Eljárás : 2020/2507(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0049/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0049/2020

Viták :

Szavazatok :

PV 16/01/2020 - 6.3
CRE 16/01/2020 - 6.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0013

<Date>{13/01/2020}13.1.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0049/2020</NoDocSe>
PDF 160kWORD 50k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az új nemzetgyűlés elnökének és elnökségének jogellenes megválasztására történt kísérlet (parlamenti puccs) után Venezuelában kialakult helyzetről</Titre>

<DocRef>(2020/2507(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Anna Fotyga, Hermann Tertsch, Jadwiga Wiśniewska, Karol Karski, Joanna Kopcińska, Ryszard Czarnecki, Bogdan Rzońca, Angel Dzhambazki, Andrey Slabakov, Charlie Weimers, Adam Bielan, Evžen Tošenovský, Veronika Vrecionová, Alexandr Vondra, Carlo Fidanza, Raffaele Fitto, Ruža Tomašić, Assita Kanko</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0048/2020

B9‑0049/2020

Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány az új nemzetgyűlés elnökének és elnökségének jogellenes megválasztására történt kísérlet (parlamenti puccs) után Venezuelában kialakult helyzetről

(2020/2507(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, a venezuelai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1], a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló 2014. december 18-i[2], a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i[3], a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i[4], a venezuelai helyzetről szóló 2017. április 27-i[5], a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i[6], a venezuelai választásokról szóló 2018. május 3-i[7], a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló 2018. július 5-i[8], a venezuelai helyzetről szóló 2018. október 25-i[9], a venezuelai helyzetről szóló, Guaidót Venezuela ideiglenes elnökének elismerő 2019. január 31-i[10], a venezuelai szükséghelyzetről szóló 2019. március 28-i[11], valamint a venezuelai helyzetről szóló 2019. július 18-i[12] állásfoglalására,–  tekintettel a nemzetközi kapcsolattartó csoport 2020. január 9-i nyilatkozatára, amely a nemzetgyűlés elnökeként Juan Guaidót támogatja, egyszersmind illegitimnek és antidemokratikusnak ítéli Luis Parra megválasztását,

 tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének 2020. január 5-i nyilatkozatára, amely szerint a január 5-én, vasárnap tartott választásokat a nemzetgyűlés demokratikus és alkotmányos működése ellen irányuló súlyos szabálytalanságok és cselekmények jellemezte események övezték, ami megakadályozza, hogy a nemzetgyűlés Venezuela legitim demokratikus szerveként teljesíteni tudja a venezuelai néptől kapott megbízatását,

 tekintettel az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának a venezuelai helyzetről szóló 2020. január 5-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségére újonnan kinevezett Josep Borrell (alelnök/főképviselő) 2019. december 21-i nyilatkozatára,

 tekintettel a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2017/2074 határozat módosításáról szóló, 2019. november 11-i (KKPB) 2019/1893 tanácsi határozatra[13], amely a fennálló politikai, gazdasági, társadalmi és humanitárius válságra, továbbá a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását gyengítő, tartós intézkedésekre válaszul egy évvel meghosszabbítja a Venezuelával szembeni szankciókat,

 tekintettel az említett, 2019. november 11-i (KKPB) 2019/1893 tanácsi határozatra, amelyben a Tanács úgy határozott, hogy a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekre vonatkozóan beilleszt a 2017/2074 határozatba egy új rendelkezést, amely szerint a Tanács és a főképviselő (alelnök/főképviselő) a kijelölt „felelős a személyes adatok kezeléséért”, különösen a Venezuelában jogsértésekért, súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelős természetes személyek jegyzéke tekintetében; azon természetes személyek jegyzéke tekintetében, akiknek a fellépései, szakpolitikái vagy tevékenységei máskülönben veszélyeztetik Venezuelában a demokráciát vagy a jogállamiságot; azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek tekintetében, akik, illetve amelyek Venezuelában emberi jogi jogsértésekért vagy súlyos jogi visszaélésekért, vagy a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelősek; azon természetes vagy jogi személyek, szervek vagy szervezetek tekintetében, akik, illetve amelyek fellépései, szakpolitikái vagy tevékenységei máskülönben veszélyeztetik Venezuelában a demokráciát vagy a jogállamiságot[14],

 tekintettel a Tanács 2019. szeptember 27-i határozatára, amellyel az Unió felvette a kínzásokban, valamint az egyéb súlyos emberi jogi jogsértésekben részt vevő venezuelai biztonsági erők és hírszerzési szervek hét tagját a szankciós jegyzékbe,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának (OHCHR) Venezueláról szóló 2019. július 4-i jelentésére, valamint az Emberi Jogi Tanács Genfben tartott, 2019. szeptember 9-i 42. ülésén elhangzott szóbeli tájékoztatására,

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2019. június 18-i nyilatkozatára, amelyben az Unió mély aggodalmát fejezi ki a venezuelai politikai és humanitárius helyzet romlása miatt,

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az el nem ismert nemzetgyűlés által hozott, Juan Guaidó parlamenti mentelmi jogát visszavonó határozatról szóló, 2019. április 4-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Venezueláról szóló 2019. január 10-i, 2019. január 26-i, 2019. február 24-i, valamint 2019. március 28-i nyilatkozatára,

 tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2019. március 2-i nyilatkozatára, amelyben az Unió határozottan kiáll amellett, hogy minden olyan intézkedés, amely veszélyeztetheti Juan Guaidó szabadságát, biztonságát vagy testi épségét a feszültségek fokozódását jelentené, a nemzetközi közösség pedig minden ilyen intézkedést határozottan elítélne;

 tekintettel a Római Statútum Venezuela általi 2000. június 7-i megerősítésére,

 tekintettel a Venezuelai Bolivári Köztársaság alkotmányára,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Nicolás Maduro kormánya, a rendőrség, a nemzeti gárda és a hadsereg által elkövetett, Juan Guaidó Venezuela nemzetgyűlési elnökévé történő, január 5-re kitűzött újraválasztásának meghiúsítását célzó erőszakos cselekmények megakadályozták, hogy Maduro ellenzéke bejusson a nemzetgyűlésbe, és ott ülést tartson; mivel a fegyveres erők, valamint a biztonságért felelős egyéb szervek tagjai megakadályozták az épületbe való bejutást, valamint meggátolták a sajtó belépését, ami egy újabb, az elmúlt években folyamatosan egyre hevesebbé váló erőszak és konfrontáció eszkalálódását erősítő lépést jelent; mivel Maduro kormánya gyengíti a legitim és demokratikus nemzetgyűlés azon hatáskörét és képességét, hogy eredményesen és akadályoztatás nélkül lássa el a venezuelai polgárok által ráruházott szerepét és megbízatását;

B. mivel ezen eseményeket terrorkampány, valamint az úgynevezett „Alacrán művelet” előzte meg, amelynek keretében a kormány aggályokat felvető módon 500 000 USD és 1 millió USD közötti összegeket fordított szavazatvásárlásra;

C. mivel továbbra is tart a Maduro-rezsim ellenzőinek üldözése és politikai zaklatása, és 22 képviselőt – köztük a nemzetgyűlés elnökét – megfosztottak parlamenti mentelmi jogától, többeket letartóztattak, megint mások pedig kénytelenek voltak elhagyni az országot vagy diplomáciai képviseleteken menedéket kérni;

D. mivel a Foro Penal[15] elnevezésű venezuelai szervezet szerint fokozódott a politikai elnyomás: jelenleg 399 politikai foglyot tartanak fogva, köztük legalább nyolc európai állampolgárt, és a 2014 óta letartóztatott politikai foglyok száma meghaladja a 15 000 főt;

E. mivel a durva kényszer és erő továbbra is fennálló alkalmazása – amit megerősített Nicolás Maduro illegitim elnök azon elhatározása is, hogy folytatja a hatalom bitorlását – a törvényesség minden képzetének lerombolására irányuló egyértelmű szándékot tükröz;

F. mivel az új elnök kinevezésére irányuló sikertelen kísérlet során a Maduro-párti rezsim a nemzetgyűlés belső és vitaszabályzatának 7., 8. és 11. cikkére, valamint a Venezuelai Bolivári Köztársaság alkotmányának 221. cikkére hivatkozott;

G. mivel a de facto venezuelai kormánynak az átlátható és békés választási folyamat meghiúsítására tett erőfeszítései ellenére a nemzetgyűlésen kívüli parlamenti képviselők bejutottak az épületbe, és hivatalosan újra megválasztották elnöknek Juan Guaidót;

H. mivel a 167 parlamenti képviselőből az El Nacional újság székházában rendkívüli ülés keretében összegyűlt 100 képviselő végső soron meg tudott felelni a Venezuelai Bolivári Köztársaság alkotmányában foglalt követelményeknek, megválasztotta a nemzetgyűlés elnökségét, valamint megválasztotta Juan Guaidót a nemzetgyűlés elnökének, aki az alkotmánynak megfelelően letette hivatali esküjét;

I. mivel ezekre az eseményekre a már pusztítás sújtotta Venezuelában kerül sor, ahol az erőszak fokozódása és a Nicolás Maduro de facto kormánya által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések tovább súlyosbítják a jelenlegi politikai, gazdasági, intézményi, társadalmi és humanitárius válsághelyzetet, amelynek következtében több mint 5 millió venezuelai kényszerült elhagyni hazáját, egyre nagyobb a gyógyszer- és élelmiszerhiány, és hiperinfláció alakult ki;

J. mivel a Nicolás Maduro de facto elnök és a Juan Guaidó vezette ellenzéki erők között 2018. május 16-án kezdődött, Norvégia közreműködésével folytatott közvetítő párbeszéd nem szolgált megoldással a válságra, amely épp ellenkezőleg, még súlyosabbá vált; mivel 2019. július 8-án folytatódott a párbeszéd Barbadoson, annak ellenére, hogy a de facto kormány nem tett eleget a párbeszéd megkezdéséhez szükséges követelményeknek;

1. elítéli a Nicolás Maduro de facto kormánya által elkövetett elnyomó cselekményeket, amelyek célja, hogy – újfent – eltüntessék a jogelleneségről tanúskodó nyomokat; elítéli továbbá a kényszer és az erő megkülönböztetés nélküli és folyamatos alkalmazását, valamint a tisztséget csalással megszerző, illegitim elnök hatalomban történő megerősítését;

2. ismételten mély aggodalmát fejezi ki az erőszak fokozódása és a Venezuelában kialakult súlyos szükséghelyzet miatt, amely komoly veszélyt jelent a polgárok életére;

3. kiemeli, hogy Nicolás Maduro rezsime a legkiszámíthatatlanabb és legjelentősebb fenyegetéssé vált a szubkontinens biztonsága és stabilitása szempontjából, amely a Venezuelával szomszédos országok integritását és stabilitását egyaránt veszélyezteti;

4. emlékeztet arra, hogy a helyi hatóságok letartóztatták azokat a venezuelaiakat, akiket a vádak szerint a venezuelai rezsim küldött azzal a céllal, hogy a destabilizáció és az emberi jogi jogsértések szóban forgó régiókban történő támogatása érdekében vállaljanak szerepet résztvevőként és végrehajtóként a tömegek mozgósítására irányuló törekvésekben;

5. kijelenti, hogy a választási folyamatok integritásának, alaposságának és átláthatóságának védelme alapvető fontosságú, különösen a latin-amerikai demokratikus rendszerek különböző választásain elkövetett állítólagos vagy egyértelmű manipulációk, különféle szabálytalanságok és csalások számos esetét követően; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szabálytalan választások ártatlan emberek életét követelő tüntetésekhez és összecsapásokhoz vezetnek, és szolidaritását fejezi ki Venezuela népével;

6. kitart amellett, hogy intézkedéseket kell hozni Venezuela és Irán szövetségével szemben, amelynek legsúlyosabb példája, hogy Venezuelát a Hezbollah – számos jogellenes tevékenység, többek között pénzmosás révén – platformként használja fel latin-amerikai tevékenységeihez és stratégiai terjeszkedéséhez;

7. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország támogatja a venezuelai Maduro-rezsimet, különösen pedig a szakértők, katonai és műszaki tanácsadók rendelkezésre bocsátása miatt;

8. aggodalmát fejezi ki annak kapcsán, hogy a kubai rendőri erők és katonai hírszerzés jelentik azt a stratégiai elemet, amely lehetővé tette Maduro törvénytelen rezsime számára a hatalom megtartását, ami Venezuelán belüli elfogadhatatlan külföldi politikai és katonai beavatkozásnak minősül;

9. felhívja a Tanácsot, hogy a venezuelai elnyomó rezsimmel szembeni sikertelen politikák fényében – amelyek bizonyítják, hogy Venezuelában teljeséggel lehetetlen a valódi demokratizálódási folyamat elindítása – a szankciók és korlátozó intézkedések végrehajtásával párhuzamosan hozza meg a lehető legszigorúbb intézkedéseket, valamint fokozza a politikai nyomást;

10. felhívja a Tanácsot, hogy vezessen be korlátozó intézkedéseket az illegitim rezsimmel szemben, azaz vessen ki szankciókat az elnyomó apparátus valamennyi tagjára, továbbá foglalja le az emberi jogi jogsértésekért és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelős illegitim állami hatóságok, valamint személyek tulajdonában lévő külföldi vagyoni eszközöket, ugyanakkor folyamatosan biztosítsa a lakosság biztonságát;

11. kéri, hogy az Európai Unió hatóságai korlátozzák e személyek és legközelebbi hozzátartozóik mozgását vagyoni eszközeik befagyasztásával és vízumaik felfüggesztésével;

12. elutasítja a 2019. november 11-i (KKPB) 2019/1893 tanácsi határozatot, amelynek új rendelkezése a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára biztosított új keletű, a (KKPB) 2017/2074 határozat I. és II. melléklete szerinti, a Venezuelában jogsértésekért vagy súlyos emberi jogi jogsértésekért, vagy a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelős természetes személyek jegyzékével összefüggő, valamint a Venezuelában jogsértésekért, súlyos emberi jogi jogsértésekért, a jogállamiság veszélyeztetéséért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelős természetes vagy jogi személyek fellépéseivel, szakpolitikáival vagy tevékenységeivel összefüggő adatkezelésre vonatkozó önkényes hatáskör bevezetésével módosítja a 2017/2074 határozatot;

13. sürgeti az Európai Uniót, hogy csatlakozzon az NBB részes államainak kezdeményezéséhez, amely a Nicolás Maduro de facto kormánya által elkövetett emberiség elleni bűncselekmények kivizsgálását tűzte ki célul a szóban forgó cselekmények elkövetőinek felelősségre vonásának szándékával;

14. támogatja azt a kezdeményezést, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával együttműködve vizsgálóbizottságot állítsanak fel annak megállapítására, hogy személy szerint kik felelősek a Venezuelán belüli, rendszerszintű emberi jogi jogsértések elkövetéséért;

15. sürgeti Venezuela de facto kormányát, hogy haladéktalanul tegyen eleget az emberi jogok venezuelai helyzetéről szóló OHCHR-jelentésben foglalt ajánlásoknak;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság és nemzetgyűlése legitim ideiglenes elnökének, a Lima-csoport nemzeti parlamentjeinek és kormányainak, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.

 

[1] HL C 285., 2017.8.29., 145. o.

[2] HL C 294., 2016.8.12., 21. o.

[3] HL C, 2016.8.30., 190.  o.

[4] HL C 86., 2018.3.6., 101. o.

[5] HL C 298., 2018.8.23., 137. o.

[6] HL C 463., 2018.12.21., 61. o.

[7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.

[8] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0313.

[9] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0436.

[10] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0061.

[11] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0327.

[12] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0007.

[13] HL L 291., 2019.11.12., 42. o.

[14] HL L 291., 2019.11.12., 42. o.

[15] A www.foropenal.com civil egyesület pro bono jogsegélyt nyújt az önkényesen fogvatartottak számára.

Utolsó frissítés: 2020. január 15.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat