Eljárás : 2019/2967(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0093/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0093/2020

Viták :

PV 12/02/2020 - 18
CRE 12/02/2020 - 18

Szavazatok :

PV 13/02/2020 - 7.4
CRE 13/02/2020 - 7.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0039

<Date>{05/02/2020}5.2.2020</Date>
<NoDocSe>B9-0093/2020</NoDocSe>
PDF 184kWORD 60k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>a B9-XXXX. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az Európai Unió prioritásairól az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 64. ülésszakára vonatkozóan</Titre>

<DocRef>(2019/2967(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Frances Fitzgerald, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Cindy Franssen, Pernille Weiss, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Maria da Graça Carvalho, Ewa Kopacz</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Evelyn Regner, Maria Noichl, Heléne Fritzon, Pina Picierno, Lina Gálvez Muñoz, Maria Manuel Leitão Marques, Monika Beňová, Marina Kaljurand, Alessandra Moretti</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Samira Rafaela, María Soraya Rodríguez Ramos, Chrysoula Zacharopoulou, Katalin Cseh, Moritz Körner, Hilde Vautmans, Irène Tolleret, Radka Maxová, Sylvie Brunet, Karen Melchior</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Monika Vana, Alice Kuhnke, Ernest Urtasun, Kim Van Sparrentak, Niklas Nienaß, Erik Marquardt, Petra De Sutter, Diana Riba i Giner, Tineke Strik, Henrike Hahn, Alexandra Geese, Michael Bloss, Salima Yenbou, Anna Cavazzini, Gwendoline Delbos-Corfield, Hannah Neumann, Tilly Metz, Marie Toussaint, David Cormand</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Eugenia Rodríguez Palop, Miguel Urbán Crespo, Idoia Villanueva Ruiz, Pernando Barrena Arza, Manon Aubry, Manuel Bompard, José Gusmão, Niyazi Kizilyürek, Giorgos Georgiou, Anne-Sophie Pelletier, Petros Kokkalis, Malin Björk, Elena Kountoura, Stelios Kouloglou, Silvia Modig, Nikolaj Villumsen</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

B9-0093/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 64. ülésszakára vonatkozóan

(2019/2967(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 64. ülésszakára és annak kiemelt témájára, amely a Pekingi Nyilatkozat és a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtásának felülvizsgálata és értékelése,

 tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciájára, melyet 1995 szeptemberében rendeztek Pekingben, tekintettel továbbá a nők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatban Pekingben elfogadott nyilatkozatra és cselekvési platformra, valamint az ezt követően az ENSZ „Peking +5, +10, +15 és +20” rendkívüli ülésszakain 2000. június 9-én, 2005. március 11-én, 2010. március 2-án, illetve 2015. március 9-én elfogadott, a Pekingi Nyilatkozat és a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtására irányuló további fellépésekről és kezdeményezésekről szóló záródokumentumokra,

 tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. évi ENSZ-egyezményre,

 tekintettel a 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és annak fenntartható fejlődési céljaira, különösen a 3. és az 5. fenntartható fejlődési célra,

 tekintettel a 2015. december 12-i Párizsi Megállapodásra,

 tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által készített, „Peking +25 – A Pekingi Cselekvési Platform uniós tagállamok általi végrehajtásának ötödik áttekintése” című, 2019. évi jelentésre,

 tekintettel az Európai Gazdasági Bizottság ECE/AC.28/2019/3. számú határozatára (Peking + 25 regionális felülvizsgálati ülés),

 tekintettel a Tanács által 2015. október 26-án elfogadott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2016–2020-as időszakra szóló uniós cselekvési tervre (GAP II), valamint az ehhez kapcsolódó, a Bizottság és a főképviselő által 2019. szeptember 11-én közzétett 2018. évi éves végrehajtási jelentésre,

 tekintettel a 2017. szeptemberi „Reflektorfény” EU–ENSZ-kezdeményezésre, melynek célja a nők és a lányok elleni erőszak valamennyi formájának felszámolása,

 tekintettel a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2018. december 10-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel „A nemek közötti egyenlőséget biztosító gazdaságok az EU-ban: A következő lépések” című, 2019. december 9–10-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel az Európai Tanácsnak a nemek közötti egyenlőségről, az ifjúságról és a digitalizációról szóló, 2018. december 6-i következtetéseire,

 tekintettel az uniós kereskedelmi megállapodásokban a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2018. március 13-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a nők magán- és közszférán belüli gazdasági szerepvállalásának az EU-beli növeléséről szóló 2017. október 3-i állásfoglalására[2],

 tekintettel az EU-ban a nemek egyenlőségéről és az adópolitikáról szóló, 2019. január 15-i állásfoglalására[3],

 tekintettel az EU Isztambuli Egyezményhez való csatlakozásáról és a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedésekről szóló 2019. november 28-i állásfoglalására[4],

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 157. cikkének (4) bekezdésére,

 tekintettel a Tanácshoz intézett kérdésre az Európai Unió prioritásairól az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága 62. ülésszakára vonatkozóan (O-000006/2020 – B9-XXXX),

 tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés és az Alapjogi Charta is rögzít, ezért a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése fontos eszköz ezen elv valamennyi uniós szakpolitikába, intézkedésbe és fellépésbe való beépítéséhez, beleértve a külső dimenziót is;

B. mivel a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség nem csupán alapvető emberi jog, amelyet a nőknek és férfiaknak egyaránt meg kell védeniük, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődés előrehaladásának és a szegénység csökkentésének előfeltétele, valamint a békés, virágzó és fenntartható világ eléréséhez szükség alap;

C. mivel bár a Pekingi Cselekvési Platformot 25 évvel ezelőtt hozták létre, az 1995-ben meghatározott kihívások közül sok továbbra is releváns (például számos egyéb mellett a bérek és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség, a nők alacsonyabb foglalkoztatási rátája, a döntéshozatalban való alulreprezentáltság, a nem fizetett munka egyenlőtlen eloszlása vagy a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos tapasztalatok); mivel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 64. ülésszaka a Pekingi Nyilatkozat és a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtásának, az ENSZ-közgyűlés 23. rendkívüli ülésszaka eredményeinek, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend teljes körű megvalósításának felülvizsgálatára és értékelésére fog összpontosítani;

D. mivel az ötödik fenntartható fejlődési cél a nemek közötti egyenlőség megvalósítására, valamint a nők és lányok szerepvállalásának világszerte történő növelésére irányul; mivel az ötödik fenntartható fejlődési cél önálló cél, ami azt jelenti, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend egészében és valamennyi fenntartható fejlődési cél megvalósításában érvényesíteni kell; mivel a nők szerepvállalásának növelése azt jelenti, hogy biztosítjuk számukra az ahhoz szükséges eszközöket, hogy gazdaságilag függetlenek legyenek, egyenlő mértékben legyenek képviselve a társadalomban, az élet minden területén egyenlő szerepet játsszanak, valamint nagyobb hatalommal rendelkezzenek a közéletben, és maguk hozhassák az életüket befolyásoló valamennyi döntést;

E. mivel az Unió globális vezetői szerepet tölt be, hiszen az Unió nyújtja a világon a legtöbb fejlesztési segélyt, és tagállamaival együtt világszerte a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) több mint felét biztosítja, továbbá a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egyik fő támogatója, és elkötelezett ennek végrehajtása mellett; mivel a fejlesztési politikára vonatkozó európai konszenzus az EU külső tevékenységének valamennyi területén alapelvként és prioritásként határozta meg a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és lányok emberi jogait, továbbá társadalmi szerepvállalásuk növelését és védelmét;

F. mivel világszerte szervezett, aggasztó visszaesés figyelhető meg a nők és az LMBTIQ-személyek jogainak terén; mivel ez a visszaesés azokban a tagállamokban is látható, ahol a genderellenes mozgalmak törekszenek a szexuális és reprodukciós egészség és jogok korlátozására, a szexuális nevelés és a társadalmi nemekkel foglalkozó tanulmányok betiltására, valamint támogatják az Isztambuli Egyezmény elleni lejárató kampányokat; mivel e visszalépést a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek a terén egyenértékűnek kell tekinteni a demokrácia elleni támadásokkal;

G. mivel a bérek és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség 2013 óta csökken az Unióban , de továbbra is magas (mintegy 16%, illetve 37 %); mivel a nemek közötti foglalkoztatási különbség továbbra is 11,5 százalékponton stagnál; mivel a nők még mindig csaknem négyszer nagyobb eséllyel dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak, és ez a szám 2013 óta gyakorlatilag változatlan;

H. mivel Európában és világszerte a nők továbbra is nagyobb részét látják el a gyermekek és idősebb rokonok gondozásával járó feladatoknak, mint a férfiak; mivel például a nők a becslések szerint átlagosan körülbelül 13 órával több nem fizetett munkát végeznek hetente, mint a férfiak; mivel némi előrelépés ellenére egyes tagállamokban még nem valósultak meg teljes mértékben az intézményes gyermekgondozás biztosítására vonatkozó barcelonai célkitűzések, és az Unióban a háztartások közel egyharmada még mindig nehezen engedheti meg magának, hogy fizessen a gyermekgondozásért; mivel jelentős különbségek tapasztalhatók az idősek és a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott intézményes tartós ápolási-gondozási szolgáltatások elérhetősége, valamint a tagállamok e szolgáltatásokra fordított kiadásai tekintetében;

I. jóllehet a döntéshozói szerepekben 2013 óta majdnem mindenütt nőtt a nők aránya, az előrehaladás jellemzően lassú és nem következetes; mivel a nők alulreprezentáltságának mértéke az ágazatok és tagállamok között és ezeken belül is eltérő; mivel számos gazdasági és üzleti döntéshozói pozícióban, a sportban, a diplomáciában és az Európai Unió Bíróságán különösen alacsony a nők aránya (kb. 20% vagy kevesebb);

J. mivel csaknem minden harmadik egyedülálló nő és férfi ki van téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, és az egyedülálló szülők túlnyomó többségét (87%) nők teszik ki; mivel a nem uniós migráns háttérrel rendelkezők mintegy fele és a fogyatékossággal élő nők közel egyharmada ki van téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának; mivel a roma közösség öt tagjából négy a lakóhelye szerinti országban a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezik, és a (16 év feletti) roma nők kevesebb mint egyötödének van munkája;

K. mivel az Isztambuli Egyezmény értelmében a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértésének és a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés egy formájának minősül; mivel a nemi alapú erőszak továbbra is mindennapi valóság az Unióban élő nők és lányok milliói számára; mivel az Unióban minden második nőt ért már szexuális zaklatás, és minden harmadik nőt ért már fizikai és/vagy szexuális erőszak; mivel a nők és a lányok teszik ki az emberkereskedelem áldozatainak kétharmadát; mivel a nők egyes, interszekcionális és halmozott megkülönböztetésnek kitett csoportjai még inkább ki vannak téve a nemi alapú erőszak különböző formáinak; mivel a megkülönböztetés elleni küzdelem a jogszabályok és gyakorlatok terén, valamint a megkülönböztető attitűdök és normák elleni küzdelem olyan területeken, mint a gyermekházasság és más, szokásokon alapuló gyakorlatok, erősíti a nők jogait és szerepvállalását; mivel a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások megtagadása a nők elleni erőszak egyik formája;

L. mivel az online erőszak megjelenése (beleértve az online gyűlöletbeszédet, az internetes fenyegető zaklatást, megfélemlítést vagy zaklatást, valamint a szexuális tartalmú képek beleegyezés nélküli megosztását) egyre nagyobb aggodalomra ad okot, mivel az ilyenfajta erőszak hallgatásra készteti a nőket, és eltántoríthatja őket attól, hogy vezető szerepet vállaljanak a közéletben; mivel a közfeladatokat ellátó nők, például a politikusok, az újságírók, valamint a nők és a kisebbségek jogaiért küzdők egyre inkább áldozataivá válnak a szexista internetes zaklatásnak; mivel a nők a munkahelyen is ki vannak téve a nemi alapú zaklatásnak és megfélemlítésnek, amit a közelmúltbeli globális #MeToo mozgalom is egyértelműen igazolt és elismert;

M. mivel a szexuális és reprodukciós egészséghez és jogokhoz való hozzáférés terén jelentős eltérések tapasztalhatók világszerte, de a tagállamokon belül és a tagállamok között is; mivel a hozzáférés megtagadása vagy korlátozása különösen árt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek; mivel a 2019. évi Fogamzásgátlási atlasz által vizsgált minden országnak többet kell tennie annak érdekében, hogy javítsa az információkhoz és a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférést, hogy ily módon az emberek maguk hozhassák meg a reproduktív életükkel kapcsolatos döntéseket;

N. mivel a nők a pozitív változások előmozdítói, és hozzájárulnak a konfliktusmegelőzéshez és -rendezéshez, a békeépítéshez, a béketárgyalásokhoz és a konfliktust követő újjáépítéshez;

O. mivel a nemek közötti egyenlőség a fenntartható fejlődés és az éghajlati kihívások hatékony kezelése egyik előfeltétele annak érdekében, hogy olyan igazságos és méltányos átállás valósuljon meg, amelyből senki sem marad ki; mivel minden éghajlat-politikai fellépésnek magában kell foglalnia a nemek közötti egyenlőség szempontját és az interszekcionális szempontot; mivel a nőknek a változásért dolgozó vezetőként, szakemberként és műszaki szakemberekként nagyobb szerepet kell játszaniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén;

P. mivel a nők gazdasági szerepvállalása alapvetően fontos a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés szempontjából; hangsúlyozza a nők vállalkozói készsége támogatásának, a nők kereskedelmi szakpolitikákban és megállapodásokban betöltött szerepének, valamint a nők olyan feltörekvő gazdasági területekbe való bevonásának fontosságát, mint az IKT, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM), a digitális ágazat, a mesterséges intelligencia és a zöld gazdaság, amelyek a fenntartható növekedés és a nők pénzügyi függetlenségének előmozdítói;

1. a következő ajánlásokat teszi a Tanácsnak:

Általános megjegyzések

a. erősítse meg szilárd elkötelezettségét a Pekingi Cselekvési Platform és az azt követő felülvizsgálati konferenciák, valamint az ezekkel felvázolt, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedések iránt; ismételten megerősíti, hogy a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek a megvalósítása érdekében végzett munkához olyan összehangolt és több ágazatra kiterjedő megközelítésre van szükség, amely valamennyi érdekelt felet bevonja, és fellép a megkülönböztetés tartós, halmozott formáival, az uralkodó nemi sztereotípiákkal és a nemek közötti egyenlőség hiányával szemben;

b. hangsúlyozza az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 2020. március 9. és 20. között tartandó 64. ülésszaka pozitív kimenetelének fontosságát, többek között a politikai nyilatkozatban vázolt, jövőbe mutató, ambiciózus kötelezettségvállalások elfogadása révén;

c. biztosítsa, hogy az Unió egységes állásponttal rendelkezzen, és határozottan lépjen fel annak érdekében, hogy egyértelműen elítélje a nemek közötti egyenlőség terén tapasztalható visszalépést, valamint a nők jogait, autonómiáját és emancipációját  aláásó intézkedéseket minden területen; ismerje el, hogy e visszalépés leküzdésének egyik értelmes módja a nemek közötti, jogokon alapuló egyenlőség tevékeny előmozdítása és a nemek közötti egyenlőség minden területen való érvényesítése;

d. vállalja, hogy határozottan támogatja az ENSZ Szervezete a Nemek Közötti Egyenlőségért és a Nők Társadalmi Szerepvállalásának Növeléséért munkáját, amely a nők jogainak előmozdítását célzó ENSZ-rendszer központi szereplője, és amely a szakpolitikák megváltoztatása és a fellépések koordinálása érdekében az összes érdekelt felet összehozza; szólítsa fel az ENSZ valamennyi tagállamát és az Uniót, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást az ENSZ Szervezete a Nemek Közötti Egyenlőségért és a Nők Társadalmi Szerepvállalásának Növeléséért számára;

e. biztosítsa a Parlament és annak Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága teljes körű bevonását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 64. ülésszakán képviselendő uniós állásponttal kapcsolatos döntéshozatali folyamatba;

Az Unió mint globális szereplő

f. biztosítsa az összes meglévő külső uniós eszköz és politika koherenciáját és kiegészítő jellegét a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése tekintetében, beleértve az uniós kereskedelempolitikát, a fejlesztéspolitikáról szóló új európai konszenzust, a fejlesztési együttműködésben a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére irányuló uniós forráscsomagot, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervet;

g. folytasson olyan értékalapú kereskedelempolitikát, amely magában foglalja a munkaügyi és környezeti jogok védelmének magas szintű biztosítását, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok, többek között a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartását; emlékeztessen arra, hogy valamennyi uniós kereskedelmi és beruházási megállapodásnak általánosan érvényesítenie kell a nemek közötti egyenlőséget, és tartalmaznia kell egy ambiciózus és érvényesíthető fejezetet a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről; ismerje el, hogy az uniós megállapodásokban foglalt kereskedelmi kötelezettségvállalások sohasem írhatják felül az emberi jogokat, a nők jogait vagy a környezetvédelmet, és figyelembe kell venniük a helyi, társadalmi és gazdasági környezetet;

h. külső fellépéseiben vállaljon határozott vezető szerepet a lányok és nők jogai, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítését illetően, különösen biztonsági politikájában, külpolitikájában, fejlesztési és együttműködési politikájában, valamint újítsa meg a 2020 utáni külkapcsolatokban érvényesítendő, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet és tegye azt még ambiciózusabbá; tegyen eleget a Parlament azon felhívásának, hogy az EU továbbra is támogassa a Reflektorfény kezdeményezést, amely az EU és az ENSZ közötti partnerség a nők és lányok elleni erőszak valamennyi formájának 2030-ig történő felszámolása érdekében;

i. kétszerezze meg a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az összes fenntartható fejlődési cél – különösen a 3. és az 5. fenntartható fejlődési cél – végrehajtására irányuló erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen nőt vagy lányt se érjen hátrányos megkülönböztetés, erőszak vagy kirekesztés, valamint hogy minden nő férjen hozzá az egészségügyi ellátáshoz, az élelemhez, az oktatáshoz és a munkalehetőségekhez;

j. tegyen meg mindent annak érdekében, hogy felszámolja a nemi erőszak háborús és elnyomó fegyverként való használatát, és hogy mind az EU, mind tagállamai gyakoroljanak nyomást a harmadik országok kormányaira és az ilyen nemi alapú erőszak elkövetésében érintett régiókban az összes érdekelt félre abból a célból, hogy véget vessenek ennek a gyakorlatnak, az elkövetőket állítsák bíróság elé, valamint hogy az áldozatok gyógyulása és felépülése érdekében vállaljanak részt a túlélők, az érintett nők és közösségek érdekében végzett munkában;

k. ösztönözze a nők békefenntartási, békeépítési és közvetítési folyamatokban, valamint az EU katonai és polgári válságkezelési műveleteiben való nagyobb arányú részvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz. határozatával összhangban, különös tekintettel a konfliktusokkal kapcsolatos szexuális erőszakra; emlékeztessen arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő konfliktuselemzés – a közösségi alapú szereplőkkel és a nők szervezeteivel folytatott konzultáció révén – lehetővé teheti a nők konfliktusban betöltött szerepének jobb megértését;

l. építse be a nemek közötti egyenlőség szempontját az uniós és tagállami humanitárius segítségnyújtásba, valamint vegye figyelembe a szexuális és reprodukciós egészség és jogok szempontját, mivel a szexuális és reprodukciós egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alapvető szükséglet válsághelyzetekben;

m. határozottan ítélje el az „általános tilalmi szabályt”, amely megtiltja a nemzetközi szervezeteknek, hogy családtervezési támogatást kapjanak az Egyesült Államoktól, amennyiben terhességmegszakítási szolgáltatásokat vagy azokkal kapcsolatos tanácsadást nyújtanak, azokat ajánlják vagy azokért lobbiznak; tekintse ezt a szabályt közvetlen támadásnak a nők és lányok jogai ellen, és visszalépésnek az e tekintetben elért eredmények tekintetében; sürgősen szólítsa fel az EU-t és tagállamait, hogy a szexuális és reprodukciós egészség és jogok finanszírozásának jelentős támogatásával ellensúlyozzák az általános tilalmi szabály hatását, és szüntessék meg a finanszírozási hiányt;

n. vegye figyelembe, hogy a fejlődő országokban a nőket és a lányokat aránytalanul sújtják az éghajlatváltozás negatív hatásai, ami növeli a meglévő egyenlőtlenségeket, és veszélyezteti a nők és lányok egészségét, biztonságát és gazdasági jólétét; emlékeztessen arra, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés akkor a leghatékonyabb, ha a nők és a lányok aktív szerepet játszanak, mivel ők a nagy változások előmozdítói;

A nők gazdasági és politikai szerepvállalásának növelése

o. fokozza a nők nagyobb mértékű munkaerő-piaci integrációjára irányuló erőfeszítéseket, és javítsa a női vállalkozások támogatását, mivel ezek kulcsfontosságú tényezők a hosszú távú inkluzív gazdasági növekedés elérése, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és a nők pénzügyi függetlenségének ösztönzése szempontjából; tegyen intézkedéseket a nők munkanélküliségének kezelésére, különös tekintettel a tartós munkanélküliségre;

p. erősítse meg a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbségek végleges megszüntetését célzó jogszabályi és nem jogszabályi erőfeszítéseket és határozottan szerezzen érvényt az egyenlő díjazás elvének, a részmunkaidőben foglalkoztatottak bérének a teljes munkaidős egyenértékkel való összhangjának biztosítása, valamint a díjazás átláthatóságát növelő és nagyobb jogi egyértelműséget biztosító jogszabályok elfogadása révén, a nemi alapú részrehajlás és a bérszerkezetbeli megkülönböztetés feltárása érdekében, továbbá lépjen fel a foglalkoztatásban tapasztalható – akár vertikális, akár horizontális jellegű – szegregációval szemben, valamint a munkáltatók előítéleten alapuló munkaerő-felvételi és előléptetési döntéseivel szemben; segítse elő az ellátási infrastruktúrába, az oktatásba és az egészségügyi ellátásba, valamint az elérhető, megfizethető és minőségi gondozási – köztük gyermekgondozási, a rászorulók számára nyújtott ápolási és idősgondozási – közszolgáltatások egész életen át tartó biztosításába való új beruházásokat, valamint biztosítsa a terhes nők erős védelmét és munkavállalói jogait a terhességeik alatt és után;

q. támogasson olyan politikákat, amelyek támogatják a háztartási és gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlő megosztását, valamint folytasson küzdelmet a gondozással kapcsolatos nemi normák és a nemek közötti egyenlőtlen elvárások ellen olyan megfelelő politikák végrehajtása révén, amelyek bevonják a férfiakat a szükséges változásba;

r. ismerje el az adózás nőkre és a különböző típusú háztartásokra (kétkeresős háztartások, női és férfi egykeresős háztartások stb.) gyakorolt eltérő hatásait, és biztosítsa, hogy az adórendszerek mozdítsák elő és védjék a nemek közötti egyenlőséget és a nők méltányos adóztatását azáltal, hogy felszámolják az adóügyi rendelkezések minden nemi alapú részrehajlását és minden más olyan ösztönzőt, amelyek állandósítják az egyenlőtlen nemi szerepeket;

s. fokozza a horizontális és vertikális munkaerő-piaci szegmentáció és a bizonytalan munka elnőiesedése elleni küzdelmet, és biztosítson megfelelő intézkedéseket a megkülönböztetés többféle formájával szembesülő nők számára; biztosítsa, hogy a szegénység női problémává válásának megelőzése érdekében az idősebb nőkre vonatkozóan hozzanak megfelelő rendelkezéseket, ideértve az olyan intézkedéseket is, mint például a gondozási időszakok beszámítása, a megfelelő minimálnyugdíjak, a túlélő hozzátartozói ellátások és a férfiak családi szabadságra való jogosultsága;

t. hangsúlyozza női háztartási alkalmazottak, köztük a migráns és menekült munkavállalók tisztességes munkakörülményekhez és egyenlő szociális védelemhez való jogát; biztosítsa a háztartási alkalmazottak méltányos módon történő foglalkoztatásáról szóló 189. sz. ILO-egyezmény megerősítését és végrehajtását;

u. ismerje el a lányok oktatásának javítását célzó politikák és intézkedések erősítésének fontosságát, és azok következményeit gazdasági helyzetük javulására vonatkozóan; emlékeztessen arra, hogy külön figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a lányok és a nők világszerte hozzáférjenek az oktatás valamennyi szintjéhez; e tekintetben támogassa a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő pályaorientációs és tudatosságnövelő kezdeményezéseket a nőknek a STEM-pályákban, illetve a férfiaknak az egészségügyi, jóléti és oktatási ágazatban való nagyobb részvételének előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából fontos feltörekvő gazdasági területeken szükség van a nők bevonására és képviseletére, többek között az információs és kommunikációs technológiák, a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia ágazatában;

v. biztosítsa a nők a férfiakkal egyenrangú, teljes integrációját minden szinten és minden területen, valamint a döntéshozatal valamennyi szintjén aktívan mozdítsa elő a nemek kiegyensúlyozott képviseletét és a nők szempontjainak és érdekeinek egyenlő képviseletét; járjon elöl jó példával és oldja fel a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv útjában álló akadályokat az Európai Tanácsban, továbbá javasolja, hogy a választási törvényekbe vezessenek be a nemi szempontból kiegyensúlyozott képviseletre vonatkozó követelményeket;

A nemi alapú erőszak felszámolása és a nők alapvető jogainak biztosítása

w. ítélje el a nemi alapú erőszak valamennyi formáját, és azt, hogy a nők és lányok továbbra is ki vannak téve a pszichológiai, fizikai, szexuális és gazdasági erőszaknak, többek között a kapcsolati erőszaknak, a szexuális zaklatásnak, az online erőszaknak, a zaklatásnak, a nemi erőszaknak, a korai és kényszerházasságnak, a női nemi szervek megcsonkításának, az úgynevezett „becsület” nevében elkövetett bűncselekményeknek, a kényszerabortusznak, a kényszersterilizációnak, a szexuális kizsákmányolásnak, az emberkereskedelemnek, továbbá az erőszak egyéb formáinak, amelyek súlyosan sértik emberi jogaikat és méltóságukat; vegye figyelembe a Parlament nőgyilkosságok miatti mély aggodalmát, amely a nők elleni erőszak legszélsőségesebb formája;

x. sürgősen zárja le az isztambuli egyezmény EU általi megerősítését az egyezményhez való széles körű, korlátozások nélküli csatlakozás alapján, és szorgalmazza az egyezmény valamennyi tagállam általi ratifikálását; biztosítsa az egyezmény megfelelő érvényesítését és végrehajtását, és biztosítsa a kellő pénzügyi és humán erőforrásokat a nők elleni erőszak és a nemi alapú erőszak megelőzésére és leküzdésére, valamint az áldozatok védelmére; vegye figyelembe az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépéssel foglalkozó szakértői csoportja (GREVIO) által megfogalmazott ajánlásokat, és javítsa a jogszabályokat annak érdekében, hogy azok jobban összhangba kerüljenek az isztambuli egyezmény rendelkezéseivel; kérje a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi aktust a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és a nemi alapú erőszak valamennyi formájának megelőzéséről és visszaszorításáról;

y. ratifikálja a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 190. sz. ILO-egyezményt, és tegyen pozitív lépéseket az Európa Tanács a szexizmus megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló első ajánlásának végrehajtására, amely konkrét módszereket javasol a különböző szereplők számára a szexizmus azonosítására és kezelésére;

z. biztosítsa, hogy valamennyi tagállam hatékonyan ültesse át és hajtsa végre az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelvet[5];

aa. biztosítsa a szexuális és reprodukciós egészség és jogok egyetemes tiszteletben tartását és az azokhoz való hozzáférést a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjában, a Pekingi Cselekvési Platformban és az azok felülvizsgálatával foglalkozó konferenciák záródokumentumaiban foglaltak szerint, elismerve, hogy ezek hozzájárulnak az összes egészségügyi vonatkozású fenntartható fejlődési cél – például a terhesgondozás és a magas kockázatú szülések elkerülését, valamint a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkentését célzó intézkedések – eléréséhez; ismerje el, hogy a családtervezéshez, az anyáknak járó egészségügyi szolgáltatásokhoz és a biztonságos és legális abortuszhoz történő hozzáférés fontos elemek a nők életének megmentésében;

bb. biztosítson tanulmányokon alapuló, életkort figyelembe vevő, átfogó szexuális és kapcsolati oktatást a lányok és fiúk számára iskolai környezetben annak érdekében, hogy a gyermekek és a fiatalok elsajátíthassák a biztonságos, egészséges és tiszteletteljes kapcsolatok kialakításához szükséges pontos ismereteket, attitűdöket és készségeket; emlékeztessen arra, hogy az ilyen oktatásnak az emberi jogok, valamint a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség tiszteletben tartásán kell alapulnia; ismerje el, hogy ennek az oktatásnak olyan témákra kell kiterjednie, mint a szexuális irányultság és a nemi identitás, a nemi önkifejezés, a nemi normák, a kapcsolatok és a megerősítő beleegyezés, a szexuális és nemi alapú erőszak és az olyan káros gyakorlatok megelőzése, mint a gyermek elcsábítása és a női nemi szervek megcsonkítása, a szexuális úton terjedő fertőzések, a HIV és a nem szándékos terhesség megelőzése, továbbá tájékoztatás nyújtása a szexuális és reprodukciós egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről, ideértve a családtervezést, a fogamzásgátló módszereket és a biztonságos és legális terhességmegszakítást;

A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő és inkluzív politikák és intézmények

cc. biztosítsa a nemek közötti egyenlőség szisztematikus érvényesítését, amely kulcsfontosságú stratégia a nemek közötti egyenlőség gyakorlati megvalósításának támogatására; ismerje el, hogy a nemek közötti egyenlőséget minden szakpolitikai területen érvényesíteni kell, és ismerje el a nemi szempontú hatásvizsgálatok elvégzésének különös fontosságát;

dd. javítsa az összehasonlítható, anonimizált, életkor és nemek szerint lebontott adatok nyomon követését és gyűjtését annak érdekében, hogy javuljon a nők helyzetének minőségi elemzése, és ennek eredményeként megalapozottabb nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikákat fogadjanak el; szólítsa fel az EU-t és a tagállamokat, hogy fektessenek be többet a lebontott adatok gyűjtésébe, és segítsék elő a partnerországok nemzeti statisztikai kapacitásainak és mechanizmusainak megerősítését;

ee. vezesse be a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikáiba, biztosítsa a pénzügyi és intézményi támogatást, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelmet és a határozott szakpolitikai intézkedéseket, valamint hozzon létre a nemek közötti egyenlőséggel és az éghajlatváltozással foglalkozó kapcsolattartó pontokat a kormányzati intézményekben; ismerje el, hogy a nőknek a döntéshozó szervekben, valamint a nemzeti és helyi szintű éghajlat-politikában és fellépésekben való érdemi és egyenlő részvétele létfontosságú a hosszú távú éghajlat-politikai célok eléréséhez, valamint ismerje el és támogassa a nők és lányok változás előmozdítóiként betöltött szerepét;

ff. a nemek közötti egyenlőség előmozdítására elkülönített megfelelő finanszírozás biztosítása érdekében fogadjon el és hajtson végre a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, gyakorlatokat és ütemterveket; a nemzeti költségvetésekben alakítson ki megbízható, szisztematikus és megfelelő finanszírozást a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére vonatkozó nemzetközi és nemzeti kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében;

gg. az uniós migrációs politikában vegye figyelembe a nemi szempontokat, ezáltal garantálva a menekült nők és lányok jogait, haladéktalanul vezessen be nemi szempontokat figyelembe vevő menekültügyi és migrációs eljárásokat, és fokozza az erőfeszítéseket az emberkereskedelem potenciális áldozatainak megfelelő azonosítása és védelme érdekében az EU-ban működő befogadóállomásokon;

hh. hangsúlyozza, hogy meg kell védeni és elő kell mozdítani a megkülönböztetés halmozott és interszekcionális formáit elszenvedő csoportok jogait, ideértve a fogyatékossággal élő nőket, a fekete nőket és a színesbőrű nőket, a migráns és etnikai kisebbséghez tartozó nőket, az idősebb nőket, a vidéki és elnéptelenedett területeken élő nőket, az egyedülálló anyákat és az LMBTIQ*-személyeket, valamint törekedjen a többszörös megkülönböztetés elleni küzdelem koncepciójának előmozdítására és az interszekcionális elemzés intézményesítésére az ENSZ valamennyi szervében, az EU-ban és az érintett tagállamokban;

ii. biztosítsa, hogy a nők jogaival, valamint a nők és az LMBTIQ*-személyek jogainak védelmével foglalkozó önszerveződő szervezeteket megfelelő finanszírozás biztosításával és azon korlátozások megszüntetésével támogassák, amelyek akadályozzák működésüket és hogy ellenőrizzék a hatalmat; mozdítsa elő a civil társadalom, a női szervezetek és a marginalizált csoportok széles körű és érdemi részvételét a döntéshozatalban és a politikai döntéshozatalban minden szinten; ösztönözze különösen a fiatal nők és fiatalok részvételét;

jj. fogadja el a megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelvre irányuló javaslatot, amelynek célja a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő módon történő végrehajtása;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Bizottságnak.

 

 

[1] HL C 162., 2019.5.10., 9. o.

[2] HL C 346., 2018.9.27., 6. o.

[3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0014

[4] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0080

[5] HL L 101., 2011.4.15., 1. o.

Utolsó frissítés: 2020. február 7.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat