Eljárás : 2020/2732(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0229/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0229/2020

Viták :

PV 23/07/2020 - 10
CRE 23/07/2020 - 10

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0206

<Date>{22/07/2020}22.7.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0229/2020</NoDocSe>
PDF 193kWORD 50k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva az Európai Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követen</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről</Titre>

<DocRef>(2020/2732(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Manfred Weber, Siegfried Mureşan, Esther de Lange, Jan Olbrycht, José Manuel Fernandes</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Iratxe García Pérez, Simona Bonafè, Eric Andrieu, Biljana Borzan, Margarida Marques</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Dacian Cioloş, Luis Garicano, Valérie Hayer, Moritz Körner</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Ska Keller, Philippe Lamberts, Ernest Urtasun, Rasmus Andresen</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Manon Aubry, Martin Schirdewan, Dimitrios Papadimoulis, José Gusmão</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


B9‑0229/2020

az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről

(2020/2732(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225., 295., 310., 311., 312., 323 és 324. cikkére, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3. és 15. cikkére,

 tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című, 2018. november 14-i állásfoglalására[1],

 tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok eljárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására[2],

 tekintettel az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 15-i állásfoglalására[3],

 tekintettel az Európai Tanács 2020. július 21-én elfogadott következtetéseire,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Covid19-világjárvány emberéletetek ezreit oltotta ki Európában és a világban, és példa nélküli válsághoz vezetett, amely katasztrofális következményekkel járt magánszemélyek, családok, munkavállalók és vállalkozások számára, ezért példa nélküli választ is igényel;

B. mivel Európa helyreállítását az európai zöld megállapodásra, az európai digitális menetrendre, az új ipari stratégiára és a vállalkozói szellemre kell alapozni annak érdekében, hogy gazdaságaink erősebben, ellenállóbban, fenntarthatóbban és versenyképesebben kerüljenek ki a válságból;

C. mivel az Európai Unió és tagállamai elkötelezték magukat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje, a szociális jogok európai pillére és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett;

D. mivel az egységes piacot helyrehozhatatlan torzulás fenyegeti;

E. mivel az Európai Tanács három eredménytelen csúcstalálkozót követően, rendkívül későn fogadta el álláspontját, és ezáltal késleltette a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat;

F. mivel a többéves pénzügyi keretben előírt hosszú távú uniós prioritásokat nem szabad feláldozni a helyreállítás oltárán;

G. mivel a Parlamentet teljes mértékben be kell vonni a helyreállítási eszköz végrehajtásába mind a hitelfelvételi, mind pedig a hitelnyújtási műveletek tekintetében;

H. mivel az átlátható és demokratikus helyreállítás szavatolóját, az Európai Parlamentet a helyreállítási terv utólagos és előzetes ellenőrzésébe egyaránt be kell vonni;

1. mély fájdalommal emlékezik a koronavírus áldozataira, és tiszteleg a világjárvány elleni küzdelemben részt vevő minden dolgozó előtt; úgy véli, hogy e példa nélküli és kivételes körülmények között az EU-ban élő emberek kollektív szolidaritási kötelezettséget viselnek;

2. üdvözli, hogy az EU állam- és kormányfői a gazdaság újraindítása érdekében az Európai Parlament májusi javaslatának megfelelően elfogadták egy helyreállítási alap létrehozását; elismeréssel nyugtázza az Európai Helyreállítási Eszköz létrehozását, ami történelmi lépést jelent az EU számára; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a végleges megállapodásban a „vissza nem térítendő támogatások” összetevő csökkent; emlékeztet arra, hogy az Európai Helyreállítási Eszköz létrehozásához kiválasztott jogalap nem biztosít formális szerepet az Európai Parlament választott képviselőinek;

3. nem fogadja el azonban a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodást, annak jelenlegi formájában; készen áll arra, hogy haladéktalanul konstruktív tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal a javaslat javítása érdekében;  emlékeztet a Parlament 2018. novemberi megbízására; hangsúlyozza, hogy a Szerződés 312. cikke értelmében a Parlamentnek egyetértését kell adnia a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre vonatkozó megállapodáshoz;

4. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti érdekekhez és álláspontokhoz való, túlságosan gyakran tapasztalható makacs ragaszkodás veszélyezteti a közös megoldások elérését, pedig ez közérdek volna; figyelmeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret csökkentései ellentétesek az EU célkitűzéseivel; úgy véli például, hogy az egészségügyi és a kutatási programok tekintetében javasolt csökkentések a globális világjárvány körülményei között veszélyesek; úgy véli, hogy az oktatás, a digitális transzformáció és az innováció terén javasolt csökkentések veszélybe sodorják az európaiak következő generációjának jövőjét; úgy véli, hogy a szénfüggő régiók átállását támogató programok javasolt csökkentése ellentétes az EU zöld megállapodásra vonatkozó menetrendjével; úgy véli, hogy a menekültügy, a migráció és a határigazgatás terén javasolt csökkentések veszélyeztetik az EU helyzetét egyre gyorsabban változó és egyre bizonytalanabbá váló világunkban;

5. úgy véli, hogy az EU állam- és kormányfőinek nem sikerült megoldaniuk a Helyreállítási Eszköz visszafizetési tervével kapcsolatos problémát; emlékeztet arra, hogy a visszafizetés tekintetében mindössze három választás áll rendelkezésre: az uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok további csökkentése 2058-ig, a tagállami hozzájárulások növelése vagy új saját források létrehozása; úgy véli, hogy egyedül új saját források létrehozása segítheti elő az EU adósságának visszafizetését, és egyúttal megmenti az uniós költségvetést és enyhíti a nemzeti kincstárakra és az uniós polgárokra nehezedő fiskális nyomát is; emlékeztet arra, hogy a Parlament számára az egyetlen elfogadható visszafizetési mód új saját források létrehozása,

6. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács elutasította a javasolt „áthidaló megoldást”, amelynek célja a beruházásokkal kapcsolatos 2020-es akut finanszírozási igények kielégítése volt annak érdekében, hogy azonnali válságreagálást biztosítson az uniós polgárok és a kedvezményezettek számára, és biztosítsa a szükséges finanszírozást az első reagálási intézkedések és a hosszabb távú helyreállítás között;

7. emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó következtetései csupán az állam-, illetve kormányfők között kötött politikai megállapodást képviselnek; hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fog kész tények előtt meghajolni, és kész megtagadni a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos egyetértését mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács közötti újabb tárgyalások során kielégítő megállapodás nem születik; emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek mint társjogalkotónak a többéves pénzügyi keretből finanszírozott 40 uniós program mindegyikét jóvá kell hagynia;

8. utasítja az illetékes parlamenti csoportokat, hogy a hatáskörükbe tartozó jogalkotási dossziékról a háromoldalú egyeztetésekre vonatkozó, adott parlamenti megbízásnak megfelelően tárgyaljanak; utasítja a többéves pénzügyi kerettel/a saját forrásokkal foglalkozó tárgyalócsoportját, hogy a következő megbízás alapján folytassa le a tárgyalásokat;

Az Európai Parlament prioritásai az átfogó megállapodás érdekében

Jogállamiság

9. határozott sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács jelentősen gyengítette a Bizottság és a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a többéves pénzügyi keret és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében fenntartsák a jogállamiságot, az alapvető jogokat és a demokráciát; ismételten kéri a társjogalkotói munka teljesítését a Bizottság által javasolt mechanizmussal kapcsolatban, amelynek célja az uniós költségvetés védelme abban az esetben, ha az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti, és ha az Unió pénzügyi érdekei forognak kockán; hangsúlyozza, hogy az eredményesség biztosítása érdekében ezt a mechanizmust fordított minősített többséggel kell aktiválni; hangsúlyozza, hogy e mechanizmusnak nem szabad érintenie kormányzati szervek vagy tagállamok azon kötelezettségét, hogy a végső kedvezményezettek részére kifizetéseket teljesítsenek; hangsúlyozza, hogy a jogállamiságról szóló [XXX/XXX] rendelet elfogadása együttdöntési eljárás keretében történik majd;

Saját források

10. ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogja egyetértését adni a többéves pénzügyi kerethez mindaddig, amíg nem születik megállapodás az uniós saját források rendszerének reformjáról, amely magában foglalja többek között új saját források kosarának bevezetését a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végéig azzal a céllal, hogy legalább fedezze az Európai Uniós Helyreállítási Eszközzel kapcsolatos (tőke- és kamatttörlesztési) költségeket, biztosítva az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz visszafizetési tervének hitelességét és fenntarthatóságát; hangsúlyozza, hogy e kosárnak a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló hozzájárulások részarányának csökkentésére is törekednie kell;

11. hangsúlyozza ezért, hogy a reformnak új saját forrásokból álló kosarat is tartalmaznia kell, és e forrásoknak már 2021. január 1-jétől be kell épülniük az uniós költségvetésbe; hangsúlyozza, hogy a műanyag-hozzájárulás csupán az első, részleges lépést jelenti a Parlament ezen elvárásának teljesítése felé; tárgyalni kíván egy jogilag kötelező erejű, a költségvetési hatóság jóváhagyásához kötött ütemtervről, amely szerint a következő többéves pénzügyi keret első felének folyamán kiegészítő új saját források kerülnek bevezetésre, ilyenek például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (és annak jövőbeli bővítésből származó bevételek), a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítására szolgáló mechanizmus, egy digitális adó, a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó és a közös összevont társaságiadó-alap; kéri, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát használják fel arra, hogy szükség esetén a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret második felében kiegészítő saját forrásokat bocsássanak rendelkezésre annak biztosítása érdekében, hogy a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó keret végére megvalósuljon a célkitűzés;

12. ismételten leszögezi, hogy álláspontja szerint minden kivezetési és egyéb korrekciós mechanizmust a lehető legrövidebb időn belül teljesen el kell törölni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács nemcsak megtartotta, hanem még növelte is a némely tagállamok számára kedvező kivezetéseket; megerősíti álláspontját a vámok beszedési költségével kapcsolatban, amelyet az eredetileg javasolt részarányban, 10%-ban kell meghatározni;

Kiemelt uniós programok

13. sajnálatának ad hangot a jövőorientált programok tekintetében mind a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben, mind az az Európai Uniós Helyreállítási Eszközben eszközölt csökkentések miatt; úgy véli, hogy e csökkentések alapjaiban rendítik meg a fenntartható és ellenállóképes helyreállítást; kijelenti, hogy a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében a Bizottság javaslatában meghatározott költségvetésnél alacsonyabb költségvetés nem járható és nem is fogadható el; hangsúlyozza, hogy a Bizottság a legutóbbi javaslatában e programok közül számosnak a finanszírozását rendkívül alacsony szinten határozta meg arra számítva, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében majd kiegészülnek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács ezt a logikát felszámolta, és törölte a kiegészítések többségét; ismételten leszögezi, hogy kitart a következő többéves pénzügyi keret – s annak hosszú távú beruházásai és politikái – megfelelő finanszírozása mellett, ezeket ugyanis az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz azonnali finanszírozásának szükségessége miatt veszélyeztetni nem szabad; tárgyalni kíván arról, hogy kiemelt uniós programok célzott megerősítést kapjanak a következő többéves pénzügyi keretben;

14. hangsúlyozza, hogy az intézményközi tárgyalásoknak ki kell terjedniük a többéves pénzügyi keret fejezetenkénti és programonkénti konkrét adataira; hangsúlyozza annak veszélyét, hogy kiemelt programok finanszírozása 2020 és 2021 között drasztikusan, hirtelen lecsökken; rámutat továbbá, hogy 2024-től az egész uniós költségvetés a 2020-as szint alatt lesz, ami veszélyezteti az EU kötelezettségvállalásait és prioritásait, nevezetesen a zöld megállapodást és a digitális menetrendet; kitart amellett, hogy az Európai Tanács által javasolt összegeken felüli célzott emelésekkel kell ellátni az éghajlattal, a digitális átállással, az egészségüggyel, az ifjúsággal, a kultúrával, az infrastruktúrával, a kutatással, a határigazgatással és a szolidaritással kapcsolatos programokat (ilyenek például az Európai horizont, az InvestEU, az Erasmus+, az európai gyermekgarancia, a Méltányos Átállást Támogató Alap, a Digitális Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a LIFE+, az EU az egészségügyért program, az Integrált Határigazgatási Alap, a Kreatív Európa, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, az Európai Védelmi Alap, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz és a humanitárius segítségnyújtás), valamint az ezekhez kapcsolódó ügynökségeket és az Európai Ügyészség Európai Munkaügyi Hatóságát;

Horizontális kérdések

15. hangsúlyozza, hogy a politikai prioritások és a kiadási programok összehangolása érdekében rendkívül fontos a horizontális elvek beépítése nemcsak a többéves pénzügyi keretre és az Európai Uniós Helyreállítási Eszközre vonatkozó rendelkezésekbe, hanem minden más vonatkozó jogszabályba, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaiba, a hosszú távú uniós célkitűzések versenyképes és jövőorientált módon történő teljesítésébe, a méltányos és társadalmilag inkluzív átmenetbe, az éghajlatváltozással kapcsolatos, jogilag kötelező 30%-os kiadási célkitűzésbe és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 10%-os kiadási célkitűzésbe; hangsúlyozza ezért, hogy mihamarabb átlátható, átfogó és végiggondolt nyomonkövetési módszertant kell elfogadni, és azt szükség esetén a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során ki kell igazítani mind az éghajlattal, mind pedig a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások tekintetében; rámutat, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe és az Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló rendeletbe egyaránt be kell építeni a „ne árts” elvet; hangsúlyozza továbbá, hogy fokozatosan meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre való hivatkozást;

16. határozottan támogatja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének és a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatással kapcsolatos kötelezettségeknek (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek) a bevezetését mind a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe, mind pedig az Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló rendeletbe; úgy véli ezért, hogy mihamarabb átlátható, átfogó és végiggondolt nyomonkövetési módszertant kell elfogadni, és azt a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során ki kell igazítani;

17. kéri, hogy a többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű félidős felülvizsgálata legkésőbb 2024 végéig lépjen hatályba; hangsúlyozza, hogy e felülvizsgálatnak ki kell terjednie a 2025-2027 közötti időszakra vonatkozó felső határokra, az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz le nem kötött és visszavont előirányzatainak újraelosztására, kiegészítő saját források bevezetésére, valamint az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések végrehajtására;

18. hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről folytatott korábbi tárgyalások során elfogadott, a többéves pénzügyi keretre vonatkozó rugalmassági rendelkezések döntő fontosságú segítséget nyújtottak a költségvetési hatóságok számára a jelenlegi időszakban tapasztalt példátlan és előre nem látható válságok kezelésében; úgy véli ezért, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a Bizottság által javasolt rugalmassági rendelkezések a minimális szintet jelentik a következő többéves pénzügyi keretben, és további javításokról kíván tárgyalni; ellenez ezzel összefüggésben a többéves pénzügyi keret speciális eszközeinek leépítésére és összevonására irányuló minden kísérletet, és kijelenti, hogy az ilyen eszközök esetében a kötelezettségvállalásokat és a kifizetéseket egyaránt a többéves pénzügyi keret felső határai felett kell kiszámítani; ragaszkodik továbbá a felső határoknak a program keretösszegein felül elegendő lekötetlen mozgásteret hagyó szinten történő megállapításához;

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a demokratikus elv

19. tudomásul veszi az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz teljes mértékére vonatkozó megállapodást; sajnálatát fejezi ki a vissza nem térítendő támogatások összetevőinek jelentős csökkentése miatt – különösen olyan innovatív programok megszüntetése miatt, mint a Szolvenciatámogatási Eszköz –, ez ugyanis felborítja a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek közötti egyensúlyt, és aláássa a helyreállítási erőfeszítéseket; úgy véli, hogy ezek a megnyirbálások csökkenteni fogják az eszköz erejét és a gazdaságra gyakorolt átalakító hatását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok ismét a működési költségvetési egyenlegek szellemében tárgyaltak, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyták az egységes piachoz és az EU egész közösségéhez történő csatlakozásuk általános előnyeit; felkéri a Tanácsot annak indololására, hogy miért csökkentette jelentős mértékben a ReactEU, az Európai horizont, az EU az egészségügyért program, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz költségvetését a világjárvánnyal összefüggésben, az InvestEU és a méltányos átmenetet biztosító alap költségvetését pedig a zöld megállapodással összefüggésben;

20. kéri annak biztosítását, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformjai és beruházásai teremtsenek szinergiákat a meglévő uniós alapokkal és célkitűzésekkel, valódi európai hozzáadott értéket teremtsenek és hosszú távú célokat kövessenek;

21. ellenzi az Európai Tanácsnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányítására vonatkozó álláspontját, amely a közösségi módszert elvetve kormányközi megközelítést tesz magáévá; úgy véli, hogy az efféle megközelítés csak bonyolítani fogja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz működését, és gyengíti majd legitimitását; emlékeztet arra, hogy a Parlament az EU egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye; felszólít előzetes demokratikus és parlamenti ellenőrzés lefolytatására, és ezért kéri, hogy vonják be a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokba, valamint annak utólagos ellenőrzésébe is, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre bocsátott pénzt megfelelően – az uniós polgárok és az EU érdekét szolgálva – költik-e el, valódi uniós hozzáadott értéket teremt-e, és támogatja-e a gazdasági és társadalmi ellenálló képességet; kéri az összes végső kedvezményezett teljes átláthatóságának biztosítását; határozott véleménye szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kezeléséért felelős biztosoknak teljes mértékben elszámoltathatóknak kell lenniük a Parlament felé;

22. emlékeztet arra, hogy a Parlament a Tanáccsal együtt a költségvetési hatóság; kéri ezzel összefüggésben, hogy a közösségi módszerrel összhangban teljes mértékben vonják be a Helyreállítási Eszközbe; kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő célzott felülviszgálatot a költségvetési rendelet, valamint a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás tekintetében annak érdekében, hogy rögzítse a költségvetési hatóság szerepét a külső címzett bevételek éves költségvetési eljárás keretében történő engedélyezésében;

23. hangsúlyozza, hogy az egyértelmű és reális visszafizetési terv az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános sikerének záloga, és az EU egésze számára a hitelesség próbája; úgy véli, hogy a keletkezett adósság visszafizetése nem történhet a jövőbeli uniós költségvetések és európaiak nemzedékeinek kárára, a törlesztést tehát a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni; kéri, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásait egyértelműen tüntessék fel ilyen kiadásként, valamint vessék megfelelő átláthatósági követelmények alá, többek között kötelezővé téve a végső kedvezményezettek jegyzékének közzétételét;

24. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszközzel kapcsolatos valamennyi költséget (tőke- és kamattörlesztést) a költségvetésben a többéves pénzügyi keret felső határain felül kell szerepeltetni;

Biztonsági háló uniós programok vagy „vészhelyzeti terv” kedvezményezettjei számára

25. rámutat, hogy 2018 novembere óta készen áll a tárgyalásokra, és hangsúlyozza, hogy nem kényszeríthető rossz megállapodás elfogadására; kijelenti, hogy érdemi tárgyalásokat kíván kezdeni a Tanáccsal valamennyi fent említett vonatkozásban annak érdekében, hogy egyetértését adja a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez;

26. úgy véli azonban, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó bármely politikai megállapodást legkésőbb október végéig el kellene érni annak érdekében, hogy az új programok 2021. január 1-jei zökkenőmentes elindítása ne kerüljön veszélybe; emlékeztet arra, hogy ha az új többéves pénzügyi keretet nem fogadják el időben, akkor az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a jelenlegi keret utolsó évére vonatkozó felső határt és egyéb rendelkezéseket ideiglenesen meg kell hosszabbítani; rámutat, hogy a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti terve mind jogi, mind politikai szempontból teljes mértékben összeegyeztethető a helyreállítási tervvel és az új többéves pénzügyi keret programjainak elfogadásával;

°

° °

27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.

[2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0032.

[3] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0124.

Utolsó frissítés: 2020. július 22.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat