ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről
14.4.2020 - (2020/2616(RSP))
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Philippe Lamberts
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0143/2020
B9-0147/2020
Az Európai Parlament állásfoglalása a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a COVID-19-válság, amelynek eddig világszerte több mint százezer ember esett áldozatul – ennek több mint fele az EU-ban –, és amely rendkívüli korlátozásokat követel meg a gazdasági és a társadalmi tevékenységek terén, példátlan arányú külső és szimmetrikus sokkhatást jelent az EU egészségügyi rendszerei, társadalmai és gazdaságai számára, ami méret, kiterjedés és szolidaritás szempontjából korábban sosem látott uniós választ tesz szükségessé;
B. mivel az EU-ban élő emberek Unióba vetett bizalma alapvetően attól függ majd, hogy az EU és tagállamai hajlandóak-e és képesek-e együttműködni annak biztosítása érdekében, hogy a válság egészségügyi, társadalmi és gazdasági költségeit a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék, és azok viseljék, akik erre a leginkább képesek;
C. mivel a COVID-19-világjárványra adott uniós választ eddig a tagállamok közötti koordináció hiánya jellemezte a közegészségügyi intézkedések tekintetében, beleértve a kijárási korlátozást és az emberek határokon átnyúló mozgásának korlátozását, továbbá más jogok és törvények felfüggesztését;
D. mivel a legnagyobb közegészségügyi és gazdasági hatást elszenvedő tagállamok nem kaptak elegendő logisztikai és pénzügyi támogatást azoktól a tagállamoktól, amelyek helyzetüknél fogva képesek lennének támogatást nyújtani;
E. mivel egyetlen tagállamot sem szabad akadályozni a COVID-19 közegészségügyi, társadalmi és gazdasági következményeinek kezelésére irányuló erőfeszítéseiben fenntarthatatlan további adósságok kilátásával vagy a pénzügyi támogatásra vonatkozó szigorú feltételekkel, kivéve annak a válsággal kapcsolatos kiadásokra való felhasználását;
F. mivel az EU határain belüli COVID-19-válság nem jelenti azt, hogy az EU figyelmen kívül hagyhatja a határain belül és kívül tartózkodó rászorulókkal szembeni kötelezettségeit;
G. mivel a COVID-19-válság rávilágított az ellenálló képesség alapvető hiányára az EU-ban és a nemzetközi gazdasági rendszerben, különösen a hosszú ellátási láncok és a kritikus fontosságú egészségügyi eszközök és egyéb alapvető áruk jól időzített („just-in-time”) szállítási rendszerei tekintetében, amelyeket orvosolni kell az ilyen válságok hatásainak enyhítése érdekében;
H. mivel az európai zöld megállapodásnak, amely távolról sem tekinthető luxusnak a válság fényében, egy olyan nagyszabású beruházási és átalakítási program sarokkövét kell képeznie, amely segíti az EU-t a válságból való gazdasági kilábalásban és a környezeti, társadalmi és gazdasági ellenálló képesség kialakításában az EU időtállósága biztosításának érdekében;
A közös válságra adott egységes és határozott válasz
1. őszinte együttérzését fejezi ki mindazoknak, akik megfertőződtek a vírussal és életükért harcolnak, valamint családjuknak és barátaiknak; osztozik azok gyászában, akik a vírus miatt elvesztették szeretteiket;
2. köszönti azon emberek tízezreit, egészségügyi dolgozókat és egyéb alapvető szolgáltatásokat végzőket, civil társadalmi szervezeteket és egyéni önkénteseket, akik idejüket arra áldozzák, hogy a COVID-19 által érintetteket EU-szerte megsegítsék, ami gyakran nagy kockázatot jelent saját jóllétükre nézve;
3. üdvözli az országok és régiók közötti szolidaritás jeleit; ugyanakkor mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a válság során egyes tagállamok nem tanúsítottak szolidaritást más – különösen a jelenlegi helyzet által leginkább sújtott – tagállamok iránt;
4. nagyra értékeli a számos magánvállalat által a válságra adott válaszok terén mutatott kreativitást és gyorsaságot; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy egyesek a COVID-19 elleni küzdelem kárára kísérlik meg korlátozott magánérdekek védelmét vagy érvényesítését, és kihasználják a lakosság jogos félelmeit;
5. elismeri, hogy ez a válság – a korábbiakhoz hasonlóan – rávilágít arra, hogy az állam alapvető szerepet tölt be társadalmaink általános érdekeinek biztosításában, különösen a háztartások és a cégek számára végső megoldást kínáló biztosítóként és befektetőként;
6. hangsúlyozza, hogy ebben a kritikus pillanatban az Európai Unióban élő összes ember elvárja és megérdemli, hogy a politikai vezetők a politikai döntéshozatal minden szintjén – az uniós intézményekkel együtt – határozottan és egymással teljes szolidaritásban cselekedjenek annak érdekében, hogy leküzdjék a COVID-19 által a társadalmainkra és gazdaságainkra jelentett közös fenyegetést;
7. úgy véli, hogy a válságra való közös reagálás jelenlegi és jövőbeli hiányosságai helyrehozhatatlanul károsíthatják társadalmaink kohézióját, demokráciáink erejét, az európai projekt puszta létét és a továbbra is előttünk álló, hosszú távú környezeti kihívások kezelésére való közös képességünket;
8. emlékeztet arra, hogy az Európai Unió létezésének éppen az emberek jóléte az oka, és ezért határozottan kitart amellett, hogy minden meghozott intézkedésnek kiemelten kell kezelnie a COVID-19-válság egészségügyi, társadalmi és gazdasági vonatkozásai által leginkább sújtott emberek, régiók és országok szükségleteit annak biztosítása érdekében, hogy senkit ne hagyjanak hátra, és az egyenlőtlenségeket a válságra adott válasz vagy annak hiánya ne növelje, hanem csökkentse;
9. felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a saját maguk által meghatározott intézményi korlátokon kívül gondolkodjanak, és legyenek egységesek, bátrak és találékonyak a COVID-19 leküzdéséhez szükséges orvosi, társadalmi és gazdasági eszközök megtalálásában és biztosításában; üdvözli e tekintetben a már megtett intézkedéseket, mint például a Stabilitási és Növekedési Paktum Bizottság általi felfüggesztését és az EKB 750 milliárd eurós Pandémiás Veszélyhelyzeti Eszközvásárlási Program elnevezésű élénkítő tervét;
10. kitart amellett, hogy az egységes piac, amely távolról sem jelent akadályt, életek megmentésére használható és használandó az alapvető áruk, szolgáltatások és munkavállalók mozgásának megkönnyítése révén;
11. határozottan elutasítja azt, hogy az Európai Unió és tagállamai lemondjanak a nehezen elért demokratikus, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi vívmányokról a jelenlegi válság közepette, és kitart amellett, hogy inkább meg kell kettőzni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ezekre az eredményekre építsenek;
12. elítéli az EU-n belüli és kívüli kormányok sürgősségi intézkedések vagy propaganda útján tett minden olyan kísérletét, amely a COVID-19-válságot ürügyként használja fel az alapvető jogok és a demokrácia korlátozására vagy torzítására a COVID-19 hatásai által nem indokolt vagy azokkal nem arányos intézkedések révén; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy határozottan lépjenek fel az ilyen magatartással szemben;
13. követeli, hogy a válságból való kilábalás során az uniós intézmények a tagállamokkal szoros együttműködésben tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy gyorsan azonosítsák és hatékonyan orvosolják az egységes és hatékony válságreagálás uniós mechanizmusaiban feltárt hiányosságokat; hangsúlyozza, hogy ez nemcsak az uniós szintű felkészültség, döntéshozatal, valamint erőforrás- és tehermegosztás javítását foglalja magában, hanem – ami a legfontosabb – az EU gazdaságait és közszolgáltatásait érintő nagyobb válságokkal szembeni strukturális ellenálló képesség javítását is;
14. kitart amellett, hogy az európai zöld megállapodásnak és az európai digitális stratégiának a válság utáni fellendülési stratégia előterében kell állnia; hangsúlyozza, hogy az új fizikai és digitális infrastruktúra, valamint az energia, élelmiszerek, áruk és szolgáltatások előállítására, elosztására és (újra)felhasználására szolgáló, rendkívül erőforrás-hatékony rendszerek létrehozására irányuló megerősített beruházási program jelentősen javítani fogja az EU jövőbeli egészségügyi, gazdasági és geopolitikai vészhelyzetekkel szembeni ellenálló képességét;
Az EU-ban élők, különösen a legveszélyeztetettebbek védelme a válság hatásaival szemben
15. hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy az uniós intézmények összehangolják a tagállamok azon kritikus jelentőségű információit, döntéseit és intézkedéseit, amelyek célja a COVID-19 válság pusztító társadalmi és gazdasági hatásainak leginkább kitett személyek védelme, és kitart amellett, hogy jelenleg ennek kell elsőbbséget élveznie;
16. üdvözli az olyan szolidaritási kezdeményezéseket, mint az információk és az egészségügyi erőforrások összevonása és megosztása, amelyekben az elmúlt hetekben több ország és régió is részt vett; mély sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a tagállamok nem tesznek azonnali és kollektív szolidaritási intézkedéseket, különösen Olaszország felé, amelynek orvosi felszerelésre vonatkozó felhívása megválaszolatlan maradt, valamint Spanyolország felé, amelyet szintén súlyosan érintett a jelenlegi helyzet;
17. követeli, hogy a tagállamok és az uniós intézmények a szomszédos államokkal együttműködve koordinálják az egészségügyi felszerelések előállításának és elosztásának, az információ és a szakértelem cseréjének, a gazdasági támogatásnak és az áruk szabad mozgása folytatásának stratégiai szempontból legmegfelelőbb garantálását az alapvető szükségletek kielégítése érdekében;
18. hangsúlyozza, hogy az EU-nak segítenie kell a tagállamok kormányait abban, hogy megosszák egymással bevált gyakorlataikat, és célzott támogatást nyújtsanak a társadalmilag elszigetelt csoportoknak és egyéneknek, a korábban is meglévő betegséggel élőknek, a hajléktalanoknak, az időseknek, a fogvatartottaknak és azoknak – például a romáknak –, akik marginalizálódtak, vagy hátrányos megkülönböztetéstől és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén egyenlőtlenségektől szenvednek; különösen hangsúlyozza, hogy továbbra is biztosítani kell a fogyatékossággal élő személyek számára a személyes segítségnyújtást és gondozást;
19. sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre célzott intézkedéseket a hajléktalanok védelme érdekében, és nyújtsanak pénzügyi támogatást a helyszíni segítséget nyújtó nem kormányzati szervezeteknek és helyi hatóságoknak;
20. kitart amellett, hogy a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak biztosítaniuk kell, hogy az egészséggel és az általános közbiztonsággal kapcsolatos információk világos és egyszerű módon jelenjenek meg, ideértve a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető és használható formátumokat is;
21. követeli, hogy az uniós intézmények és a tagállamok EU-szerte minden lehetséges pénzügyi támogatási eszközt rendelkezésre bocsátsanak és ténylegesen hozzáférhetővé tegyenek azon több százezer ember számára, akiknek a megélhetése a válság következtében elveszett vagy jelentősen romlott;
22. ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós intézmények és a tagállamok biztosítsák, hogy a vállalkozásoknak a COVID-19 gazdasági hatásai elleni küzdelem érdekében nyújtott állami pénzügyi támogatást ahhoz a feltételhez kössék, hogy a finanszírozást a munkavállalók javára használják fel, és hogy a kedvezményezett vállalkozások nem fizetnek osztalékot és nem kínálnak részvény-visszavásárlási programokat mindaddig, amíg ilyen támogatásban részesülnek;
23. sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok hajtsák végre azokat a jelenlegi távközlési szabályokat, amelyek előírják, hogy megfizethető és megfelelő széles sávú internetszolgáltatást kell biztosítani mindazok számára, akiknek otthonukból kell dolgozniuk, valamint a gyermekek és a diákok számára, akiknek tanulniuk kell, illetve azoknak, akiknek el kell különülniük; kitart amellett, hogy társadalmi vagy gazdasági helyzetétől függetlenül mindenki számára biztosítani kell a munkához, az oktatáshoz, az alapvető információkhoz, az alapvető ellátáshoz, valamint az alapvető magán- és közszolgáltatásokhoz szükséges digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
24. tudomásul veszi, hogy az Europol jelentése szerint növekedett az egyének, szervezetek és kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadások száma, a kiszolgáltatott személyeket, például az időseket célzó csalási rendszerek új formái jelentek meg, valamint nőtt a hamisított és az előírásoknak nem megfelelő egészségügyi és higiéniai termékek, személyi védőfelszerelések és gyógyszerek értékesítése, ami az ellátás hiányából ered; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen vezessenek be megelőző intézkedéseket, többek között megelőző közösségimédia-kampányok révén, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre;
25. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a lakosság folyamatos és megfelelő tájékoztatást kapjon a csalásokkal kapcsolatban, különösen a COVID-19-világjárvány során; hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a figyelmet a csalásokra;
26. hangsúlyozza, hogy az egészségügyi vészhelyzet leküzdése érdekében végrehajtott politikáknak, különösen az otthonmaradás követelményének magukban kell foglalniuk a nemek közötti egyenlőség és a gyermekvédelem szempontjait, azokra a területekre összpontosítva, amelyeken a koronavírus-járvány aránytalanul sújtja a nőket és a gyermekeket; különösen fontosnak tartja annak biztosítását, hogy az erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatások továbbra is működjenek és elérhetőek maradjanak, valamint hogy a nemi alapú erőszakról szóló jelentéseket ne tekintsék kevésbé fontosnak vagy ne hagyják figyelmen kívül ebben az időszakban; úgy véli, hogy a különleges intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a segélyvonal-szolgáltatások megerősítését, a támogató hálózatok szervezését, valamint a Bizottság által felügyelt, a családon belüli erőszak áldozatainak és tanúinak jogaikról való tájékoztatását célzó nyilvános tájékoztató kampányt; emlékeztet az életkörülményeik miatt a világjárványnak rendkívül kiszolgáltatott migráns gyermekek sajátos – különösen a görögországi uniós fogadóállomásokon fennálló – helyzetére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális, gazdasági és a COVID utáni intézkedések elfogadásakor vegyék figyelembe a gyermekek jogait és sajátos szükségleteit;
27. felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a fizikai kontaktusok korlátozására irányuló intézkedések és egyéb ideiglenes korlátozások fokozatos, pragmatikus, tudományosan megalapozott és összehangolt uniós szintű megszüntetésének kidolgozása érdekében, ideértve a tagállamok közötti határokon alkalmazott korlátozásokat is; sajnálatát fejezi ki az egyes tagállamok által e tekintetben hozott egyoldalú intézkedések miatt, amelyek alááshatják más tagállamok stratégiáit;
28. felhívja az EU-t, hogy tegyen lépéseket az EU határain megdöbbentő körülmények között lévő kiszolgáltatott személyek – köztük menekültek és menedékkérők – védelme érdekében, akik olyan táborokban vannak, ahol a fizikai kontaktusok korlátozására irányuló intézkedések nem tarthatók be, és tartózkodási jogállásuktól függetlenül azonnal helyezze át őket biztonságos helyekre olyan tagállamokban, ahol megfelelő egészségügyi ellátáshoz is hozzájuthatnak;
Nemzetközi szolidaritás és felelősségvállalás, valamint emberi jogok
29. üdvözli az EU által a nyugat-balkáni országok és a keleti partnerség országainak támogatása érdekében már meghozott intézkedéseket, amelyeket hosszú távú kezdeményezéseknek kell követniük; felszólít különösen arra, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapját bocsássák a nyugat-balkáni országok rendelkezésére, és a védőeszközök tekintetében mentesítsék őket az ideiglenes kiviteli engedélyezési rendszer alól; kitart amellett, hogy ennek az exportengedélyezési rendszernek általánosságban átmenetinek kell maradnia, és azt nem szabad meghosszabbítani;
30. felhívja az EU-t, hogy fokozza humanitárius és fejlesztési intézkedéseit, különösen az egészségügyi és orvosi eszközök, valamint a sürgősségi élelmiszersegélyek finanszírozása érdekében, és tegye lehetővé az afrikai államok számára, hogy helyi intézkedéseket alkalmazzanak a vállalkozások támogatására és összeomlásuk megelőzésére; kéri, hogy valamennyi humanitárius segítségnyújtási intézkedésbe építsék be a koronavírus elleni védekezés általános szempontját annak biztosítása érdekében, hogy a segélyek célba juttatása ne jelentsen további kockázatot a legkiszolgáltatottabbak számára, és hogy rendelkezésre álljon a minimális higiéniai infrastruktúra; kéri, hogy a pandémiára adott globális válasz során különösen vegyék figyelembe a nők szükségleteit, mivel a válság legnagyobb terhét a nők viselik, ugyanakkor ritkán képviseltetik magukat a válságra adandó válaszokról szóló tárgyalások során;
31. hangsúlyozza a konfliktusövezetekben élő lakosság nagyfokú sebezhetőségét, valamint a vírus megelőzésére és az arra való reagálásra irányuló összehangolt fellépés szükségességét; úgy véli, hogy az EU-nak aktívan elő kell mozdítania az ENSZ főtitkárának az azonnali globális tűzszünetre irányuló felhívását, és párbeszédet kell folytatnia a harcoló felekkel e felhívás figyelembevétele, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása, valamint a konfliktusok tartós politikai megoldásának kialakítása érdekében; úgy véli, hogy ennek az erőfeszítésnek magában kell foglalnia humanitárius folyosók és ideiglenes tűzszünetek létrehozását a segélyek célba juttatásának biztosítása, valamint a belső menekültek és a menekülttáborok megsegítése érdekében; ezzel összefüggésben emlékeztet az alapvető humanitárius elvekre, többek között a semlegesség és a pártatlanság elvére;
32. támogatja az ENSZ 24 különleges előadójának annak biztosítására irányuló felhívását, hogy a COVID-19-cel kapcsolatban hozott, az emberi jogokat sértő védelmi intézkedések arányosak, szükségesek, megkülönböztetésmentesek és időben korlátozottak legyenek, és felszólítja az EU-t, hogy hozzon létre egy nyilvános globális COVID-19 emberi jogi mechanizmust az emberi jogok a COVID-19-járvánnyal összefüggésben történő korlátozásának és azzal összefüggésben történő megsértésének országonkénti nyomon követésére;
33. felhívja az Emberi Jogi Tanácsot (EJT), hogy tartson rendkívüli ülést a COVID-19 emberi jogi hatásairól, és felszólítja az EU-t, hogy vegyen részt az alacsony kockázatú bűnelkövetők, különösen a jelenleg börtönben lévő kiszolgáltatott személyek, politikai foglyok és emberijog-védők szabadon bocsátására irányuló globális kampányban annak érdekében, hogy csökkenjen a túlzsúfolt börtönökben a vírusnak való kitettség kockázata;
34. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy egyes kormányok megkísérlik kihasználni a COVID-19-válságot az önkényuralmi rendszer megszilárdítása érdekében; elítéli különösen az újságírók, ellenzéki személyek, egészségügyi dolgozók és más személyek cenzúrázását, letartóztatását és megfélemlítését, amiért bírálják kormányuk válaszintézkedéseit; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy e kérdésekben kétoldalúan és a lehető leghamarabb lépjenek fel a nemzetközi fórumokon, és sürgessék e személyek szabadon bocsátását; felszólít minden olyan államot, amely digitális megfigyelési technológiákat alkalmaz, hogy a nemzetközi emberi jogi normákat szigorúan tiszteletben tartva küzdjön a világjárvány ellen; sürgeti az összes kormányt, hogy megkülönböztetés nélkül biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést;
35. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tartsák be a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon felhívását, hogy függesszék fel a legszegényebb országok által más kormányok felé teljesítendő valamennyi adósságfizetést, valamint az afrikai pénzügyminiszterek azon felhívását, hogy 2020-ban függesszenek fel minden kamatfizetést, valamint az instabil államok által teljesítendő valamennyi tőke- és kamatfizetést; úgy véli, hogy minden 2020-ban esedékes külső adósságkifizetést (tőke, kamatok és díjak) véglegesen törölni kell, és hogy a sürgősségi pénzügyi támogatás nyújtása nem szabad, hogy adósságot teremtsen;
36. hangsúlyozza, hogy újra kell gondolni a fejlődő országok államadósságának kérdését; hangsúlyozza egy ENSZ-szintű mechanizmus létrehozásának fontosságát az államadósság átstrukturálása és annak biztosítása érdekében, hogy az országok elegendő forrással rendelkezzenek közegészségügyi válaszlépéseik megerősítéséhez; hangsúlyozza, hogy az IMF feltételrendszerét a jelenlegi körülmények között enyhíteni kell, vagy akár ideiglenesen fel is kell függeszteni; emlékeztet arra, hogy az IMF és a Világbank strukturális kiigazítási alapjai költségvetési megszorításokat követeltek meg a közszolgáltatások terén, beleértve az egészségügyi ágazatot is, ami a fejlődő országok egészségügyi és oktatási rendszereinek romlásához vezetett, és növelte a járványokkal szembeni kiszolgáltatottságukat;
37. hangsúlyozza, hogy az EU-nak teljes mértékben együtt kell működnie az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és más nemzetközi szervekkel annak érdekében, hogy hatékony orvosi válaszlépéseket dolgozzanak ki, és mechanizmust hozzanak létre a veszélyes betegségek elleni küzdelem és a védőoltások terén elért eredmények megosztása érdekében; ragaszkodik ahhoz, hogy Tajvant vonják be a WHO munkájába;
38. újólag megerősíti, hogy az EU különleges felelősséggel tartozik az egyetemes egészségügyi ellátáshoz való jog előmozdításáért az EU–Afrika stratégiában, amelynek az alapvető emberi jogok, nevezetesen az alapvető egészségügyi, víz- és higiéniai szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés prioritásként történő elérésére kell irányulnia;
Nemzetközi kereskedelmi szabályok
39. üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy megszünteti az egyéni védőeszközökre, az orvostechnikai eszközökre és más, közvetlenül kapcsolódó gyógyászati eszközökre vonatkozó behozatali vámokat;
40. sürgeti a Bizottságot, hogy szólítsa fel a tagállamokat arra, hogy adjanak ki kötelező vagy kormányzati engedélyeket, amelyek felfüggesztik a szabadalmak monopóliumát, és lehetővé teszik mások számára, hogy szabadalmi oltalom alatt álló szükséges gyógyszerkészítményeket gyártsanak és szállítsanak, valamint hogy könnyítsék meg a kötelező engedélyek alapján külföldön előállított gyógyszerek behozatalát; felhívja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főtitkárságát, hogy adjon ki feljegyzést a WTO-tagok számára a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS) 2003. évi módosításában szereplő azon követelmény enyhítése érdekében, hogy a kötelező engedélyeket „túlnyomórészt” a helyi piacokon használják fel, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a más országokban, különösen a nagyobb termelési kapacitással rendelkező országokban a kötelező engedélyezés keretében előállított gyógyszerek behozatalát;
41. felhívja a Bizottságot, hogy tekintsen el a klinikai vizsgálatokra vonatkozó adatok védelméről és a piaci kizárólagosság biztosításáról szóló uniós rendeletektől, mivel mindkettő akadályozza a kötelező engedélyezés hatékony alkalmazását, annak érdekében, hogy a lehetséges generikus gyártók felhasználhassák a meglévő klinikai adatokat a gyors jóváhagyási kérelmek alátámasztására; úgy véli, hogy az uniós kereskedelmi megállapodások adatkizárólagosságra vonatkozó TRIPS+ rendelkezéseit ideiglenesen figyelmen kívül kell hagyni;
42. felhívja a tagállamokat, hogy támogassák Costa Rica kormányának a WHO-hoz intézett azon felhívását, hogy hozzák létre a koronavírussal kapcsolatos szellemi tulajdonjogok (ideértve a szabadalmakat, a szabályozási vizsgálati adatokat, a know-how-t, a szerzői jogokat és a formatervezési jogokat) önkéntes összevonását;
Demokráciáink védelme az EU-ban
43. üdvözli több tagállam azon kijelentését, miszerint a sürgősségi intézkedéseknek a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk, arányosnak és ideiglenes jellegűnek kell lenniük, rendszeresen ellenőrizni kell őket, tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok elveit, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségeket, és nem korlátozhatják a véleménynyilvánítás szabadságát vagy a sajtószabadságot; sajnálja, hogy a nyilatkozat nem nevez meg konkrét példákat;
44. elítéli a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. magyar törvényt, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendelet útján kormányozzon, és hogy csupán tájékoztassa a magyar Országgyűlést, amellyel nem is kell konzultálnia, valamint hogy drákói büntetéseket szabjon ki a kormány által dezinformációnak vélt tartalom terjesztéséért, továbbá más előkészületben lévő jogszabályokat; úgy véli, hogy a törvény ellentétes az uniós szerződésekkel és értékekkel, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy kifejezetten a magyar demokrácia elleni önkényuralmi támadásként értékelje ezt a lépést, és teljes mértékben használja fel a helyzet kezelésére rendelkezésére álló eszközöket;
45. aggályát fejezi ki a Lengyel Köztársaság elnökének megválasztásáról szóló 2020. évi általános választások megrendezésére vonatkozó különleges szabályokról szóló lengyel törvénytervezet miatt; emlékeztet arra, hogy a tervezet egy hónappal a választások előtt teljes mértékben megváltoztatja a választási szabályokat; úgy véli, hogy a tervezet nem felel meg a lengyel alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatának és a Velencei Bizottság választási magatartási kódexének; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben a májusi lengyelországi elnökválasztás alááshatja az egyenlő és szabad választások elvét;
46. sürgeti a Bizottságot, hogy az EU alapvető értékeinek tiszteletben tartása érdekében fokozza a tagállamok által hozott sürgősségi intézkedések és azok alkalmazásának nyomon követését, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a Tanács tegyen határozott lépéseket – ideértve a gyorsított kötelezettségszegési eljárásokat, a Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket, a költségvetéssel kapcsolatos intézkedések feltárását, a jogállamisági keretre történő hivatkozást, és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 7. cikke szerinti további intézkedéseket – a koronavírussal kapcsolatos vészhelyzettel való visszaélési kísérletekkel szemben, melyek célja a demokrácia csorbítása és az autoriter kormányokat érő kritikák elhallgattatása; megismétli a Tanácshoz intézett felhívását annak biztosítására, hogy az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos meghallgatások az új fejleményekre is vonatkozzanak; kéri, hogy a Velencei Bizottság nyilvánítson véleményt a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. magyar törvényről és a Lengyel Köztársaság elnöke megválasztásáról szóló 2020. évi általános választások megrendezésére vonatkozó különleges szabályokról szóló lengyel törvénytervezetről;
47. kitart amellett, hogy a kormányok és a Bizottság fellépéseinek mindig szigorú nyilvános és parlamenti ellenőrzés alatt kell maradniuk annak biztosítása érdekében, hogy azokat legitim intézkedésekként tartsák tiszteletben; hangsúlyozza ezért, hogy a parlamenteknek meg kell találniuk annak módját, hogy működőképesek maradjanak a COVID-19-re vonatkozó közegészségügyi ajánlások hatékony végrehajtása mellett is; úgy véli, hogy a Parlamentnek példát kell mutatnia arra vonatkozóan, hogy a digitális munka és a sürgős esetekben történő szavazás miként őrizheti meg az európai demokráciát a COVID-19 okozta vészhelyzetben;
48. üdvözli és támogatja az Európai Adatvédelmi Testületnek a személyes adatok feldolgozására vonatkozó nyilatkozatát; hangsúlyozza, hogy bár az anonimizált és összesített adatok – többek között a mobiltelefon-hálózatokból származó adatok – hasznosak lehetnek a távolságtartási intézkedések hatékonyságának értékeléséhez, az ezen adatokon alapuló egyéni nyomon követés szükségtelen, indokolatlan és nem hatékony a fertőzési arányok csökkentésének tökéletesen megvalósítható lehetőségeihez képest, mint például a maszk zárt nyilvános helyeken való kötelező viselése és az antigén- és antitesttesztelést végző létesítmények uniós szintű koordináció révén történő nagymértékű megerősítése; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy alapvető fontosságú a demokratikus, parlamenti felügyelet és a személyes adatokat felhasználó sürgősségi intézkedések egyértelműen meghatározott lejárati idejének biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy ezeket az intézkedéseket visszavonják, amennyiben csökken a COVID-19-válság elleni küzdelemmel kapcsolatos hatékonyságuk;
49. pozitívan nyugtázza a fertőzöttekkel való kontaktusok okostelefonok segítségével történő nyomon követésére szolgáló páneurópai keret bemutatását, amelyet egy 17 intézmény 130 kutatójából álló konzorcium dolgozott ki, és amely a „Páneurópai, magánéletet védő közelségkutatás (PEPP-PT)” címet viseli; üdvözli ezt, mint a beépített adatvédelem példáját, a technológia használatának és a társadalmi problémák megoldásának európai módját, az alapvető jogok megőrzése mellett; rámutat azonban arra, hogy a PEPP-PT keretrendszer végső értékelése a pontos műszaki előírásoktól függ, és hogy azoknak a központi szervereknek, amelyeken keresztül a randomizált közelségű tokeneket kicserélik annak érdekében, hogy értesítsék a felhasználókat, hogy egy később a SARS-CoV-2 tekintetében pozitív eredményt mutató személy fertőzési tartományán belül voltak, nem szabad, és nem is kell ismerniük a felhasználók egyetlen stabil azonosítóját sem, függetlenül attól, hogy az álnevesített adat-e vagy sem; felhívja a fejlesztőket, hogy erősítsék meg a keretet a beépített adatvédelem elvének teljes körű tiszteletben tartása érdekében, amint azt az általános adatvédelmi rendelet előírja;
50. hangsúlyozza, hogy minden olyan szoftveralkalmazás, amely a COVID-19-világjárvány elleni küzdelem keretében személyes információkat dolgoz fel, és amely valamely betegség megelőzése érdekében valamilyen módon a fertőzésekkel kapcsolatos vagy más adatokat dolgoz fel, az orvostechnikai eszközökről szóló tanácsi irányelv értelmében az „orvostechnikai eszköz” fogalommeghatározás hatálya alá tartozna, ezért meg kellene felelnie az említett irányelvben meghatározott követelményeknek, beleértve a megfelelőségi nyilatkozatot is; felhívja a Bizottságot, hogy az orvostechnikai eszközökről szóló 2017. évi rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatával összefüggésben, amely 2020. május 26-án lép hatályba, tisztázza egy ilyen alkalmazás státuszát;
51. sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen fel azokkal az agresszív orosz és kínai propaganda-erőfeszítésekkel szemben, amelyek a COVID-19-világjárványt arra használják ki, hogy aláássák az EU-t, és bizalmatlanságot szítsanak a helyi lakosságban az EU-val szemben; alapvető fontosságúnak tartja a hatékony kommunikációt az EU által nyújtott pénzügyi, technikai és egészségügyi támogatásról;
Az egységes piac és a monetáris unió előnyeinek védelme és kiaknázása
52. kéri, hogy a legsúlyosabban érintett tagállamoknak – Olaszországnak és Spanyolországnak – anélkül nyújtsanak pénzügyi segítséget, hogy egyedül kelljen viselniük a válsággal kapcsolatos jövőbeli adósságok terhét, és hogy azokat megszorításokkal kapcsolatos feltételekhez kötnék;
53. megjegyzi, hogy a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközre (SURE) irányuló közelmúltbeli javaslat a helyes irányba tett lépés, de úgy véli, hogy az méretében és forrásfelhasználásában túlságosan korlátozott, és – ami a legfontosabb – hogy korlátozott támogatást nyújt a végső kedvezményezetteknek, mivel olyan kölcsönökből áll, amelyek hosszabb távon adósságterhet és költségvetési hiányt fognak jelentenek a kedvezményezett tagállamok számára; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a Bizottság jelenlegi javaslata nem tartalmaz feltételeket a megkülönböztetésmentes hozzáférés, a nemzeti rendszerek által a munkavégzéshez nyújtott rövid távú támogatás összege és a földrajzi hatály tekintetében, és sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ezen elemek beépítése érdekében módosítsák a javasolt rendeletet;
54. sürgeti a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy sürgősen működjenek együtt az azonnali egészségügyi szükségletekhez és az azt követő gazdasági fellendüléshez szükséges finanszírozás növelésének segítését, valamint a szimmetrikus sokkhatásra adott válaszként a közös tehermegosztás biztosítását célzó „koronakötvény” létrehozása érdekében; hangsúlyozza, hogy a SURE-javaslat azt mutatja, hogy léteznek a kifejezetten a COVID-19 gazdasági következményeinek kezelése érdekében ilyen kötvények kibocsátására alkalmas uniós alap létrehozásának szabályai és jogalapja is van;
55. felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a „koronakötvényeket” egy külön erre a célra létrehozott alap (az „uniós koronavírus-alap”) révén, amelynek jogalapja biztosítja az együttdöntési hatáskört a Parlament számára és a demokratikus elszámoltathatóságot uniós és nemzeti szinten egyaránt, és amely legalább 1 billió EUR-t tud előteremteni a tőkepiacokon olyan kötvények kibocsátása révén, amelyek bevételeit átlátható és közösen elfogadott mutatók alapján a koronavírus-járvány hatásával arányosan a tagállamoknak nyújtandó finanszírozásra használják fel; kéri továbbá, hogy e kötvények visszafizetését a tagállamok hozzájárulásai garantálják, az uniós GDP-ből való részesedésük arányában; rámutat, hogy e hozzájárulásoknak ideális esetben új uniós saját források formájában kell megvalósulniuk; ragaszkodik ahhoz, hogy a folyósított forrásokat a COVID-19-válság közegészségügyi, társadalmi és gazdasági következményeinek kezeléséhez szükséges kiadások fedezésére használják fel, összhangban a Párizsi Megállapodással és az EU éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaival;
56. hangsúlyozza, hogy rövid távú intézkedésként az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) haladéktalanul ki kell terjesztenie az elővigyázatossági hitelkereteket az ahhoz hozzáférni kívánó országokra a rövid távú finanszírozási igények és a COVID-19-válság közvetlen következményeinek kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy ezt a finanszírozást nem szabad megszorításokkal kapcsolatos feltételekhez kötni;
57. sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb állapodjanak meg az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtandó jelentős tőkeinjekcióról annak érdekében, hogy az EBB gyorsan hozzá tudjon járulni a COVID-19 gazdasági hatásának enyhítéséhez, többek között egy új EBB-hitelkeret létrehozása révén, amely a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára tartós likviditást garantálna;
58. ajánlja, hogy a közbeszerzési szabályok módosítása révén a kkv-k kapjanak további segítséget annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások előnyben részesülhessenek a közbeszerzési eljárásokban;
59. szilárd meggyőződése, hogy a szolidaritást, ezen belül a pénzügyi támogatást szomszédainkra is ki kell terjeszteni, többek között azokra a nyugat-balkáni országokra is, amelyek a jövőben az EU-hoz szeretnének csatlakozni;
60. üdvözli a Bizottság koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezését, az európai strukturális és beruházási csomagot és a közös rendelkezésekről szóló rendelet felülvizsgálatát mint fontos első lépéseket, ugyanakkor kitart amellett, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak sokkal tovább kell menniük, és sürgősen fel kell kutatniuk és fel kell használniuk a ki nem osztott uniós költségvetés minden eurócentjét, és mozgósítaniuk kell az uniós költségvetésben – akár a közös agrárpolitika, akár a Kohéziós Alap, akár az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, akár az Európai Szociális Alap keretében – minden le nem kötött forrást a COVID-19 elleni küzdelem egészségügyi, szociális és gazdasági szükségleteinek biztosítása érdekében; úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani azon országok szükségleteire, amelyek már a COVID-19 előtt is gazdasági nehézségekkel küzdöttek;
61. sürgeti az uniós intézményeket, hogy tegyenek gyors lépéseket a COVID-19-válságra adott uniós válasz keretében igénybe vett programok és források jelentős növelése érdekében; megjegyzi, hogy az év elején a 2020. évi uniós költségvetés több mint 4 milliárd eurós tartalékot és rugalmassági eszközöket tartalmazott, amelyeket sürgősen igénybe kell venni; hangsúlyozza, hogy egyetlen uniós régió sem maradhat le; üdvözli ezért az első és a második költségvetés-módosítási tervezetet, amelyek a helyes irányba mutatnak;
62. sürgeti az uniós intézményeket, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a nyári szünet előtt fogadják el a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felfelé történő módosítását annak érdekében, hogy lehetővé váljon a COVID-19-válságra adott uniós válasz keretében igénybe vett programok és források jelentős növelése;
63. kéri, hogy az uniós intézmények állapodjanak meg egy összesen 1,324 milliárd EUR összegű többéves pénzügyi keretről, elismerve, hogy az EU-nak a COVID-19-válság miatt is nagyobb költségvetési ellenálló képességgel kell rendelkeznie; kéri továbbá, hogy a fent említett összegről szóló (az uniós költségvetésbe belefoglalandó) megállapodás mellett fogadjanak el egy ösztönző csomagot a közegészségügyi, gazdasági és szociális válság rövid és középtávon történő kezelésének, az ellenálló képesség kiépítésének és a környezeti válság közép- és hosszú távon történő leküzdésének elősegítése érdekében;
64. elismeri, hogy gyors és bürokráciamentes módon további forrásokat kell mozgósítani annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan tudjanak küzdeni a COVID-19 és annak következményei ellen, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen forrásokkal való esetleges visszaéléseket ki kell vizsgálni és szankcionálni kell, amint a közvetlen válság véget ér; ezért úgy véli, hogy az átalakított többéves pénzügyi keretnek megfelelő forrásokat kell tartalmaznia az Európai Ügyészség számára, lehetővé téve a polgárok bizalmának elnyerését, a csalás elleni küzdelmet, eszközök lefoglalását és ezáltal középtávon költségvetési szempontból semlegessé válását; kéri, hogy költségvetését függetlenségének megerősítése érdekében a 7. fejezetből (Európai közigazgatás) finanszírozzák, az európai adatvédelmi biztoshoz, az Európai Külügyi Szolgálathoz és az európai ombudsmanhoz hasonlóan;
65. kitart amellett, hogy az EU-nak még nyár előtt nagyobb láthatóságot és kiszámíthatóságot kell biztosítania a jövő évi költségvetés számára, és hogy amennyiben nem tud megállapodni a mennyiség szükséges növeléséről, gyorsan fogadjon el vészhelyzeti tervet annak érdekében, hogy 2020 végén elkerülhető legyen az uniós programok általános leállása;
Egységes piac
66. kéri, hogy míg a határokkal kapcsolatos ideiglenes intézkedések – feltéve, hogy megfelelőek, arányosak és időben korlátozottak – bizonyos különleges esetekben elfogadhatók, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy ezek az intézkedések ne sértsék a szabad mozgáshoz való jogot, különösen a megkülönböztetésmentesség elvét;
67. hangsúlyozza, hogy a COVID-19 elleni küzdelem szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban dolgozó munkavállalók, különösen az egészségügyben dolgozók és az idősgondozási szakemberek, továbbá az élelmiszer-ágazatban dolgozók, például az idénymunkások határokon átnyúló utazását nem szabad korlátozni, és biztosítani kell számukra az egészségügyi ellátást; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy a határokkal kapcsolatos intézkedések ne érintsék sem a menedékjogot, sem a családegyesítéshez vagy a családi élethez való jogot, és ne eredményezzék azt, hogy az emberek ne utazhassanak vissza hazájukba;
68. hangsúlyozza, hogy a határokat nyitva kell tartani a kereskedelem és különösen az élelmiszer-ellátás előtt; rámutat arra, hogy a határt átlépő idénymunkások iránti igény még sürgetőbbé válhat, ha – amint azt sokan gondolják – a COVID-19 második hulláma egybe fog esni a betakarítási időszakkal;
69. felhívja az EU-t és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a határforgalom-ellenőrzéseket felgyorsítsák annak érdekében, hogy a friss termékek ne romoljanak meg;
70. úgy véli, hogy amíg a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti egyes határokon rendezni nem tudják a hosszú sorok és a beléptetés megtagadásának problémáját, fel kell függeszteni az élő állatok nem uniós országokba irányuló kivitelét és az élő állatok tagállamok közötti, nyolc órát meghaladó szállítását;
Az EU társadalmi, gazdasági és környezeti jövőjének védelme
71. meg van győződve arról, hogy a COVID-19-válság megerősíti az olyan átalakulást eredményező kezdeményezések iránti feltétlen igényt, mint a mélyebb és merészebb európai zöld megállapodás, amely magában foglalja az EU szociális és gazdasági intézményeinek messzemenő feljavítását; kitart amellett, hogy az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem nemcsak feltétlenül szükséges ahhoz, hogy társadalmaink megőrizzék a bolygónkon való boldogulás képességét, hanem pontosan azt a széles körű munkahelyteremtést és gazdasági fejlődést is biztosítaná, amelyre az uniós gazdaságnak szüksége van ahhoz, hogy kilábaljon a COVID-19 okozta sokkból;
72. sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg egy olyan uniós szintű zöld gazdaságélénkítő beruházási csomag kidolgozására irányuló munkát, amely ambíció, hatókör és méret tekintetében messze túlmutat a jelenlegi fenntartható európai beruházási terven, és amelyet új eszközök és saját források, valamint az uniós költségvetés, az ESM és az EBB megerősített kapacitásai révén finanszíroznak, és amelyet az Európai Központi Bank eszközvásárlási kapacitása támogat;
73. kitart amellett, hogy a zöld gazdaságélénkítési beruházási csomagnak valóban átalakító erejű projektnek kell lennie, amelynek célja nem csupán az emberiség életét támogató rendszer megőrzéséhez szükséges uniós környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítése, hanem egész társadalmi-gazdasági rendszerünk átalakítása is azért, hogy kezelni lehessen a közszolgáltatások és a mezőgazdasági, gazdasági és pénzügyi rendszer rezilienciájának veszélyes hiányát, amely aláássa az EU-ban élő emberek fenntartható jólétét;
74. hangsúlyozza, hogy a COVID-19-válság ismét világossá tette, hogy az EU és különösen az euróövezet nem rendelkezik olyan gazdaságirányítási eszközökkel, amelyek lehetővé tennék, hogy a forrásokat oda csoportosítsák át, ahol azokra a gazdasági körülmények stabilizálása érdekében szükség van; ragaszkodik ezért ahhoz, hogy kulcsfontosságú, hogy a gazdasági és monetáris unió irányításának folyamatban lévő reformjai figyelembe vegyék a stabilizáció szükségességét (ide értve a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz reformját, valamint a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek viszontbiztosítási rendszerére vonatkozó terveket);
75. elismeri a közszolgáltatások védelmének és átalakításának szükségességét, hogy azok garantálják az emberek alapvető szükségleteit és az ökológiai átmenetet, valamint biztosítsák a szociális jogok európai pillérének végrehajtását; úgy véli, hogy az egész EU-ban alapvető fontosságú a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képesség biztosítása annak garantálása érdekében, hogy az egészségüggyel, az oktatással, a tiszta levegőhöz és vízhez való hozzáféréssel, az energiával és a tömegközlekedéssel, valamint a szociális védelemmel kapcsolatos közszolgáltatásokat megvédjék és biztosítsák; úgy véli, hogy eljött az ideje az európai egészségügyi garancia bevezetésének és a közegészségügyi kompetenciák uniós szintű megerősítésének; hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjével foglalkozó konventben megvitatott témák között szerepelnie kell annak a vitának, hogy mi tekinthető olyan alapvető szükségletnek, amelyet közszolgáltatásokon keresztül biztosítani, vagy a közjavak részeként védeni kell;
76. sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy annak érdekében, hogy a politikai döntéshozókat tájékoztassák az emberre átvihető állatbetegségek kockázatát minimálisra csökkentő, biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiákról, kérjék fel a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platformot, hogy kezdjék meg a kórokozók állatokról az emberre történő átvitele, valamint a biológiai sokféleség csökkenése, az erdőirtás és a földhasználat egyéb változásai okozta olyan világjárványok, mint a COVID-19, a sertésinfluenza, a MERS és a SARS közötti kapcsolatok alapos tudományos vizsgálatát;
77. úgy határoz, hogy létrehoz egy parlamenti különbizottságot, amely rendelkezik a szükséges felhatalmazással és hatáskörökkel ahhoz, hogy Unió-szerte levonja a válság és a reagálás tanulságait annak érdekében, hogy jobban felkészítse a tagállamokat az azonos nagyságrendű jövőbeli kihívásokkal való közös szembenézésre, függetlenül azok eredetétől, és lehetővé tegye a Parlament számára, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a Bizottság és a Tanács számára;
78. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.