Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0050/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0050/2020
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az új nemzetgyűlés elnökének és elnökségének jogellenes megválasztására történt kísérlet (parlamenti puccs) után Venezuelában kialakult helyzetről

13.1.2020 - (2020/2507(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
benyújtva az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Kati Piri, Javi López
az S&D képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0048/2020

Eljárás : 2020/2507(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0050/2020
Előterjesztett szövegek :
B9-0050/2020
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B9-0050/2020

Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány az új nemzetgyűlés elnökének és elnökségének jogellenes megválasztására történt kísérlet (parlamenti puccs) után Venezuelában kialakult helyzetről

(2020/2507(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1], a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló 2014. december 18-i[2], a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i[3], a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i[4], a venezuelai helyzetről szóló 2017. április 27-i[5], a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i[6], a venezuelai választásokról szóló 2018. május 3-i[7], a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló 2018. július 5-i[8], a venezuelai helyzetről szóló 2018. október 25-i[9], a venezuelai helyzetről szóló, Guaidó urat Venezuela legitim ideiglenes elnökének elismerő 2019. január 31-i[10], a venezuelai szükséghelyzetről szóló 2019. március 28-i[11], valamint a venezuelai helyzetről szóló 2019. július 18-i[12] állásfoglalására,

– tekintettel a szóvivőnek a Nemzetgyűlésben történtekről szóló 2020. január 5-i nyilatkozatára, valamint a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a Nemzetgyűléssel kapcsolatos legutóbbi fejleményekről az EU nevében tett 2020. január 9-i nyilatkozatára,

– tekintettel a Venezuelával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport 2020. január 9-i nyilatkozatára,

– tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) a Venezuelában történt közelmúltbeli eseményekről szóló 2020. január 10-i állásfoglalására,

– tekintettel a Lima-csoport 2020. január 5-i nyilatkozatára,

– tekintettel a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2017/2074 határozat módosításáról szóló, 2019. november 11-i (KKBP) 2019/1893 tanácsi határozatra[13], amely 2020. november 14-ig meghosszabbítja a jelenleg hatályos célzott korlátozó intézkedéseket,

– tekintettel Venezuela alkotmányára,

– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az EU, annak tagállamai és az Európai Parlament ismételten kijelentették, hogy a Nemzetgyűlés az egyetlen legitim és demokratikusan megválasztott szerv Venezuelában; mivel a venezuelai alkotmány 194. cikke szerint „a Nemzetgyűlés tagjai közül egyéves időtartamra megválaszt egy elnököt és két alelnököt, valamint egy titkárt és egy titkárhelyettest, akik nem tagjai a Nemzetgyűlésnek”; mivel erre a választásra 2020. január 5-én kellett volna sort keríteni;

B. mivel 2019. január 23-án Juan Guaidó, a Nemzetgyűlés legitim módon és demokratikusan megválasztott elnöke a venezuelai alkotmány 233. cikkével összhangban felesküdött Venezuela ideiglenes elnökének; mivel őt Venezuela ideiglenes elnökének több mint 50 ország, köztük a legtöbb uniós tagállam, valamint maga az EU is elismerte;

C. mivel a Nemzetgyűlés 2020. január 5-i hivatalos ülésén a Maduro-rezsim biztonsági erői megpróbálták megakadályozni, hogy a Nemzetgyűlés tagjai ülést tartsanak a Nemzetgyűlés irányító testületének megalakítása céljából; mivel a jogalkotási palotát körülvevő területet teljes körűen megszállta a katonaság, és a bejutást ellenőrzőpontok révén megakadályozták; mivel a környéken tevékenykedő fegyveres csoportok megtámadták és zaklatták a Nemzetgyűlés tagjait, újságírókat és diplomatákat;

D. mivel egy kaotikus és viharos ülésszak során a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) jogalkotói – számos ellenzéki másként gondolkodóval együtt – a demokratikus normák egyértelmű megsértésével Luis Parrát választották a Nemzetgyűlés új elnökévé; mivel az EU úgy véli, hogy a Parra megválasztásához vezető szavazás nem jogszerű, mivel nem tartja tiszteletben sem a szabályzatokban meghatározott megfelelő eljárásokat – például a határozatképességet –, sem pedig a demokratikus alkotmányos elveket;

E. mivel erőszakkal megakadályozták, hogy Juan Guaidó belépjen az ülésterembe, és ennek következményeképpen az El Nacional napilap központjában rendkívüli nemzetgyűlési ülést tartottak; mivel ezen az ülésen 100 jogalkotó – kényelmesen meghaladva a határozatképességhez szükséges 84 főt – újraválasztotta a Nemzetgyűlés elnökévé; mivel Juan Pablo Guanipa és Carlos Berribeitia képviselőket megválasztották első és második alelnöknek, Angelo Palmerit pedig kinevezték főtitkárnak;

F. mivel ezzel párhuzamosan Nicolás Maduro Luis Parrát elismerte a Nemzetgyűlés legitim elnökének, és bejelentette, hogy tárgyalásokba kezd az új Nemzeti Választási Tanács megalakításáról annak érdekében, hogy hamarosan parlamenti választásokra kerülhessen sor; mivel a Lima-csoport késlekedés nélkül elítélte ezeket az eseményeket, és az Amerikai Államok Szervezete, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Ecuador, Bolívia, Kolumbia, Paraguay, Panama, Costa Rica, Chile, Guatemala, Uruguay és Argentína megtagadta elismerését Parrától, ismételten elismerve legitim elnökként Guaidót; mivel egyedül Oroszország ismerte el Parrát a Nemzetgyűlés legitim elnökének;

G. mivel ezek az események tovább súlyosbították az országot sújtó végletes megosztottságot és politikai válságot, és mivel további akadályokat gördítettek a válság békés és demokratikus megoldására irányuló erőfeszítések elé; mivel Venezuelában jelenleg van: egy szabályosan megválasztott irányító testülettel rendelkező Nemzetgyűlés; egy párhuzamos nemzetgyűlési irányító testület, amelyet a PSUV és az ellenzék kisebbsége támogat; egy törvénytelen alkotmányozó gyűlés, amely visszaél a Nemzetgyűlés feladatköreivel; egy Legfelsőbb Bíróság, amely a rezsim által jogellenesen kinevezett bírákból áll; a Nemzetgyűlés által kinevezett bírák csoportja, akik „Száműzött Legfelsőbb Bíróságot” alakítottak; Juan Guaidó mint ideiglenes elnök; továbbá a magát államfőnek nyilvánító Nicolás Maduro;

H. mivel az EU-nak továbbra is meggyőződése, hogy a békés, politikai és demokratikus megoldás az egyetlen fenntartható kiút a venezuelai válságból, és együttműködést folytat a nemzetközi és regionális partnerekkel a nemzetközi kapcsolattartó csoport révén; mivel a válság kezelésére irányuló korábbi – tárgyalásra és párbeszédre építő – kísérletek nem hoztak kézzelfogható eredményeket;

1. kifejezi szolidaritását a súlyos humanitárius és politikai válság hatásaitól szenvedő venezuelai nép iránt és teljes támogatásáról biztosítja;

2. ismételten teljes támogatásáról biztosítja a Nemzetgyűlést, Venezuela jelenlegi egyetlen legitim demokratikus testületét, amelynek hatásköreit helyre kell állítani és tiszteletben kell tartani, beleértve többek között a Nemzetgyűlés tagjainak előjogait és biztonságát; teljes támogatásáról biztosítja Juan Guaidót, a Nemzetgyűlés egyetlen legitim elnökét;

3. határozottan elutasítja a Nemzetgyűlés demokratikus, alkotmányos és átlátható működésének megsértését, a folyamatos megfélemlítést, megvesztegetést, zsarolást és erőszakot, valamint a tagjaival szemben hozott önkényes döntéseket;

4. ismételten megerősíti azon korábbi álláspontját, amely szerint a békés, demokratikus és inkluzív megoldás jelenti az egyetlen fenntartható kiutat a jelenlegi politikai patthelyzetből és az abból fakadó súlyos társadalmi és humanitárius válságból;

5. újfent felszólítja a Tanácsot, hogy vezessen be további szankciókat az emberi jogok megsértéséért és az elnyomásért felelős de facto állami hatóságokra vonatkozóan; támogatja az EU ezzel kapcsolatos nyilatkozatát;

6. követeli valamennyi politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását; megismétli korábbi felhívásait a venezuelai kormányhoz, hogy haladéktalanul vessen véget a politikai vezetők, újságírók és az ellenzék tagjai elnyomásának;

7. kéri, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) továbbra is fejtsen ki tevékenységet a nemzetközi kapcsolattartó csoporton keresztül annak érdekében, hogy szabad és tisztességes elnökválasztások révén békés és demokratikus megoldás szülessen;

8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság és Nemzetgyűlése legitim ideiglenes elnökének, a Lima-csoport kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.

Utolsó frissítés: 2020. január 15.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat