Eljárás : 2019/2907(DEA)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0091/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0091/2020

Viták :

Szavazatok :

PV 12/02/2020 - 11.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


<Date>{05/02/2020}5.2.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0091/2020</NoDocSe>
PDF 149kWORD 46k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 111. cikkének (3) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. október 31-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről</Titre>

<DocRef>(C(2019)07772 - 2019/2907(DEA))</DocRef>


<Depute>Marie Toussaint, Bas Eickhout</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission> 

Eric Andrieu, Maria Arena, Manon Aubry, Tiziana Beghin, Manuel Bompard, Marc Botenga, Delara Burkhardt, Mohammed Chahim, Leila Chaibi, Ignazio Corrao, Rosa D’Amato, Clare Daly, Pascal Durand, Cornelia Ernst, Eleonora Evi, Laura Ferrara, Mario Furore, Chiara Gemma, Dino Giarrusso, Raphaël Glucksmann, Sylvie Guillaume, Jytte Guteland, Martin Hojsík, Evin Incir, Aurore Lalucq, Martina Michels, Piernicola Pedicini, Sira Rego, Daniela Rondinelli, Günther Sidl, Kathleen Van Brempt, Nikolaj Villumsen, Mick Wallace, Marco Zullo


B9‑0091/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról szóló,  2019. október 31-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről

(C(2019)07772 - 2019/2907(DEA))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)07772),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

 tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére és 16. cikke (5) bekezdésére,

 tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

 tekintettel a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 23-i (EU) 2018/540 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre[3],

 tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló, 2016. október 5-i (EU) 2016/1841 tanácsi határozatra[4];

 tekintettel az ENSZ 2019. évi, Madridban (Spanyolország) tartandó éghajlatváltozási konferenciájáról (COP25) szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására[5],

 tekintettel az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseire, amelyek támogatják a klímasemleges EU 2050-ig történő megvalósítását,

 tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására[6],

 tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre  (COM (2019)0640),

 tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására[7],

 tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (3) bekezdésére,

A. mivel az éghajlatváltozásról szóló, 2015. évi Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás), amely az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája 21. ülését követően jött létre, arra kötelezi az aláíró feleket, hogy „a globális átlaghőmérsékletnek az iparosodás előtti szintekhez viszonyított emelkedését jóval 2 °C alatt tartsák és erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest ne haladja meg a 1,5 °C-ot”;

B. mivel a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatást okozó gázkibocsátások a legjelentősebbek az éghajlatváltozást kiváltó tényezők közül; mivel az új gázipari infrastruktúrát úgy tervezik, hogy legalább 40–50 évig, és egyes esetekben még hosszabb ideig tartson; mivel a Bizottság megállapította, hogy a közös érdekű projektek negyedik listáját nem vetették alá fenntarthatósági vagy éghajlati értékelésnek;

C. mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben felsorolt új gázinfrastruktúra-projektek megépítése ismét tartósítja a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, ami összeegyeztethetetlen a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásokkal;

D. mivel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalásában a transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatát szorgalmazza a közös érdekű projektek következő listájának elfogadása előtt annak érdekében, hogy a jogi keret összhangba kerüljön az intelligens hálózatok kiépítésének prioritásával, valamint ne kerüljön sor a magas szén-dioxid-kibocsátással járó kényszerű beruházásokra; mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról első olvasatban elfogadott, 2019. április 17-i álláspontjában a 27. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A Bizottság 2020. december 31-ig értékeli a 347/2013/EU rendelet hatékonyságát és szakpolitikai koherenciáját, és e felülvizsgálat eredményeként értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ebben az értékelésben a Bizottság megvizsgálja többek között a 2030-ra vonatkozó uniós energia- és éghajlat-politikai célokat, az EU hosszú távú szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalását és az energiahatékonyság elsődlegességének elvét. Az értékelést adott esetben az említett rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat is kísérheti.”;

E. mivel a Parlament elismeri az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a közös érdekű projektek uniós listáján állandó számú villamosenergia-projekt szerepeljen, amelyek szükségesek az európai energetikai átállás hatékony előkészítéséhez;

F. mivel alapvető fontosságú az energiaellátás biztonságának és az energiafüggetlenség uniós céljainak elérése, ám a túlbecslés, a felesleges kapacitások és a használaton kívüli létesítmények csak magasabb díjakhoz vezetnek, aláásva az uniós ipar versenyképességét és növelve a polgárok energiaszámláit;

1. kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;

3. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be egy új, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely kerüli a fosszilis tüzelőanyagok bármely új infrastruktúrájának kiépítését, és amely teljes mértékben összeegyeztethető a Párizsi Megállapodásban vállalt uniós és tagállami kötelezettségekkel;

4. hangsúlyozza, hogy a 347/2013/EU rendeletet 2020. december 31-ig felül kell vizsgálni, és ezzel egyidejűleg iránymutatásokat kell kiadni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében megvalósuló kiadásokra, valamint a közös érdekű projektek ötödik listájára irányuló projektek kiválasztására vonatkozóan, összhangban az Unió és a tagállamok Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

[2] HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

[3] HL L 90., 2018.4.6., 38. o.

[4] HL L 282., 2016.10.19., 1. o.

[5] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0079.

[6] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0078.

[7] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.

Utolsó frissítés: 2020. február 7.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat