraguai lakosságot;

13. sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy fagyasszák be az emberi jogok súlyos megsértéséért vagy a nicaraguai civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelős egyes természetes vagy jogi személyek és szervezetek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

 

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0238.

[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0219.

Utolsó frissítés: 2019. december 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat