Eljárás : 2020/2708(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0250/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0250/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0239

<Date>{09/09/2020}9.9.2020</Date>
<NoDocSe>B9‑0250/2020</NoDocSe>
PDF 156kWORD 49k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>Európa kulturális helyreállításáról</Titre>

<DocRef>(2020/2708(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Laurence Farreng, Stéphane Séjourné, Vlad‑Marius Botoş, Ilana Cicurel, Radka Maxová, Monica Semedo, Morten Løkkegaard, Petras Auštrevičius, Ramona Strugariu, Claudia Gamon, Irène Tolleret, Nicola Danti, Klemen Grošelj, Sylvie Brunet, Frédérique Ries, Izaskun Bilbao Barandica, Marie‑Pierre Vedrenne, Andrus Ansip, Olivier Chastel, Chrysoula Zacharopoulou, Clotilde Armand, Nicolae Ştefănuță, Fabienne Keller, Katalin Cseh, Samira Rafaela, Christophe Grudler, Martina Dlabajová, Stéphanie Yon‑Courtin, Maite Pagazaurtundúa</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0246/2020

B9‑0250/2020

Az Európai Parlament állásfoglalása Európa kulturális helyreállításáról

(2020/2708(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. és 167. cikkére, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 22. cikkére,

 tekintettel a Bizottság „Új európai kulturális menetrend” című, 2018. május 22-i közleményére (COM(2018)0267),

 tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[2],

 tekintettel „A közlekedés és az idegenforgalom 2020-ban és azt követően” című, 2020. június 19-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a rendelet)[4],

 tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17-i, 18-i, 19-i, 20-i és 21-i következtetéseire,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a kultúra stratégiai ágazat az Európai Unió számára, gazdaságunk fontos részét képezi, tükrözi közös európai értékeinket, történelmünket és életmódunkat;

B. mivel az európai kulturális és kreatív ágazatok szereplői megőrzik és előmozdítják Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét. valamint minden szinten hozzájárulnak az európai önazonosság és életmód erősítéséhez; mivel minden uniós polgár számára biztosítani kell a jogot arra, hogy saját nyelvén hozzáférjen a kultúrához, különös figyelmet fordítva a kis nyelvekre és a nyelvi kisebbségekre;

C. mivel ezek a szereplők felbecsülhetetlen erővel hatnak a fenntartható gazdasági növekedésre az Európai Unióban és tagállamaiban, és a globális versenyképesség fontos forrásai;

D. mivel az európai kulturális és kreatív ágazatok az európai bruttó hazai termék (GDP) mintegy 4%-át teszik ki, hasonlóan az ikt-, a szálláshely- és az étkeztetési szolgáltatási ágazatokhoz; mivel 2019-ben az EU 27 tagállamában 7,4 millióan dolgoztak kulturális területen, ami a 27 tagú Unióban a teljes foglalkoztatás 3,7%-ának felel meg; mivel 2019-ben az EU-27-ben a kultúra területén az önfoglalkoztatók aránya több mint kétszerese volt a gazdaság egészére vonatkozóan megfigyelt átlagnak[5];

E. mivel a Covid19-világjárványban az európai kulturális és kreatív szereplők a legsúlyosabban érintettek között voltak; mivel e gazdasági ágazat leállása továbbgyűrűző hatást gyakorolt más ágazatokra, így a közlekedésre és az idegenforgalomra;

F. mivel a kulturális és kreatív iparágak sajátos szükségletekkel rendelkező atipikus ágazatot alkotnak, különböző méretű szereplőkkel, de mindenekelőtt a kis struktúrák (kkv-k vagy önálló vállalkozók) túlsúlya és rendszertelen bevételek jellemzik;

G. mivel a Covid19-válság hosszan tartó negatív hatással van és lesz a kulturális és kreatív termékek előállítására és az ebből eredő bevételekre, ezáltal pedig Európa kulturális sokszínűségére is;

H. mivel a színházak, mozik, fesztiválok, koncerttermek, múzeumok és örökségi helyszínek a vírus megfékezését célzó intézkedések miatt az elsők között zárták be kapuikat, és az utolsók között nyitják meg azokat újra; mivel a járvány újabb kitörésének megelőzése érdekében bevezetett biztonsági intézkedések nem teszik lehetővé, hogy e helyszínek a belátható jövőben teljes kapacitással működjenek, ami további bevételkieséshez vezet;

I. mivel Európában a járvány miatt sokan kerültek elszigetelt helyzetbe, s eközben az online kulturális kínálathoz való hozzáférés lehetőségei megsokszorozódtak, maga a hozzáférés is könnyebbé vált, és gyakran ingyenes;

J. mivel a következő többéves pénzügyi keretben a Kreatív Európa programra vonatkozó jelenlegi költségvetési javaslatok egyértelműen nem felelnek meg az ágazat várakozásainak, sem a Parlamentéinek, amely több ízben is kérte a forrásoknak a 2014–2020 közötti pénzügyi kerethez viszonyított megkétszerezését;

K. mivel a földrészünk szén-dioxid-semlegessé tételére irányuló törekvés megvalósítása érdekében a kulturális és kreatív iparágak megfelelő finanszírozásának fenntartása biztosíthatja felkészültségüket az európai zöld megállapodás szerinti átmenetre;

1. kinyilvánítja őszinte szolidaritását az európai kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő művészekkel, alkotókkal, szerzőkkel, előadókkal, kiadókkal, azok társaságaival, egyéb munkavállalóival és szereplőivel, akiket a Covid19-világjárvány súlyosan érintett, és elismeréssel adózik munkájuknak, melyet az európaiak milliói által megtapasztalt nehéz időkben végeznek;

2. alapvető fontosságúnak tartja, hogy az európai intézmények által hozott történelmi jelentőségű gazdasági intézkedéseket az európai kulturális és kreatív erőket támogató széles körű fellépésekkel kapcsolják össze;

3. üdvözli a Bizottság és az Európai Tanács által az „Új generációs EU” gazdaságélénkítési terv kidolgozása érdekében tett erőfeszítéseket, különösen a REACT-EU létrehozását, amely további finanszírozást irányoz elő a jelentős mértékben érintett gazdasági ágazatok, így a kultúra számára; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem különítettek el egyértelműen konkrét összeget a kulturális és kreatív ágazatok közvetlen támogatására; ezzel összefüggésben kitart amellett, hogy a kulturális és kreatív szereplőknek a célzott tagállami fellépések középpontjában kell állniuk, és széles körben részesülniük kell az európai gazdaságélénkítési terv által rendelkezésre bocsátott pénzeszközökből és eszközökből;

4. nyomatékosan felhívja a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív ágazatokat tekintsék stratégiai iparágaknak, és határozzanak meg számukra egyértelmű költségvetést, valamint hozzanak gyors és konkrét – valamennyi érdekelt fél javát szolgáló – intézkedéseket az ágazat fellendülése és növekedése érdekében;

5. üdvözli a munkanélküliségi kockázatok szükséghelyzetben történő enyhítését célzó ideiglenes uniós támogatási eszköz (SURE) létrehozását, amelynek célja a tagállamok által bevezetett – különösen a kkv-kat és az önálló vállalkozókat érintő –, csökkentett munkaidővel kapcsolatos intézkedések támogatása; úgy véli, hogy ez az eszköz lehetővé teheti a kulturális és kreatív iparágak szereplői számára, hogy továbbra is saját tevékenységi területükön maradjanak, miközben kompenzálják bevételkiesésüket; ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő garanciákat annak érdekében, hogy a SURE a lehető leggyorsabban működőképes legyen;

6. hangsúlyozza, hogy a Kreatív Európa program és annak MEDIA, Kultúra és ágazatközi ágai döntő szerepet játszanak az ágazat megfelelő szintű stabilitásának biztosításában az európai finanszírozáshoz való hozzáférés révén mindaddig, amíg a kulturális piac ki nem lábal a válságból; emlékeztet rá, hogy a Parlament felszólított az e programra előirányzott költségvetés szükséges megkétszerezésére a következő többéves pénzügyi keretben; ezért határozottan megerősíti álláspontját a kulturális és kreatív iparágakat és a kulturális dolgozókat támogató ezen és más európai programok költségvetésével kapcsolatban; úgy véli, hogy rendkívül fontos a programok mielőbbi véglegesítése és elfogadása, hogy biztosítani tudjuk a következő programra való zökkenőmentes átállást;

7. felhívja a Bizottságot, hogy a szervezőkkel folytatott mélyreható párbeszéd révén működjön együtt Európa kulturális fővárosaival annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a járvány okozta fennakadásokat, különösen a 2020-ben és 2021-ben az e címet viselő városok esetében; kijelenti, hogy készen áll a gyors előrelépésre egy új, kiegyensúlyozott és kiigazított menetrend kialakítása érdekében;

8. felszólítja a Bizottságot, hogy határozza meg a kulturális és kreatív ágazatokat finanszírozó források széles körét; véleménye szerint az Európai Technológiai Intézet égisze alatt a jövőben felállítandó, a kulturális és kreatív ágazatokra összpontosító tudományos és innovációs társulásnak e tekintetben vezető szerepet kell játszania;

9. üdvözli a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF) keretében hozott új támogatási intézkedéseket, amelyek célja a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k megfizethető hitelfinanszírozáshoz való hozzáférésének javítása;

10. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a válság által a kulturális és kreatív ágazatokra – a főbb fesztiválok és kulturális események folytatódó elmaradása miatt – gyakorolt egyre súlyosbodó hatás mérséklésére, mivel az különösen az előadóművészeti ágazatban jár katasztrofális pénzügyi következményekkel;

11. rámutat, hogy az idegenforgalom az Európai Unió GDP-jének 10,3%-át teszi ki, és ennek 40%-a kapcsolódik a kulturális ágazathoz; úgy véli, hogy a turizmus fokozatos helyreállása lehetőséget kínál az európai kultúra és örökség aktív népszerűsítésére, miközben megteremti a fenntartható európai turizmus alapjait; felszólít ezzel kapcsolatban egy olyan éves program indítására, amely középpontba állítja az európai kulturális örökséget és tükrözi Európa kulturális sokszínűségét, felhasználva a strukturális alapokat az örökség európai kulturális körutakba történő beépítése érdekében;

12. úgy véli, hogy meg kell ragadnunk ezt az alkalmat arra, hogy az európai kulturális tartalmakat világszerte népszerűsítsük az európai gyártás ösztönzésével és az európai műsorszóró hálózatok fejlesztésével; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a kapcsolódó jogszabályok – például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv átdolgozása – lehető legzökkenőmentesebb átültetésének biztosítása érdekében;

13. véleménye szerint a tagállamok és a Bizottság által az európai kulturális és kreatív szereplők támogatása érdekében hozott intézkedéseknek támogatniuk kell azokat a szereplőket és kezdeményezéseket, amelyek tükrözik Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét, beleértve a kisebbségi nyelveket is;

14. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy ambiciózus és inkluzív európai kulturális kommunikációs és promóciós politikára, amely lehetővé tenné, hogy az európai kulturális tartalmak, rendezvények és helyszínek európai és globális szinten valóban megjelenjenek; felhívja a Bizottságot, hogy építsen a kulturális örökség európai évének pozitív eredményeire, és dolgozzon ki egy hasonló – a kultúrával és annak európai szerepével foglalkozó – kezdeményezést;

15. úgy véli, hogy a polgárokkal folytatott párbeszéd során – különösen az Európa jövőjéről szóló közelgő konferencián – foglalkozni kell a kulturális dimenzióval;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

[1] HL C 238., 2018.7.6., 28. o.

[2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

[3]Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0169.

[4] HL L 347., 2013.12.20., 221. o.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 11.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat