ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a nemek közötti bérszakadékról

22.1.2020 - (2019/2870(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Christine Anderson, France Jamet, Nicolaus Fest, Joachim Kuhs
az ID képviselőcsoport nevében

B9‑0083/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a nemek közötti bérszakadékról

(2019/2870(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a nemek közötti bérszakadékról szóló, 2020. január 13-i bizottsági közleményre,

– tekintettel a P-003684/2019. számú írásbeli választ igénylő kérdésre adott bizottsági válaszra,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a nemek közötti bérszakadék a férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbség, amelyet a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában fejeznek ki;

B. mivel a nemek közötti bérszakadékot hivatalosan „kiigazítatlan” mutatóként határozzák meg, azaz nem veszi figyelembe az egyéni jellemzőket;

C. mivel az EU már jó ideje összehangolt erőfeszítéseket tesz a nemek közötti bérszakadék megszüntetése érdekében;

D. mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok a nemek közötti bérszakadék ágazatspecifikus átlagairól az Unióban, és a Bizottság nem gyűjt ilyen adatokat;

1. emlékeztet arra, hogy a bérmegállapítási mechanizmusok a tagállamok és a szociális partnerek hatáskörébe tartoznak;

2. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 153. cikkének (5) bekezdése a fizetések kérdését kifejezetten kizárja az uniós fellépések hatálya alól;

3. úgy véli, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a Bizottság nem avatkozhat be a tagállamok munkaerőpiacaiba és azok keretrendszereibe;

4. emlékeztet a nemek közötti bérszakadék meghatározásának hiányos, „kiigazítatlan” jellegére, azaz nem veszi figyelembe azokat az egyedi jellemzőket, amelyek a jövedelemkülönbséget részben vagy egészben magyarázhatják, mint például az iskolázottság, a ledolgozott órák száma, a munka típusa, a karrier megszakítása vagy a gyermekvállalás utáni részmunkaidő;

5. felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság egyes tanulmányokban a továbbra is fennálló nemek közötti bérszakadékot azzal magyarázza, hogy kihagyott változókra (például karriermegszakításokra) és nem megfigyelhető változókra (például tárgyalási előnyökre), valamint az oktatás és a karrier megválasztására vonatkozó nemspecifikus preferenciákra hivatkozik;

6. emlékeztet arra, hogy számos tanulmány azt mutatja, hogy kiigazított mérés alkalmazása esetén a nemek közötti bérszakadék alig lépi túl a statisztikai hibahatárt;

7. szorgalmazza, hogy minden jövőbeli elemzés a nemek közötti bérszakadék kiigazított mutatójára épüljön, figyelembe véve minden olyan megfigyelhető szempontot, amely potenciálisan befolyásolhatja a díjazást, így például a karriermegszakításokat, az egyes ágazatokban a karrier megválasztásával kapcsolatos nemspecifikus preferenciákat stb.;

8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.