Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0037/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0037/2020

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Európa jövőjéről szóló konferenciára vonatkozó európai parlamenti álláspontról

10.1.2020 - (2019/2990(RSP))

az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Gunnar Beck, Marco Zanni, Nicolas Bay, Gerolf Annemans, Peter Kofod, Gilles Lebreton
az ID képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2019/2990(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0037/2020
Előterjesztett szövegek :
B9-0037/2020
Elfogadott szövegek :

B9‑0037/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európa jövőjéről szóló konferenciára vonatkozó európai parlamenti álláspontról

(2019/2990(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió tagállamainak nemzeti alkotmányaira,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4., 5., 10., 12., 48. és 50. cikkére,

 tekintettel a következő Európai Bizottság számára készített, a 2019–2024 közötti időszakra vonatkozó, 2019. szeptember 10-én ismertetett politikai iránymutatásokra,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel Európa egyedülálló civilizáció görög-római gyökerekkel, keresztény kultúrával, valamint a szabadság és a felelősségvállalás értékeihez való kötődéssel; mivel ez a civilizáció a demokrácia bölcsője;

B. mivel nincs európai nép vagy démosz, hanem olyan európai nemzetek vannak, amelyek saját kultúrájukhoz és identitásukhoz kötődnek, és közös kihívásokkal kell szembenézniük;

C. mivel a nemzeti szuverenitás megilleti, akik képviselőiken keresztül gyakorolják azt; mivel következésképpen ezeknek a képviselőknek tényleges ellenőrzés nélkül nincs joguk lemondani e szuverén jogokról vagy átruházni azokat;

D. mivel az Európai Uniót olyan szuverén nemzetek közösségeként hozták létre, amelyek közös érdekekkel rendelkeznek és közös kereskedelmi célok megvalósítására törekszenek;

E. mivel  az Egységes Európai Okmány elfogadása óta ezt a reális és korlátozott célkitűzést aláásták a föderális Európa értékalapú elképzelésének elfogadása révén, amelyet nem minden tagállam oszt, és amely a tagállamokban a nemzeti identitások, kultúrák és a demokratikus önkormányzás folyamatos erodálódásának alapjául szolgál;

F. mivel a tagállamok polgárai évek óta olyan Európai Uniót szorgalmaznak, amely előmozdítja jólétüket és közös érdekeiket anélkül, hogy veszélyeztetné nemzeti identitásukat vagy csorbítaná nemzeti szuverén jogaikat;

G. mivel a valóságban az EU figyelmen kívül hagyta a közvélemény „egyre szorosabb unióval” kapcsolatos növekvő aggodalmát, és olyan integrációs projekteket indított, amelyek figyelmen kívül hagyják az uniós polgárok aggodalmait és a gazdasági jóléthez, a belső biztonsághoz és a demokratikus önrendelkezéshez fűződő közös érdekeiket;

H. mivel a jelenlegi Szerződések számos elemét tartalmazzák annak a meghiúsult uniós alkotmányszerződés-tervezetnek, amelyet széles körben elleneztek, és amelyet Franciaországban és Hollandiában népszavazáson elutasítottak;

I. mivel folyamatosan nő a szkepticizmus, sőt a bizalmatlanság az Európai Unió jelenlegi formájával, valamint intézményi működésével és számos politikai irányvonalával szemben, és mivel a legutóbbi európai választások eredményei nyomán az „egyre szorosabb unió” ellenzése számos országban, ráadásul jónéhány alapító államban politikai valósággá vált;

J. mivel az Európai Unió  többek között az euróövezet létrehozásával és a nyitott ajtók bevándorlási politikájának követésével számos súlyos hibát követett el, amely aláásta a tagállamok polgárainak az európai együttműködésbe vetett bizalmát;

K. mivel a föderális cél minden áron történő megvalósítása döntően hozzájárult az Egyesült Királyság kilépéséhez;

L. mivel az EU arra törekszik, hogy a demokrácia elvén alapuljon, ugyanakkor a gyakorlatban ellenáll a népszavazások és hatékony nemzeti parlamenti elszámoltathatóság révén történő közvetlen és közvetett demokratikus megerősítésnek;

M. mivel a Tanács tagjai, a Bizottság és az Európai Parlament képviselői az Európa jövőjéről szóló konferencia elindításával hallgatólagosan elismerték, hogy az EU jelenlegi formájában nem kielégítő;

A konferencia

1. tudomásul veszi az Európa jövőjéről szóló konferencia megszervezését, valamint az európai kontinens államai közötti együttműködés hatóköréről és működéséről szóló mélyreható vita iránti széles körű igényt;

2. kitart amellett, hogy a konferencia politikai következtetéseinek nyitottnak kell lenniük, és minden lehetőséget figyelembe kell venniük, beleértve a hatásköröknek a központból a tagállamokba történő visszahelyezését, valamint a „egyre szorosabb Unió” dogmáját megkérdőjelező javaslatokat; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az európai föderáció helyett a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködésre, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének tényleges tiszteletben tartására, a kormányközi együttműködésre való összpontosítás és a Tanácsban az egyhangú vagy konszenzuson alapuló döntéshozatali rendszerhez való visszatérés a mérlegelés olyan módozatai, amelyeket figyelembe kell venni;

3. hangsúlyozza, hogy a konferenciának csak akkor van értelme, ha valamennyi politikai erő minden szinten képviselteti magát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlamenten belül leplezetlenül és ismétlődően próbálják kizárni azokat a parlamenti erőket és csoportokat, amelyek egy alternatív, kevésbé integrációs európai utat részesítenek előnyben;

A konferencia általános kerete

4. tudomásul veszi a konferencia megszervezésének gyakorlati szempontjaival foglalkozó munkacsoport munkáját; sajnálja, hogy bár valamennyi képviselőcsoport meghívást kapott az üléseire, nem minden képviselőcsoport tudott részt venni a következtetések megfogalmazásában;

5. tudomásul veszi a szervezés, a viták, a kiadványok és a következtetések tekintetében  az átlátható konferencia iránt kinyilvánított igényt; hangsúlyozza, hogy e cél elérésének előnyben részesített eszköze a többnyelvűség tiszteletben tartása azáltal, hogy az EU valamennyi nyelvén elérhetővé tesznek minden információcserét és dokumentumot;

6. üdvözli azt a törekvést, hogy a konferencia során a tagállamok polgárainak széles körű részvétele valósuljon meg; emlékeztet azonban annak fontosságára, hogy ne keverjék össze a polgárok részvételét a civil társadalom szereplőinek és különösen a nem kormányzati szervezeteknek a részvételével, amelyek néha saját konkrét céljaikat követik, és nem mindig képviselik az emberek akaratát vagy az általános érdeket;

7. hangsúlyozza, hogy a konferencia valódi tétje az EU intézményi szervezete; úgy véli, hogy bár lehetőség van tematikus kérdésekről folytatott vitára, a következtetések nem tekinthetők kötelező erejűnek sem a tagállamokra, sem az EU-ra nézve, amelyek mindegyike saját intézményi eljárásokkal rendelkezik e kérdések kezelésére; rámutat arra, hogy a választások (köztük az európai parlamenti választások) jelentik a megfelelő utat ahhoz, hogy a nép szuverenitása és a politikai döntések kézzelfogható fellépésekké váljanak;

Szervezés, összetétel és ütemezés

8. kifejezi reményét, hogy a konferencia tanácskozásait a résztvevők komolyan és szigorúan közelítik meg, és úgy véli, hogy a kétéves időszak jó minőségű vitákhoz fog vezetni, feltéve, hogy tiszteletben tartják az ezen állásfoglalásban meghatározott feltételeket;

9. azon a véleményen van, hogy a konferencia struktúrájának a lehető legegyszerűbbnek kell lennie, és valamennyi politikai erőnek képviseltetnie kell magát a döntéshozatal valamennyi szintjén;

10. javasolja, hogy a konferencia elnöki tisztét három, a viták lebonyolításához és megszervezéséhez szükséges bölcsességgel, tapasztalattal és semlegességgel rendelkező közszereplő töltse be, anélkül, hogy a következtetéseket megelőlegeznék; úgy véli, hogy az eljárások operatív felügyeletét és felülvizsgálatát a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlamentet alkotó képviselőcsoportok képviselőiből álló elnökségnek kell végeznie;

11. úgy véli, hogy a plenáris ülés egyharmada az Európai Parlament, kétharmada a nemzeti parlamentek képviselőiből állhatna, a politikai pluralizmus kellő tiszteletben tartása mellett; elismeri azonban, hogy még ez az összetétel is politikai legitimitási problémákat vet fel;

12. ellenzi a polgári agorák létrehozását, amelyek semmilyen körülmények között nem tekinthetők a tagállamok polgárait képviselőnek; rámutat, hogy ez az elképzelés komoly problémákat vet fel a polgárok kiválasztása, az ilyen agorák több uniós tagállamban történő szervezése, az említett polgárok részvételével és díjazásával kapcsolatos költségek, valamint e polgárok teljes folyamatban való tényleges és folyamatos részvétele tekintetében;

13. javasolja, hogy amennyiben szervezési elvként a polgárok hatékony és közvetlen részvételét valóban tiszteletben tartják, a jelölteket sorshúzással kell kiválasztani, különös figyelmet fordítva annak biztosítására, hogy képviseljék a tagállamok demográfiai helyzetét, valamint hogy tiszteletben tartsák a generációs, földrajzi, szociológiai és társadalmi-szakmai sokszínűséget;

14. úgy véli, hogy a tagállamok polgárai bevonásának leghatékonyabb, legméltányosabb és megkérdőjelezhetetlen módja a közvetlen demokrácia és különösen a népszavazások alkalmazása;

15. elítéli a kifejezetten a fiatalokat bevonó agorák szervezését, ami közvetlenül sérti a nagykorúság elérését követően a polgárok életkortól független egyenlőségének elvét, amely lehetővé téve számukra, hogy gyakorolhassák állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket; úgy véli továbbá, hogy az ilyen típusú kezdeményezések valószínűleg gerjesztik a nemzedékek közötti konfliktusokat, míg a nemzedékek közötti kölcsönös segítségnyújtás társadalmaink fontos alapja;

A konferencia munkájának lezárása

16. felszólítja a konferenciát, hogy munkája végén készítsen egységes, indokolással ellátott dokumentumot arról, hogy szükség van-e az EU intézményi működésének módosítására;

17. kitart amellett, hogy amennyiben a konferencia valóban felszólít a Szerződések módosítására, a tagállamok  nyújtsák be népszavazásra ezeket a módosításokat, ha alkotmányuk ezt lehetővé teszi;

 

°

° °

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

Utolsó frissítés: 2020. január 14.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat