Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0069/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0069/2020

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a nemek közötti bérszakadékról

22.1.2020 - (2019/2870(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Jadwiga Wiśniewska, Elżbieta Rafalska
az ECR képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2019/2870(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0069/2020
Előterjesztett szövegek :
B9-0069/2020
Viták :
Elfogadott szövegek :

B9‑0069/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a nemek közötti bérszakadékról

(2019/2870(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (3) bekezdésére és 5. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8., 151., 153. és 157. cikkére, valamint 2. jegyzőkönyvére,

 tekintettel a szociális jogok európai pillérére,

 tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjére, valamint annak fenntartható fejlődési céljaira, különösen az 1., 5., 8. és 10. célra, továbbá az azokra vonatkozó konkrét célkitűzésekre és mutatókra,

 tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség európai unióbeli helyzetéről szóló 2019. évi bizottsági éves jelentésre,

 tekintettel „A nemek közötti bérszakadék megszüntetése: kulcsfontosságú szakpolitikák és intézkedések” című, 2019. június 13-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel „A nemek közötti egyenlőséget biztosító gazdaságok az EU-ban: A következő lépések” című, 2019. november 22-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra[1],

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a nemek közötti bérszakadék felszámolására irányuló küzdelem továbbra is prioritásnak számít az összes tagállamban;

B. mivel a társadalmi fejlődést és a gazdasági növekedést elsősorban a tagállamoknak kell előmozdítaniuk, például azáltal, hogy strukturális reformokat hajtanak végre és rendezett költségvetési politikát folytatnak; mivel az uniós kezdeményezések e területen nem képesek helyettesíteni a tagállami erőfeszítéseket, és ezt nem is szabad célként kitűzni;

C. mivel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikák elősegítik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, és előfeltételei a jólét, a versenyképesség és a foglalkoztatás, valamint az inkluzivitás és a társadalmi kohézió előmozdításának;

D. mivel a nők Unió-szerte aránytalanul alacsonyabb jövedelemben részesülnek, mint a férfiak; mivel az Eurostat adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére alacsonyabb a férfiakénál, és a nemek közötti bérszakadék az EU-ban továbbra is hozzávetőlegesen 16%, ami csak nagyon lassan csökken, sőt, egyes tagállamokban egyenesen növekszik; mivel ezenfelül az egész életen át megszerzett összjövedelemre vonatkozó, a nemek közötti szakadékot jelző mutató szerint a különbség az EU 28 országában kb. 40%;

E. mivel a nemek közötti bérszakadék a férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbség, amelyet a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában fejeznek ki; mivel a havi bruttó keresetet tekintve a 15 és 24 év közötti munkavállalók körében a nemek közötti különbség (7%) kevesebb mint ötödét tette ki a 65 éves vagy annál idősebb munkavállalók esetében mért (38%-os nemek közötti) különbségnek; mivel a szegénység elsősorban azokban a családokban koncentrálódik, ahol a nők az egyedüli keresők: 2017-ben a szegénység kockázatának kitett egyedülálló anyák aránya az Unióban 35% volt, szemben az egyedülálló apák 28%-os arányával[2];

F. mivel a fogyatékossággal élő nők között a munkaképes korúak több mint fele gazdaságilag inaktív; mivel a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya valamennyi tagállamban magasabb a fogyatékossággal élő nők körében, mint a nem fogyatékossággal élő nők körében;

G. mivel a nemek közötti bérszakadék a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségek egész sorának következménye, mint amilyen többek között a nemi szegregáció az oktatásban, a képzésben és a foglalkoztatásban, a szegregáció a foglalkozások terén, a nemek közötti egyenlőtlenség a vezetői és döntéshozatali pozíciók terén, valamint a nők gyakoribb részmunkaidős foglalkoztatása;

H. mivel 2018-ban a 20–64 év közötti foglalkoztatott nők 30,8%-a dolgozott részmunkaidőben, szemben a férfiak 8%-os arányával;

I. mivel a gyermekek vagy a keresőképtelen felnőttek gondozása céljából történő részmunkaidős munkavégzésről gyakrabban számolnak be nők (29%), mint férfiak (6%); mivel a gyermekek, az idősek, a beteg vagy fogyatékossággal élő családtagok és a keresőképtelen felnőttek gondozása elkötelezettséget igényel, ritkán jár utána fizetés és a társadalom nem értékeli megfelelően, annak ellenére, hogy óriási társadalmi jelentőséggel bír, hozzájárul a szociális jóléthez, és olyan gazdasági mutatókkal mérhető mint a GDP;

J. mivel az EU-ban ugyan a diplomások közel 60%-a nő, továbbra is aránytalanul alulreprezentáltak a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén, valamint a digitális karrierpályák esetében; mivel ennek eredményeként a foglalkoztatási egyenlőtlenség új formákat ölt, és az oktatásra irányuló beruházások ellenére a fiatal nők körében még mindig kétszer akkora a gazdasági inaktivitás esélye, mint a fiatal férfiak esetében;

K. mivel az EU-nak megvannak az eszközei ahhoz, hogy segítse a tagállamokat a bevált gyakorlatok megosztásában az erre rászoruló tagállamok támogatása érdekében, különösen az egyenlőség és a nemek közötti bérszakadék területén;

1. felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a nemek közötti bérszakadék csökkentésére irányuló törekvéseiket az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének nemzeti szintű érvényesítése útján, többek között a fizetések átláthatóságának javítását célzó intézkedések révén;

2. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a nők foglalkoztatását és pénzügyi függetlenségét elősegítő politikákat, különösen a marginalizált csoportokhoz tartozó nők munkaerőpiaci integrációját elősegítő politikákat;

3. felhívja a tagállamokat, hogy a nemi alapú munkaerőpiaci szegmentáció kezelése érdekében tegyenek az egyenlőség előmozdítását célzó hatékony intézkedéseket az oktatás és a foglalkoztatás terén, és ennek jegyében támogassák a nők formális, informális és nem formális oktatását, valamint egész életen át tartó tanulását és szakképzését annak biztosítása érdekében, hogy a nők részt vehessenek a minőségi foglalkoztatásban, valamint élhessenek a jövőbeli munkaerőpiaci keresletnek megfelelő át-, illetve továbbképzési lehetőségekkel; kéri különösen a lányok esetében a vállalkozói készségek, a TTMM-tárgyak, a digitális oktatás és a pénzügyi jártasság nagyobb mértékű, korai életkortól kezdődő támogatását, a meglévő oktatási sztereotípiák leküzdése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy több nő lépjen be a fejlődő és jól fizető ágazatokba;

4. felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak a munka és a családi élet összeegyeztetését segítő intézkedéseket és hatékonyan hajtsák végre a már meglévő uniós intézkedéseket, például javítsák a hozzáférhető, minőségi és megfizethető gondozási szolgáltatásokat;

5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemek közötti bérszakadék megszüntetését és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó valamennyi erőfeszítés során alkalmazzanak integrált megközelítést, többek között a foglalkoztatási stratégiák és más gazdasági és szociális politikák – például az ifjúság, az oktatás, az adózás, a családi juttatások, a szociális védelem és az egészségügyi ellátás – közötti szinergiák előmozdítása révén, hatáskörüknek megfelelően;

6. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a párbeszédet az érdekelt felekkel, többek között a szociális partnerekkel, a vállalkozásokkal, a nemzeti esélyegyenlőségi szervekkel és az e területen tevékenykedő szervezetekkel;

7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

 

Utolsó frissítés: 2020. január 27.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat