Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0144/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0144/2020

    ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló uniós fellépésről

    14.4.2020 - (2020/2616(RSP))

    benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
    az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

    Manfred Weber, Esteban González Pons
    a PPE képviselőcsoport nevében

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0143/2020

    Eljárás : 2020/2616(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B9-0144/2020
    Előterjesztett szövegek :
    B9-0144/2020
    Szavazatok :
    Elfogadott szövegek :

    B9-0144/2020

    Az Európai Parlament állásfoglalása a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló uniós fellépésről

    (2020/2616(RSP))

    Az Európai Parlament,

     tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikkére, amelyek a szolidaritást az Európai Unió alapértékeként határozzák meg, valamint az EUSZ 3. cikkére, amely kimondja, hogy az Unió elő kívánja mozdítani értékeit, nevezetesen a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást,

     tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. és 168. cikkére, amelyek kimondják, hogy az emberi egészség tekintetében az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására, és ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést, különösen az egészségügyi szolgáltatások egymást kiegészítő jellegének javítását célzó együttműködést a határokon átnyúló területeken,

     tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkére, amely kimondja, hogy az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó.

     tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

    A. mivel a vírus terjedése súlyos hatással van minden egyes európai polgár mindennapi életére, és az Uniót mint politikai egységet is próbára teszi;

    B. mivel az egészségügyi ellátás területén meglévő tagállami hatáskörök ellenére az EU segíthet tevékenységeik összehangolásában;

    C. mivel a gazdaságunk leállítása és az ebből fakadó zavarok drámai hatást fognak gyakorolni az európai polgárokra, az önálló vállalkozókra, a vállalkozásokra és a munkavállalókra;

    D. mivel a tagállamok közötti szolidaritás nem opcionális, hanem a Szerződésben foglalt kötelezettség és európai polgárként alapvető értékeink egyike;

    E. mivel ez a mostani a válság sorsdöntő pillanat az Európai Unió számára, és az EU csak akkor fog tudni kilábalni a válságból, ha az európaiak szolidaritást mutatnak és felelősséget vállalnak;

    F. mivel a COVID-19 jelentette rendkívüli kihívások kezelése érdekében az Európai Uniónak ambiciózus szolidaritási paktumot kell elindítania, amely azonnali intézkedéseket foglal magában a vírus leküzdésére, az érintettek és családjaik megsegítésére, a munkavállalók és a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak védelmére, a vállalkozások támogatására, valamint egy olyan hosszú távú terv kidolgozására vonatkozóan, amely a jövőben megerősíti Európa ilyen jellegű válságokra történő reagálását;

    1. mélyen elszomorítja az az emberi tragédia, amelyet a világjárvány az európaiaknak, családjaiknak és világszerte az embereknek okozott; részvétét fejezi ki mindazok felé, akik elvesztették szeretteiket; őszinte együttérzését fejezi ki azok iránt, akik megbetegedtek és életükért küzdenek, valamint családjuk és barátaik iránt, és gyors felépülést kíván nekik;

    2. elismerését fejezi ki mindazok felé, akik a világjárvány elleni küzdelem frontvonalán dolgoznak, és rendkívül hálás mindazoknak, akik alapvető feladatokat látnak el a közélet és a szolgáltatások fenntartása, valamint az alapvető árukhoz való hozzáférés biztosítása terén, nem utolsósorban az orvosoknak, ápolóknak, gondozóknak, takarítóknak, a sürgősségi segélyszolgálatok valamennyi tagjának, valamint az élelmiszer-termelőknek és boltosoknak, a közlekedési és postai dolgozóknak, a rendőrség és a fegyveres erők tagjainak és családtagjaiknak;

    3. szolidaritását fejezi ki a vírus által leginkább sújtott országok, különösen Olaszország, Spanyolország és Franciaország felé; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egyetlen országot sem hagy magára;

    4. úgy véli, hogy a COVID-19-válság rávilágított annak fontosságára, hogy az Európai Unió és tagállamai egységesen lépjenek fel a világjárvánnyal és annak következményeivel szembeni küzdelemben;

    5. hangsúlyozza, hogy ezt a válságot nem lehet egyedül cselekedve vagy a nemzeti hatásköröket az uniós hatáskörök ellen kijátszva leküzdeni; úgy véli, hogy az európai egység és szolidaritás a leghatékonyabb módja a vírus leküzdésének és a válságból való kilábalásnak, és hangsúlyozza, hogy együtt erősebbek vagyunk;

    6. üdvözli a Bizottság és a tagállamok által a betegek kezelése, az egészségügyi ellátás és a védőfelszerelések biztosítása, valamint az európai polgárok hazaszállítása terén ezidáig tanúsított európai szolidaritást;

    7. hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament minden tőle telhetőt meg fog tenni, és szorosan együtt fog működni a többi uniós intézménnyel annak érdekében, hogy hatékony segítséget nyújtson minden rászoruló tagállamnak, és hogy leküzdje a válságot;

    8. ezért egy ambiciózus és átfogó szolidaritási paktumra tesz javaslatot, amely az alábbi egyértelmű célkitűzéseken alapul: egységes egészségügyi válaszintézkedés, összehangolt fellépés a járványgörbe lapítása érdekében, az uniós szintű kutatás erejének kiaknázása, a leginkább érintettek megsegítése, a gazdasági következmények kezelése, demokráciánk és európai életmódunk megerősítése, globális partnereink támogatása és a jövőre vonatkozó tervek kidolgozása;

    Egységes válasz az egészségügyi kihívásra

    9. hangsúlyozza, hogy a válság rámutatott arra, hogy a közegészségügy területén egységesebb Európára van szükség, amely nagyobb autonómiával rendelkezik a stratégiai egészségügyi eszközök terén, valamint hogy új válságkezelési kapacitásra van szükség a kockázatok előrejelzése és az éghajlatváltozás és a globalizáció összefüggésében növekvő egészségügyi veszélyekre való reagálás előkészítése érdekében;

    10. szorgalmazza egy, az orvosi válaszlépéseket koordináló uniós egység létrehozását, amely egységes uniós választ adna erre a mindannyiunkat egyenlő mértékben érintő válságra; ennek az orvosi válaszlépéseket koordináló egységnek információs és koordinációs központként kell működnie – beleértve a gyógyszerek, felszerelések és védőeszközök közös beszerzését is –, valamint olyan veszélyhelyzet-elhárító csoportként, amely képes létfontosságú készleteket, orvosi felszereléseket és egészségügyi személyzetet szállítani a fertőzések hirtelen megugrásával küzdő területekre; ennek a koordinációs egységnek kapcsolattartó pontként is működnie kell egy, az intenzív gondozási egységekben rendelkezésre álló ágyakat nyilvántartó valós idejű adatbázis révén, és szükség esetén koordinálnia kell a kritikus állapotban lévő betegek átszállítását más tagállamok azon kórházaiba, amelyek még rendelkeznek kezelési kapacitással; szükség esetén a katonai erőknek logisztikai támogatást kell nyújtaniuk, és segíteniük kell a regionális hatóságokat és a sürgősségi szolgálatokat a tábori kórházak felállításában, szükség esetén légi szállítási kapacitásokat biztosítva (adott esetben az Európai Légiszállítási Parancsnokság és a NATO meglévő struktúráinak felhasználásával); üdvözli a Bizottság által e tekintetben közzétett iránymutatásokat, valamint a nyújtott pénzügyi támogatást, és sürgeti az összes tagállamot, hogy lehetőség szerint vegyenek részt benne;

    11. elutasítja a gyógyszerek és orvosi felszerelések más uniós tagállamokba történő kivitelére vonatkozó nemzeti tilalmakat; hangsúlyozza, hogy az egyéni védőeszközök, az élelmiszerek, a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök, a vérszármazékokból készült termékek és a szervek forgalma előtt nyitva kell tartani a határokat az EU-n belül; hangsúlyozza, hogy meg kell könnyíteni a betegek szállítását egy tagállam túlzsúfolt kórházából egy másik tagállam még szabad kapacitással rendelkező kórházába;

    12. felszólítja a Bizottságot, hogy akadályozza meg, hogy a nemzeti intézkedések torzítsák az egységes piac megfelelő működését, hangolja össze a kritikus fontosságú gyógyszerek és gyógyszeripari termékek és eszközök, különösen a fertőtlenítő szerek, lélegeztetőgépek és maszkok gyártását, valamint egyesítse és koordinálja a digitális gyártási képességeket, például a 3D nyomtatást, amely segíthet a szükséges eszközök pótlásában, és csökkentheti a külső beszállítóktól való függőségünket;

    13. felszólítja a tagállamokat, hogy szenteljenek kellő figyelmet a válság mentális egészségre gyakorolt hatásainak, és javasolja egy uniós szintű mentális egészségügyi kampány elindítását, amely tanácsot adna a polgároknak arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan gondoskodjanak mentális jóllétükről, és hogy szükség esetén hová forduljanak tanácsért;

    14. támogatja az orvostechnikai eszközökről szóló uniós rendelet átmeneti időszakának meghosszabbítását annak érdekében, hogy minden erőfeszítés az anyagok előállítására összpontosuljon;

    15. szorgalmazza az Európai Szolidaritási Testület mozgósítását, hogy támogatást nyújtson, amint a mozgásokra vonatkozó korlátozások megszűnnek, és kéri, hogy bővítsék ki az uniós Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest megbízatását annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra az EU területén való működést;

    A járványgörbe összehangolt módon történő lapítása

    16. felszólítja a Bizottságot, hogy indítson el egy hatékony exitstratégiát, amely abban az esetben végrehajtható, amennyiben biztosítékaink vannak arra, hogy a járványgörbe lapossá vált, és amely magában foglalhatja a kiterjedt tesztelést, a polgárok számára biztosított egyéni védőeszközöket és esetleg alkalmazások használatát; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy egységes uniós tesztelési protokollt, amelyet közösen, összehangoltan és rendszerezetten kell végrehajtani, beleértve a repülőtereken végzett tesztelést is; ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki szisztematikusabb vizsgálatokat a fertőzésre és a vírusnak való kitettségre vonatkozóan, és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat;

    17. hangsúlyozza, hogy európai szinten kell koordinálni a légi járatok felfüggesztését, az utazásra vonatkozó tanácsok kiadását, valamint a belső és külső határok lezárását; hangsúlyozza, hogy a belső határellenőrzésnek – bár szükséges rendkívüli intézkedés – időben szigorúan korlátozottnak és arányosnak kell maradnia, és csak az illetékes egészségügyi hatóságok által szükségesnek ítélt ideig szabad azt alkalmazni; hangsúlyozza, hogy a schengeni térséget mindvégig fenn kell tartani;

    18. felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a polgárok számára, hogy területükön biztonságos utazási útvonalakon keresztül visszatérjenek hazájukba vagy a lakóhelyük szerinti országba; úgy véli, hogy harmonizálni kell a belépéskor végzett egészségügyi ellenőrzéseket, illetve az azokat követő karanténra vonatkozó intézkedéseket; úgy véli, hogy az uniós polgárok közös hazatelepítésének megkönnyítése érdekében meg kell erősíteni az uniós polgári védelmi mechanizmust;

    19. alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU belső határai nyitva maradjanak az áruk előtt azáltal, hogy valamennyi schengeni belső határon elsőbbségi sávokat biztosítanak a támogatás, például az egészségügyi szakemberek és a gyógyszerellátás, valamint az olyan alapvető termékek belső piacon való szabad áramlásának biztosítása érdekében, mint például az élelmiszerekhez és egyéb árukhoz szükséges mezőgazdasági alapanyagok, továbbá hogy az ellátási láncok nyitva maradjanak, és a kereskedelemben és az áruforgalomban a lehető legkisebb fennakadás történjen;

    20. felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a nyilvános kommunikációs tevékenységeket, és nyújtson rendszeres tájékoztatást a COVID-19-járványra adott közös uniós reagálásról, amelyet könnyen hozzáférhető és látható módon kell az uniós polgárok rendelkezésére bocsátani, lehetőleg egyidejűleg, olyan csatornákon keresztül, mint például a közszolgálati műsorszolgáltatók;

    21. felszólít az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) megfelelő alkalmazására a vészhelyzet korlátozott időtartama során, nevezetesen arra, hogy szükség van az érintett hozzájárulásának megszerzésére, valamint a mozgásokra vonatkozó anonimizált, uniós szintű adatokhoz való hozzáférésre a világjárvány megfékezéséhez, továbbá a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a szuper-számítástechnikai eszközök használatára a vírus terjedése elleni küzdelemhez szükséges adatok elemzése céljából; támogatja egy, a Horizont programon keresztül finanszírozott, feltérképező platform kifejlesztését, illetve a meglévő technológiák, például a Galileo rendszer használatát a jövőbeli válságokra vonatkozóan;

    22. ösztönzi a tagállamokat, hogy jobban hangolják össze szociális és adóügyi jogszabályaikat annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy a határ menti ingázók szociális biztonsági és adózási rendszert váltsanak a sürgősségi intézkedések – például az otthonról történő munkavégzés – következtében, valamint hogy hangolják össze jövedelemtámogatási politikáikat annak biztosítása érdekében, hogy azok a határokon átnyúló tevékenységet folytató valamennyi határ menti ingázóra, kkv-ra és önálló vállalkozóra is kiterjedjenek; úgy véli, hogy a határ menti régiókban különleges bánásmódot kell alkalmazni annak érdekében, hogy a határ menti ingázók továbbra is átléphessék a határokat, például a kiemelt szakmákra, úgymint az egészségügyi dolgozókra, de más ágazatokra és szakmákra is vonatkozó külön tanúsítvány vagy matrica révén, végső soron egy harmonizált rendszer kialakításán munkálkodva;

    A kutatás erejének kiaknázása

    23. üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a Horizont 2020 keretében forrásokat különítsenek el a vírussal szembeni küzdelemre; további források létrehozására szólít fel az oltóanyagokkal, illetve kezelésekkel kapcsolatos gyors kutatás finanszírozására irányuló erőfeszítéseinek fokozása érdekében;

    24. felszólítja a tagállamokat, hogy minden rendelkezésre álló kutatási és fejlesztési forrást fordítsanak az olyan programok finanszírozására, amelyek segíthetnek a betegség megértésében, felgyorsíthatják a diagnosztizálást és tesztelést, valamint egy oltóanyag kifejlesztését;

    25. úgy véli, hogy Európa kutatói, innovatív kkv-i és ipara képesek arra, hogy megtalálják a gyógymódot a világ számára, egyben munkahelyeket teremthetnek és ösztönözhetik a növekedést;

    26. üdvözli az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azon döntését, hogy gyorsított eljárásokat hoz létre a COVID-del kapcsolatos gyógyszerek vagy oltóanyagok tesztelésére és jóváhagyására; úgy véli, hogy a fent említett, az orvosi válaszlépéseket koordináló uniós egységnek össze kell hangolnia az oltóanyagot előállító telephelyek rendelkezésre állását annak biztosítása érdekében, hogy amint elérhetővé válik az oltóanyag, a lehető legrövidebb időn belül több százmilliót lehessen belőle előállítani, és méltányos áron lehessen rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve a kutatásra irányuló állami beruházásokat is;

    27. felszólítja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatos kapacitását annak érdekében, hogy megkönnyítse a kutatási és egészségügyi adatoknak a kezeléssel, illetve az oltóanyag fejlesztésével foglalkozó szervezetek közötti, uniós szintű megosztását; támogatja az uniós kutatási adatplatform és a vészhelyzeti koordinációval foglalkozó uniós adatközpont létrehozására irányuló terveket, amelyek segíthetik az EU-t az adatgyűjtésben és a klinikai alkalmazás biztosításában, a viselkedési minták, az egyének és a létfontosságú termékek áramlásának azonosításában, valamint a prediktív elemzések elvégzésében; alapvető fontosságúnak tartja az adatgyűjtésre és -elemzésre vonatkozó közös uniós szabványok kidolgozását egy közös adatbázis létrehozása céljából;

    A leginkább érintett személyek megsegítése

    28. hangsúlyozza, hogy az egészségügyi dimenzió mellett a válság drámaian érinti a munkavállalókat, az alkalmazottakat, az önálló vállalkozókat és a kkv-kat, amelyek társadalmaink gerincét képezik; úgy véli, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal együtt minden lehetséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb munkahely szűnjön meg, különös figyelmet fordítva azokra, akik még mindig nem lábaltak ki a pénzügyi válságból;

    29. úgy véli, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy megvédjék az európai munkavállalókat – beleértve az önálló vállalkozókat is – a jövedelmük elvesztésétől, valamint hogy a leginkább érintett vállalkozások – különösen a kkv-k – rendelkezzenek a szükséges támogatással és pénzügyi likviditással;

    30. szorgalmazza egy olyan európai rendszer létrehozását, amely támogatja az államilag támogatott részmunkaidős foglalkoztatást, és amely fedezi a munkavállalók csökkentett munkaidő miatti bérkiesésének egy részét; mivel sürgősen meg kell védeni a munkahelyeket és a béreket, az esetleges európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszerről szóló jövőbeli bizottsági javaslatra várva, üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy szükséghelyzet esetén ideiglenes támogatást nyújtsanak a munkanélküliségi kockázatok csökkentéséhez (SURE); ezt az ideiglenes eszközt gyorsan és hatékonyan kell alkalmazni a leginkább érintett régiókban és tagállamokban;

    31. hangsúlyozza, hogy garantálni kell a legkiszolgáltatottabb személyek – különösen a fogyatékossággal élő személyek, a gyermekek, az idősek és a családon belüli erőszak veszélyének kitett személyek – biztonságát és védelmét, többek között alternatív menedékhelyek biztosítása révén a kijárási korlátozás időszaka alatt;

    32. felszólítja a tagállamokat, hogy a COVID-19 elleni küzdelemre irányuló stratégiák kidolgozásakor fordítsanak különös figyelmet a hátrányos helyzetű közösségekre, a nemzeti kisebbségekre és különösen a romákra;

    33. úgy véli, hogy az Erasmus+ hallgatók számára lehetővé kell tenni tanulmányi programjuk folytatását, amint a válság véget ér, és kéri a kutatási és oktatási projektekre vonatkozó határidők meghosszabbítását; kifejezi abbéli hajlandóságát, hogy segítséget nyújtson az uniós kutatóknak azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív terheket, valamint biztosítja a kutatók foglalkoztatásának és programjainak folyamatosságát egy automatikus hathónapos hosszabbítás révén;

    34. úgy véli, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés tekintetében intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy elegendő személyzet álljon rendelkezésre a termeléshez, beleértve az idénymunkásokat és a határ menti ingázókat is, a megfelelő feltételek (egészségügyi bizonyítvány, egyéni lakhatás stb.) mellett;

    35. úgy véli, hogy a közlekedési ágazatban dolgozó munkavállalóknak a védendő kiemelt csoportok közé kell tartozniuk, és biztosítani kell számukra a fertőtlenítő szereket és a biztonságos parkolóhelyeket, valamint hogy könnyen hozzáférhető élelmiszerek, illemhelyek és zuhanyzók álljanak rendelkezésükre, amelyeknek meg kell felelniük a megfelelő egészségügyi előírásoknak;

    36. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre az EU által támogatott intézkedéseket a jelenleg az EU külső határain, különösen Görögországban tartózkodó migránsok és menekültek tesztelése és orvosi ellátása érdekében;

    A gazdaságra gyakorolt hatás kezelése egy ambiciózus gazdaságélénkítési terv révén

    37. úgy véli, hogy bár a válság kialakulásáért egyik tagállam sem hibáztatható, annak gazdasági hatását mindenki érzi; úgy véli, hogy a válság elsősorban a társadalmaink és az európai gazdaság gerincét képező munkavállalókat, az alkalmazottakat, az önfoglalkoztatókat, a családi vállalkozásokat és a kkv-kat sújtja, és hogy a kkv-k túlélése és az egységes piac fennmaradása a tét, ami egyet jelent az európai gazdaság fennmaradásával;

    38. úgy véli, hogy sokkal többet kell tenni a válság és annak gazdasági és társadalmi következményeinek leküzdése érdekében, és hangsúlyozza, hogy egy új és egyedülálló válsággal állunk szemben, amely rugalmasságot, kreativitást, valamint innovatív és mindenekelőtt a kihívással arányos, egységes, uniós szintű megoldásokat igényel;

    39. úgy véli, hogy az EU-nak a válság után egy ambiciózus gazdaságélénkítési tervre van szüksége ahhoz, hogy beindítsa a gazdaságot, miközben a XXI. századi európai életmódot formáló ökológiai átálláshoz és társadalmaink digitális átalakulásához is hozzálát; úgy véli, hogy a gazdaságélénkítési terv keretében az Uniónak és az EKB-nak a világjárványra több mint 1 billió EUR összegű támogatással kell reagálnia és az európai országoknak és a tagállamoknak együttesen mintegy 3 billió EUR összegű erőfeszítést kell tenniük, és minden meglévő eszközt mozgósítani kell a pénzügyi szolidaritás biztosítása, valamint új, közösen finanszírozott pénzügyi eszközök és bevételi források kialakítása érdekében, amelyek megfelelő mértékűek és kidolgozottak ahhoz, hogy teljes mértékben hatékonyak legyenek, lehetővé téve valamennyi tagállam és az EU számára a leginkább rászoruló régiók melletti kiállást;

    40. azon a véleményen van, hogy a jelenlegi uniós költségvetésben rendelkezésre álló valamennyi eszközt és fel nem használt pénzt – ideértve a többletet, az el nem költött tartalékokat és a Globalizációs Alkalmazkodási Alapot is – fel kell használni annak érdekében, hogy a leginkább érintett régiók és vállalkozások gyorsan részesülhessenek pénzügyi támogatásban, és hogy a források felhasználása során a lehető legnagyobb rugalmasságot lehessen biztosítani, továbbra is tiszteletben tartva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, és ügyelve arra, hogy a finanszírozás a leginkább rászorulókhoz jusson el; e célból üdvözli a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz létrehozására irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslatot;

    41. üdvözli ezzel összefüggésben a Bizottság azon bejelentését, hogy felül fogja vizsgálni a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát; úgy véli, hogy az uniós költségvetés formája, mérete és finanszírozása nem felel meg a célnak; felhívja a Tanácsot, hogy mielőbb állapodjon meg a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó új javaslatról, amelynek lényegesen nagyobbnak kell lennie ahhoz, hogy a szolidaritás és a kohézió valódi eszközévé váljon, tükröznie kell a megfelelő prioritásokat, és elegendő mozgásteret kell biztosítania az előre nem látható események – többek között a jövőbeli járványok – számára, valamint jelentős mértékben növelnie kell a beruházásokkal és kutatással kapcsolatos tételeket, tartalmaznia kell a gazdaság válság utáni újraindítását ösztönző intézkedéseket, beleértve a kkv-k beindítására irányuló stratégiát, egy új európai idegenforgalmi stratégiát, valamint a kulturális és oktatási ágazat támogatását; elvárja a Bizottságtól, hogy amennyiben nem sikerülne a következő többéves pénzügyi keretről megállapodásra jutni, úgy a jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján javasoljon vészhelyzeti tervet a folyamatban lévő finanszírozási programok időtartamának 2020. december 31. utáni meghosszabbítására, beleértve a koronavírus-járvány által okozott helyzet kezelése érdekében a jelenlegi programok súlypontjainak módosítását;

    42. felszólít egy legalább 50 milliárd EUR összegű Uniós Koronavírus Szolidaritási Alap létrehozására, amely a többéves pénzügyi keret felső határain felül legfeljebb 20 milliárd EUR összegben vissza nem térítendő támogatást és legfeljebb 30 milliárd EUR összegben az uniós költségvetés által garantált kölcsönt nyújtana (mindkettőt a következő többéves pénzügyi keret első két évére ütemezve, vagy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó, kellő időben hozott megállapodás hiányában a feltételes időszakra elosztva), annak érdekében, hogy támogassa az összes tagállam egészségügyi ágazata által a jelenlegi válság során tett pénzügyi erőfeszítéseket, valamint a válság utáni időszakban az egészségügyi ágazatba történő beruházásokat, amelyek célja az egészségügyi rendszerek rugalmasabbá tétele, ugyanakkor a leginkább rászorulókra is figyelmet fordítva;

    43. támogatja egy új eszköz kidolgozását vagy a meglévő eszközök új alkalmazását azokban a tagállamokban, amelyek gazdaságát a válság leginkább sújtotta, többek között az Európai Stabilitási Mechanizmus megfelelő és hatékony alkalmazása révén;

    44. támogatja az EKB-t és a Bizottságot azon eltökéltségükben, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy elősegítsék az európai gazdaság kilábalását ebből a példa nélküli válságból, figyelembe véve, hogy a válságért egyetlen tagállam sem hibáztatható; támogatja az EUMSZ 122. cikkének alkalmazását az általuk nem befolyásolható rendkívüli események folytán súlyos nehézségekkel küzdő tagállamok pénzügyi támogatására, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban a maximális rugalmasság válsággal összefüggő alkalmazását, amennyiben az feltétlenül szükséges a válságra való reagáláshoz és a kiegyensúlyozott és fenntartható államháztartáshoz való későbbi visszatéréshez;

    45. azon a véleményen van, hogy vállalataink, különösen a kkv-k és az önfoglalkoztatók sürgős likviditási igényeit az EBB saját tőkéjének növelésével és egy külön erre a célra létrehozott rendkívüli EBB-alap létrehozásával kell kezelni, amely likviditást biztosít azoknak a kkv-knak, amelyek bevétele a válság miatt ideiglenesen és drámaian csökken; úgy véli, hogy az ebből az alapból származó pénzt bér- vagy adósságtörlesztésre lehetne felhasználni, és nagyon alacsony vagy nulla kamatozású lenne;

    46. ragaszkodik ahhoz, hogy a bankszektor proaktív szerepet vállaljon ebben a válságban annak érdekében, hogy lehetővé tegye a COVID-19 következtében pénzügyi nehézségekkel szembesülő vállalatok és polgárok számára, hogy ideiglenesen csökkentsék vagy szüneteltessék adósság- vagy jelzáloghitel-törlesztéseiket, továbbá hogy biztosítson maximális rugalmasságot a nemteljesítő hitelek kezelésében, függessze fel ideiglenesen az osztalékfizetést, és csökkentse a folyószámlahitelek gyakran túlzott kamatlábait; hangsúlyozza, hogy a felügyeleti hatóságoknak e célból nagyfokú rugalmasságot kell tanúsítaniuk;

    47. az uniós jogszabályoknak a COVID-19 szempontjából történő átvilágításával és a bürokrácia egyértelmű csökkentésével – ideértve az uniós ügynökségek által hozott szabályozási intézkedéseket is – támogatja a kkv-kat; úgy véli továbbá, hogy a tervezett jogszabályok nem teremthetnek további bizonytalanságot a válság során; e célból felszólít a „termelőtől a fogyasztóig” és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia elhalasztására; felhívja a tagállamokat, hogy hét napon belül fizessék ki a kkv-knak az összes kifizetetlen számlájukat, hogy elkerülhetők legyenek a kkv-k további likviditási nehézségei;

    48. azon a véleményen van, hogy az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásoknak rugalmasabbaknak kell lenniük, és növelni kell a mezőgazdasági és halászati ágazatnak nyújtott „de minimis”  támogatásokat és az ESBA kiegészítő forrásait;

    49. miközben hangsúlyozza, hogy tartózkodni kell az általános adóemelésektől, kéri, hogy a válságból pénzügyi hasznot húzó személyek, például a short pozícióban lévő eladók a pénzügyi piacokon történő spekulatív short ügyletekre kivetett jelentős szolidaritási adó formájában fizessenek hozzájárulást; hangsúlyozza, hogy az e hozzájárulásokból származó bevételeket a leginkább rászoruló régiók egészségügyi rendszereinek támogatására kell fordítani;

    50. úgy véli, hogy a kulcsfontosságú iparágakat – például a közüzemi vállalatokat, az acélipart és a közlekedési ágazatot – életben kell tartani, többek között szükség esetén a feltőkésítés támogatásával, a verseny torzítása nélkül, és figyelmet fordítva a legkevésbé frekventált útvonalak megőrzésére; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy az EU külső versenytársai ellenséges felvásárlásokat hajtsanak végre a kulcsfontosságú iparágakban, mivel ezen ágazatok azzal szembesülnek, hogy részvényeik ára a válság következtében hirtelen csökkenni fog;

    51. válságkezelő mechanizmusra szólít fel a közlekedési ágazatban, különösen a védőfelszerelések és az értékes áruk szállításával és beszállításával kapcsolatban;

    52. úgy véli, hogy Európa kulturális sokszínűségét és örökségét meg kell őrizni ebben a válságban, és hogy megfelelő támogatást kell nyújtani a kézművesek, a zenészek, a kreatív és a kulturális ágazatban dolgozók számára; hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazatot megfelelő politikákkal, például állami támogatással és a rendelkezésre álló eszközökből származó forrásokkal kell segíteni;

    53. emlékeztet arra, hogy az egységes piac társadalmi jólétünk és jóllétünk forrása is; hangsúlyozza, hogy a belső piac, a tőkepiaci unió és a bankunió megvalósítása élénkítheti a növekedés ütemét és munkahelyeket teremthet;

    54. támogatja az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat és a mezőgazdasági üzemek válság alatti életképességének megsegítését szolgáló intézkedéseket, nevezetesen a következők révén: a közvetlen és a második pillérhez tartozó kifizetések időben történő (előzetes) kifizetésén keresztül nyújtott likviditási támogatás, a támogatási rendszerek irányításának és a kérelmek benyújtásának rugalmassága, a piac nyomon követése és a válságkezelés (magántárolás, promóciós és rendkívüli intézkedések, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy további piaci intézkedésekre, valamint a versenyjogtól való, időben korlátozott eltérésre tegyen javaslatot);

    55. felszólít egy európai utazási és idegenforgalmi stratégia elfogadására, amely lehetővé tenné, hogy Európa továbbra is a világ kedvenc turisztikai célpontja maradjon;

    56. felszólít a kritikus infrastruktúrára vonatkozó vészhelyzeti terv kidolgozására, amelynek biztosítania kell, hogy a digitális szolgáltatások, az egészségügyi és ellátó létesítmények, az energia- és élelmiszer-ellátás az egész egységes piacon belül szabadon működjön;

    Demokráciánk és európai életmódunk megerősítése

    57. hangsúlyozza, hogy a nemzeti és/vagy uniós szinten hozott valamennyi intézkedésnek: a jogállamisággal összhangban szigorúan a helyzet által megkövetelt mértéknek megfelelően kell arányosnak lennie, egyértelműen kapcsolódnia kell a jelenlegi egészségügyi válsághoz, időben korlátozottnak kell lennie, és valamennyi intézkedést rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni;

    58. hangsúlyozza, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos félretájékoztatás jelenleg komoly közegészségügyi problémát jelent, és hogy minden polgárnak joga van pontos és ellenőrzött információkhoz jutni; felszólítja a digitális ágazatot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy véget vessen a koronavírussal kapcsolatos álhírek, félretájékoztatás és gyűlöletbeszéd közösségi médián keresztüli terjesztésének, és a független médiát mint az emberek tájékoztatáshoz való jogának valódi biztosítékát védje meg; úgy véli, hogy az EU-nak össze kell hangolnia a tagállamok fellépését azon harmadik országbeli propagandát terjesztők, internetes csalók és kiberbűnözők ellen, akik az emberek félelmeit kihasználva túlárazott vagy hamisított orvosi eszközöket értékesítenek;

    59. felhívja a tagállamokat, hogy a kormányok és parlamentek közötti intenzívebb kommunikáció érdekében hozzanak rendkívüli intézkedéseket; úgy véli, hogy az újságíróknak és a politikai ellenzéknek korlátlan hozzáféréssel kell rendelkezniük az információkhoz és ahhoz, mi alapján hozzák az előírt korrekciós intézkedéseket, és biztosítani kell számukra ellenőrzési jogkörük gyakorlását; hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú az átláthatóság;

    60. határozottan kijelenti, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy párbeszédet folytasson polgáraival; ezért úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetre tekintettel az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak meg kell vitatnia és létre kell hoznia azt a formátumot, amely lehetővé teszi, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia a lehető leghamarabb megkezdje munkáját; úgy véli, hogy a konferencia formátumát úgy kell kiigazítani, hogy az tükrözze a jelenlegi helyzet diktálta kérdéseket;

    61. támogatja, hogy felállítsák a COVID-19-világjárvány tanulságait és hatásait – beleértve annak társadalmi és gazdasági hatásait – vizsgáló különbizottságot;

    Partnereink támogatása és Európa globális szerepének megerősítése

    62. hangsúlyozza, hogy a világjárvány megköveteli, hogy az egész nemzetközi közösség együttműködjön és szolidáris legyen globális partnereinkkel, különösen a Nyugat-Balkán és a keleti szomszédság országaival, valamint az afrikai és latin-amerikai országokkal, amelyek erőfeszítéseit a vírus elleni küzdelemben támogatni kell; úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell partnereit, beleértve a diplomáciai támogatást is, mint Tajvan esetében is, amely ország sikeresen enyhítette a vírus hatásait; ezért úgy véli, hogy minden érintett felet – köztük Tajvant is – be kell vonni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) üléseibe, mechanizmusaiba és tevékenységeibe, különösen a globális közegészségügyi válság során;

    63. úgy véli, hogy ezt a válsághelyzetet figyelmeztetésnek kell tekinteni, amely ráébreszti az EU-t arra, hogy megragadja az alkalmat és megerősítse a szabályokon alapuló nemzetközi rendet és a multilateralizmust; felszólít a humanitárius segítségnyújtási eszköz mellett az összes külső finanszírozási eszköz – mint például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, a fejlesztési együttműködési eszköz és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) – igénybevételére;

    64. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet gyors és teljes körű végrehajtását, beleértve az összes rendelkezésre álló eszköz teljes körű alkalmazását, különösen a stratégiai ágazatnak számító egészségügyi ágazatban, és szükség esetén tegyen javaslatot a rendelet további megerősítésére;

    65. javasolja, hogy a harmadik országok piactorzító gyakorlatainak kezelése érdekében teljes mértékben használják ki a piacvédelmi eszközöket és szükség esetén fejlesszenek ki új eszközöket;

    66. javasolja, hogy tegyenek lépéseket a vírus állatról emberre történő átvitelét kiváltó okok – köztük az állatpiacok szerepének – nemzetközi szinten, fokozott együttműködés révén történő kezelésére; állandó párbeszéd kialakítására szólít fel az EU és Kína között a kölcsönösség és a normáknak való megfelelés értékelése, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, az ipari ellátási láncok biztonságának garantálása és a jövőbeli válságok megelőzése érdekében;

    A jövőre vonatkozó tervek

    67. felszólít egy előretekintő megközelítést alkalmazó olyan új, európai ipari stratégia elindítására, amely figyelembe veszi, hogy a jelenlegi helyzet által leginkább érintett iparágak talpraállítását össze kell kapcsolni a klímasemlegesség szükségességével;

    68. úgy véli, hogy meg kell erősíteni az uniós polgári védelmi mechanizmust, hogy az olyan valódi uniós polgári védelmi erővé válhasson, amely saját emberi erőforrásokkal rendelkezik, könnyen mozgósítható és állandó jelleggel készen áll bármely vészhelyzetben a cselekvésre;

    69. felszólít a tagállamonként legalább egy (egyetemi) kórházból álló uniós egészségügyi akadémia hálózatának létrehozására, amely központi szerepet vállalna az európai élvonalbeli orvosi kutatás és képzés nemzeti szintű terjesztésében; úgy véli, hogy e hálózat keretében kötelező és rendszeres jelleggel kerülne sor az információk megosztására, a legjobb gyakorlatok továbbadására és alkalmazotti csereprogramok megszervezésére;

    70. kéri, hogy jelentősen erősítsék meg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az EMA hatásköreit, költségvetését és személyzetét annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számukra az orvosi megfigyelési, felügyeleti és információs adatok nyomon követését, valamint egy hatékony korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer – köztük a tagállamoknak nyújtott átfogó iránymutatások – kialakítását; kéri, hogy az ECDC-t teljes értékű Európai Egészségügyi Ügynökséggé alakítsák át; javasolja, hogy a COVID-19-cel foglalkozó szakértői testületet alakítsák át egy járványok kitörésével foglalkozó állandó, független szakértői csoporttá, amely az ECDC-vel együttműködve a Bizottság és a tagállamok által válság esetén alkalmazandó előírások kidolgozásán, ajánlások megfogalmazásán és protokollok kidolgozásán munkálkodna;

    71. kéri a Bizottságot, hogy a demográfiai kihívások hatásáról szóló jelentésre építve terjesszen elő stratégiát az Európát érintő mélyreható demográfiai változás egészségügyi ellátásra gyakorolt hatásáról, és javasoljon intézkedéseket és ajánlásokat a tagállamok számára megbízható egészségügyi rendszerek továbbfejlesztésére;  e célból úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie az elnéptelenedés hatását több olyan régióban és területen, ahol a kiszolgáltatott polgárok úgy érzik, hogy a gondozási létesítmények és a személyzet hiánya miatt magukra hagyták őket;

    72. felszólít egy új gyógyszerstratégia elindítására, amely többek között az egészségügyi autonómiával kapcsolatos európai cselekvési tervet állandó megközelítéssé alakítja át, és amelynek célja, hogy a kulcsfontosságú gyógyszerek és orvosi eszközök biztosítása terén csökkentse az EU harmadik országoktól való függőségét;

    73. felszólít egy külön uniós alap létrehozására, amely az elkövetkező években a tagállamoknak segítséget nyújtana kórházi infrastruktúrájuk és egészségügyi szolgáltatásaik megerősítéséhez, a legmagasabb szinten biztosítva az egészségügyi ellátást, a kezelést és az egészségtudományokkal és az innovációval kapcsolatos kutatást;

    74. a foglalkoztatás változásával és megszűnésével járó társadalmi hatásokat elismerve felszólít egy gondozókra vonatkozó európai stratégia elfogadására, különösen a gondozási feladatokat ellátók esetében, akik között aránytalanul nagy számban vannak nők;

    75. úgy véli, hogy az EU-nak egy európai online oktatási platformot kellene kialakítania az iskolák és egyetemek számára annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokban minden tanuló és diák minőségi oktatási anyagokhoz férhessen hozzá; úgy véli, hogy a platform közös erőforrásközpontként is szolgálhatna Európa-szerte a tanárok, diákok és az otthoni iskolai oktatásban érdekelt szülők számára, ezáltal javítva az oktatás általános minőségét valamennyi tagállamban;

    °

    ° °

    76. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a Tanács soros elnökségének.
     

     

     

    Utolsó frissítés: 2020. április 15.
    Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat