ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a venezuelai helyzetről

13.1.2020 - (2020/2507(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Reinhard Bütikofer
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

B9‑0052/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a venezuelai helyzetről

(2020/2507(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő), Josep Borrellnek a legutóbbi venezuelai fejleményekről az EU nevében tett, 2020. január 9-i nyilatkozatára,

– tekintettel a Venezuelával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport 2020. január 9-i, az Európai Külügy Szolgálat (EKSZ) által kiadott nyilatkozatára,

– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkére,

– tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2018. február 8-i[1], 2018. május 3-i[2], 2018. július 5-i[3], 2018. október 25-i[4], 2019. január 31-i[5], 2019. március 28-i[6] és 2019. július 18-i[7] állásfoglalására,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a venezuelai nemzetgyűlés új vezetőségének megválasztását övező 2020. január 5-i kaotikus incidensek valamennyi érintett szereplő részéről komoly aggályokat vetnek fel az ország intézményeinek életképességével és felelősségteljes kormányozhatóságával kapcsolatban;

B. mivel 2020. január 5-én a nemzetközi megfigyelők és a média szerint Juan Guaidót, a nemzetgyűlés még mindig hivatalban lévő elnökét megakadályozták abban, hogy újraválasztása céljából belépjen a venezuelai nemzetgyűlés épületébe, amikor a nemzetgyűlésből felfüggesztett képviselők kíséretében be akart oda menni;

C. mivel a nemzetgyűlés tagjai számára biztosítani kell, hogy a venezuelai polgároktól kapott parlamenti mandátumukat a megfélemlítés és a megtorlás bármely formájától mentesen gyakorolhassák;

D. mivel a nemzetgyűlésben tartott választás, ahol Luis Parra nyerte el az elnökséget a 2020-es parlamenti ciklusra, Juan Guaidónak az El Nacional újság épületében tartott, ugyanerre a tisztségre vonatkozó újraválasztásával együtt azt jelentette, hogy a nemzetgyűlésnek két elnöke lett; mivel komoly kétségek merültek fel mindkét választási eljárás legitimitását illetően, mivel számos szabálytalanságra és több esetben megfélemlítésre került sor, nem beszélve arról, hogy a szavazók állítólagos száma ellentmondásos, ami tovább súlyosbítja a már amúgy is katasztrofális helyzetet;

E. mivel mindkét elnök az ellenzéki pártok ugyanazon politikai csoportjához tartozott, amíg Luis Parrát a Primero Justicia 2019 decemberében állítólagos korrupció miatt fel nem függesztette, Juan Guaidó pedig a 2020. január 5-i eseményeket követően úgy nem döntött, hogy elhagyja a Voluntad Populart;

F. mivel a nyilatkozatokkal, vádaskodásokkal és politikusok lejáratásával teli kaotikus jelenetek a következő napokban is folytatódtak; mivel komoly szükség van a káosz leküzdésére és a jelenlegi helyzet tárgyalásos megoldására, mivel a venezuelai nemzetgyűlés 2020. évi elnökének megválasztásával kapcsolatos incidenseket követően fennáll a további intézményi instabilitás kockázata, annak kockázata mellett, hogy világszerte még inkább csökken a Venezuela intézményeinek életképességébe vetett bizalom;

G. mivel e mély és sokrétű konfliktus megoldásának a jogállamiság keretein belül és a nemzetközi normáknak megfelelően kell megvalósulnia, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania a demokráciát és az emberi jogokat;

H. mivel a venezuelai intézmények újabb önkinyilatkoztatások és ehhez hasonló cselekmények miatti további destabilizálódása komoly kockázatot jelent a már most is gyúlékony, akár polgárháborúval fenyegető helyzet fokozódása szempontjából, valamint Venezuelán túlmutató, továbbgyűrűző hatásokat okozhat, nem utolsó sorban mivel egyre több migráns menekül a szomszédos országokba;

I. mivel az EU-nak abban kell szerepet vállalnia, hogy továbbra is felajánlja a közvetítést az országon belüli konfliktusban részt vevő valamennyi szereplő között, és ezt a szerepet hatékonyan be is tudja tölteni, ugyanis számos uniós tagállam szoros kapcsolatokat ápol Venezuelával;

1. mély aggodalmát fejezi ki a helyzet romlása és a venezuelai nemzetgyűlés elnökének 2020. évi választási folyamatában részt vevő valamennyi szereplő magatartása által okozott további intézményi destabilizáció miatt;

2. teljes körű felvilágosítást kér az incidensekről és valamennyi érintett személy és intézmény fellépésének demokratikus megfelelőségéről;

3. felkéri az összes érintett szereplőt, hogy az ország stabil jövőjét helyezzék a saját személyes előmenetelükre vonatkozó megfontolások elé, és oldják meg a nemzetgyűlés vezetése körüli konfliktust, amely mind a nemzetgyűlést, mind az ellenzéket megosztotta;

4. hangsúlyozza, hogy sürgősen törekedni kell az egyértelmű eljárásokkal jellemzett intézményi stabilitásra, és kéri az összes érintett szereplőt, hogy kerüljenek minden olyan fellépést, amelyek növelhetik a venezuelai intézmények életképességével kapcsolatos bizalmatlanságot, amelyek elfordíthatják a venezuelai lakosságot a politikától, vagy erőszakhoz vezethetnek;

5. hangsúlyozza, hogy a válság végső megoldásához minden tekintetben helyre kell állítani a venezuelai demokráciát; ismétli, hogy az erőszak nem fog békét teremteni, hanem tovább destabilizálja majd az országot;

6. kitart amellett, hogy a venezuelai hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a véleménynyilvánítás szabadságát és a békés gyülekezéshez való jogot; felszólítja az összes szereplőt, hogy mondjanak le a túlzott, aránytalan és válogatás nélküli erőszak alkalmazásáról, amit a nemzetközi jog egyértelműen és kétséget kizáró módon tilt;

7. hangsúlyozza a venezuelai nép önrendelkezésének és demokratikus akarata tényleges kifejezésének fontosságát; felszólítja a politikai vezetőket, hogy tartózkodjanak minden olyan fellépéstől vagy felhívástól, amely további nyugtalanságot szítana és politikai instabilitást idézne elő;

8. egyetért a Michelle Bachelet, emberi jogi ENSZ-főbiztos által az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2019. július 5-i ülésén elmondott beszédben kifejtett állásponttal, amely szerint „a válságból egyetlen út vezet ki, az, hogy párbeszédet kezdünk egymással”;

9. aggodalmának ad hangot annak esetleges kockázata miatt, hogy a venezuelai erőszak és zavargások a szomszédos országokra is átterjednek, és fennáll a veszélye annak, hogy ez végül a régióban kitörő háborúhoz vezet; sürgeti az összes szereplőt, köztük a nemzetközi közösség szereplőit is, hogy kifejezetten zárják ki a válság nem békés, katonai beavatkozással, többek között alacsony intenzitású hadviseléssel járó megoldását;

10. hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a harmadik országokra vonatkozó kettős mércét, és hogy az EU-nak és tagállamainak következetesnek kell lenniük a harmadik országokkal kapcsolatos álláspontjaik tekintetében; emlékeztet az egységes uniós válasz fontosságára, amely egy szilárd és még inkább hiteles uniós álláspont alapjául szolgál;

11. hangsúlyozza, hogy az EU készen áll arra, hogy közvetítsen és támogassa az ország stabilizálása felé tett lépéseket, és hogy kizárja az erőszak alkalmazását és a nemzetközi katonai beavatkozást;

12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, Venezuela kormányának és hatóságainak, valamint az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek.

 

• [1] HL C 463., 2018.12.21., 61. o.
• [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.
• [3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0313.
• [4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0436.
• [5] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0061.
• [6] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0327.
• [7] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0007.