<Date>{22/01/2020}22.1.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0071/2020</NoDocSe>
PDF 152kWORD 47k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>benyújtva az eljárási szabályzat 111. cikkének (3) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról és az említett rendelet helyesbítéséről szóló, 2019. október 4-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről</Titre>

<DocRef>(C(2019)07227 – 2019/2843(DEA))</DocRef>


<Depute>Anna Zalewska</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>


B9‑0071/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról és az említett rendelet helyesbítéséről szóló, 2019. október 4-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről

(C(2019)07227 – 2019/2843(DEA))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról és az említett rendelet helyesbítéséről szóló, 2019. október 4-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)07227),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

 tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 37. cikke (5) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére és 53a. cikke (6) bekezdésére,

 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében szereplő arányosság elvére, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvre,

 tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (3) bekezdésére,

A. mivel a titán-dioxid (TiO2) a természetben széles körben előforduló titán-oxid, amely számos kristályos formában létezik, beleértve a rutilt, a brookitot és az anatázt;

B. mivel a TiO2 semleges, termikusan stabil, nem éghető, oldhatatlan vegyület, amelyet az Egyesült Nemzetek vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere nem sorol be veszélyesként;

C. mivel a TiO2-t – a fényt szóró és az ultraibolya fényt felszívó képessége miatt – több mint egy évszázada széles körben használják színezőanyagként, olyan globális piacot teremtve, amelynek értéke 2025-ben várhatóan meghaladja a 25 milliárd eurót;

D. mivel a TiO2-t számos ágazatban széles körben alkalmazzák, többek között a kozmetikai, a gyógyszer-, a kerámia-, a csomagoló, az építő-, a gépjárműalkatrész-, valamint az elektromos és elektronikaiberendezés-ágazatban;

E. mivel az 1272/2008/EK rendeletnek (a továbbiakban: a CLP-rendelet) a műszaki fejlődéshez történő 14. hozzáigazítása során a Bizottság javaslatot tett a TiO2 por alakú keverékeinek 2. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként történő harmonizált besorolására, annak ellenére, hogy a „Klimisch” pontszámok adatai bizonyítottan nem megbízhatóak, számos tagállam a tudományos bizonyítékokkal kapcsolatos aggályokra hivatkozva határozottan szemben áll, valamint ez – precedenst teremtve – negatív következményekkel járhat az egyéb poralapú vegyületek osztályozása tekintetében;

F. mivel a CLP-rendelet 37. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az érintett anyagnak a vonatkozó osztályozási és címkézési elemekkel együtt a VI. melléklet 3. részének 3.1. táblázatába történő felvételére vonatkozóan, amennyiben úgy találja, hogy az adott anyag osztályozásának és címkézésének harmonizációja „megfelelő”; a CLP-rendelet ezért nem kötelezi a Bizottságot arra, hogy folytassa a harmonizált osztályozást, hanem úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak alternatív megoldásokat is fontolóra kell vennie;

G. mivel a 2. jegyzőkönyv 5. cikke többek között kimondja, hogy „A jogalkotási aktus tervezetének figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy az Unióra, a nemzeti kormányokra, a regionális vagy helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre és a polgárokra háruló pénzügyi vagy igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányban álljanak az elérendő célkitűzésekkel”;

H. mivel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] (REACH-rendelet) szerinti kockázatértékelési bizottság elutasította a rákkeltő veszélyességi osztály 1A. és 1B. kategóriájába való besorolást azon az alapon, hogy túlterhelés esetén a TiO2 patkánytüdőkre gyakorolt káros hatása nem lényegi jellemzőjéhez, hanem annak por alakjához kapcsolódnak, ami szélsőséges koncentrációk (250 mg/m³) hosszas belélegzése után 18 hónapon át tartó kockázatot jelent, mivel lassan oldódik fel e por a tüdőben;

I. mivel ez a következtetés túlnyomórészt patkányokon végzett kísérleteken alapult[3]; mivel e tanulmány szerzői és a REACH-rendelet szerinti kockázatértékelési bizottság kijelentette, hogy „nincs meggyőző tudományos bizonyíték a patkányok tüdejében megfigyelt adenokarcinóma emberei szervezetre vonatkozó relevanciájának megkérdőjelezésére”; mivel a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítással kapcsolatos nyilvános konzultációs folyamat néhány elismert résztvevője – például a német munkahelyi balesetbiztosítási egyesület – kijelentette, hogy „nincs bizonyítéka a titán-dioxiddal dolgozó munkahelyeken előforduló tüdőrák eseteinek”[4]; mivel a TiO2-ra vonatkozó munkahelyi expozíciós előírásokat a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok keretében harmonizált foglalkozási expozíciós határértékek révén lehetne bevezetni, amint azt számos tagállam és más érdekelt is javasolta;

J. mivel ez a karcinogenitási besorolás a szilárd és folyékony formában TiO2-t tartalmazó termékekre is hatással lehet, amelyeket – biztonságosságuk szigorú vizsgálata ellenére – potenciálisan nem biztonságos termékekként stigmatizálnának; mivel ez félrevezetheti a fogyasztókat és üzleti bizonytalanságot teremthet;

K. mivel a karcinogenitási besorolás összeegyeztethetetlen a számos tudományágban uralkodó innovációs környezettel, és potenciálisan véget vethet a TiO2 levegő- és víztisztításra, légköri hűtésre szolgáló megoldásokban, valamint a mérgező és káros anyagok koncentrációjának csökkentésére irányuló alkalmazásokban való használatának[5][6][7];

L. mivel ez a körforgásos gazdaságban az újrafeldolgozást és az újrafelhasználást is hátrányosan érintené, mivel a besorolás új kötelezettségeket állapítana meg a legalább 1%-ban TiO2-t tartalmazó hulladékok (azaz műanyagok, tapéta, festékmaradványok, porcelán és bútorok) kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozóan, mivel ezek veszélyesnek minősülnek, még akkor is, ha nem jelentenek potenciális veszélyt az emberi egészségre nézve; mivel jelenleg nincsenek olyan kereskedelmileg életképes alternatívák, amelyek biztosítanák az emberi egészség magas szintű védelmét, és amelyek a TiO2 hatékonyságát és funkcionalitását is megőriznék;

M. mivel a TiO2-t a REACH-rendelettel összhangban értékelik, és ez a folyamat átfogóbb és részletesebb értékelést fog nyújtani;

1. kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;

2. úgy véli, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet nem a CLP-rendelettel összhangban kellett volna elfogadni, mivel az az egyedi tulajdonságaik miatt veszélyes anyagokra vonatkozik, és a TiO2 átfogóbb és részletesebb értékelése a REACH-rendelet keretében még folyamatban van;

3. úgy véli, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet túllépi a TiO2-pornak való munkahelyi expozícióból eredő lehetséges egészségügyi kockázatok kezeléséhez szükséges és arányos mértéket, valamint azzal a kockázattal jár, hogy nem biztonságos anyagként stigmatizálják az anyagot más formában;

4. felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza a felhatalmazáson alapuló rendeletet, és a munkahelyi egészségvédelmi jogszabályok keretében vegyen fontolóra más lehetőségeket, például a TiO2-ra vonatkozó harmonizált foglalkozási expozíciós határérték bevezetését;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;

6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

[1] HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

[3] K.P. Lee, H.J. Trochimowicz, C.F. Reinhardt, a két éven át belélegzés útján titán-dioxidnak (TiO2) kitett patkányok tüdőjének reakciói, Toxicology and Applied Pharmacology 79 (1985), 179–182. o.

[5] R. Zouzelka, J. Rathousky: „ Photocatalytic abatement of NOx pollutants in the air using commercial functional coating with porous morphology”, J. Heyrovsky Fizikai Kémiai Intézet, Prágai Vegytani és a Műszaki Egyetem, Applied Catalysis B: Environmental 217 (2017), 466–476. o.

[6] W.R. Siah, N.A. Roslan, H.O. Lintang, M. Shamsuddin, L. Yuliati: „Photocatalytic Removal of 2,4-D Herbicide on Lanthanum Oxide-Modified Titanium Dioxide,” Advanced Materials Research, 1112 (2015), 168-171. o.

[7] N.S. Alim, H.O. Lintang, L. Yuliati: „Photocatalytic removal of phenol over titanium dioxide-reduced graphene oxide photocatalyst” IOP Conference Series: Materials Science and Engineering 107 (2016), 012001.

Utolsó frissítés: 2020. január 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat