Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0177/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0177/2020
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a közlekedésről és az idegenforgalomról

10.6.2020 - (2020/2649(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Anna Deparnay-Grunenberg, Tilly Metz
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0166/2020

Eljárás : 2020/2649(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0177/2020
Előterjesztett szövegek :
B9-0177/2020
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B9-0177/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a közlekedésről és az idegenforgalomról

(2020/2649(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az idegenforgalom olyan átfogó gazdasági tevékenység, amely számos különböző ágazatra, a fenntartható fejlődésre, a foglalkoztatásra, a társadalmi fejlődésre és a fenntartható gazdaságra gyakorol széles körű hatást;

B. mivel az idegenforgalmi ágazat 22,6 millió embert foglalkoztat (a teljes uniós foglalkoztatás 11,2%-a), 2019-ben 9,5%-kal járult hozzá az EU GDP-jéhez, segít kiegyensúlyozni a regionális egyenlőtlenségeket és gyakran pozitív hatást gyakorol a regionális fejlődésre;

C. mivel az idegenforgalom számos érdekelt fél összetett értékláncából áll, amely közvetlenül kapcsolódik a személyszállítási tevékenységekhez;

D. mivel az idegenforgalom, és különösen a túlzott mértékű idegenforgalom negatív hatással van az éghajlatváltozásra, a becslések szerint a CO2-kibocsátás 8%-át teszi ki, és olyan negatív környezeti és gazdasági hatásokkal jár, mint például a fokozott szennyezés, a biológiai sokféleség csökkenése, a forgalmi torlódások, az infrastruktúra-karbantartási költségek és az emelkedő árak, amint azt a TRAN bizottság „Overtourism: impact and possible policy responses” (Túlzott mértékű idegenforgalom: hatás és lehetséges szakpolitikai válaszok)[1] című tanulmánya dokumentálja;

E. mivel a Covid19 a fő gazdasági ágazatok közül leginkább a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatot érintette;

F. mivel a „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl” című közlemény (COM(2020)0550), valamint a turizmusra és a közlekedésre vonatkozó csomag 2020. május 13-i elfogadásával a Bizottság megtette az első szükséges lépést, hogy előmozdítsa értékes közlekedési és turisztikai ökoszisztémáink helyreállítását a Covid19-világjárvány után, kiemelve, hogy a helyreállítást bölcsen kell végrehajtani, hogy az ágazatban erőteljesebb fenntarthatóság alakuljon ki;

G. mivel nagyon hosszú idő telt el azóta, hogy a Bizottság 2010 júniusában elfogadta az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című közleményt, amely új stratégiát és cselekvési tervet határozott meg az uniós turizmusra vonatkozóan, beleértve a végrehajtás szükségességét is;

H. mivel a Lisszaboni Szerződés 2009. évi hatálybalépése óta az EU-t olyan támogató hatáskörökkel ruházták fel, amelyek célja ezen a területen a tagállami fellépések koordinálása és kiegészítése[2];

Az európai idegenforgalmi és közlekedési ágazatra vonatkozó helyreállítási tervek a Covid19-járványt követően

1. úgy véli, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazatnak gyors, rövid távú támogatásra van szüksége életben maradásának biztosításához, ugyanakkor olyan intézkedéseket kell végrehajtani, amelyeket követően a turisták magabiztosan indulnak útra ismét Európába és Európán belül, továbbá olyan helyreállítást kell biztosítani, amely minden közlekedési és idegenforgalmi tevékenység követelményévé teszi a szilárd alapokon nyugvó fenntarthatóságot, ami elengedhetetlen az ágazat hosszabb távú fejlődéséhez; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válság történelmi lehetőséget is jelent az idegenforgalom modernizálására és fenntarthatóbbá tételére az EU-ban, abból kiindulva, hogy az egy olyan valódi gazdasági ökoszisztéma, amelyben ésszerűsíteni kell a fenntarthatósági kezdeményezéseket, a környezetvédelmi normákat, a közlekedési lehetőségeket, a fenntartható beruházási célokat, a technológiai innovációs igényeket és a fenntartható teljesítménymutatókat, amelyeknek figyelembe kell venniük a jobb ökológiai és szociális normákat, például a létrehozott munkahelyek minőségét és a helyi lakosok életminőségét;

2. üdvözli a Bizottság által a csomag részeként elfogadott „Covid19 – Úton a szabad mozgás visszaállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére irányuló szakaszos és összehangolt megközelítés felé" című közleményt, valamint a személyek korlátlan szabad mozgásához való visszatérést célzó szakaszos és összehangolt megközelítésre irányuló javaslatot; felhívja az EU-t, hogy támogassa a „turizmus újraindítását” egy ajánlással, amely kiemeli a „fenntartható turizmust”, és hitelesen tanúsított vállalkozásokat és úti célokat részesít előnyben a környezetbarát, társadalmilag felelős és gazdaságos utazás és turizmus élvonalában;

3. ismételten hangsúlyozza a megkülönböztetésmentesség elvének fontosságát a belföldi és a határokon átnyúló korlátozások fokozatos megszüntetése, valamint az uniós szinten elfogadott intézkedések kölcsönös elismerése tekintetében, és hangsúlyozza, hogy az egységes piac integritásának és a mozgás szabadságának megőrzése érdekében el kell kerülni az egyes tagállamok közötti kétoldalú megállapodásokat (az úgynevezett turisztikai folyosókat); hangsúlyozza, hogy a járvány megfékezésére irányuló intézkedések végrehajtása és azok enyhítése soha nem vezethet a magas szintű uniós biztonsági előírások csökkenéséhez, és figyelembe kell venni a tudományosan megalapozott tanácsokat is, amelyek helyreállítják a bizalmat és megkönnyítik az idegenforgalmi ágazat biztonságos megnyitását a korlátozó intézkedéseket követően; sürgeti a Bizottságot, hogy akadályozza meg az olyan diszkriminatív és nem járványügyi intézkedések tagállamok általi végrehajtását, amelyek csak a schengeni térség integritását ássák alá;

4. kéri, hogy Unió-szerte egységes értékelési kritériumokat határozzanak meg, és úgy véli, hogy elő kell mozdítani azokat az uniós szabványokat, amelyek tanúsítják és megkülönböztetik azokat a területeket, amelyek biztonságos és fenntartható kínálatot nyújtanak a látogatóknak, és amelyek megfelelnek mind a járványügyi, mind a környezeti szempontú fenntarthatósági feltételeknek;

5. üdvözli a „Covid19: Iránymutatások a közlekedési szolgáltatások és az összekapcsoltság fokozatos helyreállításáról” című bizottsági közleményt, valamint egy elvi kereten és egy közös eszköztáron alapuló iránymutatást, amely összehangolt, megkülönböztetésmentes és arányos intézkedések meghozatalával segít mindenfajta biztonságos és fenntartható közlekedési szolgáltatás újraindításában az egész Unióban;

6. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tudományos bizonyítékok és alapos kockázatértékelés alapján, hiteles források – például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) – által meghatározott nemzetközi normáknak megfelelően állapodjanak meg olyan ideiglenes, arányos és megkülönböztetésmentes intézkedésekről, amelyek egyértelműen kapcsolódnak a Covid19-járványhoz, de nem írnak elő karantén jellegű korlátozásokat;

7. üdvözli a Bizottság „Covid19: uniós iránymutatás a turisztikai szolgáltatások fokozatos újraindításáról, valamint a szálláshelyek és vendéglátóipari létesítmények egészségügyi protokolljáról” című közleményét és sürgeti a tagállamokat, hogy regionális és helyi szinten osszák meg ezeket az iránymutatásokat az illetékes hatóságokkal; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy pénzügyileg támogassák az utazási és idegenforgalmi ágazatot ezen intézkedések végrehajtásában, teljes mértékben együttműködve az utazási és idegenforgalmi ágazattal, egyúttal tiszteletben tartva az európai zöld megállapodás törekvéseit is;

8. felhívja a Bizottságot, hogy a tagállami hatóságokkal, az idegenforgalomban érdekelt felekkel és nemzetközi szervezetekkel együttműködve vegye fontolóra egy uniós biztonsági tanúsítási rendszer létrehozását az idegenforgalmi és utazási létesítmények és üzemeltetők számára azzal a céllal, hogy megkönnyítse az uniós iránymutatásokon alapuló konkrét követelmények végrehajtását, és növelje a tagállamainkba látogató utazók bizalmát és biztonságát;

9. felhívja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon a Covid19-cel kapcsolatban kibocsátott utalványok önkéntes jellegéhez, valamint ahhoz, hogy az uniós jog jelenlegi előírásainak megfelelően a vállalkozások számára kötelezővé kell tenni a visszatérítést az utazók és a látogatók számára, hogy elkerülhető legyen a fogyasztókkal szembeni eltérő bánásmód, valamint a közlekedési és idegenforgalmi piacon a verseny torzulását eredményező eltérő végrehajtás; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítsa az uniós jog megfelelő érvényesítését és egységes alkalmazását, és mozdítsa elő az önkéntes utalványokra vonatkozó harmonizált szabályok alkalmazását;

10. felhívja a Bizottságot, a tagállami hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megfelelő és közös felkészültségi terveket dolgozzanak ki a Covid19-fertőzések lehetséges második hullámára, és foglalkozzanak az utazási és idegenforgalmi ágazatra vonatkozó fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedésekkel;

11. felhívja a Bizottságot, hogy indítson külön uniós kommunikációs kampányt az utazásról és az idegenforgalomról, amelynek célja az EU-n belüli utazás előmozdítása, a polgárok Covid19-járvány során való utazásba és turizmusba vetett bizalmának helyreállítása, a turisták hatályos egészségügyi és biztonsági intézkedésekről való tájékoztatása, valamint a fenntartható, felelős és hozzáférhető uniós turisztikai célpontok fejlesztését biztosító fenntarthatósági kritériumok szilárd alapokon nyugvó végrehajtásának biztosítása, továbbá a „helyi turizmus” fejlesztése;

Fokozott szolidaritás és koordináció az uniós idegenforgalmi ágazatban

12. hangsúlyozza egy olyan valódi európai idegenforgalmi politika kialakítása felé történő elmozdulás fontosságát, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az Unió fenntarthatóságának fokozásához ebben az ágazatban, előmozdítva a tagállamok közötti együttműködést és lehetőségeket teremtve további fenntartható beruházásokra és innovációkra az ágazat ökológiai átmenetének előmozdítása érdekében, valamint helyi és tisztességes munkahelyek létrehozása és támogatása céljából;

13. üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy szervezzenek európai idegenforgalmi csúcstalálkozót az uniós intézmények, az iparág, a régiók, a városok és az érdekelt felek részvételével, hogy elgondolkodjanak az európai idegenforgalmi ágazat jövőjéről, és támogatja a fenntartható, innovatív és ellenállóképes európai idegenforgalmi ökoszisztéma 2050-ig történő megvalósítása menetrendjének (a továbbiakban: a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó európai idegenforgalmi stratégia) kidolgozását;

14. üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely rugalmasságot biztosít az állami támogatásokra vonatkozó szabályok keretében; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy szociális és ökológiai normákra, valamint egyértelmű és ágazatspecifikus iránymutatásra van szükség a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban a tagállamok közötti hatékony koordináció lehetővé tétele, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti kompenzációs rendszereket egységesen, korlátozott ideig, időben és arányosan alkalmazzák a Covid19 kitörése által okozott veszteségeknek a verseny indokolatlan torzítása nélküli kezelése céljából;

15. üdvözli a Bizottság által 2020. május 27-én előterjesztett, az európai helyreállítási tervre irányuló javaslatot, amely megerősített hosszú távú uniós költségvetést (a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) és egy új, 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő eszközt tartalmaz, amelynek feltétele kell legyen az ökológiai és szociális normák tiszteletben tartása;

16. felhívja a Bizottságot, hogy a helyreállítási csomagban tulajdonítson kellő jelentőséget az idegenforgalmi ágazatnak, és adjon ki iránymutatást a folyamatban lévő és a soron következő programok keretében a finanszírozáshoz való gyors és méltányos hozzáférés biztosítása érdekében;

17. ismételten kéri, hogy a következő (a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi keretben hozzanak létre külön költségvetési sort a fenntartható turizmus számára, és rámutat arra, hogy jelenleg nem létezik konkrét és célzott pénzügyi eszköz az ágazat fellendítésének és éghajlatváltozás elleni küzdelmének támogatására;

18. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen támogassák a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, segítsenek nekik kezelni likviditási problémáikat, megőrizni a munkahelyeket és a szolgáltatásokat és csökkenteni az idegenforgalom környezeti hatását; e tekintetben üdvözli a Bizottság új SURE kezdeményezését, amelynek célja a csökkentett munkaidős nemzeti foglalkoztatási rendszerek költségeinek fedezése, lehetővé téve a vállalkozások számára a munkahelyek megőrzését és a készpénztartalékok fenntartását;

19. felszólít egy, a kkv-k helyreállítását célzó európai horizontális stratégia kidolgozására, amely a finanszírozáshoz való hozzáférés költségeinek támogatása, valamint a zöld megállapodással összhangban a stratégiai értékláncokba történő beruházások ösztönzése révén támogatja őket; emlékeztet arra, hogy meg kell tenni a szükséges kiigazításokat az új egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseknek való megfelelés érdekében, jelentős beruházásokat eszközölve a fogyasztók biztonsága és a közösségi távolságtartás, valamint egyéb vonatkozó óvintézkedések tiszteletben tartása érdekében;

20. kiemeli az uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságok és valamennyi érdekelt fél közötti megerősített együttműködés fontosságát a turizmussal kapcsolatos horizontális kérdések kezelése érdekében; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy uniós fenntartható idegenforgalmi stratégiát, amely világos cselekvési tervet tartalmaz rövid, közép- és hosszú távú célkitűzésekkel, köztük az ENSZ fenntarthatósági céljaival, és javasolja, hogy a tagállamok tűzzenek ki olyan egyértelmű stratégiai és operatív eredményorientált célkitűzéseket, amelyek a környezeti fenntarthatóságot, valamint a helyi közösségek életminőségét és jóllétét részesítik előnyben;

21. felhívja a Bizottságot, hogy mind a világjárvány okozta válság, mind az ökológiai válság kapcsán adjon ki iránymutatásokat az idegenforgalmi ágazat bevált gyakorlatai alapján, biztosítson megfelelő pénzügyi támogatást, és segítse elő olyan megfelelő online platformok kialakítását és koordinálását, ahol az érdekelt felek megoszthatják egymással bevált gyakorlataikat és információikat;

Egy időtálló fenntartható uniós idegenforgalmi ágazat felé:

22. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazat nagymértékben függ a közlekedési ágazattól, és hogy ezért a hozzáférhetőség és az összekapcsoltság javítása – mindenekelőtt a fenntartható közlekedés tekintetében – az összes közlekedési ágazatban (beleértve a gyaloglást és a kerékpározást) a legmagasabb szintű biztonság fenntartása mellett minden bizonnyal jelentős hatást gyakorolna az uniós idegenforgalmi ágazat fejlődésére; e tekintetben hangsúlyozza, hogy mivel 2021 a vasút európai éve lesz és  csökkenteni kell a közlekedésből származó kibocsátásokat, a Bizottságnak elő kell mozdítania az éjszakai vonatokat mint fenntartható alternatív közlekedési módokat;

23. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazatnak szerepet kell vállalnia a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentésében és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítésében, azaz abban, hogy legkésőbb 2030-ig 65%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, és 2040-ig klímasemlegessé váljunk;

24. hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a fenntartható utazási módokat, például a turistákat szolgáló kerékpár-infrastruktúra és az éjszakai vonatok fokozott támogatása révén; hangsúlyozza azokat a gazdasági és környezeti előnyöket, amelyeket a fenntartható közlekedési módok – például a kerékpározás – nyújthatnak az idegenforgalom számára, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a kerékpáros infrastruktúrát és ruházzon be abba az ilyen jellegű idegenforgalom elősegítésére; megjegyzi, hogy a kevésbé szigorú szociális és környezetvédelmi normák által lehetővé tett „alacsony költségű” légi közlekedés elősegítheti a rövid időtartamú turisztikai célú utazásokat, ami növeli az idegenforgalom szén-dioxid-kibocsátását;

25. kiemeli, hogy minden tagállamnak fejlett, korszerű, biztonságos és fenntartható infrastruktúra-hálózattal kell rendelkeznie az EU-n belüli utazás megkönnyítése, valamint a peremterületeken elhelyezkedő tagállamok Európán belüli és nemzetközi turizmus számára való hozzáférhetőbbé tétele érdekében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy támogassa az elhagyott vagy használaton kívüli, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetések visszaállítását[3], folytassa a meglévő infrastruktúra-hálózat megfelelőségének vizsgálatát, és javasoljon azonnali kiegészítő intézkedéseket a legfejletlenebb és legtávolabbi területeken, amelyek gyakran a legkevésbé fejlett hálózatokkal rendelkeznek és különös figyelmet igényelnek; rámutat, hogy bár a határ menti régiók az EU területének 40%-át teszik ki és lakosságának egyharmadát adják[4], kétszeresen nehéz helyzettel szembesülnek, mivel gyakran vidéki jellegűek és a periférián fekszenek, még akkor is, ha a turisták számára a legvonzóbb célpontok közé tartoznak; felhívja a tagállamokat, hogy megfelelően tervezzék meg a TEN-T törzshálózata és átfogó hálózatai egészének 2030-ig, illetve 2050-ig történő befejezését, ismertetve az ütemtervet és a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat, valamint azt, hogy szükség van-e változtatásokra a „ne árts” elv tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, különös tekintettel a határokon átnyúló szakaszokra, elsősorban azokban a tagállamokban, ahol nem történik előrelépés ezeken a területeken; hangsúlyozza, hogy egy ilyen megfelelőségi vizsgálatnak azt is értékelnie kell, hogy ezek a projektek tiszteletben tartják-e a „ne árts” elvet, amelyet a Bizottság gazdaságélénkítési csomagjának középpontjába helyezett[5], és amennyiben nem, megfelelő módosításokat kell javasolni;

26. felhívja a Bizottságot, hogy tartsa fenn nyomonkövetési keretét, beleértve a közbenső célokat és a „használd vagy elveszíted” stratégiát, értékelje a tagállamok által elért eredményeket, alkalmazzon szisztematikus és egységes megközelítést arra vonatkozóan meghatározott határidőkkel, hogy a tagállamoknak meddig kell visszajelzést adniuk a befejezett szegmensekről, és a TEN-T rendelet felülvizsgálata során hozzon megfelelő intézkedéseket a tagállamok hosszú távú karbantartási tervezésének javítása érdekében;

27. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy válságkezelési mechanizmus megvalósíthatóságát és lehetséges előnyeit az uniós idegenforgalmi ágazat számára annak érdekében, hogy megfelelően és gyorsan tudjon reagálni a jövőbeli veszélyes vírusfertőzésekre és világjárványokra; hangsúlyozza a rövid távú pénzügyi zavarok átvészelésére irányuló finanszírozási megoldások fontosságát, ugyanakkor azonban biztosítani kell közép- és hosszú távú keretek és stratégiák aktiválását is;

28. emlékeztet annak fontosságára, hogy a munkavállalók védelme, a vállalkozások támogatása és az utasok jogainak és biztonságának garantálása érdekében tovább kell fejleszteni a válság idején hozandó tagállami intézkedések támogatására és kiegészítésére szolgáló kapacitást; hangsúlyozza továbbá, hogy az érintett közlekedési és idegenforgalmi ágazat valamennyi sajátosságának és jellemzőjének kezelése érdekében szorosan együtt kell működni valamennyi érdekelt féllel;

29. hangsúlyozza, hogy közös uniós megközelítésre van szükség a polgárokkal való kommunikációs stratégia védelme és javítása terén, amely az ökológiai szempontokat és a fenntartható alternatívákat is hangsúlyozza; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU koordinációs szerepet tölt be az idegenforgalmi ágazatban, amelyet uniós hozzáadott értéket képviselő intézkedések meghozatalával és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének további megkönnyítésével kell javítani; kéri az adminisztratív és adóterhek csökkentését, a vállalkozások létrehozásának támogatását, valamint a hozzáférhetőség javítását mindenki számára, beleértve a fogyatékossággal élőket is, továbbá a határokon átnyúló értékesítés és szolgáltatásnyújtás előmozdítását;

30. úgy véli, hogy az új technológiák megjelenése és a további digitalizáció jelentősen növelné az utazási és idegenforgalmi ágazat vonzerejét, a felhasználóbarát platformok és az új üzleti modellek pedig növelnék az ágazat fenntarthatósági potenciálját; ezért úgy véli, hogy rendkívül fontos az ágazatban alkalmazott munkaerő rendszeres képzése és átképzése, különös tekintettel a fenntarthatóságra, a digitális készségekre és az innovatív technológiákra;

31. hangsúlyozza a fenntartható turizmus támogatásának fontosságát, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a természetes ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, a növekedéshez és a versenyképességhez, olyan új üzleti modellekre építve, amelyek szakítanak tömegturizmussal és annak pusztító hatásaival; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést az innovatív, intelligens és fenntartható, magas színvonalú turisztikai termékek és szolgáltatások kifejlesztésében részt vevő idegenforgalmi szereplők számára, és továbbra is járuljon hozzá a mindenki (köztük a fogyatékossággal élők) számára való hozzáférhetőséghez, a fenntarthatósághoz, a szezonalitás csökkentéséhez és a turisták földrajzi szétszóródásához; úgy véli, hogy uniós szintű támogatást és koordinációt kell biztosítani a nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi igazgatás javítása érdekében, többek között egy idegenforgalmi fenntarthatósági tanúsítás bevezetése révén[6]; úgy véli továbbá, hogy meg kell szüntetni a nem fenntartható gyakorlatokat alkalmazó vagy környezeti szempontból rendkívül érzékeny területeket veszélyeztető káros idegenforgalmi ágazatok, például a tengeri körutakat tevő óriáshajók felé irányuló pénzmozgásokat;

32. a fenntartható turizmusra vonatkozó címkézéssel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú az olyan helyi szintű kezdeményezések előmozdítása, mint például a minőségi és fenntarthatósági címkézést népszerűsítő kampányok, valamint a hozzáférhetőség és a vállalkozások támogatása a tanúsítás megszerzésében; kéri a Bizottságot, hogy támogassa az ilyen kampányokat; felszólítja továbbá az uniós intézményeket, hogy az uniós közbeszerzési és projektfinanszírozási szerződések megkötése során követeljék meg a tanúsítás meglétét az idegenforgalmi vállalkozásoktól;

33. hangsúlyozza az idegenforgalom fontosságát az EU bizonyos országai és földrajzi térségei számára, amelyek gyakran a legjobban ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozásnak és ahol a turizmussal kapcsolatos szolgáltatások gyakran a foglalkoztatottság biztosításának alapvető tényezői, és a helyi lakosság egyik fő bevételi forrását jelentik; felhívja a Bizottságot testreszabott intézkedések kidolgozására a legkülső területek és szigetek, valamint az EU szárazföldi területei közötti szabad mozgás és közlekedési kapcsolatok helyreállítása érdekében; rámutat, hogy az egyedi összekapcsoltság, valamint a kiegészítő pénzügyi és adminisztratív támogatás létfontosságú e régiók számára; hangsúlyozza, hogy az uniós idegenforgalmi stratégiában és kezdeményezésekben a part menti és tengeri turizmusra összpontosító szemléletet kell kialakítani, többek között reklám- és kommunikációs eszközök felhasználásával, valamint a megfelelő piacok működésének javításával is, az úti cél tekintetében érintett felekkel és hatóságokkal közösen kialakított, személyre szabott politikák keretében;

34. emlékeztet, hogy a kulturális turizmus az európai turizmus 40%-át teszi ki, ezért felhívja a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak, hogy a következő kulturális munkatervben tűzzenek ki egyértelmű stratégiai és operatív fenntarthatósági és eredményorientált célkitűzéseket, és javítsák a kultúra jelenlegi stratégiai keretét; hangsúlyozza, hogy a kulturális helyszínekbe történő beruházásokat olyan erőforrásként kell tekinteni és kezelni, amely javítja a természeti és kulturális örökségen és a helyi kézművességgel, gazdálkodással stb. fennálló szinergiákon alapuló körforgásos gazdaságot, anélkül, hogy elfeledkeznénk a kulturális örökségünk részét képező, különösen az éghajlatváltozástól és a túlzott turizmustól védendő belső értékről;

35. hangsúlyozza a vidéki és az agroökológiai turizmus, valamint a védett területeken a jól irányított turizmus előnyeit, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő és támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek pótlólagos bevételi forrásokat és munkalehetőségeket teremtenek a vidéki területeken, megelőzik az elnéptelenedést és növelik a társadalmi előnyöket; hangsúlyozza, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – különösen a LEADER program – fontos szerepet játszhat a helyi és vidéki turisztikai kezdeményezések támogatásában, és kéri, hogy e program részesüljön megfelelő finanszírozásban a 2021–2027-es programozási időszakban;

36. rámutat az egészségügyi turizmus fontosságára, amely magában foglalja az orvosi, a wellness- és a gyógyfürdőturizmust; felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben mozdítsa elő az európai egészségügyi megelőzést, a balneológiát, valamint a fenntartható és a hegyvidéki egészségturizmust; hangsúlyozza, hogy további beruházásokra van szükség a fenntartható idegenforgalmi infrastruktúra javítása érdekében, valamint hogy növelni kell a gyógyfürdő- és wellness-turizmussal foglalkozó európai üdülőhelyek láthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy irányozzon elő további, tudományos alapokon nyugvó finanszírozási lehetőségeket, mivel az egészségturizmus a megelőző intézkedések és az alacsonyabb gyógyszerfogyasztás révén hozzájárulhat az egészségügyi kiadások csökkentéséhez, és tovább javítaná a fenntarthatóságot és a munkaerő minőségét;

37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a Tanács soros elnökségének.

 

 

 

 

Utolsó frissítés: 2020. június 17.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat