Eljárás : 2020/2616(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0149/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0149/2020

Viták :

PV 16/04/2020 - 17
CRE 16/04/2020 - 17

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :


<Date>{14/04/2020}14.4.2020</Date>
<NoDocSe>B9-0149/2020</NoDocSe>
PDF 238kWORD 75k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről</Titre>

<DocRef>(2020/2616(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Angel Dzhambazki</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


B9-0149/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a COVID-19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről

(2020/2616(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság 2020. március 13-i „A COVID-19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedések” című közleményére,

 tekintettel a G20-ak vezetőinek a COVID-19-ről tartott 2020. február 3-i rendkívüli virtuális csúcstalálkozójára,

 tekintettel a Bizottság 2020. március 19-i „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleményére,

 tekintettel az átmeneti pandémiás vészhelyzeti vásárlási programról szóló, 2020. március 24-i (EU) 2020/440 európai központi banki határozatra (EKB/2020/17),

 tekintettel a COVID-19 pandémia alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/1 ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. március 27-i EKB/2020/19 európai központi banki ajánlásra,

 tekintettel az Európai Bankhatóságnak és az egységes felügyeleti mechanizmusnak a COVID-19 által az uniós bankszektorra gyakorolt hatások csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2020. március 12-i nyilatkozataira,

 tekintettel az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) a versenyjog koronavírus-válság alatti alkalmazásáról szóló 2020. március 23-i együttes nyilatkozatára,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére,

 tekintettel az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra[1],

 tekintettel a Bizottságnak „Az európai zöld megállapodás” című közleményére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a COVID-19 2019. decemberi, Kína Vuhan városában történt megjelenése óta a globális pandémia okozta állítólagos koronavírusos esetek száma napjainkra elérte a mintegy 1,5 milliót, és a világjárvány eddig legalább 100 000 halálos áldozatot követelt;

B. mivel a COVID-19-világjárvány kapcsán hozott uniós válaszintézkedéseknek teljes mértékben meg kell felelniük az EUMSZ 168. cikkének, tiszteletben tartva az egyes tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy meghatározzák egészségügyi politikájukat, megszervezzék, biztosítsák és működtessék az egészségügyi szolgáltatásokat, valamint erőforrásokat különítsenek el egészségügyi rendszereik számára;

C. mivel a COVID-19-járvány nem pusztán komoly népegészségügyi szükséghelyzet, hanem az együttesen jelentkező keresleti és kínálati hatások miatt súlyos negatív sokkhatást is jelent a globális és az uniós gazdaságok számára; mivel e negatív gazdasági következmények enyhítéshez elengedhetetlen, hogy a tagállamok és az uniós intézmények határozott gazdasági válaszintézkedéseket hozzanak;

D. mivel a koronavírus-világjárvány miatt munkahelyüket elvesztők száma rohamos ütemben nő, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzései szerint e szám jóval meghaladhatja a 25 milliót;

E. mivel számos gazdasági ágazat és sok polgárunk a munkahelyek tömeges megszűnésével, a munkaidő csökkenésével, valamint jövedelemkieséssel szembesül, egyes ágazatok pedig jelentős kihívásokkal küzdenek a folytonosság fenntartása, valamint munkavállalóik biztonságának szavatolása terén; mivel a munkanélküli ellátás iránti kérelmek száma jelenleg jóval magasabb a vártnál;

F. mivel a vállalkozások – típustól függetlenül – súlyos likviditáshiánnyal szembesülhetnek, a kkv-k és az induló vállalkozások pedig különösképpen veszélyeztetettek; mivel a likviditáshiány rövid és középtávon komoly hatást gyakorolhat számos egészséges vállalkozás, valamint munkavállalóik gazdasági helyzetére, miközben tartósabb következményekkel is járhat, tekintve, hogy a további tevékenységüket is veszélybe sodorja;

G. mivel fennáll a veszélye annak, hogy a már amúgy is rendkívül súlyos gazdasági visszaesés tovább fokozódik, ha a hitelezők leállítják a vállalkozói és háztartási hitelek nyújtását; mivel a bankoknak és az egyéb pénzügyi közvetítőknek éppen ezért a gazdaságba irányuló hiteláramlás fenntartásával kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük a COVID-19-járvány hatásainak kezelésében;

H. mivel számos tagállam mérlegel, vagy már be is jelentett olyan intézkedéseket, amelyek a polgárokat és a vállalatokat hivatottak támogatni; mivel előfordulhat, hogy egyes támogatási intézkedések az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésnek értelmében vett állami támogatást tartalmaznak;

I. mivel a versenyszabályok alapvető célja, hogy a vállalatok egyenlő versenyfeltéteket élvezzenek, ez pedig továbbra is releváns egy olyan időszakban, amikor a vállalati szféra és a gazdaság egésze válsághelyzetben van; mivel az EU/EGT különböző versenypolitikai eszközei fel vannak vértezve olyan mechanizmusokkal, amelyek adott és szükséges esetben figyelembe veszik a piaci és gazdasági fejleményeket;

J. mivel alapvető fontosságú azoknak a dolgozó szülőknek a támogatása, akik révén biztosított az egészségügyi rendszerek és más lényeges szolgáltatások folyamatos működése;

K. mivel az egészségügyi dolgozók körében a női munkavállalók összességében csaknem 70%-os részarányt képviselnek, vagyis ők nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve; mivel az ápolási-gondozási ágazatban foglalkoztatottak túlnyomó többsége nő, és emellett az otthoni, nem fizetett munkák többségét is nők végzik; mivel valamennyi ápolást-gondozást végzőknek rendkívül fontos szerepet kell játszania a válság során;

L. mivel a családok alapvető szerepet töltenek be azzal, hogy ezúttal is biztosítják az alapvető ápolást-gondozást családtagjaik, többek között az idősek, a gyermekek és a betegek számára;

M. mivel a COVID-19 különösen veszélyes az idősekre, kiváltképpen pedig az egyedül élőkre, illetve azokra az időskorúakra, akiknek nincs családja; mivel az idősek körében a legmagasabb a halálozási ráta, és esetükben a betegség súlyosabb formában jelentkezik; mivel a közösségi kontaktusokat korlátozó előírások miatt az idősek még inkább elszigetelődnek, és nélkülözni kényszerülnek a családtagok látogatását és gondoskodását;

N. mivel a távmunka és a távoli munkavégzés szerepe – különösen a COVID-19-világjárvány ideje alatt – egyre nő; mivel a telemedicina és a távápolás-gondozás szerepe egyre nő; mivel a COVID-19-világjárvány idején a digitális kirekesztés sürgető kérdéssé vált; mivel az uniós polgárok közül sokan nem rendelkeznek digitális készségekkel és nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, így például a nemzeti szintű kijárási korlátozások idején biztosított online oktatáshoz, egészségügyi ellátásokhoz;

O. mivel az uniós mezőgazdaság alapvető fontosságú az Európai Unión belüli élelmiszer- és élelmezésbiztonság szempontjából;

P. mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vezető kutatója a rokon koronavírusok okozta korábbi járványok tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg nem szól bizonyíték amellett, hogy élelmiszerek közvetítésével terjedne a COVID-19;

Q. mivel a harmadik országokból származó ellenőrizetlen, világszerte tapasztalható migráció valós biztonsági és egészségügyi kockázatot jelenthet; mivel a népegészség biztosításának kell az elsődleges vezérelvnek lennie;

R. mivel több tagállam önként vállalta 1 600 kísérő nélküli kiskorú áthelyezését a görög szigetekről, a Bizottság pedig még több kormányt próbál meggyőzni a kísérő nélküli gyermekek görög szigetekről történő átvételéről;

S. mivel az áthelyezési és családegyesítési programok a menedékkérők, valamint családjaik határokon átnyúló transzferét vonnák maguk után, jóllehet jelenleg mind az EU-ba történő belépés, mind az EU-n belüli szabad mozgás korlátozott, vagy éppenséggel tiltott;

T. mivel az újonnan érkező migránsok súlyosan gyengíthetik a tagállamok – már most is rendkívüli nyomásnak kitett – egészségügyi rendszereinek kapacitását; mivel az újonnan érkezők logisztikai kihívások elé állítanák a part menti tagállamokat, amelyek jelenleg az egészségügyi vészhelyzet kezelésére összpontosítanak; mivel állítólag számos, a Földközi-tengeren tevékenységet folytató nem kormányzati szervezet legénységet toboroz mentési műveleteik újraindítása céljából;

U. mivel a COVID-19-válság az uniós polgári védelmi mechanizmus, valamint a rescEU keretében rendelkezésre álló kapacitástartalékának működési hiányosságaira is rávilágított, amelyek megakadályozták, hogy az EU reagáljon Olaszország február végi, orvosi védőfelszerelések iránti kérelmére;

V. mivel egyes tagállamok, régiók és magánszervezetek – távközlési hálózatüzemeltetőktől vagy globális navigációs műholdrendszerektől (GNSS) származó adatok alapján – egymástól függetlenül már használnak, vagy jelenleg dolgoznak olyan alkalmazások kialakításán, amelyek a COVID-19-válság kezelését szolgálják;

A COVID-19-világjárvány

1. szolidaritásáról biztosítja a COVID-19 minden érintettjét, valamint legmélyebb részvétét fejezi ki mindazoknak, akik a világjárvány miatt elvesztették szeretteiket;

2. nagyrabecsülését és tiszteletét fejezi ki a COVID-19-válság leküzdésén fáradhatatlanul dolgozó valamennyi szolgálatnak, különösen az egészségügyi szakembereknek és az ápolást-gondozást végző szakembereknek, a bűnüldöző szervek és a fegyveres erők tagjainak, akiknek odaadása és felelősségérzete biztosítja társadalmaink biztonságos működését;

3. támogatásáról biztosítja mindazokat, és háláját fejezi ki mindazoknak, akik a gazdaságaink alapvető működéséhez nélkülözhetetlen további feladatok ellátásában részt vesznek, így például a logisztika terén dolgozóknak, valamint az élelmiszer- és egyéb kulcsfontosságú készletek elosztásában közreműködőknek;

4. háláját fejezi ki a családoknak, amelyek döntő szerepet játszanak a biztos és biztonságos környezet biztosításában, amelyre a jelenlegi bizonytalan időkben oly nagy szükség van;

5. támogatását és háláját fejezi ki mindazok felé az Európai Unióban, akik lelkiismeretesen követték kormányaik tanácsait annak érdekében, hogy enyhítsék az egészségügyi szolgáltatásokra nehezedő nyomást és életeket mentsenek;

Az EU azonnali válaszlépései

6. üdvözli azon nemzeti, regionális és helyi szintű – például hitelgaranciákra, adó- és jelzáloghitel-kedvezményekre és más szociális segélyprogramokra vonatkozó – intézkedéseket, amelyeket néhány tagállam a válság első napjaiban hozott;

7. üdvözli az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Egységes Szanálási Testület, az Európai Bankhatóság, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és más érintett tagállami hatóságok közelmúltbeli nyilatkozatait a pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályozási és számviteli követelmények jelenlegi kivételes körülmények közötti alkalmazásáról;

8. támogatását és háláját fejezi ki a világjárvány által súlyosan érintett tagállamokkal való szolidaritás egyre gyakoribb – a kezdeti és sajnálatos módon elégtelen válaszlépésekkel ellentétben álló – példái kapcsán, így többek között az orvosi csapatok áttelepítése, a kezelés céljából történő betegszállítás, vagy éppen a védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek és lélegeztetőgépek biztosítása kapcsán; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e tekintetben fokozzák erőfeszítéseiket;

9. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak határozott és összehangolt módon kell fellépniük a COVID-19 terjedése ellen, valamint támogatniuk a világjárvány által leginkább sújtott régiókat és országokat; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje minden egyes tagállam járványügyi felkészültségét, és az EUMSZ 168. cikkében foglaltakkal teljes összhangban őrizze meg a szolidaritást a 27 tagú Európai Unió teljes egészében;

10. úgy véli, hogy a COVID-19 diagnosztikai vizsgálatok rendelkezésre állása – a karantén és a nyomon követés mellett – alapvető fontosságú a terjedés ütemének csökkentése szempontjából; sajnálatát fejezi ki a tesztek, az egyéni védőeszközök, a fertőtlenítőszerek és más orvosi eszközök hiánya miatt; e tekintetben üdvözli a Bizottság közös közbeszerzésekre vonatkozó közelmúltbeli iránymutatásait, valamint a döntést, amely lehetővé teszi a rescEU stratégiai egészségügyi készletfelhalmozását, továbbá a határokon átnyúló egészségügyi segítségnyújtást;

11. megjegyzi, hogy számos tagállam ajánlásokat vezetett be arra vonatkozóan, hogy polgáraik viseljenek szájmaszkot a közterületeken, ami hatékony megelőző intézkedésnek tűnik a vírus terjedésének megfékezése szempontjából, megint más tagállamok pedig úgy tervezik, hogy kötelezővé teszik a szájmaszkok viselését;

12. felhívja a figyelmet az uniós polgári védelmi mechanizmus kezdeti kurdarcára, valamint arra, hogy a COVID-19 terjedése által leginkább érintett országok legnehezebb napjaiban egyes tagállamok exportkorlátozásokat vezettek be az egyéni védőeszközökre és lélegeztetőgépekre vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy a bevezetett korlátozások nem mindegyike indokolatlan; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az uniós polgári védelmi mechanizmus és az egészségvédelmi bizottság megfelelő működéséről, hogy növelni lehessen a felszerelések és anyagok központosított beszerzését, valamint hogy biztosítsa a gyors beszerzést és a leginkább rászoruló területeken megindítandó közös elosztást, szavatolja a hatékony koordinációt és a szóban forgó erőforrások elosztására irányadó egyértelmű alkalmazási szabályokat, valamint garantálja az információk hatékonyabb és időszerű cseréjét;

13. felhívja a Bizottságot, hogy a közös közbeszerzés keretében gyorsítsa fel a leginkább érintett tagállamoknak továbbítandó egyéni védőmaszkok, lélegeztetőgépek, tesztkészletek és orvostechnikai eszközök azonnali, megfelelő számban történő rendelkezésre bocsátására irányuló eljárásokat;

14. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hozzanak létre egy egységes internetes portált, amelyen az uniós polgárok a COVID-19-világjárvánnyal összefüggő valamennyi releváns információhoz hozzáférhetnek a hivatalos nyelvek mindegyikén;

15. hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és a tájékoztatás létfontosságú egy ilyen típusú egészségügyi válság idején – vagyis amelynél a kezdeti eseteket gyakran nem diagnosztizálják és a fertőzések számát nem határozzák meg – a vírus terjedésének megfékezéséhez, függetlenül az ezt követően meghozott egészségügyi és a járvány megfékezésére irányuló intézkedésektől;

16. sajnálatát fejezi ki a közelmúltbeli megalapozatlan, egyes olyan nemzeti kormányok ellen irányuló politikai támadások miatt, amelyek jogszerűen vezettek be vészhelyzeti intézkedéseket a járvány megállítására; megjegyzi, hogy a tagállamok kormányai nem használhatják eszközként a szükségállapot kihirdetését a parlamenti ellenőrzés akadályozására;

17. üdvözli a Bizottságnak a kritikus munkavállalók szabad mozgását szavatoló gyakorlati iránymutatását; hangsúlyozza azonban, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az Unión belüli utazó munkavállalók – kiváltképpen a koronavírus-világjárvány leküzdése szempontjából kritikus fontosságú munkát végzők – eljuthassanak munkahelyükre és megfelelő szociális védelemben részesüljenek;

18. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak sürgősen meg kell határozniuk azokat a bevált gyakorlatokat, amelyeket valamennyi tagállamra ki lehet terjeszteni annak érdekében, hogy a munkavállalókat ne hátráltassák indokolatlan akadályok a munkavégzésben, és a lehető leghamarabb helyreálljon a szabad mozgás az Európai Unión belül;

19. üdvözli az EU-ba irányuló nem létfontosságú beutazások ideiglenes korlátozásáról szóló március 16-i bizottsági közleményt, valamint az ezt követő, április 8-i közleményt, tekintettel arra, hogy a globalizáció és a személyek nemzetközi mozgása olyan feltételeket teremt, amelyek megkönnyítik a vírus határokon átnyúló terjedését; rámutat arra, hogy az ideiglenes utazási korlátozást a harmadik országokból az EU+ térségbe irányuló valamennyi, nem létfontosságú beutazásra alkalmazni kell, és a további fejlemények függvényében e korlátozás meghosszabbítható; hangsúlyozza, hogy az EU-ba visszatérő uniós polgároknak mentességet kell élvezniük az utazási korlátozás alól;

20. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre munkacsoportot a tagállamok által előállítandó statisztikákra vonatkozó iránymutatások elkészítésére, az adatok összegyűjtésére és elemzésére, valamint az egyes országokra vonatkozó további ajánlások kiadására;

21. rámutat arra, hogy az adatvédelmi szabályokat rugalmasan kell értelmezni annak érdekében, hogy a vészhelyzet korlátozott időtartamára intézkedéseket lehessen hozni a koronavírus-világjárvány elleni küzdelem részeként; elítél minden olyan indokolatlan tevékenységet vagy előírást, amely veszélyeztetheti az Unión belüli adatcserét, valamint elítéli azt a negatív hatást, amelyet e korlátozások gyakorolnak az világjárványra adott közös uniós válaszra;

22. üdvözli a repülőtéri résidőkre vonatkozó azon követelmények ideiglenes felfüggesztését, amelyek előírják, hogy a légitársaságok csak akkor tarthatják meg a részükre kiosztott fel- és leszállási résidőket a következő évben is, ha azoknak legalább 80 %-át felhasználják; megjegyzi, hogy a mentesség célja, hogy segítsen a légi fuvarozóknak megbirkózni a légi forgalom drasztikus, a koronavírus okozta válság miatti visszaesésével, és így a légi fuvarozók megőrizhessék jogaikat és befektetéseiket;

A belső piac, a jogszabályi terhek csökkentése, a határokon átnyúló kereskedelem

23. kiemeli, hogy az egységes piac az Európai Unió legnagyobb vívmánya és értéke, amelyet nem szabad kockára tenni a COVID-19-járványra válaszul hozott európai intézkedésekkel; felhívja a Bizottságot, hogy vegye jegyzékbe a kezdetekkor bevezetett összes, a járvánnyal összefüggő indokolt ideiglenes válaszintézkedést, és sürgeti a nemzeti kormányokat, illetve szükség esetén a Bizottságot, hogy haladéktalanul lépjenek fel ezen intézkedések megszüntetése érdekében, amennyiben azok már nem indokoltak;

24. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy halasszák el a következő három hónapban hatályba lépő jogszabályok által bevezetett új követelmények alkalmazását annak érdekében, hogy a vállalkozásokat ne érintsék hátrányosan a szabályozási változások ebben a kihívásokkal teli időszakban, és elegendő idő álljon rendelkezésükre a szabályoknak való megfelelés biztosítására a rendes működésük során; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a COVID-19-világjárvány elleni küzdelem érdekében a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, védőeszközök és fertőtlenítőszerek kifejlesztésével foglalkozó vállalatokra, valamint a vizsgálati létesítményekre és a kapcsolódó infrastruktúrára is kiterjeszti az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok lazítását; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy egyéves moratóriumot javasol az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben szereplő átmeneti időszakra, amely negatív hatással lehetett volna az orvosi eszközök elérhetőségére, és támogatja a kísérő jogszabály társjogalkotók általi gyorsított jóváhagyását;

25. üdvözli a Bizottságnak az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó 2020. március 16-i iránymutatásait; kiemeli, hogy rendkívül kritikus helyzetben a tagállamok a ragályos betegség jelentette kockázatra adott válaszként megállapíthatják a határellenőrzés visszaállításának szükségességét;

26. felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen összehangolt megközelítésre, és használja fel a tagállamok által szolgáltatott adatokat a kritikus infrastruktúrák határokon átnyúló akadálytalan működésének szavatolása érdekében, különös tekintettel az alapvető szolgáltatások nyújtására, valamint az energia-, élelmiszer-, gyógyszerellátásra és az orvosi felszerelések ellátására;

27. üdvözli a „zöld sávokról” szóló, tagállamokhoz intézett 2020. március 23-i bizottsági iránymutatásokat, amelyek célja az áruk gyors és folyamatos áramlásának biztosítása az EU-n belül, valamint a főbb belső határátkelőhelyeken a szűk keresztmetszetek elkerülése; arra ösztönzi a belső határellenőrzést végző tagállamokat, hogy szavatolják az egységes piac, kiváltképpen pedig az ellátási láncok integritását, és ne alkalmazzanak tisztességtelen gyakorlatokat; üdvözli, hogy a Bizottság új iránymutatásokat tett közzé a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó uniós sürgősségi segítségnyújtásról, és hogy úgy határozott, hogy ideiglenesen elengedi az orvostechnikai eszközök és védőeszközök harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó vámokat;

28. hangsúlyozza, hogy a közösségi kontaktusok korlátozását célzó politikák támogatása érdekében csökkenteni kell az áruk digitális platformokon keresztül történő, határokon átnyúló forgalmazásával kapcsolatos adminisztratív terheket, ugyanakkor lehetővé kell tenni a polgárok számára, hogy hozzájussanak a számukra szükséges termékekhez;

29. felhívja a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy amennyiben a COVID-19-világjárvány továbbra is fennáll, biztosítsák Európa gyógyszerellátási rendszerének zökkenőmentes működését, kiemelt segítséget és támogatást nyújtva a kockázatoknak leginkább kitett ágazatok számára;

30. hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket kell tenni a gyógyszerek és orvosi felszerelések más uniós tagállamokba történő kivitelére vonatkozó valamennyi nemzeti tilalom megszüntetése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosított legyen az egészségügyi szakemberek és az orvosi felszerelések szabad áramlása; hangsúlyozza továbbá a tagállamok közötti összehangolt és koordinált megközelítés fontosságát az alapvető szolgáltatások és áruk „zöld sávokon” keresztüli áramlásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a nemzetközi partnerekkel való együttműködésre a létfontosságú ellátási láncok és a kulcsfontosságú ágazatok működésének fenntartása érdekében; hangsúlyozza a G20-akkal és a főbb gyártó országokkal folytatott többoldalú párbeszéd fenntartásának fontosságát, és hangsúlyozza a nemzetközi zöld sávok biztosításának fontosságát az alapvető gyógyszerek és orvosi eszközök ellátásában bekövetkező fennakadások elkerülése érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a vámhatóságoknak egységes megközelítést kell alkalmazniuk az alapvető termékek áramlásának megkönnyítése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy bővítse ki a COVID-19 elleni küzdelemhez kapcsolódó azon termékek listáját, amelyek esetében eltekintenek a vámoktól annak érdekében, hogy az EU-n belül teljes körű reagálási képességek jöjjenek létre;

31. felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő az európai postai szolgáltatók által igényelt szükséges védőfelszerelések és egyéb eszközök biztosítását ezen alapvető fontosságú munkavállalók megfelelő védelme és a csomagkézbesítés teljes körű helyreállítása érdekében; megjegyzi, hogy a postai szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások tovább csökkentik az európai kkv-k azon képességét, hogy megbirkózzanak a jelenlegi válsággal, és tágabb értelemben véve hátrányosan érintik az e-kereskedelmi ágazatot;

32. hangsúlyozza, hogy fokozni kell a nem biztonságos termékek, különösen a hamisított orvosi felszerelések és egyéni védőeszközök gyors felderítésére és eltávolítására irányuló erőfeszítéseket;

33. sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam elismerje a nemzetközi árufuvarozásra használt járművek lejáró érvényességű engedélyeinek meghosszabbítását;

Költségvetési és pénzügyi támogatás

34. úgy véli, hogy a tagállamok számára teljes költségvetési szabadságot kell biztosítani a világjárvány leküzdéséhez szükséges valamennyi intézkedés meghozatalára, társadalmi és gazdasági kereteik lehető legnagyobb mértékű érintetlenségének fenntartására, valamint a későbbi fellendülésre való hatékony felkészülésre; üdvözli e tekintetben a hatos csomaggal és a kettes csomaggal módosított uniós költségvetési és állami támogatási szabályok által biztosított rugalmasság maximális kihasználását;

35. határozottan támogatja a COVID-19-járvány által sújtott tagállamok közötti szolidaritást; úgy véli, hogy a 2020. évi költségvetésben a lehető legnagyobb mértékben mozgósítani kell a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket az azonnali kihívások kezelése érdekében; üdvözli a Bizottság azon kezdeményezéseit, amelyek lehetővé teszik az uniós alapok rugalmas felhasználását; e tekintetben elvárja, hogy a Bizottság biztosítsa a tagállamok számára a szükséges támogatást e kezdeményezések rugalmas és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében; kifejezetten kéri, hogy a tagállamok rugalmasan kezeljék az Európai Szociális Alapból származó források kiadásait; e tekintetben felszólít a pénzeszközök sürgős mobilizálására az EUMSZ 122. cikke alapján, amely az általuk nem befolyásolható rendkívüli események miatt súlyos nehézségekkel küzdő tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásról szól; támogatja továbbá egy ideiglenes és célzott Szolidaritási Alap létrehozását, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy összehangolt katasztrófatámogatást nyújtsanak az érintett országoknak;

36. úgy véli, hogy nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára annak érdekében, hogy gyorsított és egyszerűsített adminisztratív eljárások alapján gyorsan és hatékonyan tudjanak fellépni az alábbiak céljából:

 a kohéziós politika különböző alapjai közötti átcsoportosítások biztosítása az egészségügyi intézkedések, a szociális intézkedések, a vállalkozások és a gazdasági és termelő ágazatok támogatása, valamint jelentős források felszabadítása érdekében,

 a világjárvány okozta súlyos válság leküzdését célzó prioritásokra való stratégiai koncentráció fokozása,

 a végrehajtáshoz, a tanúsításhoz és az ellenőrzéshez kapcsolódó eljárási szakaszok egyszerűsítése, különösen az éves végrehajtási jelentések benyújtási határidejének elhalasztása révén;

37. sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az európai társfinanszírozási arányt, és érjen el 100%-ot „A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés keretében az egészségügyhöz kapcsolódó finanszírozás tekintetében az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap, valamint a régiók kategóriái között;

38. felhívja a Bizottságot, hogy halassza el a közvetlen alapok kategóriáira, a vissza nem térítendő támogatásokra és a szerződésekre vonatkozó pályázati felhívások határidejét, kivéve, ha azok a COVID-19-válsághoz kapcsolódnak;

39. megjegyzi, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevétele egyike az önálló vállalkozók és a pandémiás válság következtében elbocsátott munkavállalók támogatására rendelkezésre álló számos eszköznek;

40. hangsúlyozza, hogy a COVID-19-válság által érintett valamennyi vállalatnak — beleértve a kis- és középvállalkozásokat is – megfelelő támogatást kell kapnia, és hogy szükségintézkedéseket kell hozni a teljes munkaerő – köztük a bizonytalan munkahellyel rendelkezők és az önfoglalkoztatók – megsegítésére;

41. üdvözli az európai kkv-knak a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés és az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatást; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kkv-knak való segítségnyújtás tekintetében tanúsítsák a lehető legnagyobb rugalmasságot; kitart amellett, hogy a következő hetekben szorosan figyelemmel kell kísérni a helyzetet, és szükség esetén tovább kell módosítani a támogató intézkedéseket;

42. hangsúlyozza, hogy a tagállamokban a kulturális és kreatív ágazatokat különösen súlyosan érintette a koronavírus okozta csapás a mozik, színházak és zenei helyszínek bezárása, valamint a jegyeladások hirtelen visszaesése miatt; kiemeli, hogy mivel ezek az ágazatok nagyszámú szabadúszó és önfoglalkoztató munkavállalótól függenek, akik közül sokan jóval a járvány kitörése előtt is nehéz helyzetben voltak, a hatások különösen súlyosak a kreatív szakemberek számára, akiknek a bevétele váratlanul nullára csökkent, és akik most alig vagy egyáltalán nem kapnak támogatást a szociális rendszertől; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul különítsen el forrásokat a kreatív szakemberek és a kapcsolódó ágazatok pénzügyi nehézségeinek kezelésére; üdvözli a számos tagállam által kulturális és kreatív ágazataik támogatása érdekében tett kezdeményezéseket;

43. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, az uniós költségvetésből és az EBB által meghatározott egyéb eszközökből támogatott új uniós eszközt az európai vállalkozásoknak nyújtott hitelgaranciák finanszírozására és a munkavállalók támogatására, valamint hogy a pandémiás vészhelyzet végén hozzon strukturális intézkedéseket az európai kulturális, kreatív és idegenforgalmi ágazat újraindításának támogatása céljából;

44. üdvözli a Bizottság és az EBB által az egészségügyi rendszerek támogatása, a munkahelyek védelme és az európai gazdaság likviditásának biztosítása érdekében hozott intézkedéseket; üdvözli, hogy az EBB és a Bizottság gyorsan elindított egy 40 milliárd eurót mozgósító támogatási cselekvési tervet, amelyet azonnal mozgósítottak az érintett kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz való hozzáférésének támogatása céljából; sürgeti a tagállamokat, hogy ezt a tervet egészítsék ki egy 25 milliárd eurós páneurópai garanciaalappal, hogy a reálgazdaságnak nyújtott támogatást összesen 240 milliárd euróra növeljék;

45. kiemeli annak fontosságát, hogy maximális mozgásteret biztosítsanak a bankoknak és más hitelnyújtó intézményeknek, beleértve a pénzügyi technológiai magánvállalatokat is, a családok és az egyének vásárlóerejének támogatása, valamint a vállalati szektor – különösen a kkv-k és az induló vállalkozások – számára áthidaló finanszírozás nyújtása érdekében; ugyanakkor azt is javasolja, hogy a vállalati adósságpiacokon és a kapcsolódó származékos piacokon jelentkező növekvő problémák azzal a veszéllyel járnak, hogy jelentős terheket rónak a pénzügyi intézmények mérlegpozícióira;

46. üdvözli az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bankhatóság (EBH) és más érintett tagállami hatóságok által annak biztosítása érdekében hozott intézkedéseket, hogy a felügyelt bankok továbbra is betölthessék szerepüket a reálgazdaság finanszírozásában; e tekintetben különösen kiemeli, hogy a bankok átmenetileg a 2. pillérre vonatkozó iránymutatásban meghatározott tőkeszint, a tőkefenntartási puffer és a likviditásfedezeti ráta alatt működhetnek; felhívja azokat a nemzeti makroprudenciális hatóságokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy az anticiklikus tőkepuffer megfelelő enyhítése révén fokozzák tovább ezeket az átmeneti intézkedéseket;

47. üdvözli az EKB arra irányuló intézkedéseit, hogy tőkemegőrzési mentalitást alakítson ki a pénzügyi intézményekben a kifizetések megfékezésével, például az osztalékfizetések és részvény-visszavásárlások ideiglenes felfüggesztésével, valamint a változó javadalmazás maximális mérséklésének előírásával;

48. üdvözli az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretszabály elfogadását, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjában biztosított teljes rugalmasság kihasználását a gazdaság koronavírus-járvánnyal összefüggő támogatása érdekében; hangsúlyozza ugyanakkor annak fontosságát, hogy egyértelmű ütemtervet és kritériumokat dolgozzanak ki e kivételes rendszer mielőbbi lezárásának lehetővé tétele érdekében;

49. úgy véli, hogy a rendkívüli helyzet szükségessé teheti a vállalatok együttműködését annak érdekében, hogy valamennyi fogyasztó számára biztosítsák a nehezen elérhető termékek ellátását és méltányos elosztását; üdvözli az Európai Versenyhatóságok Hálózatának arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a versenyhatóságok nem avatkoznak be aktívan az ellátási hiányok elkerülése érdekében bevezetett szükséges és átmeneti intézkedésekbe; hangsúlyozza ugyanakkor annak fontosságát, hogy a jelenlegi helyzetben a fogyasztók egészségének védelme szempontjából alapvető fontosságúnak ítélt termékek, például az egyéni védőeszközök és a gyógyszerek versenyképes áron továbbra is rendelkezésre álljanak; felhívja a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat, hogy haladéktalanul lépjenek fel azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek kihasználják a jelenlegi helyzetet azáltal, hogy kartelleznek vagy visszaélnek erőfölényükkel; ezzel összefüggésben rámutat, hogy a meglévő szabályok lehetővé teszik a gyártók számára, hogy meghatározzák termékeik maximális árát, ami a forgalmazás szintjén korlátozhatja az indokolatlan áremeléseket;

Élelmezésbiztonság

50. kiemeli az uniós mezőgazdasági termelők és termesztők alapvető fontosságát az élelmezésbiztonság szempontjából, és súlyos aggodalmát fejezi ki a COVID-19-világjárvány által az uniós mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatás miatt; felhívja a Bizottságot, hogy garantálja az élelmiszer-ellátást a belső piacon, és biztosítsa a szabad mozgást, többek között az élelmiszer-termeléshez szükséges alapanyagok és munkavállalók tekintetében; szorgalmazza, hogy biztosítsanak pénzügyi támogatást, biztonságot és stabilitást a mezőgazdasági ágazat számára a mezőgazdasági költségvetésben, valamint a költségvetés más szakaszaiban rendelkezésre álló tartalékok felhasználásával, és hangsúlyozza, hogy a következő programozási időszakban növelni kell a mezőgazdasági költségvetést;

51. felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a tagállamok számára, hogy a közvetlen kifizetéseket korábban fizessék ki a mezőgazdasági termelőknek annak érdekében, hogy a sürgősen szükséges likviditást a mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsássák, valamint hogy további rugalmasságot és eltéréseket tegyen lehetővé a határidők, a feltételek, továbbá a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok tekintetében;

52. felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb hajtson végre ideiglenes piaci intézkedéseket, beleértve a közös piacszervezésről szóló rendelet 219–222. cikkében előírt rendkívüli intézkedéseket is; felszólít többek között a virág- és növényágazatra, a burgonyaágazatra, a tejágazatra, a marha- és borjúágazatra, a baromfiágazatra, a juhágazatra, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó gyors intézkedések elfogadására, a többi ágazat szoros nyomon követésére, valamint a további fejlemények kezelésére irányuló megfelelő intézkedések meghozatalára; sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el rugalmas megközelítést a különböző piaci intézkedések hatálya alá tartozó termékek listájával kapcsolatban, valamint szorgalmazza, hogy ez terjedjen ki a magántárolás támogatására is; utasítja a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági költségvetésen kívül találja meg a szükséges forrásokat, és ne használja fel a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékot, mivel ez egyes tagállamokban csökkentené a közvetlen kifizetések összegét;

53. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon azokat a lehetséges tisztességtelen gyakorlatokat, amelyek a koronavírus-járvány következtében érinthetik a mezőgazdasági termelőket, különösen a romlandó termékek gyártóit;

54. sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb hagyja jóvá a tagállamok arra irányuló javaslatát, hogy vidékfejlesztési programjukból átcsoportosítsák a fel nem használt forrásokat a mezőgazdasági termelők és termesztők általi azonnali felhasználásra a sürgős kihívások kezelése és a vidékfejlesztési programok gyors megváltoztatásának lehetővé tétele érdekében; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a forgótőke-hitelek is támogathatók legyenek, és tegye lehetővé a tagállamok számára, hogy gyorsan folyósítsák a vidékfejlesztési programok kifizetéseit;

55. sürgeti a Bizottságot, hogy kellő időben és a tagállamokkal együttműködésben biztosítsa, hogy bizonyos agrár-élelmiszeripari termékek esetében a „vírusmentességi” tanúsítványok feltüntetésére irányuló jogszerűtlen kérelmek ne ismétlődjenek meg, összhangban azzal a bizonyított tudományos állásponttal, hogy a vírus nem terjed élelmiszerek révén; felkéri a Bizottságot, hogy a nemzeti hatóságok segítségével dolgozzon ki konkrét cselekvési tervet arra vonatkozóan, hogy a COVID-19-vészhelyzet keretében miként biztosítható az élelmiszer-minőség kölcsönös elismerése a belső határokon végzett ellenőrzések során;

56. üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy felfüggeszti a KAP-hozzájárulások iránti kérelmek előzetes ellenőrzését, és csak utólagos ellenőrzéseket ír elő a kérelmek jogszerűségének ellenőrzésére;

57. üdvözli a Bizottság bejelentését, amely szerint jelentősen növelni fogja a KAP 2020 források előlegkifizetéseit annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek rövid időn belül likviditáshoz juthassanak;

Családtámogatás

58. családbarát politikákra és gyakorlatokra szólít fel, amelyek gyermekgondozási lehetőségeket biztosítanak az alapvető szolgáltatásokban dolgozó szülők számára; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozó szülőknek a gyermekgondozási megoldások megtalálásában olyan helyzetekben, amikor az egyik szülő egészségügyi szakember, gondozó, illetve a fegyveres erők vagy a rendőrség tagja; rámutat, hogy a másik szülőnek jogosultnak kell lennie arra, hogy a gyermekek gondozása érdekében otthonról vagy legalább részmunkaidőben dolgozzon; úgy véli, hogy közvetlen pénzügyi támogatást kell nyújtani azoknak a munkavállalóknak, akiknek gyermekgondozás céljából szabadságot kell kivenniük (vagy támogatást kell nyújtani azoknak a munkáltatóknak, akik fizetett szabadságot kínálnak erre), és a távmunkát és a rugalmas munkavégzési követelményeket úgy kell kiigazítani, hogy a munkavállalók össze tudják egyeztetni a fizetett és a nem fizetett munkát;

59. elismeri azt a szerepet, amelyet a szülők játszanak gyermekeik oktatásának fenntartásában és a gyermekkori fejlődést ösztönző gazdag környezet megteremtésében;

60. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok megvédjék a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő családokat, valamint azt, hogy nehéz megfelelni a közösségi kontaktusok korlátozásával kapcsolatos előírásoknak, amelyek további intézkedéseket igényelnek;

61. hangsúlyozza, hogy az idősek nem számíthatnak családjuk és gondozóik gondozására és felügyeletére, aminek következtében magukra maradhatnak otthonaikban vagy az ápolási intézményekben;

62. megjegyzi, hogy a COVID-19-járvány bizonytalanságot teremtett a mindennapi életben, a karanténban való elhúzódó elkülönítés néha magányossághoz, szorongáshoz és depresszióhoz vezetett; ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok teljes mértékben ismerjék el a válság mentális egészségre gyakorolt hatásait, és javasolja egy uniós szintű mentális egészségügyi kampány elindítását, amely tanácsot ad a mentális jólét fenntartásának módjával kapcsolatban; felszólít a magas kockázatú csoportok, különösen az idősek kiemelt védelmére a magányosság és az elszigetelődés elleni küzdelem érdekében;

63. sürgeti a Bizottságot, hogy az EUMSZ 168. cikkével teljes összhangban tegyen javaslatot egy európai közös egészségügyi jegyzőkönyvre az egész EU-ra kiterjedő koherens válasz biztosítása érdekében, beleértve a klinikai diagnózisra és általánosabban a betegellátásra és -menedzsmentre vonatkozó részletes iránymutatásokat; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szabványosított terápiás algoritmust a tagállamok korábbi megelőző intézkedéseinek modelljei alapján; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ötletek, az információk és a bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítése érdekében dolgozzanak ki testreszabott uniós nyilvántartást az egészségügyi személyzet védelméről;

Orvosi együttműködés

64. üdvözli az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Egészségbiztonsági Bizottság (HSC) válaszintézkedéseit, és szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, folyamatos és fokozott együttműködésre szólít fel uniós és nemzetközi szinten egyaránt olyan közös egészségügyi protokollok elfogadásának összehangolása érdekében, amelyek képesek biztosítani, hogy a tamponteszteket valamennyi tagállamban széles körben és megfelelő módon végezzék el;

65. sajnálatosnak tartja, hogy a 2013 és 2018 közötti időszakban az ECDC teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma 20 fővel csökkent, ami negatívan befolyásolta az ECDC munkakapacitását; felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő költségvetési eljárások révén állítsa vissza az álláshelyeket annak érdekében, hogy az ügynökség megfelelően működhessen, a jelenlegi válságot követően is; hangsúlyozza, hogy az ECDC-nek további kompetenciákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik az orvosi megfigyelési, felügyeleti és hírszerzési adatok folyamatos és alapos nyomon követését; kéri továbbá, hogy az ECDC-t vonják be a Bizottság COVID-19-cel foglalkozó tanácsadó testületének munkájába, és tegye meg a megfelelő válaszintézkedéseket, amelyeket a tagállamok gyorsan és hatékonyan végre tudnak hajtani;

66. úgy véli, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hatáskörét is ki kell terjeszteni, lehetővé téve, hogy az ügynökség elvégezze az I. és II. fázisú klinikai vizsgálatokat, és kezelje a kritikus gyógyszerek fokozott keresletből eredő hiányát az intenzív osztályokon, különösen jelentős népegészségügyi szükséghelyzet, például világjárvány esetén;

67. kéri az ígéretes terápiás és kísérleti kezelések vagy a COVID-19 leküzdésére szánt gyógyszerek jóváhagyási eljárásának felgyorsítását és forgalombahozatalának feltételekhez kötött engedélyezését; méltatja a COVID-19 kezelésére irányuló kutatásaik eredményeit ingyenesen publikáló tudósokat;

68. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös egyetértési megállapodást az ECDC, az EMA, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) között annak érdekében, hogy továbbfejlessze az ügynökségek közötti információcserét, együttműködést és kölcsönös megértést, valamint adott esetben vezessen be közös projekteket a jelentős népegészségügyi szükséghelyzetekre való reagálás során;

69. emlékeztet arra, hogy az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS), a Galileo kínálja a legpontosabb földrajzi helymeghatározási adatokat, és hogy a Kopernikusz különböző Föld-megfigyelési szolgáltatásokat nyújt, ideértve a Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatását is, amely hasonló válságok kezelésére is alkalmas; ösztönzi a hatóságokat, hogy széles körben használják ki az európai űrprogramokat a COVID-19-világjárvány kezelésére; felhívja az Európai GNSS Ügynökséget és a Bizottságot, hogy fokozzák tájékoztató és támogató tevékenységeiket;

70. üdvözli az európai adatvédelmi biztos arra vonatkozó ajánlását, hogy a koronavírus-járvány kezelésére irányuló leghatékonyabb megoldásként dolgozzanak ki egy erős adatvédelmet biztosító, egységes uniós alkalmazást; elismeri, hogy az egységes alkalmazás segíthet a lezárások elkerülésében, és lehetővé teheti a határokon és régiókon átnyúló szabad mozgást a COVID-19 vagy bármely más lehetséges világjárvány idején; úgy véli azonban, hogy egy uniós szintű alkalmazás kifejlesztéséhez és végrehajtásához hosszabb időre lenne szükség a funkciók meghatározásához, a teszteléshez és a végrehajtáshoz, valamint a nemzeti és regionális hatóságok erőteljes bevonásához; javasolja, hogy az egységes uniós alkalmazás a Galileón alapuljon, és terjedjen ki a pandémiákra vonatkozó korai előrejelző programok kidolgozására a fertőzések terjedésének nyomon követése, helyszínének azonosítása és megértésük érdekében, hasonlóan ahhoz, amit a BlueDot zárt forráskódú szoftverszolgáltatás nyújt; felhívja az Európai GNSS Ügynökséget és a Bizottságot, hogy indítsanak kísérleti projektet az uniós alkalmazás kidolgozása érdekében, és nyújtsanak pénzügyi és technikai támogatást az ideiglenes megoldásokhoz, beleértve a bevált gyakorlatok vagy – amennyiben rendelkezésre állnak – a sikeres helyi megoldások nyílt forráskódjai megosztását;

71. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre digitális csereplatformot az egészségügyi szakemberek számára, hogy epidemiológiai adatokat, tudományos alapú gyakorlati ajánlásokat és figyelmeztetéseket gyűjtsenek a felmerülő kockázatokról vagy akadályokról, például a gyógyszerek és a védőfelszerelések hiányáról;

72. hangsúlyozza, hogy a levegőben, a kórokozó-átvivők által terjesztett és az érintkezés útján terjedő fertőző betegségek tanulmányozásában és kezelésében részt vevő, jelentős népegészségügyi szükséghelyzetekben működő referenciakórházakból létre kell hozni egy köz- és magánszféra közötti kiválósági hálózatot;

73. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a meglévő karanténintézkedések enyhítésére irányuló hatékony stratégia kidolgozásában, amelyet közösen, összehangoltan és sorozatosan végrehajtandó nagyszabású tesztelés támaszt alá;

74. sajnálja, hogy az időseket sok esetben hátrányos megkülönböztetés érte életkoruk miatt a létfontosságú orvosi segítséghez és kezelésekhez való hozzájutás során; megjegyzi továbbá, hogy ez a megkülönböztetés orvosi protokollokban került kifejezésre, és cselekvési útmutatóként fogadták el; felhívja a Tanácsot, hogy a Szerződések által az Unióra ruházott hatáskörök keretein belül és az EUMSZ 19. cikke értelmében tegye meg a megfelelő lépéseket az ilyen jellegű megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében;

A gazdaságélénkítési szakasz

75. úgy véli, hogy a gazdaságélénkítési szakasz tervezése során az EU-nak:

1) meg kell fontolnia jogalkotási és szakpolitikai prioritásait, hogy azokra a kezdeményezésekre összpontosítson, amelyek segíteni fogják a gazdaságot, ugyanakkor el kell vetnie minden olyan kezdeményezést, amely eltereli vagy aláássa a gazdaságélénkítés alapvető feladatát, konkrétan elhalasztva a zöld megállapodást addig, amíg a tagállamok vissza nem térnek a válság előtti termelési és foglalkoztatási szintre, és több időt hagyva a kiválasztott európai iparágaknak a meglévő ágazati jogszabályoknak való megfelelésre, különös tekintettel a vonatkozó jogi aktusok szerinti kötelezettségekre, amelyeket az elkövetkező hónapokban teljesíteni kell;

2) felül kell vizsgálnia a javasolt többéves pénzügyi keretet annak érdekében, hogy a gazdaságélénkítés annak mindenek felett álló célkitűzésévé váljon;

3) újjá kell építenie a belső piacot és egyéb intézkedéseket kell hoznia a vállalkozások, különösen a kkv-k és az önálló vállalkozók támogatására az európai gazdaság ösztönzése érdekében;

4) meg kell erősítenie a külső határokat a válság második hulláma kockázatának csökkentése érdekében;

5) újra meg kell erősítenie a nemzetközi kereskedelmet;

6) figyelembe kell vennie a COVID-19-válságnak a külkapcsolatokra gyakorolt hatását;

Jogalkotási és politikai prioritások

76. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül politikai prioritásait annak érdekében, hogy azok tükrözzék a növekedés helyreállításának és az európai gazdaság új valóságnak megfelelő újjáépítésének szükségességét; úgy véli, hogy a Bizottságnak ezért gyökeresen vissza kell szorítania a válság előtti szabályozási törekvéseit, felül kell vizsgálnia politikai prioritásait, és a pragmatizmust kell előtérbe helyeznie; hangsúlyozza, hogy a COVID-19-válságra adott uniós válasz nem szolgálhat indokul a meglévő politikai prioritásokkal vagy a további európai integrációval kapcsolatos munka fokozására; hangsúlyozza, hogy előfordulhat, hogy a nagyratörő programok léptékét esetleg csökkenteni kell, és kiemeli, hogy a vállalatokra és régiókra háruló gazdasági költségeket minimálisra kell csökkenteni vagy meg kell szüntetni, amennyiben azokat nem lehet átmeneti finanszírozással fedezni; hangsúlyozza, hogy – ahelyett, hogy új jogszabályokat írnának elő olyan kezdeményezések keretében, mint a zöld megállapodás – az elsődleges feladatnak olyan költségvetési és jogalkotási reformok végrehajtásának kell lennie, amelyek elősegítik az európai gazdaság újjáépítését, lehetővé téve a vállalkozók, a kkv-k, az önálló vállalkozók és a nagyobb vállalkozások számára az újjáépítést, az értékesítési piacok helyreállítását, személyzet újbóli felvételét és a jövőbeli növekedésbe való beruházást;

77. konkrétan felhívja a Bizottságot, hogy halassza el az európai zöld megállapodást a válság végéig, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egyidejű módosításával, mozgósítva az erőforrásokat az anticiklikus intézkedések támogatására, és elérhetővé téve azokat a válság által leginkább érintett területek és termelő ágazatok számára; felhívja a Bizottságot, hogy függessze fel a zöld megállapodás szerinti valamennyi fellépést a szabályozási terhek csökkentése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok minden szükséges monetáris és adóügyi intézkedést meghozzanak a vállalkozások és az ipar támogatására e világjárvány és az azt követő világszintű gazdasági recesszió idején;

78. hangsúlyozza, hogy az európai iparágak számára több időt kell biztosítani az ágazati jogszabályoknak való megfelelésre, mivel jelenleg nem kerül sor gyártásra, fejlesztésre, tesztelésre vagy egyéb munkákra; hangsúlyozza továbbá, hogy csökkenteni kell a szabályozási nyomást, különösen a következő hónapokban végrehajtani tervezett jogszabályok, például a „Tiszta energia minden európainak” csomag vagy a személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírások tekintetében; úgy véli, hogy minden új jogalkotási kezdeményezést el kell halasztani, ha az további terhet ró az iparágakra, ezáltal lelassítva azok gazdasági fellendülését;

79. úgy véli, hogy a gazdaságélénkítési tervnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek megvédik a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb háztartásokat a COVID-19 utáni recesszió hatásaitól, többek között azáltal, hogy enyhítik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a megélhetési költségeikre gyakorolt hatását; úgy véli továbbá, hogy az uniós szintű gazdaságélénkítési tervnek különösen az e célt szolgáló nemzeti programokat kell támogatnia;

80. felhívja a Bizottságot, hogy módosítsa az új jogalkotási keretre vonatkozó javaslatokat annak érdekében, hogy lehetséges hasonló válságok esetén nagyobb rugalmasságot és reagálási képességet biztosítson, különös tekintettel az egészségügyi rendszerekre és vállalkozásokra vonatkozó strukturális intézkedésekre, valamint biztosítsa a leggyengébbek foglalkoztatását és védelmét;

81. óva int a nemzeti protekcionista intézkedéseken alapuló új uniós jogszabályok bevezetésétől, amelyek tovább bonyolítanák a belső piaci műveleteket; hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedések alááshatják a tagállamok és a Bizottság gazdaságélénkítési erőfeszítéseit;

82. felhívja a Bizottságot, hogy a zöld megállapodáson kívül halassza el az új kezdeményezéseket, többek között a mezőgazdasági ágazatra hatást gyakorló szabályozási javaslatokat, például a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiáját annak érdekében, hogy biztosítsa a gazdálkodók számára a COVID-19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak leküzdéséhez sürgősen szükséges stabilitást;

83. úgy véli, hogy a világjárvány súlyossága, kiterjedése és kiszámíthatatlansága egyértelmű következményekkel jár a Bizottság azon képességére nézve, hogy objektív és megbízható társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatokat végezzen, és ezért kéri a Bizottságot, hogy határozatlan időre függessze fel a 2030-as éghajlati céltervvel kapcsolatos munkáját;

84. a COVID-19-válság kezelése során szerzett tapasztalatok alapján felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a digitális kirekesztés elleni küzdelemre és a digitális készségek fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi stratégiájukba foglalják bele a az otthoni munkavégzést és a távmunkát, mivel ez fontos tényező a munka és a magánélet közötti egyensúly elősegítésében; felhívja a tagállamokat, hogy növeljék a távorvoslási és távgondozási szolgáltatások kapacitását;

85. üdvözli a Bizottság iránymutatásait, amelyek célja, hogy a kritikus fontosságú munkavállalók – köztük az élelmiszeriparban dolgozók és a mezőgazdasági idénymunkások – továbbra is át tudják lépni az EU belső határait;

86. javasolja a közös érdekű projektek keretében alkalmazott megközelítés újragondolását, amely szerint a beruházásokat az internetes hálózati kommunikáció javítására kell összpontosítani az egész EU-ban annak érdekében, hogy Európa-szerte jobb összeköttetést és sebességet biztosítsanak annak érdekében, hogy több ágazatban lehetővé tegyék a távmunka hatékonyságának növelését, és ösztönözzék a munkáltatókat az ilyen típusú munkavégzés előmozdítására, ami hozzájárulhat a munkáltatók nagyobb költségmegtakarításához, a munkavállalók nagyobb termelékenységéhez, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyhoz és a munkavállalók elégedettségéhez, ami jobb munkateljesítményhez és a környezetszennyezés szempontjából fontos javuláshoz vezet;

A többéves pénzügyi keret és a gazdaságélénkítés pénzügyi támogatása

87. sürgeti a Bizottságot, hogy sürgősen frissítse a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait, és tegyen javaslatot egy vészhelyzeti egyszerűsítési tervre, amely 2021. január 1-jén lép hatályba; úgy véli, hogy ennek a tervnek foglalkoznia kell a COVID-19-vészhelyzet közvetlen következményeivel, összhangban a 2020. évi költségvetésben a meglévő eszközök átirányítása és megerősítése tekintetében tett lépésekkel;

88. üdvözli a Bizottság azon bejelentését, hogy a jelenlegi egészségügyi válság következményeinek hosszú távú kezelése érdekében aktualizálja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2018. májusi javaslattervezetét; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a többéves pénzügyi keret egyensúlyának helyreállítását és a prioritások újrarendezését, a kiadásokkal kapcsolatos nagyobb rugalmasság mellett, hogy azt a COVID-19-válságból való gazdasági kilábalás egyik eszközévé tegyék a tagállamok számára; úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen lehetőségek rejlenek az összes programban és a további forrásokban ahhoz, hogy hatékony és eredményes kiegészítő hozzájárulást nyújtsanak a gazdaságélénkítéshez, a közegészségügyhöz és a válságkezeléshez, megőrizve ugyanakkor eredeti céljaikat; úgy véli, hogy a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok általános szintje közötti különbséget a lehető legkisebbre kell korlátozni; úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetésének merevsége károsan hat a válságokra való megfelelő reagálási képességére; ezért úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben jelentősen növelni kell a rugalmasságra vonatkozó rendelkezéseket a programokon belül (egyszerűsített végrehajtási szabályok, az alapok közötti megnövelt átcsoportosítás), valamint a tematikus és nem tematikus eszközök esetében;

89. javasolja olyan innovatív elképzelések feltárását, amelyek csökkentik annak kockázatát, hogy az örökölt és a járulékos hatások szükségtelenül megnehezítsék a gazdaságélénkítést, ideértve egy új típusú ideiglenes pénzügyi szolidaritási eszközt vagy egy külön gazdaságélénkítési alapot, amelyet célzottan és a jelenlegi válság rendkívüli költségeivel arányosan fel kell ajánlani valamennyi tagállamnak, és amelynek célja az uniós termelési rendszer és a munkaerő szociális védelmének támogatása, valamint az egészségügyi rendszerek megerősítése;

90. elismeri az Európai Központi Bank 750 milliárd eurós Pandémiás Veszélyhelyzeti Eszközvásárlási Programját és az EU-ban működő más nemzeti központi bankok által létrehozott párhuzamos programokat; megérti, hogy a rendkívüli idők rendkívüli monetáris intézkedéseket tesznek szükségessé; elismeri továbbá, hogy az EKB-nak két fő szerepe van ebben a válságban: kezeli az általános inflációs célt az euróövezetben, és végső hitelezőként jár el ebben a kritikus helyzetben, amelyben rendkívül fontos a tagállamok számára a gazdaságélénkítés költségeinek minimalizálása;

91. úgy véli, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nem megfelelő eszköz a szimmetrikus sokkokra való reagálásra és alkalmatlan a válság nagyságrendjének való megfelelésre; ezért kéri az ESM megszüntetését, és azon források visszatérítését az egyes tagállamok számára, amelyekkel hozzájárultak a mechanizmushoz, és amelyeket nem a súlyos gazdasági válság kezelésére használnak fel;

92. úgy véli, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az európai munkavállalók védelme érdekében; ebben az összefüggésben úgy véli, hogy a Bizottság új javaslata, amely a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközre (SURE) irányul, a helyes irányba tett lépés, mindazonáltal nem elegendő a COVID-19 okozta foglalkoztatási válsággal szembenéző nemzeti kormányok erőfeszítéseinek támogatásához;

93. üdvözli az EBB kezdeményezését egy 25 milliárd eurós alap létrehozására, amely támogathatná a vállalkozások finanszírozását, a kkv-kra összpontosítva; ösztönzi az EBB-t és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék az ezen alaphoz való hozzáférést szabályozó eljárásokat;

94. felkéri a Bizottságot, hogy a nemteljesítő hitelek számára nyújtott védőhálóról szóló rendelettel kapcsolatban módosítsa a nemteljesítő hitelek naptári tartalékolását annak érdekében, hogy a tartalékolási görbéket legalább 18 hónapra el lehessen tolni előre; felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki a jelenleg a hivatalos exporthitel-ügynökségek által garantált vagy biztosított nemteljesítő kitettségekre fenntartott kedvezményes bánásmódot azokra a kitettségekre, amelyekhez állami garanciát nyújtottak;

A belső piac újjáépítése, az iparpolitika megerősítése és a vállalkozások támogatása

95. hangsúlyozza, hogy a növekedési pályához való leggyorsabb visszatérést Európában a belső piaci akadályok felszámolásával lehetne elérni; felhívja a Bizottságot, hogy figyelmét azokra a gazdasági területekre összpontosítsa, amelyekben a legnagyobb növekedési lehetőségek rejlenek; megjegyzi, hogy a Parlament saját kutatásai szerint a szolgáltatási szektorban rejlenek a legnagyobb lehetőségek az Európai Unión belüli növekedés ösztönzéséhez; ezért felhívja a Bizottságot, hogy számolja fel a szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítását gátló nemzeti akadályokat;

96. határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az e-kormányzati képességek fejlesztését a tagállamokban, ideértve az egységes digitális kaput is; elismeri, hogy amint Európa felépül a világjárványból, a polgárok és a vállalkozások egyre nagyobb mértékben támaszkodnak majd a modern közigazgatásra, és hogy az olyan eszközökön alapuló innovatív megoldások bevezetése, mint az elektronikus aláírás vagy a nyilvános adatok nagyobb mértékű megosztása, Európa-szerte egyszerűsítheti a polgárok és a vállalkozások számára a teljes kapacitáshoz és a szokásos élethez való visszatérést;

97. felhívja a Bizottságot, hogy a közbeszerzési keretnek a COVID-19-válság okozta szükséghelyzetben történő alkalmazásáról szóló bizottsági közleményben (2020/C 108 I/01) meghatározott intézkedéseket terjessze ki a szigorúan az egészséggel kapcsolatos beruházásokon túlmenő állami beruházásokra a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésének támogatása, az építési beruházásokra, a szolgáltatásokra és az árukra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésének az elbírálási idő csökkentése révén történő felgyorsítása, valamint a visszafogottság csökkentésére irányuló intézkedések érdekében, a különböző tagállamok gazdasági, termelő és stratégiai ágazatainak anticiklikus módon történő megerősítése érdekében;

98. sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a kkv-kat a bürokrácia egyértelmű csökkentése révén a világjárvány és a gazdaságélénkítés időszakában, többek között az uniós jogszabályok COVID-19 szerinti átvilágítása és a vállalkozásokra hatást gyakorló valamennyi új uniós jogszabály – különösen a zöld megállapodással kapcsolatos jogszabályok – végrehajtásának felfüggesztése révén;

99. tudomásul veszi az Európai Bankhatóság (EBH) azon döntését, hogy az egész EU-ra kiterjedő stresszteszteket 2021-re halasztja annak érdekében, hogy a bankok prioritásként kezelhessék a folyamatos működést, ideértve ügyfeleik támogatását is; megjegyzi továbbá, hogy 2020-ban az EBH további uniós szintű átláthatósági vizsgálatot fog végezni annak érdekében, hogy naprakész információkat nyújtson a piaci szereplők számára a bankok kitettségeiről és eszközminőségéről;

100. úgy véli, hogy a felülvizsgált európai ipari stratégiának különösen a fő iparágak Európába történő hazatelepítésére kell összpontosítania, és a kulcsfontosságú ágazatok európai stratégiai önállóságának biztosítására kell törekednie; úgy véli, hogy a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a rendelkezésre álló legmegfelelőbb eszközökkel védjék meg a kritikus infrastruktúrákat, az ipari tevékenységeket és a stratégiai K+F tevékenységeket az Unión kívülről történő áthelyezéssel vagy ellenséges felvásárlásokkal szemben; kéri egy olyan európai mechanizmus létrehozását, amely egy ipari gazdaságélénkítési terv részeként Európa-szerte tisztességes hozzáférést biztosít a vállalkozások számára a pénzügyi forrásokhoz;

101. hangsúlyozza, hogy az orvosi és a gyógyszerészeti ágazat döntő fontosságú a koronavírus elleni küzdelemben; megjegyzi, hogy ez az ágazat különösen függ a megfelelően működő globális ellátási láncoktól, továbbá a növekvő protekcionizmus és az összehangolatlan válaszok miatt kihívásokkal néz szembe; felszólít a WTO gyógyszerészeti „zéró-zéró” kezdeményezéséhez való globális csatlakozásra; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU visszanyerje technológiai szuverenitását az alapvető gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéni védőeszközök fejlesztése és gyártása terén; hangsúlyozza, hogy új beruházásokat kell vonzani az egészségügyi ágazatba az EU-ban, ki kell dolgozni a stratégiai orvosi eszközök gyártásának visszahelyezésére irányuló uniós stratégiát, vagy gyors megoldásokat kell találni az importforrások diverzifikálására a zökkenőmentes kereskedelmi forgalom biztosítása, valamint az orvosi berendezések stratégiai tartalékainak és gördülőállományának létrehozásához való hozzájárulás érdekében;

102. elismeri az ellátási láncok megzavarásából eredő rövid távú veszélyeket; kéri a Bizottság programjának aktualizálását annak ösztönzése érdekében, hogy a kritikus termelési kapacitás egy részét visszavigyék Európába;

103. elismeri, hogy az innovatív ágazatok, például a 3D nyomtatási technológia által kínált gyártási kapacitások létfontosságú szerepet játszanak a pandémia hatásainak enyhítésében; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az európai képességek bővítését ezekben az új ágazatokban, amelyek képesek hozzájárulni az európai ipari kapacitásokhoz; támogatja az orvosi berendezésekre és más alapvető termékekre irányuló közös közbeszerzéseket, ezáltal egyszerűsítve az eljárásokat, megtakarításokat kínálva és elkerülve a tagállamok közötti szükségtelen versenyt, hogy szükség esetén felszereléseket szerezzenek be;

104. üdvözli az egyes tagállamok által a hagyományos közbeszerzés „hackathonokkal” való kiegészítése és a GovTech-platformok használata érdekében tett erőfeszítéseket; úgy véli, hogy ezek a modern módszerek az olyannyira szükséges digitális eszközök erőteljes fejlesztését és megvalósítását kínálják; úgy véli, hogy a Bizottság digitális stratégiáját aktualizálni kell egy európai szintű GovTech-platform bevezetése érdekében, amely támogatja a tagállamok közös erőfeszítéseit a digitális közbeszerzés terén;

105. hangsúlyozza a médiaágazat, különösen a hírmédia különösen súlyos és romló pénzügyi helyzetét szerte az EU-ban a reklámbevételek hirtelen csökkenése vagy teljes kiesése miatt, ami a hírszervezetek kudarcához vezethet szerte a tagállamokban; kiemeli a szabadúszó újságírók, a helyi és regionális hírmédia, valamint a kis piacokon tevékenykedők különösen súlyos helyzetét; rámutat arra, hogy a szabad, független és megfelelően finanszírozott média elengedhetetlen a működő demokráciához és annak biztosításához, hogy a polgárok a válság során megfelelő tájékoztatást kapjanak;

106. aggasztja, hogy a Bizottság 2020. március 10-én két közleményt tett közzé „Új ipari stratégia a globálisan versenyképes, zöld és digitális Európáért” és „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” címmel; úgy véli, hogy mindkét dokumentum elavult és nem tükrözi a jelenlegi helyzetet, ezért kéri azok sürgős felülvizsgálatát, a leginkább érintett régiókra és iparágakra összpontosítva;

107. megjegyzi, hogy a pandémia kezelésére irányuló intézkedések fontossági sorrendjének megállapítása számos tagállamban más területeken, többek között az éghajlat-politika terén tevékenységek elhalasztásához vezetett; felhívja a figyelmet arra, hogy a válság valószínűleg késlelteti az öt függőben lévő nemzeti energia- és klímatervet, amelyeket az uniós országoknak be kellett volna nyújtaniuk a Bizottságnak; megismétli ezért, hogy a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia politikai prioritásait, és mérlegelnie kell a válság előtti szabályozási törekvései – többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései – csökkentését;

108. aggodalommal jegyzi meg, hogy az energiaágazat már érezte a koronavírus okozta válság hatását; felhívja a figyelmet arra, hogy a megújuló energiaforrások ágazata nagymértékben függ az alkatrészek behozatalától, különösen Kínából, és hogy az alkatrészellátással kapcsolatos problémák máris negatívan hatnak a szél- és napenergia-ágazatra; hangsúlyozza, hogy más kulcsfontosságú energiaágazatok fenntarthatóságát és fejlődését is kedvezőtlenül érinthetik a pénzügyi likviditási kockázatok az energiaárak hirtelen esése és az esetleges jövőbeli nemfizetések, valamint az ellátási lánc szűk keresztmetszetei miatt; figyelmeztet arra, hogy ezek negatív hatással lesznek a vállalatok karbantartási és korszerűsítési terveire, és késleltetik az európai energiapiac integrációja, az ellátásbiztonság biztosítása és az energiarendszerek átalakítása szempontjából kulcsfontosságú energetikai projekteket;

109. felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be sürgős intézkedéseket a COVID-19 járvány hatásainak enyhítésére, például ad hoc mechanizmusokat az energiaágazatba történő jelenlegi beruházások biztosítására, kiegészítő védelmi intézkedéseket és ösztönzést egy olyan európai ellátási lánc kialakítására, amely megfelelő komponenseket biztosít az európai energiaágazat átalakításához szükséges projektekhez, valamint olyan eszközöket, amelyek támogatják a megújuló energiaforrások növekvő arányának integrációját és az európai energiarendszer integrációját, mint például az energiatárolás; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések nem vezethetnek az energiarendszerek működési költségeinek növekedéséhez, és el kell kerülniük a regionális egyenlőtlenségek és aránytalanságok elmélyítését, valamint lehetővé kell tenniük a méltányos átállást mindenki számára;

110. megjegyzi, hogy a koronavírussal összefüggő kijárási korlátozások számos, korábban személyesen végzett tevékenységet tereltek át az internetre, beleértve a hatóságok, az oktatási intézmények és az egészségügyi intézmények tevékenységeit, és hogy az online együttműködési eszközök, például a kereskedelmi videokonferencia-platformok használata fokozódott; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos ilyen eszköz rosszul kezelte a felhasználói adatokat, és komoly biztonsági sebezhetőségről tett tanúbizonyságot, ami miatt egyre több kibertámadásnak van kitéve; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érdekelt felekkel együttműködve gondoskodjanak arról, hogy az online tevékenységek az EU egész területén megbízható és biztonságos módon, a legmagasabb szintű adatvédelmi normák mellett valósuljanak meg; felszólítja az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséget (ENISA), hogy biztosítsa a vállalkozások gazdasági folytonosságát Európa-szerte sürgős további figyelemfelkeltés és a vállalkozásoknak nyújtott technikai támogatás révén;

111. hangsúlyozza, hogy a válság rávilágított Európa sebezhetőségére, lemaradására és felkészültségének hiányára a távközlési infrastruktúra és a digitális szolgáltatások kritikus területén, valamint az Unión kívüli szereplőktől való függőségére, amit többek között az uniós intézmények is igazoltak, amelyek technológiai és eljárási szempontból riasztó tehetetlenségről tettek tanúbizonyságot a vészhelyzet során a munka online üzemmódra való átállítása terén; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a fentieket szakpolitikai prioritásaik és terveik tekintetében;

112. megjegyzi, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) jelentései arra utalnak, hogy a COVID-19 válság során a vezetékes és mobilhálózatok teljes forgalma jelentősen nőtt; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a szilárd digitális infrastruktúra, nevezetesen a nagyon nagy kapacitású hálózatok nemcsak az esetleges hasonló válságok sikeres kezelésének, hanem az európai gazdaságok és közigazgatások digitalizálásának is előfeltételei; felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az 5G-hálózatok kiépítését, ugyanakkor foglalkozzanak az infrastruktúra gyártóival kapcsolatos biztonsági aggályokkal;

113. elismerését fejezi ki a Bizottság felé a COVID-19 járvánnyal összefüggő kutatás és innováció azzal történő támogatásáért, hogy mozgósítja az oltóanyag gyorsított kifejlesztéséhez szükséges EBB-forrásokat, valamint támogatást nyújt 18 projekt számára a Horizont 2020 keretében tett sürgősségi felhívása keretében; hangsúlyozza, hogy további sürgős intézkedésekre van szükség a koronavírus azonnali diagnosztizálása és kezelése, valamint a koronavírus elleni vakcinázás érdekében; üdvözli a gyógyszerekhez és diagnosztikai eszközökhöz való gyors hozzáférés biztosítása érdekében tett arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés (IMI), vagyis egy, a Bizottság és a gyógyszeripar közötti köz-magán társulás keretében további finanszírozás váljon elérhetővé; úgy véli, hogy fokozni kell a nemzetközi együttműködést és a nyílt tudományt annak érdekében, hogy a COVID-19 elleni küzdelem során meg lehessen osztani a kutatás és az innováció terén bevált gyakorlatokat;

114. hangsúlyozza, hogy jobb koordinációra van szükség a tagállamok között a globális kockázatok nyomon követése, a kockázatértékelési keretek kidolgozása és a reagálási rendszerek létrehozása terén; úgy véli, hogy ez az együttműködés a jövőbeli kritikus helyzetekre való jobb felkészüléshez és a tagállamok szakértelmébe vetett bizalom kiépítéséhez vezetne;

115. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi és jövőbeli válságok hatékony választ igényelnek a kutatás-fejlesztési ágazattól, amelyet a kutatásfinanszírozás iránti új megközelítés vált ki; mélységes aggodalmának ad hangot Mauro Ferrara professzornak az Európai Kutatási Tanács, vagyis a koronavírus-járványra való reagálás szolgálatában a felderítő kutatást támogató ügynökség elnöki posztjáról való hirtelen lemondása miatt, miután nyilatkozatot tett arról, hogy az EU nem megfelelően reagált a COVID-19-re, és nem támogatta a tudósokat a válság kezelésében; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a vészhelyzetekre vonatkozó vészhelyzeti szabályok elfogadását, többek között a Horizont 2020 Európa tudományos kiválóságra vonatkozó általános szabályának módosítása révén annak érdekében, hogy vészhelyzetben a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt hatás kritériuma elsőbbséget élvezzen, és gyorsított eljárásokat vezessenek be, csökkentve a finanszírozás igénylésére vonatkozó rendkívül bürokratikus követelményeket;

116. ösztönzi a Bizottságot, hogy a teljes körű fogyasztóvédelem és a kkv-k gazdasági fenntarthatóságának biztosítása érdekében ellenőrizze, hogy az online utazási irodák megfelelnek-e a foglalások lemondására és visszatérítésére vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályoknak;

117. sürgeti a Bizottságot, hogy a vészhelyzet végén szervezzen és indítson el egy világméretű idegenforgalmi kommunikációs kampányt annak előmozdítása érdekében, hogy Európa a világ első számú turisztikai célpontjává váljon;

118. támogatja az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA) szóló rendelet 33. cikkének (2) bekezdésétől való eltérést, amely a finanszírozásra jogosult ideiglenes szüneteltetés maximális időtartamát hajónként hat hónapra korlátozza a 2014 és 2020 közötti időszakban, és amelyet ennek megfelelően kell bevezetni; figyelembe véve, hogy jelenleg 2020-at írunk, úgy véli, hogy a programozási időszak legvégén, amikor az operatív programok végrehajtása nagyon előrehaladott állapotban van, kivételt kell tenni erre a közegészségügyi válságidőszakra vonatkozóan;

119. úgy véli, hogy olyan eltérést kell bevezetni, amely lehetővé tenné a pénzeszközök átcsoportosítását az ETHA-rendelet által jelenleg elkülönített prioritásokból és/vagy területekről más vonatkozó prioritásokra;

120. támogatja az akvakultúrára vonatkozó közegészségügyi intézkedéseket annak érdekében, hogy az ETHA támogathassa a COVID-19 miatti ideiglenes szüneteltetések ellentételezését;

121. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a halászok számára, hogy a rugalmassági rendeletben vagy az alaprendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott halászati kvótáiknak a meglévő 10%-nál nagyobb részét átvigyék a következő évre;

Külső határok

122. határozottan támogatja a görög hatóságok által a közelmúltban a tömeges bevándorlási hullámok és így a vírus lehetséges terjedésének megfékezése céljából hozott intézkedéseket, ideértve azt a döntést is, hogy egy hónapon keresztül nem fogadnak el menedékkérelmet az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése szerint, amely lehetővé teszi ideiglenes intézkedések elfogadását olyan helyzetekben, amikor az emberek beáramlása szükséghelyzetet jelent;

123. elítéli harmadik országok arra irányuló kísérleteit, hogy a migrációs nyomást politikai haszonszerzésre használják fel;

124. javasolja, hogy a Bizottság és a tagállamok erősítsék meg a nagy számú migránssal rendelkező görög szigetek és más uniós fogadóállomások részére nyújtott orvosi segítséget annak érdekében, hogy biztosítsák a koronavírussal kapcsolatos esetek korai észlelését, valamint a megfelelő segítségnyújtást és a beteg személyek elszigetelését; hangsúlyozza, hogy meg kell előzni az újabb illegális migránsok érkezését a görög szigetekre, ahol a helyzet már most is kritikus és lehetséges, hogy a koronavírus kitörése már nem ellenőrizhető;

125. felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen jogi értékelést az IRINI művelet alkalmazási körének lehetséges kiterjesztéséről annak érdekében, hogy tengeri blokádot alakítsanak ki Líbia partjai mentén az újabb illegális migránsok indulásának megakadályozása céljából; sürgeti a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra olyan jogi intézkedéseket, amelyek visszatartják a nem kormányzati szervezeteket attól, hogy új mentési műveleteket indítsanak a Földközi-tengeren;

126. megjegyzi, hogy a bűnözők kihasználják a kivételes körülményeket, például gyógyszerekkel kapcsolatos csalások révén és hasonló területeken; sürget minden nemzeti bűnüldöző hatóságot, hogy a lehető legteljesebb mértékben vegyék igénybe az érintett uniós szerveket, például az Europolt és az Eurojustot, és folytassanak jó kölcsönös együttműködést, különösen a határokon;

Nemzetközi kereskedelem

127. óva int az indokolatlan protekcionista intézkedésektől, amelyek a világgazdaság megzavarásához vezetnek; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a WTO reformjával kapcsolatos megállapodás elérésére irányuló erőfeszítéseit, és üdvözli az ideiglenes vitarendezés létrehozását mindaddig, amíg a WTO Fellebbezési Testülete újra működésbe nem lép; hangsúlyozza, hogy az export újjáélesztése az EU gazdasági fellendülésének egyik fő eszköze, és az marad a jövőben is, mivel az ellátási láncokat és a piacokat világszerte nyitva kell tartani, és felkéri különösen a G7-es és a G20-as partnereit, hogy tegyék ugyanezt;

128. felszólítja a Bizottságot, hogy az európai húságazat támogatása érdekében igazítsa az új piaci helyzethez a kiváló minőségű darabolt hús behozatalára vonatkozó vámkontingens kezelését;

129. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királysággal való jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásoknak a koronavírus kitörése miatti késedelme növeli a megállapodás nélküli brexit esélyét;

Külső kapcsolatok

130. felszólít a COVID-19 világjárvány elleni küzdelemre irányuló összehangolt globális stratégia kidolgozására, és sürgeti az EU-t, hogy töltsön be vezető szerepet a megfelelő globális válaszlépésben; hangsúlyozza az uniós válságkezelés, a gyors fellépések és a technikai segítségnyújtás fontosságát, amelyek célja a COVID-19 világjárvány következtében válságban lévő fejlődő országok és egészségügyi rendszereik megsegítése; hangsúlyozza a leginkább szükséges orvosi eszközök biztosításában és az egészségügyi személyzet bevetésében különösen részt vevő nem kormányzati szervezetek szerepét;

131. hangsúlyozza az Európai Szolidaritási Testület szerepét nemcsak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek, például az időseknek és a fogyatékkal élőknek segítséget nyújtó nem kormányzati szervezetek támogatásában, hanem a nyomásnak kitett és szélsőséges körülmények között dolgozó nem kormányzati szervezetek – például az orvosi szolgáltatásokat nyújtó személyzet – támogatásában is, szükség esetén például gyermekgondozás biztosítása révén;

132. felszólít a WHO és Kína közötti kapcsolatok pártatlan kivizsgálására, különös tekintettel arra, hogy a WHO kritika nélkül használja fel a kínai propagandát hivatalos közleményeiben; hangsúlyozza, hogy a WHO reformjára van szükség annak függetlenebbé tétele érdekében;

133. felszólít a koronavírus eredetének, valamint a kínai kommunista kormány oldalán a vírus terjedésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő felelősségnek az uniós szintű kivizsgálására;

134. hangsúlyozza, hogy a mostanihoz hasonló globális válság időszakait egyes tekintélyelvű államok felhasználhatják a szomszédaikkal, az EU-val és tagállamaival szembeni hibrid hadviselés és ellenséges propaganda fokozására, valamint a belső ellenzéki erők és az emberi jogok védelmezői elleni fellépésre;

135. megjegyzi, hogy a tajvani szakértőket továbbra is kizárják a WHO szükséghelyzeti bizottságának Genfben tartott üléseiről, bár Tajvan több megerősített esettel is rendelkezik, és hogy a 2019-NCoV tárgyában nem került sor érdemi kommunikációra a WHO és a tajvani járványvédelmi és betegségmegelőzési központok között, mivel Tajvant kizárták a WHO-ból; úgy véli, hogy Tajvannak a fontos egészségügyi kérdések sikeres hazai kezelése terén szerzett tapasztalata nemcsak regionális, hanem globális szempontból is hasznos lehet, és ezért meg kell hívni Tajvant, hogy megfelelő és érdemi módon vegyen részt a WHO tevékenységeiben, mechanizmusaiban és ülésein, többek között az Egészségügyi Világszervezet soron következő közgyűlésén és a sürgősségi szakértői bizottság ülésein; ismételten felszólítja ennek megfelelően a genfi Egészségügyi Világközgyűlést, hogy biztosítson megfigyelői státuszt Tajvan számára; ismételten felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hivatalosan támogassák Tajvan WHO-ban való részvételét;

136. kiemeli a harmadik országok államilag támogatott szereplői által online és offline egyaránt folytatott összehangolt dezinformációs kampányokat, amelyek a jelenlegi válságot a tagállamok demokratikus intézményeibe vetett bizalom és hitelesség aláásására használják fel, kihasználva a káoszt és a bizonytalanságot kizárólag saját politikai menetrendjük előmozdítása céljából; ösztönzi a Bizottságot, hogy a dezinformáció elleni hatékony küzdelem érdekében törekedjen az érintett szervek, például az Európai Külügyi Szolgálat stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportja megerősítésére; úgy véli, hogy a leghatékonyabb ellenszer a médiaműveltség, valamint az újságírás és a média Unió-szerte történő megerősítése; felszólítja az EU-t, hogy használjon fel a rendelkezésére álló minden kommunikációs eszközt (tájékoztatási és nyilvános kommunikációs tevékenységek, kapcsolattartás a kulcsfontosságú médiával és újságírókkal, közösségi hálózatok stb.) azáltal, hogy hasznos kommunikációs politikát biztosít a polgárok számára, megelőző jellegű és valósághű információkkal, amelyek képesek figyelmeztetni az európai polgárokat a valós kockázatokra;

 

°

° °

137. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL L 347., 2013.12.20., 924. o.

Utolsó frissítés: 2020. április 15.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat