Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0071/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0071/2020
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról és az említett rendelet helyesbítéséről szóló, 2019. október 4-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről

22.1.2020 - (C(2019)07227 – 2019/2843(DEA))

benyújtva az eljárási szabályzat 111. cikkének (3) bekezdése alapján

Anna Zalewska
az ECR képviselőcsoport nevében

B9‑0071/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról és az említett rendelet helyesbítéséről szóló, 2019. október 4-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről

(C(2019)07227 – 2019/2843(DEA))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról és az említett rendelet helyesbítéséről szóló, 2019. október 4-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)07227),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

– tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 37. cikke (5) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére és 53a. cikke (6) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében szereplő arányosság elvére, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvre,

– tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (3) bekezdésére,

A. mivel a titán-dioxid (TiO2) a természetben széles körben előforduló titán-oxid, amely számos kristályos formában létezik, beleértve a rutilt, a brookitot és az anatázt;

B. mivel a TiO2 semleges, termikusan stabil, nem éghető, oldhatatlan vegyület, amelyet az Egyesült Nemzetek vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere nem sorol be veszélyesként;

C. mivel a TiO2-t – a fényt szóró és az ultraibolya fényt felszívó képessége miatt – több mint egy évszázada széles körben használják színezőanyagként, olyan globális piacot teremtve, amelynek értéke 2025-ben várhatóan meghaladja a 25 milliárd eurót;

D. mivel a TiO2-t számos ágazatban széles körben alkalmazzák, többek között a kozmetikai, a gyógyszer-, a kerámia-, a csomagoló, az építő-, a gépjárműalkatrész-, valamint az elektromos és elektronikaiberendezés-ágazatban;

E. mivel az 1272/2008/EK rendeletnek (a továbbiakban: a CLP-rendelet) a műszaki fejlődéshez történő 14. hozzáigazítása során a Bizottság javaslatot tett a TiO2 por alakú keverékeinek 2. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként történő harmonizált besorolására, annak ellenére, hogy a „Klimisch” pontszámok adatai bizonyítottan nem megbízhatóak, számos tagállam a tudományos bizonyítékokkal kapcsolatos aggályokra hivatkozva határozottan szemben áll, valamint ez – precedenst teremtve – negatív következményekkel járhat az egyéb poralapú vegyületek osztályozása tekintetében;

F. mivel a CLP-rendelet 37. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az érintett anyagnak a vonatkozó osztályozási és címkézési elemekkel együtt a VI. melléklet 3. részének 3.1. táblázatába történő felvételére vonatkozóan, amennyiben úgy találja, hogy az adott anyag osztályozásának és címkézésének harmonizációja „megfelelő”; a CLP-rendelet ezért nem kötelezi a Bizottságot arra, hogy folytassa a harmonizált osztályozást, hanem úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak alternatív megoldásokat is fontolóra kell vennie;

G. mivel a 2. jegyzőkönyv 5. cikke többek között kimondja, hogy „A jogalkotási aktus tervezetének figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy az Unióra, a nemzeti kormányokra, a regionális vagy helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre és a polgárokra háruló pénzügyi vagy igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányban álljanak az elérendő célkitűzésekkel”;

H. mivel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] (REACH-rendelet) szerinti kockázatértékelési bizottság elutasította a rákkeltő veszélyességi osztály 1A. és 1B. kategóriájába való besorolást azon az alapon, hogy túlterhelés esetén a TiO2 patkánytüdőkre gyakorolt káros hatása nem lényegi jellemzőjéhez, hanem annak por alakjához kapcsolódnak, ami szélsőséges koncentrációk (250 mg/m³) hosszas belélegzése után 18 hónapon át tartó kockázatot jelent, mivel lassan oldódik fel e por a tüdőben;

I. mivel ez a következtetés túlnyomórészt patkányokon végzett kísérleteken alapult[3]; mivel e tanulmány szerzői és a REACH-rendelet szerinti kockázatértékelési bizottság kijelentette, hogy „nincs meggyőző tudományos bizonyíték a patkányok tüdejében megfigyelt adenokarcinóma emberei szervezetre vonatkozó relevanciájának megkérdőjelezésére”; mivel a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítással kapcsolatos nyilvános konzultációs folyamat néhány elismert résztvevője – például a német munkahelyi balesetbiztosítási egyesület – kijelentette, hogy „nincs bizonyítéka a titán-dioxiddal dolgozó munkahelyeken előforduló tüdőrák eseteinek”[4]; mivel a TiO2-ra vonatkozó munkahelyi expozíciós előírásokat a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok keretében harmonizált foglalkozási expozíciós határértékek révén lehetne bevezetni, amint azt számos tagállam és más érdekelt is javasolta;

J. mivel ez a karcinogenitási besorolás a szilárd és folyékony formában TiO2-t tartalmazó termékekre is hatással lehet, amelyeket – biztonságosságuk szigorú vizsgálata ellenére – potenciálisan nem biztonságos termékekként stigmatizálnának; mivel ez félrevezetheti a fogyasztókat és üzleti bizonytalanságot teremthet;

K. mivel a karcinogenitási besorolás összeegyeztethetetlen a számos tudományágban uralkodó innovációs környezettel, és potenciálisan véget vethet a TiO2 levegő- és víztisztításra, légköri hűtésre szolgáló megoldásokban, valamint a mérgező és káros anyagok koncentrációjának csökkentésére irányuló alkalmazásokban való használatának[5][6][7];

L. mivel ez a körforgásos gazdaságban az újrafeldolgozást és az újrafelhasználást is hátrányosan érintené, mivel a besorolás új kötelezettségeket állapítana meg a legalább 1%-ban TiO2-t tartalmazó hulladékok (azaz műanyagok, tapéta, festékmaradványok, porcelán és bútorok) kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozóan, mivel ezek veszélyesnek minősülnek, még akkor is, ha nem jelentenek potenciális veszélyt az emberi egészségre nézve; mivel jelenleg nincsenek olyan kereskedelmileg életképes alternatívák, amelyek biztosítanák az emberi egészség magas szintű védelmét, és amelyek a TiO2 hatékonyságát és funkcionalitását is megőriznék;

M. mivel a TiO2-t a REACH-rendelettel összhangban értékelik, és ez a folyamat átfogóbb és részletesebb értékelést fog nyújtani;

1. kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;

2. úgy véli, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet nem a CLP-rendelettel összhangban kellett volna elfogadni, mivel az az egyedi tulajdonságaik miatt veszélyes anyagokra vonatkozik, és a TiO2 átfogóbb és részletesebb értékelése a REACH-rendelet keretében még folyamatban van;

3. úgy véli, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet túllépi a TiO2-pornak való munkahelyi expozícióból eredő lehetséges egészségügyi kockázatok kezeléséhez szükséges és arányos mértéket, valamint azzal a kockázattal jár, hogy nem biztonságos anyagként stigmatizálják az anyagot más formában;

4. felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza a felhatalmazáson alapuló rendeletet, és a munkahelyi egészségvédelmi jogszabályok keretében vegyen fontolóra más lehetőségeket, például a TiO2-ra vonatkozó harmonizált foglalkozási expozíciós határérték bevezetését;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;

6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

Utolsó frissítés: 2020. január 27.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat