Állásfoglalásra irányuló indítvány - B9-0221/2020Állásfoglalásra irányuló indítvány
B9-0221/2020
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról

6.7.2020 - (2020/2691(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján

Peter Liese
a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0216/2020

Eljárás : 2020/2691(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B9-0221/2020
Előterjesztett szövegek :
B9-0221/2020
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B9‑0221/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról

(2020/2691(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére,

– tekintettel az EUMSZ 114. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkére,

– tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[1],

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Covid19-válság megmutatta, hogy az egészségügyi veszélyek nem tartják tiszteletben a határokat, és hogy miért van szükség összehangoltabb európai válaszra;

B. mivel az EUMSZ (168. cikk) és az Európai Unió Alapjogi Chartája (35. cikk) elismeri, hogy „valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”, és e célból „a Bizottság az (1) bekezdésben előirányzott, az egészségügyre, a biztonságra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban a védelem magas szintjét veszi alapul, különös figyelemmel a tudományos tényeken alapuló új fejleményekre. Az Európai Parlament és a Tanács saját hatáskörén belül szintén törekszik e célkitűzés megvalósítására” a belső piac létrehozásával és működésével összefüggésben (az EUMSZ 114. cikke);

C. mivel az EUMSZ (168. cikk) kifejezetten elismeri az Unió jelentős szerepét a népegészségügyi helyzet javításában, a fizikai és mentális kórképek és betegségek megelőzésében, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyforrások elhárításában. „Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, továbbá a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet”;

D. mivel az EUMSZ 168. cikke kimondja, hogy „valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”, és mivel az Európai Unió Bírósága számos alkalommal kimondta, hogy az EU belső piaci intézkedések révén is megvalósíthatja népegészségügyi célkitűzéseit;

E. mivel az EU e hatáskörein belül munkálkodott a népegészségügy javításán, a határokon átnyúló súlyos fenyegetések kezelésén, az emberi és állatbetegségek megelőzésén és kezelésén, az emberi egészséget érintő kockázatok enyhítésén és az egészségügyi stratégiák tagállamok közötti összehangolásán;

F. mivel az olyan szakosodott ügynökségek, mint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) létrehozása jól példázza az EU növekvő elkötelezettségét az egészségügyi politika iránt;

G. mivel a 9,4 milliárd eurós javasolt költségvetéssel rendelkező „az EU az egészségügyért” program határozottan jelzi, hogy az EU egyre nagyobb szerepet játszik a népegészségügyi politikában;

H. mivel annak ellenére, hogy már számos feladat végrehajtása uniós szinten történik, a meglévő Szerződések még mindig jelentős mozgásteret biztosítanak az Európai Unió számára ahhoz, hogy sokkal több eredményt mutasson fel az egészségügyi politika terén; mivel a Szerződések egészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az általuk elérhető célokhoz képest[2];

I. mivel széles körben elismert, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti jobb összehangolása és előmozdítása jelentős előnyökkel járhat[3];

J. mivel a mi Európánk a szubszidiaritásra és a szolidaritásra épül;

K. mivel a határokon átnyúló fenyegetéseket csak együttesen lehet kezelni;

L. mivel az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy a világjárvány nem ismer határokat vagy ideológiákat, és hogy annak leküzdéséhez az egész nemzetközi közösség együttműködésére és szolidaritására, valamint az ENSZ-rendszer és különösen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítésére van szükség;

1. felszólítja az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy vonják le a megfelelő tanulságokat a Covid19-válságból, és folytassanak sokkal szorosabb együttműködést az egészségügy területén, mivel az olyan egészségügyi veszélyek, mint a Covid19, nem tartják tiszteletben a határokat; ezért felszólít „az EU az egészségügyért” program azonnali végrehajtására;

2. hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) az elmúlt években megvalósultakhoz képest sokkal több európai fellépést tesz lehetővé, és arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a fellépési lehetőségeket, a tagállamokat pedig arra, hogy a korábbiaknál pozitívabban viszonyuljanak e lehetőségekhez;

3. kinyilvánítja azon kérését, hogy a jövőbeli európai egészségügyi politikának a polgárok fizikai, mentális és szociális jóllétét kell minden olyan fellépés középpontjába helyeznie, amely az EUSZ 3. cikkén alapul, és amelynek központi célja, hogy az európai politika, az innováció és a tudományos eredményeken alapuló döntéshozatal, valamint a polgárok mindennapi életének javítását célzó orvosi fejlődés felhasználása valamennyi európai polgár jóllétének megteremtését szolgálja;

4. határozottan támogatja az egészségügyi szempontok valamennyi politikába való beépítésére vonatkozó megközelítést és annak teljes körű végrehajtását a népegészségügy ágazatközi jellegére tekintettel, és szeretné elérni az egészségügyi szempontok horizontális integrálását valamennyi releváns politikába, például a mezőgazdasági, a közlekedési, a nemzetközi kereskedelmi, a kutatási, a környezetvédelmi és az éghajlat-politikába;

5. felhívja a figyelmet arra, hogy a Covid19-válság még nem ért véget, és további fertőzések és halálesetek fognak bekövetkezni, ha nem alkalmazunk körültekintő megközelítést; támogatja a Bizottság vakcinázásra vonatkozó cselekvési tervét, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat a gyors végrehajtásra; határozottan hangsúlyozza, hogy a Covid19 elleni vakcinának és/vagy terápiának valamennyi európai polgár és a világ többi részén élő betegek számára is hozzáférhetőnek kell lennie; rámutat arra, hogy az Európai Uniónak párbeszédet és együttműködést kell szorgalmaznia, de rendelkeznie kell egy „B” tervvel is, amennyiben harmadik országok nem tudják megosztani az oltóanyagot és/vagy a terápiát, illetve saját tudásukat; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ebben az esetben vegyék fontolóra kényszerengedélyek és kereskedelmi intézkedések bevezetését;

6. úgy véli, hogy a jövőben létre kell hozni a köz- és magánszféra közötti partnerségek olyan modelljeit, mint az Egyesült Államokbeli Orvosbiológiai Kutatás-fejlesztési Hatóság (Biomedical Advanced Research and Development Authority), annak érdekében, hogy hasonló válság esetén gyorsabban lehessen reagálni;

7. sürgeti egy jobb európai járványreagálás kialakítását, többek között az ECDC és az EMA megerősítése révén, és kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, jogilag lehetséges lenne-e egy határokon átnyúló egészségügyi veszélyekről szóló rendelet elfogadása, illetve az hasznos volna-e ebben az összefüggésben;

8. felszólít a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv jobb átültetésére, különösen az EUB ítélkezési gyakorlatának fényében, a betegmobilitás, a költségtérítési eljárások és az előzetes engedélyezés fő fogalmainak tisztázása érdekében;

9. kéri, hogy a többéves pénzügyi keret és a gazdaságélénkítési terv sokkal nagyobb hangsúlyt helyezzen az egészségügyre, és elkötelezi magát „az EU az egészségügyért” programról és a gazdaságélénkítési terv egészségügyi elemeiről való gyors megállapodás mellett; kéri egy külön uniós alap létrehozását, amely segítené a tagállamokat kórházi infrastruktúrájuk és egészségügyi szolgáltatásaik megerősítésében;

10. rámutat az egészségügyi kutatás alapvető szerepére, és több szinergiát kér a tagállamokban végzett kutatásokkal, valamint egy globális egészségügyi terv részeként szorgalmazza egy uniós egészségügyi akadémiai hálózat létrehozását;

11. nagyra törő és egyértelmű szabályozási keretet kér az európai vállalkozások, valamint a tudományos és egészségügyi kutatás számára elkülönített források számára, mivel a virágzó és technikailag fejlett európai egészségügyi ágazat és a versenyképes kutatóközösség létfontosságú;

12. határozottan üdvözli a Tanács német elnökségének elkötelezettségét a gyógyszerek és egyéb termékek, például az egyéni védőeszközök hiányának kezelése iránt, és azonnali fellépésre szólítja fel a Tanácsot és a Bizottságot, a Parlament e kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának figyelembevétele mellett; kéri, hogy ez év folyamán hajtsanak végre rövid távú intézkedéseket, és legalább állapodjanak meg hosszú távú intézkedésekről;

13. hangsúlyozza az európai ipar gyógyszeriparban és más, egészségüggyel kapcsolatos területeken betöltött fontos szerepét, és kéri azon uniós dimenziójú vállalatok támogatását, amelyek ösztönzik az EU-n belüli innovációt és termelést, valamint csökkentik az EU harmadik országoktól való függőségét azáltal, hogy diverzifikálják az ellátási láncokat, az e termékek előállításához szükséges gyártási kapacitásokat, valamint egyesítik és összehangolják a digitális gyártási kapacitásokat, például a 3D nyomtatást;

14. ösztönzi valamennyi országot, hogy csatlakozzanak a Kereskedelmi Világszervezet gyógyszerészeti vámlebontási megállapodásához, sürgeti, hogy annak hatályát terjesszék ki valamennyi gyógyszerészeti és gyógyszertermékre, és támogatja, hogy az EU tartson fenn egy szilárd európai szellemi tulajdoni rendszert az európai kutatás, fejlesztés és gyártás ösztönzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is innovátor és világelső maradjon;

15. támogatja a Bizottság azon tervét, hogy ez év végén előterjeszt egy gyógyszerekre vonatkozó stratégiát, és sürgeti a Bizottságot, hogy tartsa magát ehhez az ütemtervhez;

16. támogatja a Bizottságnak a rák elleni küzdelemre irányuló terv benyújtására vonatkozó tervét, és kötelezettséget vállal arra, hogy többek között nem állandó bizottságával együtt részt vesz a rák elleni küzdelemben;

17. határozottan sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb állapodjon meg az egészségügyi technológiaértékelésről szóló javaslatról, és törekedjen arra, hogy a háromoldalú tárgyalások az év végéig pozitív eredménnyel záruljanak;

18. felkéri a Bizottságot, hogy gondos jogi elemzést és hatásvizsgálatot követően legkésőbb 2021. július 1-jéig nyújtson be javaslatokat az alábbiakra vonatkozóan:

a)  jogi keret az új antibiotikumok fejlesztésére irányuló innováció ösztönzésére, mivel égető szükségünk van új termékekre;

b)  az e-egészségügyre vonatkozó főtervre irányuló javaslat, beleértve konkrét és szükség esetén jogalkotási javaslatokat az e-egészségügy vonatkozásában, különös tekintettel a tagállami rendszerek közötti kompatibilitás kérdésére;

c)  az egészségügyi rendszerek kapacitásában az egészségügyi szakemberek rendelkezésre állása tekintetében mutatkozó jelentős különbségek hatásának enyhítésére irányuló intézkedések;

d)  a ritka és elhanyagolt betegségekre vonatkozó cselekvési terv naprakésszé tétele;

e)  a mentális egészséggel kapcsolatos uniós cselekvési terv;

f)  európai gondozói stratégia;

g)  az uniós egészségügyi dolgozókra vonatkozó új cselekvési terv – mivel a jelenlegi terv 2020-ban lejár –, amely figyelembe veszi a pandémia tapasztalatait annak érdekében, hogy az egészségügyi szakemberek számára új, megfelelő stratégiai és operatív keretet biztosítson;

h)  jogalkotási javaslat a betegek biztonságának növelésére, különösen a gyógyszerek tekintetében, amely javaslatot tartalmaz többek között egy, a gyógyszerekkel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazó betegtájékoztatóra vonatkozóan;

i)  javaslat az európai betegcsoportok független finanszírozásának javítására;

j)  javaslat az egészséges életmódhoz hozzájáruló európai mezőgazdasági termékek előállításának és fogyasztásának ösztönzésére, például a gyümölcsök és zöldségek hozzáadottérték-adójának csökkentése révén;

k)  cselekvési terv az egészségügyi információk átláthatóságának javítása és a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében;

19. hangsúlyozza az egészségügyi ellátás nemzetközi dimenzióját; megismétli a WHO fontos szerepét, és sajnálatát fejezi ki az Egyesült Államok kormányának ezzel kapcsolatos magatartása miatt, ugyanakkor kéri a WHO-t, hogy legyen nyitott a fejlődésre, például Tajvan bevonása tekintetében;

20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

 

Utolsó frissítés: 2020. július 8.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat