Eljárás : 2019/2993(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0271/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0271/2019

Viták :

PV 18/12/2019 - 22
CRE 18/12/2019 - 22

Szavazatok :

PV 19/12/2019 - 6.7
CRE 19/12/2019 - 6.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0112

<Date>{17/12/2019}17.12.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0271/2019</NoDocSe>
PDF 150kWORD 47k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a legutóbbi iráni tiltakozások erőszakos leveréséről</Titre>

<DocRef>(2019/2993(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Ernest Urtasun, Katrin Langensiepen, Gina Dowding, Hannah Neumann, Klaus Buchner, Monika Vana, Erik Marquardt, Mounir Satouri</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0271/2019

B9‑0271/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a legutóbbi iráni tiltakozások erőszakos leveréséről

(2019/2993(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira, mindenekelőtt az Iránról, különösen a nőjogi jogvédők és a bebörtönzött uniós kettős állampolgárok helyzetéről szóló, 2019. szeptember 19-i[1], az Iránról, különösen az

emberijog-védők ügyéről szóló, 2019. március 14-i[2], az Iránról, különösen Naszrín Szotúdeh ügyéről szóló, 2018. december 13-i[3], az Iránban bebörtönzött EU–iráni kettős állampolgárságú személyek helyzetéről szóló, 2018. május 31-i[4], az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2014. április 3-i[5], a halálbüntetésről szóló, 2015. október 8-i[6] és a nukleáris megállapodást követően az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2016. október 25-i[7] állásfoglalására,

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő), Josep Borrell Fontellesnek a legutóbbi iráni tiltakozásokról szóló, az EU nevében tett, 2019. december 8-i nyilatkozatára,

 tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének az iráni fejleményekről szóló, 2019. november 21-i nyilatkozatára,

 tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról, valamint a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós iránymutatásokra,

 tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

 tekintettel az ENSZ különleges előadójának az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről szóló, 2019. január 30-i jelentésére,

 tekintettel az ENSZ főtitkárának az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről szóló, 2019. február 8-i jelentésére,

 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel november 15-én több mint 100 iráni helyszínen kezdtek tiltakozásokat azt követően, hogy bejelentették az üzemanyagárak 50 %-kal történő emelését; mivel ezekre a tiltakozásokra az iráni biztonsági erők erőszakos fellépéssel és túlzott erőszak alkalmazásával reagáltak; mivel a civil társadalom beszámolói szerint az iráni biztonsági erők az emberek lelövésének szándékával tüzet nyitottak a fegyvertelen tüntetőkre, akik nem jelentettek semmilyen közvetlen fenyegetést;

B. mivel az Amnesty International szerint a tiltakozások során legalább 304 embert – köztük gyermekeket – öltek meg Iránban, és több ezer tiltakozót, valamint újságírókat, emberijog-védőket és diákokat tartóztattak le; mivel az iráni biztonsági erők továbbra is rajtaütéseket hajtanak végre a tüntetésekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személyek letartóztatása érdekében; mivel az iráni hatóságok nem tették közzé a halálos áldozatok hivatalos számát;

C. mivel november 16-án az iráni hatóságok szinte teljes mértékben leállították az internetes kommunikációt, az emberek számára szinte minden online kommunikációs eszközt elvágva Iránon belül, ezzel megakadályozva a brutális fellépéssel kapcsolatos információáramlást; mivel az internetes kommunikáció leállítása sérti az információhoz való hozzáférés alapvető jogát;

D. mivel a fogvatartottak közül sokakat továbbra is erőszakosan eltüntetnek, vagy önkényesen fogva tartanak, és megtagadják tőlük az általuk választott ügyvéd igénybevételének lehetőségét; mivel a civil társadalom beszámolói szerint a fogvatartottak egy részét kínzásnak és a rossz bánásmód egyéb formáinak vetették alá;

E. mivel a közelmúltbeli tiltakozások az üzemanyagárak emelkedéséhez kapcsolódnak, amelyre az iráni hatóságok szerint az amerikai szankcióknak az ország erőforrásaira gyakorolt negatív hatása miatt volt szükség; mivel az egyoldalú kényszerintézkedéseknek az emberi jogok érvényesülésére gyakorolt káros hatásaival foglalkozó különleges ENSZ-előadó szerint a gazdasági szankciók politikai célú alkalmazása sérti az emberi jogokat és a nemzetközi kapcsolatok normáit, és az egyoldalú szankciók területen kívüli alkalmazása egyértelműen ellentétes a nemzetközi joggal;

F. mivel az iráni kormány az elmúlt hónapokban keményen fellépett a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés célú gyülekezés szabadságával szemben, így többek között hamis nemzetbiztonsági vádak alapján bebörtönöztek békés bírálókat;

G. mivel számos jelentés született a börtönökben uralkodó embertelen és megalázó körülményekről, valamint az őrizet alatt az orvosi ellátáshoz való megfelelő hozzáférés megtagadásáról, amelynek célja a fogva tartott személyek megfélemlítése, megbüntetése vagy kényszerítése, ami sérti az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályait; mivel a civil társadalom beszámolói szerint a Hírszerzési Minisztérium és a Forradalmi Gárda által fogva tartott személyeket rendszeresen hosszú ideig magánzárkában tartják, ami kínzásnak minősül;

H. mivel nincsenek független mechanizmusok az igazságszolgáltatáson belüli elszámoltathatóság biztosítására, és továbbra is komoly aggodalomra ad okot a bírák, különösen a forradalmi bíróságok elnöki tisztségét betöltő bírák átpolitizáltsága; mivel bírósági zaklatást alkalmaznak az emberijog-védők elhallgattatására;

I. mivel az emberi jogok megsértése miatt az Unió korlátozó intézkedéseket fogadott el, beleértve a vagyoni eszközök befagyasztását és a vízumtilalmat az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyek és szervezetek tekintetében, valamint megtiltotta a belső elnyomás céljára felhasználható eszközök és a távközlés figyelésére szolgáló eszközök Iránba irányuló exportját; mivel ezek az intézkedések hatályban maradnak, és az EU rendszeresen naprakésszé teszi őket;

1. a leghatározottabban elítéli a tüntetők elleni folyamatos fellépést; sürgeti az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát, és a vonatkozó nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban tanúsítsanak maximális önmérsékletet a tiltakozások kezelése során; kitart amellett, hogy az iráni hatóságoknak teljes mértékben be kell tartaniuk a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek Irán is részes fele;

2. felhívja az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon a tüntetőket, valamint a jelenleg fogva tartott emberijog-védőket és újságírókat; sürgeti az iráni hatóságokat annak biztosítására, hogy haladéktalanul, pártatlanul és függetlenül vizsgálják ki a tiltakozások kezdete óta elkövetett emberi jogi jogsértéseket, beleértve a fogva tartás során alkalmazott rossz bánásmódra vonatkozó állításokat is, és hogy a felelősöket vonják felelősségre;

3. elítéli az iráni hatóságok azon döntését, amelynek értelmében letiltották a globális hálózatokhoz való internet-hozzáférést, amivel akadályozták a kommunikációt és a szabad információáramlást az iráni lakosok számára; hangsúlyozza, hogy az efféle fellépések egyértelműen sértik a szólásszabadságot;

4. felhívja az iráni hatóságokat, hogy biztosítsák valamennyi fogvatartott tisztességes eljáráshoz és tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogát, ideértve az általuk választott ügyvéd általi képviselethez való jogot is;

5. hangsúlyozza, hogy az iráni hatóságoknak garantálniuk kell valamennyi fogvatartott biztonságát, valamint fizikai és pszichológiai jóllétét, továbbá megfelelő orvosi ellátást kell biztosítaniuk számukra; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy vizsgálják ki a fogva tartott személyekkel szembeni rossz bánásmódra vonatkozó állításokat, és az elkövetőket állítsák bíróság elé;

6. ismételten hangsúlyozza egy teheráni uniós küldöttség gyors létrehozásának fontosságát, amely többek között megerősítené az EU képességét az emberi jogi helyzet helyszíni nyomon követésére, valamint az iráni partnerekkel és a helyi civil társadalommal való együttműködésre;

7. felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy az EU–Irán magas szintű párbeszédbe továbbra is foglalja bele az emberi jogokat;

8. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy sürgősen kérjék az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását annak érdekében, hogy biztosítsák a tüntetőkkel szembeni iráni fellépés megfelelő ellenőrzését, és ezen az ülésen az emberi jogok súlyos megsértésére vonatkozó állítások ügyében javasoljanak független vizsgálatot, amely jelentést tesz megállapításairól és ajánlásairól az Emberi Jogi Tanácsnak;

9. felhívja az iráni hatóságokat, hogy biztosítsanak állandó meghívást az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának minden különleges eljárása számára, valamint hogy proaktív módon működjenek együtt; sürgeti a hatóságokat, hogy fordítsanak különös figyelmet annak biztosítására, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó beléphessen az országba;

10. ismételten kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a Szaharov-díjjal kitüntetett Naszrín Szotúdehet és Dzsaafar Panáhit; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Naszrín Szotúdeh még mindig börtönben van, és 33 év börtönbüntetésben és 148 korbácsütésben megállapított büntetését tölti, és ragaszkodik azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásához; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy szüntessék meg a Dzsaafar Panáhival szemben 2010 óta fennálló utazási tilalmat;

11. elutasítja az Egyesült Államok másodlagos szankcióinak hatását, és kitart amellett, hogy a szankciók területen kívüli hatása ellentétes a nemzetközi joggal; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy indítson horizontális kezdeményezést az EU harmadik országok másodlagos szankcióival szembeni sebezhetősége csökkentésének különböző módjainak feltárására;

12. újólag megerősíti, hogy az elmúlt hetekben az emberi jogok súlyos megsértése ellenére teljes mértékben támogatja az átfogó közös cselekvési tervet (JCPOA), amely döntő fontosságú a nukleáris fegyverek elterjedésének megállítása, a regionális stabilitás elérése és a nemzetközi béke megerősítése szempontjából; sajnálatát fejezi ki a legutóbbi bejelentések miatt, amelyek szerint Irán újraindítja az urándúsítási tevékenységeket; felszólítja Iránt, hogy vonjon vissza minden olyan intézkedést, amely nem áll összhangban az átfogó közös cselekvési tervvel, és sürgeti a feleket, hogy teljes mértékben tartsák be a megállapodás feltételeit, többek között az abban körvonalazott gazdasági előnyök megvalósítása tekintetében;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Iráni Iszlám Konzultatív Nemzetgyűlésnek, az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője hivatalának.

 

[1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0019.

[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0204.

[3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0525.

[4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0231.

[5] HL C 408., 2017.11.30., 39. o.

[6] HL C 349., 2017.10.17., 41. o.

[7] HL C 215., 2018.6.19., 86. o.

Utolsó frissítés: 2019. december 18.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat