Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0181/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0181/2020

    ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Kínai Népköztársaság hongkongi nemzetbiztonsági törvényéről és annak szükségességéről, hogy az EU megvédje Hongkong magas szintű autonómiáját

    10.6.2020 - (2020/2665(RSP))

    benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
    az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

    Anna Fotyga, Hermann Tertsch, Charlie Weimers, Raffaele Fitto, Bert‑Jan Ruissen, Nicola Procaccini, Bogdan Rzońca, Ruža Tomašić, Elżbieta Kruk
    az ECR képviselőcsoport nevében

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0169/2020

    Eljárás : 2020/2665(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B9-0181/2020
    Előterjesztett szövegek :
    B9-0181/2020
    Szavazatok :
    Elfogadott szövegek :

    B9‑0181/2020

    Az Európai Parlament állásfoglalása a Kínai Népköztársaság hongkongi nemzetbiztonsági törvényéről és annak szükségességéről, hogy az EU megvédje Hongkong magas szintű autonómiáját

    (2020/2665(RSP))

    Az Európai Parlament,

     tekintettel a Hongkongról szóló korábbi állásfoglalásaira,

     tekintettel a „20 évvel az átadást követően Hongkongról” című, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett 2017. december 13-i ajánlására[1],

     tekintettel az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására[2],

     tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az Európai Unió nevében 2020. május 29-én Hongkongról kiadott nyilatkozatra,

     tekintettel Dominic Raab brit külügyminiszter, Marise Payne ausztrál külügyminiszter, François-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter és Michael Pompeo amerikai külügyminiszter Hongkongról szóló, 2020. május 28-i nyilatkozatára,

     tekintettel a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (HKG) 1990. április 4-én elfogadott és 1997. július 1-jén hatályba lépett alaptörvényére,

     tekintettel az Egyesült Királyság kormányának és a Kínai Népköztársaság kormányának a hongkongi kérdésről szóló 1984. december 19-i együttes nyilatkozatára, amely „kínai–brit együttes nyilatkozat” néven is ismert, és amelyet a kínai és a brit kormány 1985. június 12-én helyezett letétbe az ENSZ-nél,

     tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

     tekintettel az 1966. december 16-án elfogadott, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

     tekintettel a hongkongi emberi jogokról és demokráciáról szóló, az Egyesült Államok által 2019-ben elfogadott törvényre,

     tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

    A. mivel a Kínai Kommunista Párt (CCP) egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek alapvetően aláássák Hongkong autonómiáját és szabadságait, valamint Kína saját ígéreteit Hongkong népének, továbbá közvetlenül sértik a nemzetközi jogot és a nemzetközi szerződéseket, többek között a kínai-brit együttes nyilatkozatot, ami egy ENSZ-nél letétbe helyezett nemzetközi szerződés;

    B. mivel 2020. április 15-én a kínai összekötő hivatal Hongkongban kijelentette, hogy a koronavírus-világjárvány és a közelmúltbeli tiltakozások rávilágítottak arra, hogy Hongkongban nemzetbiztonsági jogszabályokat kell bevezetni;

    C. mivel 2020. május 28-án a 13. Nemzeti Népi Kongresszus (NPC) harmadik ülésszakán az alaptörvényt nyilvánvalóan sértő állásfoglalást fogadott el „A hongkongi Különleges Közigazgatási Terület jogi rendszerének és végrehajtási mechanizmusainak a nemzetbiztonság védelme érdekében történő létrehozásáról és javításáról” címmel;

    D. mivel az állásfoglalás felhatalmazza az NPC állandó bizottságát, hogy a szeparatizmust, az államhatalom felforgatását, a terrorizmust és a hongkongi külföldi beavatkozást szankcionáló törvényt fogadjon el; mivel lehetővé teszi továbbá a kínai központi kormányzat égisze alatt működő biztonsági ügynökségek számára, hogy Hongkongban fióktelepeket hozzanak létre a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek feltartóztatása, fogva tartása és megbüntetése céljából; mivel a törvény várhatóan szeptemberben lép hatályba;

    E. mivel a nemzetbiztonsági törvény Kína általi egyoldalú és önkényes előírása sérti a hongkongi alaptörvény 23. cikkét, amely előírja, hogy a hongkongi HKG-nek önállóan kell nemzetbiztonsági jogszabályokat elfogadnia; mivel a hongkongi helyi kormány arra irányuló kísérletét, hogy 2003-ban ennek szellemében jogszabályt fogadjon el, nyilvános tiltakozásokat követően leállították;

    F. mivel a kormányzó 2020. május 29-én újságokban megjelent levélben hívta fel a hongkongi állampolgárokat, hogy teljes mértékben fogadják el és határozottan támogassák az NPC által hozott határozatot, kijelentve, hogy a törvény a nemzetbiztonság védelmét szolgálja, és célja, hogy lehetővé tegye a társadalom számára a holtpontról való kiút megtalálását és a stabilitás mihamarabbi helyreállítását, valamint hogy újraindítsák a gazdaságot és a megélhetést;

    G. mivel az új nemzetbiztonsági törvény kihirdetése tiltakozásokat váltott ki Hongkongban; mivel a rendőrség könnygázzal próbálta feloszlatni a tüntetőket; mivel az elmúlt év tiltakozásai a hongkongi nép, a hongkongi kormány és a pekingi kormány között az elmúlt évtizedekben felhalmozódott bizalmatlanság miatt robbantak ki; mivel az új kínai biztonsági törvény bevezetését megelőzően a hongkongi hatóságok első alkalommal tiltották meg a Tienanmen téri tüntetésekről való megemlékezést;

    H. mivel az új törvény, beleértve az ellentmondásos nemzeti himnusztörvényt is, – mint a szárazföldi Kína esetében – valószínűleg tovább veszélyezteti az olyan alapvető jogokat és szabadságokat, mint a sajtószabadság, a békés tiltakozáshoz való jog, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, valamint a vallásszabadság;

    I. mivel a javasolt törvény ellentétes a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának aláírójaként Hongkong által tett emberi jogi kötelezettségvállalásokkal, és egy olyan időszakban született, amikor az ENSZ emberi jogi szakértői már felszólították a hongkongi kormányt, hogy a nemzetközi normáknak való megfelelés érdekében reformálja meg a lázadás és a terrorizmus elleni törvényeit;

    J. mivel a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatoknak a kölcsönös tiszteleten és bizalmon kell alapulniuk; mivel ez a határozat további kérdéseket vet fel Kína azon szándékát illetően, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;

    K. mivel Peking blokkolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését, amelynek célja az volt, hogy megvitassa a törvényt Kína ENSZ-nagykövetével;

    L. mivel az alaptörvény 27. cikke garantálja a szólás-, sajtó- és közzétételi szabadságot, az egyesülési, a gyülekezési, a felvonulási és a tüntetési szabadságot;

    M. mivel Hongkong szabadságjogai egyengették az utat a gazdasági és társadalmi siker, valamint egy hiteles és független civil társadalom kibontakozása előtt, amely tevékenyen és építő módon részt vesz a Hongkong KKT közéletében;

    N. mivel a polgári jogokról, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokról és nemzetközi emberi jogokról szóló meglévő megállapodások 1997. július 1-jét követően is érvényben maradtak; mivel a Kínai Népköztársaság szintén aláírt és ratifikált a fenti jogokat szavatoló nemzetközi megállapodásokat, és ezzel elismerte az emberi jogok fontosságát és egyetemlegességét;

    O. mivel az Európai Uniónak komoly érdeke fűződik Hongkongnak az „egy ország, két rendszer” elv szerinti folyamatos stabilitásához és jólétéhez, és nagy jelentőséget tulajdonít Hongkong magas szintű autonómiája megőrzésének, összhangban az alaptörvénnyel és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal;

    P. mivel a hongkongi törvényhozó tanácsi választásokat 2020 szeptemberére tervezik;

    1. mélységes sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az NPC 2020. május 28-án határozatot fogadott el a Hongkongban alkalmazandó nemzetbiztonsági törvényről; hangsúlyozza, hogy a nemzetbiztonsági jogszabályok Kína általi egyoldalú bevezetése Hongkonggal szemben a város autonómiájának, a jogállamiságnak és az alapvető szabadságoknak a megsértése, és az 1997-es átadás óta a hongkongi nép számára a legsúlyosabb fenyegetést jelenti;

    2. hangsúlyozza, hogy az alaptörvény 23. cikke valóban előírja, hogy a nemzetbiztonsági jogszabályokat a hongkongi kormánynak kell bevezetnie és aktiválnia, nem pedig Pekingnek;

    3. felhívja a figyelmet arra, hogy a hongkongi nép akaratát nem tükröző nemzetbiztonsági jogszabályok bevezetésére irányuló erőfeszítések nagymértékben destabilizálnák és veszélyeztetnék Hongkong mint nyitott nemzetközi város jövőjét;

    4. felhívja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben Kínának a kínai–brit együttes nyilatkozat szerinti nemzetközi kötelezettségeit; hangsúlyozza, hogy Kínának teljes mértékben tiszteletben kell tartania az alaptörvényt és az „egy ország, két rendszer” elvet; hangsúlyozza, hogy Kína nem áshatja alá Hongkong Különleges Közigazgatási Terület nagyfokú autonómiáját; felszólítja a kínai hatóságokat, hogy vonják vissza a nemzetbiztonsági törvényt;

    5. határozottan elítéli, hogy Kína folyamatosan és egyre nagyobb mértékben beavatkozik Hongkong belügyeibe, valamint azt, hogy Kína nemrégiben kijelentette, hogy az 1984-es kínai–brit együttes nyilatkozat történelmi dokumentum, és ezért már nem érvényes; hangsúlyozza, hogy a kínai kormányt köti az ENSZ által jogilag kötelező erejű szerződésként nyilvántartásba vett együttes nyilatkozat, amely szerint fenn kell tartani Hongkong magas szintű autonómiáját, valamint jogait és szabadságait;

    6. hangsúlyozza, hogy ha Peking nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és a Hongkongra vonatkozó állandó megállapodásokat, az aláásná a bizalmat, és Peking hitelességének további romlásához vezetne a világban;

    7. felhívja a hongkongi kormányt, hogy hagyjon fel a békés tüntetők, többek között Martin Lee Chu-ming, a Hongkongi Demokrácia Párt alapítója és Jimmy Lai vállalkozó, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk békés gyakorlása miatti tiltakozások alatt vagy azok előkészítése során fogva tartott személyek üldöztetésével, engedje őket szabadon és ejtse el az ellenük felhozott vádakat;

    8. elítéli a küszöbön álló szeptemberi Törvényhozó Tanácsi választások jelöltjeinek kizárásával kapcsolatos fenyegetéseket; felhívja a hongkongi hatóságokat annak biztosítására, hogy a Törvényhozó Tanács választásait szabad, tisztességes és átlátható módon folytassák le;

    9. azon a véleményen van, hogy Peking Hongkonggal szembeni kemény fellépésére adott uniós válasz lesz az egyik legkomolyabb próbája annak, hogy az EU elkötelezte magát a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett;

    10. felhívja a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy működjenek együtt a nemzetközi közösséggel egy Hongkonggal foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport létrehozása érdekében;

    11. felhívja az uniós intézményeket, hogy támogassák az ENSZ Hongkonggal foglalkozó különmegbízottjának kinevezését, aki Hongkonggal kapcsolatban nyomon követi az autonómia, a jogállamiság és az alapvető szabadságok helyzetét, valamint a nemzetközi megállapodások végrehajtását;

    12. sürgeti az EU globális szankciórendszeréről szóló tárgyalások gyors lezárását, és felhívja a Tanácsot, hogy alkalmazza a mechanizmust az emberi jogok hongkongi megsértéséért felelős személyek, csoportok és szervezetek szankcionálására;

    13. támogatja, hogy a hongkongi lakosok határozottan gyakorolják a szólásszabadsághoz, sajtószabadsághoz és egyéb alapvető szabadságokhoz való, az alaptörvényben és a közös nyilatkozatban biztosított jogukat;

    14. felszólít arra, hogy a Kínával folytatott valamennyi jövőbeli kereskedelmi és beruházási tárgyalásba – beleértve az átfogó beruházási megállapodást is – építsenek be emberi jogi záradékot, valamint hogy az emberi jogokat és Hongkongot vegyék fel a következő EU–Kína csúcstalálkozó napirendjére;

    15. emlékeztet arra, hogy a Hongkong KKT alaptörvényének teljes körű tiszteletben tartása kulcsfontosságú az EU-val fennálló jelenlegi és jövőbeli kapcsolatok fejlesztése, megerősítése és kiterjesztése szempontjából, és hogy a Hongkong belügyeibe való beavatkozás alááshatja ezt az elvet, ezért azt el kell kerülni;

    16. felhívja az Uniót, hogy védjék meg Hongkong magas szintű autonómiáját, és hangsúlyozzák az EU elkötelezettségét a demokrácia megerősítése mellett, ideértve a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alapvető szabadságokat és jogokat, az átláthatóságot, valamint az információszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát Hongkongban;

    17. tisztelettel adózik Kína bátor népének, akik 1989 júniusában a pekingi Tienanmen téren gyülekezve követelték a korrupció felszámolását, a politikai reformokat és a polgári szabadságjogokat; felhívja a Kínai Kommunista Párt vezetőit, hogy vizsgálják ki és állítsák bíróság elé e tüntetés brutális és véres leveréséért felelős személyeket; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy ne csak Hongkongban, hanem a Kínai Népköztársaság egész területén tegyék lehetővé a tienanmeni mészárlásról való megemlékezést;

    18. támogatja a hongkongi nép demokratikus törekvéseit, beleértve a kormányzó és a Törvényhozó Tanács valamennyi tagja általános választójog alapján történő megválasztásának „végső célját”, amint az az alaptörvényben is szerepel; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy kövesse nyomon a közelgő hongkongi törvényhozási tanácsi választások előkészületeit, valamint magukat a választásokat annak érdekében, hogy gyorsan és határozottan reagáljon, ha bármilyen beavatkozás történik e demokratikus folyamatba, beleértve a jelöltek 2016-hoz hasonló kizárását is;

    19. felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy szorosan működjön együtt a hasonlóan gondolkodó országokkal és partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Ausztráliát, Japánt, Új-Zélandot, Kanadát, Dél-Koreát és Tajvant, annak érdekében, hogy megfékezzék Hongkong szabadságjogainak erodálódását, és hogy a Kínai Kommunista Pártot rábírják arra, hogy tartsa be az „Egy ország, két rendszer” keretében tett ígéreteit, és tegyen eleget a nemzetközi jog és rendeletek szerinti kötelezettségvállalásainak;

    20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottságnak, a tagállamok, a csatlakozó és tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, valamint Hongkong Különleges Közigazgatási Terület kormányzójának és parlamentjének.

    Utolsó frissítés: 2020. június 15.
    Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat