B9‑0197/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a George Floyd halálát követő rasszizmus elleni tiltakozásokról

(2020/2685(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a rasszizmusról, az antiszemitizmusról és a kisebbségek elleni gyűlöletről szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője George Floyd halálát követő 2020. június 2-i videós sajtótájékoztatójára,

– tekintettel George Floyd ügyéről az Emberi Jogi Albizottságban 2020. június 5-én tartott eszmecserére,

– tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2020. május 28-i nyilatkozatára George Floyd megölésének elítéléséről,

– tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre (ICERD),

– tekintettel az emberi jogok európai egyezményhez (EJEE) csatolt 12. sz. jegyzőkönyvre,

– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), amelyet 1966-ban fogadtak el,

– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel 2020. május 25-én George Floyd afrikai‑amerikai férfit hamis 20 dolláros bankjegy felhasználásával gyanúsították meg, majd a rendőrség egy, a minnesotai Minneapolisban található üzlet előtt letartóztatta; mivel Derek Chauvin rendőr több percen keresztül térdelt George Floyd nyakán, amivel a sértett halálát okozta;

B. mivel Derek Chauvinnal szemben emberölés és halált okozó testi sértés miatt vádat emeltek, amely alapján együttesen legfeljebb 35 év időtartamú szabadságvesztéssel büntethető; mivel a George Floyd letartóztatásában részt vevő három további rendőrt elbocsátották, és velük szemben bűnsegély miatt vádat emeltek;

C. mivel e haláleset az Egyesült Államok mind az 50 államában és Washingtonban rasszizmus elleni tiltakozások sorát váltotta ki, amelyek a világ más részeire is átterjedtek; mivel tüntetők gyűltek össze annál a minneapolisi rendőrőrsnél is, ahol a George Floyd letartóztatásában részt vevő rendőrök állomásoztak, és felgyújtották azt; mivel erőszakos összecsapásokra került sor a rendőrség és a tüntetők között az Egyesült Államok városaiban, és a Nemzeti Gárdát is bevetették;

D. mivel a CNN egyik riporterét, Omar Jimenezt és kollégáit letartóztatták a minneapolisi tiltakozásról való tudósítás során, majd szabadon engedték őket, miután ellenőrizték, hogy valóban a sajtó munkatársai; mivel számos újságírót megakadályoztak a tüntetésekről való szabad tudósításban annak ellenére, hogy látható módon viselték sajtóigazolványukat, és a rendőri erők több tucat újságírót támadtak meg, akik közül néhányan súlyos sérüléseket szenvedtek;

E. mivel az Egyesült Államokban két héten át tartó tüntetések után a rasszizmus elleni tüntetések világszerte elterjedtek; mivel több tucat országban a tüntetők hangsúlyozták, hogy sürgős szükség van igazságszolgáltatásra, rendőrségi reformra és faji egyenlőségre;

F. mivel a demokratikus nemzetközi közösség – beleértve az Európai Uniót is – határozottan elutasította az erőszak túlzott alkalmazását, elítélte az erőszakot és a rasszizmus minden formáját, és felszólított arra, hogy minden ilyen incidenst gyorsan, hatékonyan és a jogállamiság és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kezeljenek;

G. mivel az erőszak és a rombolás nem oldja meg a megszilárdult megkülönböztetés problémáját, és azt határozottan el kell ítélni; mivel a tüntetőknek békésen kell kifejezniük az igazságszolgáltatás iránti igényüket, és a rendőrségnek és más biztonsági erőknek tartózkodniuk kell a jelenlegi feszült helyzet túlzott erőszak alkalmazásával történő további eszkalálásától;

H. mivel a békés tiltakozáshoz való jogot a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18–22. cikke és az EJEE rögzíti, és azt az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása védi; mivel az országok kötelesek tiszteletben tartani, megvédeni és érvényre juttatni a békés tiltakozáshoz való jogot;

I. mivel az EU elkötelezett a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadságnak a tiszteletben tartása mellett;

J. mivel az e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából, az EJEE 10. cikkében előírtaknak megfelelően;

K. mivel az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az EU „tiszteletben tartja [a tagállamok] alapvető állami funkcióit, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét”; mivel „különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad”;

1. megállapítja, hogy „Black Lives Matter” (a feketék élete számít);

2. elutasítja az erőszak, a megkülönböztetés és a kifejezett vagy hallgatólagos faji megkülönböztetés minden formáját, valamint az emberi és alapvető jogok egyenlőtlen gyakorlását, ami strukturális rasszizmushoz vezet; rámutat, hogy számos elnyomott csoport továbbra is az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés intézményes és rendszerszintű formáival szembesül olyan területeken, mint az igazságszolgáltatáshoz, oktatáshoz, egészségügyhöz és foglalkoztatáshoz való hozzáférés; kiemeli, hogy számos ilyen csoport rasszista gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények célpontja;

3. határozottan elítéli George Floyd halálát, és teljes szolidaritását fejezi ki George Floyd rokonaival és barátaival; sürgeti az amerikai hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki ezt és a hasonló eseteket, és a felelősöket állítsák bíróság elé;

4. emlékeztet arra, hogy nemzetközi szerződések és az Egyesült Államok alkotmánya alapján mindenkinek joga van a békés tiltakozáshoz; kitart amellett, hogy a gyülekezési szabadsághoz, az egyesülési szabadsághoz és a szólásszabadsághoz való jogot feltétel nélkül védeni kell az egész világon;

5. elítéli az egyes erőszakos tüntetők által elkövetett fosztogatást, gyújtogatást, vandalizmust és a köz- és magántulajdont károsító rombolást; elítéli a szélsőséges és antidemokratikus erőket, amelyek a konfliktusok elmélyülése céljából és a zavargások és anarchia terjesztése érdekében szándékosan visszaélnek a békés tüntetésekkel;

6. felszólítja a világ országait, hogy adjanak hatékony választ a gyűlölet-bűncselekményekre, beleértve a fajon, nemzetiségen vagy etnikai származáson alapuló bűncselekmények előítéletes motivációjának kivizsgálását, és biztosítsák, hogy a feketékkel és más közösségekkel szembeni gyűlölet-bűncselekményeket rögzítsék, vizsgálják ki, üldözzék és büntessék;

7. emlékeztet arra, hogy olyan nemzetközi rasszizmus elleni stratégiákat kell kidolgozni, amelyek foglalkoznak az elnyomott közösségekből származó emberek viszonylagos helyzetével olyan területeken, mint az oktatás, a lakhatás, a vállalkozói szellem, az egészségügy, a foglalkoztatás, a rendfenntartás, a szociális szolgáltatások, az igazságszolgáltatási rendszer, valamint a politikai részvétel és képviselet;

8. felszólít arra, hogy vessenek véget a faji és etnikai profilalkotás minden formájának a bűnüldözés, a bűnmegelőzés és a terrorizmus elleni intézkedések terén, valamint hogy a hatóságok rasszizmus és előítéletek elleni képzése révén hivatalosan tiltsák be a jogellenes megkülönböztetés és erőszak gyakorlatát;

9. felhívja a figyelmet arra, hogy az újságírók és a sajtófotósok fontos szerepet játszanak az aránytalan erőszak eseteinek bejelentésében, és elítél minden olyan esetet, amelyben szándékosan célba vették őket; hangsúlyozza, hogy az országok pozitív kötelezettsége, hogy megvédjék az újságírókat az EU-ban és világszerte;

10. kitart amellett, hogy a kormányoknak az erőszak bűnüldöző szervek általi alkalmazására vonatkozó nemzeti jogi és szakpolitikai keretet kell elfogadniuk és végrehajtaniuk, és biztosítaniuk kell, hogy minden bűnüldöző szerv teljes mértékben megfeleljen a nemzetközi emberi jogi szabályoknak és a rendfenntartásra vonatkozó normáknak, különösen az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek általi alkalmazásáról szóló ENSZ-alapelveknek;

11. felszólítja a Bizottságot, hogy a rasszizmus elleni nemzetközi szintű küzdelem érdekében tartson szoros kapcsolatot a nemzetközi szereplőkkel, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, az ENSZ-szel, az Afrikai Unióval, az Európa Tanáccsal, valamint más nemzetközi partnerekkel;

12. elítéli, hogy a szélsőséges és idegengyűlölő politikai erők világszerte egyre inkább a történelmi, statisztikai és tudományos tények elferdítéséhez folyamodnak, és olyan szimbólumokat és retorikát alkalmaznak, amelyek a totalitárius propaganda aspektusait tükrözik, beleértve a rasszizmust, az antiszemitizmust, valamint a kisebbségek elleni gyűlöletet;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, Donald Trump amerikai elnöknek és kormányának, valamint az Egyesült Államok Kongresszusának.